Nos, a hajók valóban titokzatosak, bár a vizek csak annyiban sötétek, hogy a Fekete-tengerhez tartoznak, aminek a hullámait valamivel tényleg sötétebbnek találták az ókori görögök a Földközi-tengerénél, azért nevezték el így – ez a vízben élő szulfidogén baktériumok miatt van így. Ellenben a hajózás terén nagyon érdekes és nehezen érthető eseményekről számol be a CEPA legújabb jelentése.
Valami furcsa dolog történik a Fekete-tengeren. Lehet, hogy ártatlan kereskedelem tanúi vagyunk, de akkor sem árt az óvatosság, ha a Kremlről van szó.
Az orosz kikötőkből hajók kezdtek érkezni a moldovai Giurgiulești dunai kikötőjébe. A hajókkal kapcsolatos kérdéseket először Andrij Klimenko, a Fekete-tenger militarizálásának, a szankcióknak és a kockázat-előrejelzésnek ukrán szakértője vetette fel. Júliusban megjegyezte, hogy egy hajó közvetlenül az orosz Novorosszijszk kikötőjéből, egy jelentős haditengerészeti bázisról érkezett Giurgiulești-be.
Azóta augusztusban és szeptemberben további négy hajó indult el közvetlenül orosz fekete-tengeri kikötőkből, a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézete által napi megfigyelés útján gyűjtött adatok szerint, amelynek adatbázisát rendszeresen frissítik a nyilvánosság számára. Klimenko szerint a hajókat nem ellenőrizték sem az ukrán, sem a román hatóságok, így a szokásos, vegyes rakománytól kezdve a veszélyesebb termékekig bármit szállíthattak.
A szállítmányok akkor érkeztek, amikor Moldova az elnökválasztásra és az október 20-i, az uniós tagságról szóló kulcsfontosságú szavazásra készült.
Giurgiulești kikötője közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik a Dnyeszteren túli orosz bábállamhoz, amelyet a Kreml arra használ, hogy beavatkozzon a moldovai ügyekbe.
Oroszországnak gondot okoz a Dnyeszteren túli 1500 fős hadereje tisztikarának rotációja és felszerelésének modernizálása. Az orosz tiszteket 2015 óta nem engedik át Moldován, amikor a helyi kormány kijelentette, hogy ez a haderő illegálisan tartózkodik a területén. Oroszország 2022 februárjában indított totális háborúja Ukrajnában azt jelentette, hogy az alternatív szárazföldi útvonal is lezárult. Amikor a Kreml 2022 júliusában a moldovai fővároson, Chișinăun keresztül küldte a tiszteket, visszafordították őket. Dühös orosz tiltakozások követték ezt a lépést.
Giurgiulești alternatív útvonalat kínál, és a hajók a nemzetközi hajózás számára biztosított védelmet élvezik. Más szóval, miközben ukrán és román vizeken haladnak át, legálisan nem lehet őket megállítani és átkutatni.
Ukrajna és a szomszédos országok, például Románia, a dunai hajózás javításán dolgoznak. Ez az egyik módja annak, hogy elkerüljék az orosz támadásokat és a hajózást fenyegető veszélyeket, melyek 2022 óta folyamatosan tartanak.
Az export növelése érdekében kotrási munkálatok folytak a Bystre-csatorna torkolatánál, hogy megnöveljék a hajók áthaladásó merülését 3,9 méterről 6,5 méterre. Ez megnyitotta a folyam-tengerjáró hajók számára a hozzáférést Ukrajna és Moldova dunai kikötőihez, különösen Giurgiuleștihez. A giurgiulești-i dunai kikötő (Portul International Liber Giurgiuleștior PILG), amely az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdonában van, hozzáférést biztosít Moldovának a Fekete-tengerhez. A kotrás Ukrajnának is hasznára vált Izmail és Reni kikötőiben.
Mi történik valójában ezekkel az újonnan érkezett hajókkal?
Természetesen lehet teljesen ártatlan céljuk is. Lehet, hogy csak azt látjuk, miszerint a nagyobb kereskedelmi hajók kihasználják a kotrás által nyújtott új lehetőségeket.
De nem lenne bölcs dolog egyszerűen és közömböse, sőt, aiv módon elhárítani a kérdéseket. A Kreml valóságos megszállotja a titkos műveletek nek, ami talán nem meglepő, tekintve, hogy egykori KGB-ügynökök irányítják.
Október 4-én a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének megfigyelőcsoportja arra figyelmeztetett, hogy az ilyen hajók akadálytalan útja Moldovába, és ezáltal Ukrajna és Románia határai felé egyértelmű fenyegetést jelent. Hiszen a Krímbe is titokban szállítottak orosz csapatokat kereskedelmi hajókon, közvetlenül a Kreml 2014-ben megkezdett annexiója előtt.
Igaz, a Kreml hatalmas kudarcokat szenvedett el birodalmi törekvésében, hogy a Fekete-tengert orosz tóvá változtassa. Számos hadihajót vesztett, Ukrajna pedig katonai akciók és a NATO-államok felségvizein áthaladó kereskedelmi hajók kombinációjával törte meg a blokádot.
De a háború folytatódik, és Oroszország ambíciói változatlanok. A civil hajók ellen október folyamán Odesszában elkövetett támadások csak aláhúzták ezt.
Ukrajna, Moldova és Románia közös erőfeszítéseire van szükség a megelőző válaszlépésekhez. Az ukrán fegyveres erők haditengerészetének magas szintű professzionalizmusa és a Romániával és Bulgáriával a gabonafolyosó ügyében tett közös erőfeszítések sikeres tapasztalatai megmutatták, hogy sok minden lehetséges. Az északnyugat-fekete-tengeri szövetség megerősítése kell legyen a következő lépés.
Ez nem csak Ukrajna ügye – ne feledjük, hogy Oroszország nemcsak a Krímet rabolta el, hanem 2015-ben elfoglalta az ukrán kontinentális talapzatot is a gázlelőhelyekkel együtt, és következetesen megfenyegetett mindenkit, aki szembeszállt a zsarnokoskodásával. Egy győztes Oroszország egyértelmű fenyegetést jelent minden fekete-tengeri államra.
Egy dolog biztos: míg a Kígyó-sziget ukrán kézen marad, minden orosz flottatevékenység akadályokba fog ütközni a térségben, a szigeten működő lehallgatóállomás miatt.
Összegzésül: elképzelhető, hogy az Oroszországi Föderáció annexiót hajt végre Transznisztriában és támadással fogja fenyegetni Moldovát, melynek hadserege elhanyagolható erejű és méretű. Az világos, hogy a csapatokat és fegyvereket miért vízi uton próbálják célba juttatni: egyrészt a teherhajók szállítókapacitása messze felülmúlja a repülőgépekét, másrészt akár Transznisztriába, akár Moldovába kizárólag az ukrán vagy a román légtéren keresztül vezet út.
Az orosz hadsereg tehát felfedezte a latin közmondást: „Hajózni szükséges, élni nem.”
Szele Tamás
