Állandó viták tárgya, hogy mennyire működnek az Oroszországi Föderáció elleni szankciók és mi értelmük van. Erről írt egy szösszenetet Andrej Szoldatov és Irina Borogan, akik az orosz titkosszolgálatok legkiválóbb szakértői – bár utóbbi időben keveset dolgoznak, aminek az lehet az oka, hogy szegény Szoldatov öreg és halálosan beteg édesapját letartóztatták és egy sarkkörön túli munkatáborba deportálták, ahol is jelenleg haldoklik.
Ez nem növeli sem a munkakedvet, sem a Kreml iránti rokonszenvet, de a kolléga úr mégis erőt vett magán, és kissé érthetőbbé tette például a Kaspersky Lab helyzetét – mely egyszerűen tarthatatlan és vállalhatatlan, ha röviden akarunk fogalmazni. Lássuk tehát, mi is a helyzet.
Amikor a Kaspersky vírusirtó alkalmazásait októberben eltávolították a Google Playről, az nem okozott nagy meglepetést sem a Kaspersky Labnek, sem magának Jevgenyij Kasperskynek. (Ebben az esetben – lévén, hogy ez a vezetéknév közismert, ám angolos formában terjedt el – nem alkalmazható a különben általános fonetikus átírás).
Ez a fejlemény szinte elkerülhetetlen volt, miután Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter júniusban bejelentette a Kaspersky-alkalmazások értékesítésének és terjesztésének betiltását, mondván, hogy Oroszország befolyása a vállalat felett jelentős kockázatot jelent az amerikai infrastruktúra biztonsága szempontjából.
Mindez azonban kiváltotta a vállalat haragját. A Kaspersky Lab hivatalos blogja szerint „úgy véljük, hogy a Google túlértelmezi az amerikai kereskedelmi minisztérium döntését, amelynek korlátozó intézkedései semmiképpen sem tiltják a Kaspersky termékek és szolgáltatások USA-n kívüli értékesítését és terjesztését”. Maga Kaspersky pedig hallgatott.
A Kaspersky-alkalmazások száműzése a Google Play-ről meglehetősen szomorú, de előre látható következmény volt az 59 éves üzletember számára, aki nekilátott egy világhírű márka létrehozásának, 30 évig dolgozott rajta, és elképesztő sikereket ért el.
Jevgenyij Kaspersky a kezdetektől fogva nem kívánt Oroszországra szorítkozni, a globális piacok meghódításáról álmodott. Vállalkozásának létrehozásakor és fejlesztésénél nem annyira az orosz vállalkozókhoz, mint inkább Richard Branson brit üzletemberhez igazodott. „A Kaspersky Lab szponzorálta Branson Virgin Racing csapatát, Sir Richard Branson egyik könyve jól láthatóan ott díszelgett Kaspersky irodájának íróasztalán, sőt, még jegyet is váltott, hogy az űrbe repülhessen Branson egyik űrhajóján, amelyet Branson cége, a Virgin Galactic épített.
Egy alkalommal Kaspersky még Sir Branson frizuráját is lemásolta.
Orosz állampolgárként azonban Kasperskynek fel kellett volna ismernie, hogy a Kremltől és a hírszerző szolgálatoktól független, valóban globális kiberbiztonsági vállalatot nem tud építeni. És ezt a legtöbbeknél jobban kellett tudnia, hiszen ő maga is a KGB felsőfokú iskolájának kriptográfiai szakán végzett, és a védelmi minisztérium egyik kutatóintézetében kezdte pályafutását.
A 2000-es évek elején még sok üzletembernek voltak illúziói Putyin rendszerének természetéről és arról, hogy egy autoriter országban mi a lehetőségek határa, de a Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai harcok kitörése után, amikor a Nyugat szankciókat vezetett be, a Kreml világossá tette, hogy az informatikai vállalkozásoknak ideje eldönteniük, melyik oldalon állnak.
Egyre nehezebbé vált a kétkulacsos játék. A szerzők ezt első kézből tapasztalták 2017 novemberében a frankfurti Német Gazdasági Fórumon, ahol a Kaspersky meghívást kapott, hogy előadást tartson. A fórumnak otthont adó Szent Pál-templom színpadán Kaspersky idegesnek tűnt; a nyilvánosság előtt általában nyugodtan viselkedő férfi láthatóan nem érezte magát otthonosan. Idegesen mocorgott a székében, és olyan ügyetlenül viccelődött, hogy a műsorvezető nem mindig értette őt.
Idegességének okai jól ismertek voltak. Néhány hónappal korábban az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma elrendelte, hogy minden kormányzati ügynökség távolítsa el a Kaspersky Lab szoftverét a rendszereiből. Egy hónappal korábban derült ki, hogy a Kaspersky vírusirtója letöltötte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség titkos fájljait az ügynökség egyik alvállalkozójának rosszul védett számítógépéről.
Moszkvában is nőtt a Kasperskyra gyakorolt nyomás: az FSZB a Lefortovo börtönbe küldte Kaspersky helyettesét, Ruszlan Sztojanovot, a kiberbűnözés elleni nyomozóosztály vezetőjét, és senki sem tudta, hogy Sztojanov volt az, aki akkoriban a nyomozóknak a cég tevékenységéről beszélt.
A beszélgetés moderátora, a Die Zeit német újságírója jól felkészült a beszélgetésre. Amikor Kaspersky azt mondta, hogy matematikai iskolát végzett, az újságíró hozzátette: „és KGB-akadémiát is”. Kasperskynek nem tetszett ez a megjegyzés, és azzal tiltakozott, hogy az csak egy „kriptográfiai intézet” volt. Ezután tehetséges orosz programozókról és hackerekről kezdett beszélni. A műsorvezető azonban váratlan kérdéssel szakította félbe. A Runetért folytatott csata (A vörös háló) című könyvről kérdezte. Kaspersky azt mondta, hogy nem olvasta a könyvet, mire a német azt válaszolta: „Ó, nem olvasta?”. Mosolyogva idézte a könyvből (melyet Andrej Szoldatov és Irina Borogan írtak) azt a részt, mely elmagyarázza, hogyan változott meg az orosz informatikai cégek helyzete 2014 után, amikor a Kreml megkövetelte, hogy az állam szolgálatába álljanak, és nem hagyott nekik mozgásteret. Egy újságíró megkérdezte, hogy a Kaspersky észrevette-e a változást.
„Nem” – válaszolta határozottan Kaspersky. – „Semmit sem vettünk észre. Nullát!” És az extra meggyőzőség kedvéért két nullát mutatott a két kezével. Úgy tűnt, meg akarta mutatni az ottsem lévő Putyinnak, hogy nem enged a provokációnak. „Ezért nem érdekel ez a könyv. Azt hiszem, különböző világokban élünk.”
Bármit is mondott Kaspersky, a dolgok drámaian megváltoztak az orosz kiberbiztonsági cégek számára.
Egy hónappal a frankfurti fórum után Szoldatrov és Borogan segített a Washington Postnak egy bírósági dokumentumokon alapuló nyomozásban, amely szerint a Kaspersky Lab titokban együttműködött az FSB-vel. Az általuk megszerzett bírósági dokumentumok egyike szerint a Lab moszkvai irodájában egy FSZB-tiszt adta meg a Kaspersky egyik alkalmazottjának a jelszót egy feltételezett orosz hacker számítógépéhez, majd a tiszt belépett a számítógépbe, és visszafejtett dokumentumokat töltött le róla. Valójában a Kaspersky munkatársai tevékenyen és titokban részt vettek az FSZB műveletében, de nem mint szakértők, hanem mint a művelet aktív résztvevői.
Egy nyugati kiberbiztonsági szakértő akkoriban a Washington Postnak azt mondta, hogy ez a részvétel rendkívül szokatlannak tűnik: „Lényegében egy támadó kiberműveletet hajtanak végre, amely konkrét embereket céloz meg a hírszerző szolgálat érdekeinek megfelelően”.
Kaspersky és a hozzá hasonlók évek óta nagyon jól ki tudják használni az erkölcsi relativizmust, és egyenlőségjelet tesznek a kényes témák kezelése között a demokráciákban és az autoriter országokban.
Ebben a valóságban a KGB és a CIA ügynökei nem különböznek egymástól, mert mindkettő egyszerűen szakember, és ugyanolyan kémtevékenységet folytatnak. E logika szerint egy volt KGB-tiszt, aki informatikai céget alapít, nem különbözik egy nyugalmazott CIA- vagy NSA-tiszttől, aki magánvállalkozást indít.
Ugyanezen logika szerint a kiberbiztonsági üzlet szabályai, amelyek többek között a kiválasztott célpontok elleni támadó kiberműveleteket is magukban foglalják, mindenhol ugyanazok – Putyin Oroszországában, az Egyesült Államokban, Franciaországban vagy Portugáliában.
Természetesen nem így van. Nem mindegy, hogy az ember egy diktatúrának vagy egy demokráciának dolgozik, bár erre Nyugaton sokan túl későn jöttek rá.
Amikor Ukrajna teljes körű inváziója elkezdődött, Kaspersky továbbra is azt hitte, hogy a palánk mindkét oldalán lehet játszani. 2022. március 1-jén így tweetelt: „Hiszünk abban, hogy a békés párbeszéd az egyetlen lehetséges eszköz a konfliktusok megoldására. Senki sem akar háborút. A világ többi részéhez hasonlóan minket is megdöbbentettek a közelmúlt eseményei”.
Nyugaton azonban drámaian megváltozott a hangulat a háború kezdete óta. Kaspersky próbálkozásai sem itt, sem ott nem találtak megértésre, és hamarosan következtek a szankciók. Júniusban az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat rendelt el a Kaspersky Lab 12 felsővezetője ellen „az orosz hadsereggel és hírszerző szolgálatokkal a kiberkémkedés területén való együttműködés miatt”.
Alig egy hónappal korábban Kaspersky az El Paísnak adott interjújában azt mondta: „Vannak dolgok a világban, amelyeket nem tudunk megváltoztatni”. Amikor az amerikai kormány vádjairól kérdezték, azt mondta: „Alkalmazkodnunk kell az új realitásokhoz, akárcsak a zivatarokhoz. Ezért aztán dolgozunk tovább”.
De bármennyire is igyekszik Kaspersky egyenlőségjelet tenni egy autoriter rezsim és egy spontán jelenség közé, egy dolog teljesen világos – cége most el van vágva Európától és Amerikától, és nincs más lehetősége, mint az új vasfüggöny mögött működni.
Nos, ebből egy tanulságot vonhat le goszpogyin Kaspersky. Ezt románul úgy mondják – ez az egyik legkedvesebb román közmondásom, bár magyarul nem tűri a nyomdafestéket, sőt, a képernyőt sem – miszerint „Nu poți fi și cu pula în pizda și cu sufletu-n rai.”, vagyis (erősen szelídítve) „Nem lehetsz egyszerre menyasszonnyal a nászi ágyban és lélekben a mennyországban”.
Azt hiszem, ezzel megdöntöttem az eufemizmus világcsúcsát, de egyszer ezt is meg kellett tenni. Kapsersky elvtárs pedig – így járt.
Megérdemelte.
Szele Tamás
