Kezd keserű tragikomédiává válni az, amit a hivatalos orosz politika a népességszaporulat emelésének érdekében tesz, jobban mondva próbál tenni, a lehető legkevesebb sikerrel. Ráadásul az Orosz Ortodox Egyház is beáll mellé kontrázni, ami néha egészen abszurd eredménnyel jár. Egy ilyen esetről számol be a Moscow Times tegnapi írása is.
Az egyedülálló és elvált férfiak alkalmazása különböző pozíciókban az orosz vállalatoknál „nem válhat normává” – mondta Vahtang Kipsidze, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusának az egyház és a társadalom, valamint a média közötti kapcsolatokért felelős zsinati osztályának elnökhelyettese. A Gazeta.Ru-nak nyilatkozva megjegyezte, hogy az alkalmazottaknak és a vezetőknek kötelező saját családot alapítaniuk, bár elismerte, hogy az állampolgárok minden kategóriájában akadnak méltó jelöltek.
„A társadalmi norma a családos állapot mind a vezetők, mind az alkalmazottak esetében. A normának a családos állapotnak kell lennie. A válás nem lenne szabad, hogy mindennapos legyen, amivé sajnos vált a társadalmunkban. Ha a „hagyományos értékek” paradigmáját akarjuk követni, akkor a válást tragédiának kellene tekinteni”
– mondta. Továbbá Kipsidze szerint a férfiaknak nem szabadna a munkahelyükön viszonyt folytatniuk. Ehelyett „felelősséget kellene vállalniuk a családalapításért” – nyilatkozta.
Az orosz ortodox egyház képviselői az utóbbi időben számos ellentmondásos nyilatkozatot tettek. Korábban például az orosz ortodox egyház támogatta azt a javaslatot, hogy Charles Darwin evolúciós elméletét zárják ki az iskolai tananyagból, amelyet eredetileg Muszlim Hucsijev, a kormány elnökének asszisztense és volt csecsenföldi miniszterelnök hangoztatott. Egy másik esetben Kirill pátriárka sürgette az orosz hatóságokat, hogy korlátozzák a szórakoztató rendezvények és televíziós műsorok számát, és „örök életet” ígért az ukrajnai invázióban részt vevő oroszoknak, ha elesnek a harctéren. (Ha életben maradnak, akkor nem érvényes az ígéret, minekutána a vallásos orosz igyekszik a lehető leggyorsabban elesni, a kevésbé vallásos meg elszaladni).
Az orosz ortodox egyház javaslata az egyedülállóak és elváltak karrierlehetőségeinek korlátozására az orosz vezetés új irányvonalát tükrözi, amelynek célja az ország kritikusan alacsony születési rátájának fellendítése. Februárban Vlagyimir Putyin (aki egyébként maga is több mint egy évtizede elvált), bejelentette a „Család” elnevezésű nemzeti projektet, amely azt javasolja, hogy Oroszországban a sokgyermekes életet tegyék általánossá. Az elnök hangsúlyozta, hogy a „demográfiai kihívásokat” nem lehet pusztán finanszírozással és juttatásokkal megoldani – szerinte ehhez megfelelő „életvezetési irányelvekre” van szükség. Arra buzdította az oroszokat, hogy vegyenek példát őseikről, akik „egyenként nyolc gyermeket szültek”. (Főleg az ősatyáik, azok néha tizenhatot is – egymásnak, hogy a drága orosz vér ne híguljon!)
Október elején Andrej Guruljev, az Állami Duma képviselője javasolta a Szovjetunióban érvényben lévő gyermektelenségi adó visszaállítását. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hamarosan azt nyilatkozta erről, hogy a kezdeményezést alaposan meg kell vizsgálni.
Oroszországban valóban kritikus a születési ráta állapota. Az országban 2023 folyamán mindössze 1,264 millió gyermek született, ami 1999 óta a legalacsonyabb szám. 2024 első félévében az újszülöttek száma 3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az idei év ugyanezen hat hónapjában a halálozások száma 921 100 volt, ami 4%-kal több, mint 2023 azonos időszakában. A természetes népességfogyás hat hónap alatt elérte a 272,5 ezer főt. Összességében Oroszország az elmúlt nyolc évben 3,5 millió polgárt veszített.
Az ENSZ előrejelzése szerint az elkövetkező évtizedekben Oroszországban az éves halálozási arány 500-700 ezer fővel fogja meghaladni a születések számát, és 2100-ra a népesség 40 millió fővel fog csökkenni. A bevándorlás a népességfogyásnak csak a felét lesz képes kompenzálni, és az évszázad végére az ország lakossága mindössze 126,43 millió fő lehet – ez az 1965-ös szint.
Ráadásul a 2023-as eredmények szerint Oroszország a negyedik ország azok között, ahol a legmagasabb az ezer főre jutó válások száma, Portugália, Spanyolország és Luxemburg után. A Rosstat adatai szerint a házasságok felbontásának száma már negyedik éve növekszik: 2023-ban 683,7 ezret regisztráltak, míg 2022-ben és 2021-ben 683 ezret, illetve 644 ezret.
Érdemes kicsit visszatekinteni az orosz családpolitika abszurdnál abszurdabb fordulataira. Két éve, februárban Putyin két hónapot adott Misusztyin miniszterelnöknek, hogy növelje elfogadható szintre a születési rátát. Ezért egy személyben tette felelőssé. Akkoriban elképzeltem, ahogy Misusztyin vesz pár vagon Viagrát és elindul, hogy bekopogtasson egytől egyig minden orosz hölgyhöz, aki szülőképes – bár két hónap alatt ez is csak a terhességi rátán változtatott volna, és azon is csak akkor, ha tízezer Misusztyin járta volna Oroszország földjét.
Aztán jött az egyszobás lakások építésének tilalma. Ugyebár, egy szobában egy ember lakik – vélekedett Putyin – tehát kényszerítsünk mindenkit páros lakhatási körülmények közé. Jó, de nehogy gellert kapjon a program, ezzel egy időben törvényen kívül helyeztek minden LMBTQ-magatartást, mégpedig politikai alapon. Mintha döntés vagy világnézet kérdése lenne, kihez vonzódik az ember.
Ezután vetődött fel a már említett gyermektelenségi és egyedülállósági adó, amivel viszont volt egy kis baj egyházi szempontból. Az ortodox egyház pópái ugyanis nősülhetnek (bár el nem válhatnak), de a szerzetesei nem! Tehát az összes rendházat meg kellett volna keményen adóztatni, a törvényt magát a múlt héten tárgyalta a Duma, de még nagyon messze járnak a teljes elfogadásától, mert ahhoz meg kéne magyarázni, miért vonatkozik mondjuk a hetven évesekre is, és miért nem vonatkozik a szerzetesekre?
Most tartunk itt: nem nehéz meglátni, hogy a javaslat nem pusztán demográfiai jellegű. Senki sem fog azért megházasodni, hogy megvalósítsa élete álmát, és végre esztergályos vagy profilmarós lehessen a Putyilov-gyárban. Viszont, ha a nőtlen és elvált férfiakat, valamint a hajadon lányokat és elvált hölgyeket sehová sem veszik fel, akkor miből fognak megélni? Nos, be kell álljanak orosz katonának, ami manapság nem a hosszú élet titka, de még mindig jobb pár hónapig megmaradni és csak azután elesni a fronton, mint azonnal éhen veszni.
Az is világos, hogy az állandóan fokozódó munkaerőhiánnyal küszködő orosz ipar képtelen lesz engedelmeskedni ennek az ostoba javaslatnak, illetve egy módon tehet eleget az egyházi kívánalomnak: ha leáll. Emiatt viszont Putyin (és Belouszov) tajtékozna, szóval Oroszország most is méltó évszázados hagyományaihoz. Abszurd helyzetbe hozta magát és most csak egyet tehet: nem vesz tudomást a helyzet abszurditásáról. Pedig milyen szép lenne, ha Putyint elbocsátanák, mert tagadhatatlan, hogy – elvált.
No, mindenesetre nekem van szívem, és megsúgom: nem a születési ráta növelése az egyetlen útja a népességcsökkenés megállításának. Hanem az út másik végén ott a halálozási arány, azon kéne faragni (legalábbis Európában így szokás). Erről ír a Jamestown Alapítvány egyik tanulmánya is.
Oroszország termékenységi rátája jóval a helyettesítési szint alá esett, hasonlóan más európai országokhoz. Oroszország halálozási rátája – a halálozások száma a népesség egészéhez viszonyítva – azonban jóval magasabb, mint az összes többi fejlett és urbanizált országban. Ez részben annak köszönhető, hogy ezen államok többsége olyan szociálpolitikát vezetett be, amelynek célja a halálozási arányok csökkentése és a várható élettartam növelése. A demográfusok szerint Oroszországnak az utóbbiak csökkentésére kellene összpontosítania, ha meg akarja akadályozni, hogy az ország össznépessége tovább csökkenjen, és a század végére akár 100 millióra is csökkenjen. Abi Sukjurov és Dmitrij Zakotyanszkij orosz demográfusok szerint az orosz kormány szinte kizárólag a születésszám növelésére összpontosít, amiről azt hiszi, hogy képes megoldani, annak ellenére, hogy mind a saját, mind más országok tapasztalatai az ellenkezőjére utalnak. Moszkva mindezt úgy teszi, hogy közben figyelmen kívül hagyja a sokkal hatékonyabb intézkedéseket, amelyek csökkentenék a halálozási arányokat.
Sukjurov hangsúlyozottan megjegyzi, hogy bár Oroszország születési rátája jelenleg alacsonyabb, mint bármikor a múltban, ez „talán rendben is van”, mivel az ország egyre inkább urbanizálódik. A halálozási ráta viszont „minden, csak nem megfelelő”. Míg Oroszország születési rátája az európaihoz hasonló, a halálozási arány jóval magasabb, és a halálozási okok is eltérőek. Oroszországban a szív- és érrendszeri betegségek a halálozás elsődleges okai, míg Európában – amely különböző egészségügyi stratégiákat alkalmazott ezek csökkentésére – ma már a rák a vezető halálok. Zakotyanszkij a maga részéről rámutat, hogy a gazdasági egyenlőtlenségek jelentősen hozzájárulnak Oroszország alacsony várható élettartamához, mivel az oroszok 40 százaléka szegénységben él, továbbra is sokat dohányzik, iszik, és nagyobb valószínűséggel vesz részt bűncselekményekben, illetve válik érintetté azokban. A Kreml többet tehetne mindezen gazdasági egyenlőtlenségek leküzdéséért, de nem teszi. Ráadásul mindkét demográfus szerint Oroszország demográfiai helyzetét súlyosan befolyásolta az ukrajnai háború, amelyben egyes becslések szerint 120 ezer orosz katona vesztette életét és több mint 400 ezren sebesültek meg. A rezsim javíthatna az ország demográfiai helyzetén, ha véget vetne a hosszú háborúnak. Még ha Putyin beszél is a halálozási arányról, a statisztikákkal való játszadozással elhomályosítja a valódi számokat, mivel a valós adatok túl borzalmasak.
Jelenleg a Kreml el akarja hárítani az egészségügyi „optimalizálás” programjával kapcsolatos kérdéseket, vagyis Putyin egészségügyi létesítmények leépítésére irányuló évtizedes törekvését, hogy több pénzt tudjon elkülöníteni más projektekre, többek között az ukrajnai háborúra. Kórházakat és egészségügyi központokat zártak be országszerte, ami egyre jobban feldühíti az oroszokat. Ha most megfordítaná az irányvonalat, az megfizethetetlenül drága lenne. Robert Nigmatullin akadémikus szerint Oroszországnak meg kellene dupláznia a bruttó hazai termék (GDP) egészségügyre fordított hányadát ahhoz, hogy visszatérjen az 1991-es oroszországi halálozási arányokhoz. Ellenkező esetben továbbra is évente 200 000 vagy annál is több felesleges halálesettel kell számolnia.
Nos, ez az, amit minden zsarnok elfelejt. Ceaușescu épp úgy leépítette az egészségügyet, mint Putyin, az ő idejében a mentőknek ötven vagy hatvan éves kor fölött már ki sem volt szabad szállniuk, ha valaki rosszul lett. Ceaușescu épp úgy tiltotta az abortuszt és a születésszabályozás minden formáját, ahogy Putyin most nehezíti (majd tiltani is fogja). Ceaușescunak sikerült világra parancsolnia körülbelül három millió plusz állampolgárt, igaz, húsz év alatt, viszont Románia lakossága jelenleg, 35 évvel a Nagy Kísérlet után egymillióval kevesebb, mint 1967-ben, annak kezdete idején volt. Szóval: felesleges erőlködni, goszpogyin, gyereket parancsra lehet ugyan csinálni, de ha nincsenek öregek, csak csökkenni fog a népesség.
Egyszóval: Vlagyimir Vlagyimirovics megint fordítva ül az éjjeliedényen, de nem hajlandó erre rájönni. Ha meg gyerekeket akar, szüljön magának.
Csak azt nem tudom, ki lesz az apjuk.
Szele Tamás
