Szele Tamás: Halálkereskedelem Afrikában

Boldogult úrfikoromban – nevezzük így – nem volt tévéhíradó győztes afrikai felszabadító mozgalmak nélkül, legalábbis az 1970-es években, az ember csak ült, nézte a tábortűz körül vígan táncikáló, énekelgető gerillákat és hát nem lehetett nem észrevenni, hogy kizárólag szovjet fegyverzetük volt, igaz, az sem valami híres. De az AK–47-es így is bekerült Mozambik címerébe, annyira általános volt arrafelé a használata.

Manapság fordult a kocka: az ócska, korábban „internacionalista segélyként” odavitt orosz fegyverek helyét átveszik a kínaiak, és mivel Kína ravasz kereskedő, nem lehetetlen, hogy a kontinenset pusztító harcok, konfliktusok jelentős részére csak azért van szükség, azért szítják őket Pekingből – hogy fogyjon a fegyver és a lőszer. Ezzel foglalkozik a Jamestown Alapítvány legfrissebb tanulmánya.

A Kínai Népköztársaságban (KNK) gyártott fegyverek egyre inkább a militáns csoportok kezébe kerülnek Afrikában, mivel a KNK védelmi vállalkozói növelik befolyásukat a régióban. Számos afrikai kormány kötött fegyverüzleteket Pekinggel, és a KNK idén a kontinens vezető fegyverszállítójává vált. Nem világos, hogy a fegyverek hogyan kerülnek a militánsok kezébe, bár a korrupció valószínűleg szerepet játszik a Kínában gyártott fegyverek beáramlásában a kontinensre. A korrupció az elmúlt években elharapózott a KNK hadiipari komplexumában, és egészen a rendszer csúcsáig elér. Ugyanakkor nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínai Népköztársaság fegyvergyártó vállalatai – amelyek Peking szabályozási felügyeletétől távol működnek – korrupciós tevékenységet folytatnak Afrikában, ahogyan a régióban szintén aktív kínai bűnözői csoportok részvétele is elképzelhető.

Szeptember végén a mali székhelyű, az al-Kaidához kötődő Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) tovább fokozta jelenlétét az afrikai Száhel-övezetben, és több mint 70 halálos áldozatot követelő támadásokat hajtott végre Bamakóban. A JNIM nagy mennyiségű, Kínában gyártott fegyverhez jut hozzá. Ez egyike azon eseteknek, amikor nem állami szereplők jelentős mennyiségű kínai katonai felszereléshez jutnak hozzá – Burma egy másik kiemelkedő példája ennek.

A mali hadsereg által közzétett propagandavideók és felvételek a Norinco (中国兵器工业集团) kínai állami tulajdonú védelmi ipari vállalkozó által gyártott fegyverek jelentős készleteit mutatják; 北方工业), köztük egy 80-as típusú gépfegyver, egy 81-1-es típusú rohamlöveg és legalább két 69-es típusú, nagy robbanóerejű páncéltörő lövedékekkel felszerelt rakétavető (RPG). Bár a képeken más országokból, például Oroszországból, Romániából és a Szovjetunió régebbi típusaiból származó fegyverek is láthatóak, a legtöbb ábrázolt fegyver kínai eredetű.

A Norinco egyre inkább kiterjesztette tevékenységét a hadseregek ellátása terén az egész Száhel-övezetben, különösen Maliban. Egy tavaly nyáron közzétett videón a mali különleges erők láthatóak, amelyek a Kínában gyártott fegyverek és felszerelések széles skálájával vannak felszerelve, köztük a Norinco által gyártott CS/VP11 Lynx terepjárókkal, amelyek W85 légvédelmi gépágyúkkal vannak felszerelve, valamint a Jianshe Industries (云南建设工业集团) által gyártott JS 9 mm-es géppisztolyokkal. A múlt hónapban, a Pekingben megrendezett Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) során Mali újabb szerződést kötött a Norincóval, hogy további fegyverekkel lássa el a hadseregét.

Az elmúlt években a JNIM terjeszkedésének nagy részét a dél-mali rózsafa – egy nagy értékű trópusi keményfa, amelyet jellegzetes színe és tartóssága miatt tartanak számon – illegális kitermelésével és kereskedelmével kapcsolatos csalásból és csempészetből finanszírozta. 2018-ban Amadou Traoré mali informátor feltárta a rózsafa-kereskedelemhez kapcsolódó kiterjedt erdőirtást és bűncselekményeket, ami számos nemzetközi vizsgálatot indított el. A jelentések szerint a Mali által exportált rózsafa nagy része a Kínai Népköztársaságba kerül, és a kereskedelemben alapvető szerepet játszanak a Maliban és Szenegálban működő kínai bűnszövetkezetek. A Kínai Népköztársaságban az illegálisan exportált mali fa kereskedelme olyannyira elterjedt, hogy több online kiskereskedő is árulja azt az Aicaigu (爱采购) nevű, a kínai Baidu technológiai óriás által működtetett üzleti platformon. A JNIM hatalmas, fegyverraktárának eredete és a csoportnak a kínai bűnszövetkezetekkel való kapcsolata azonban továbbra is tisztázatlan. Bár Mali déli részén élő falusiak arról számoltak be, hogy a helyi kínai bűnszövetkezetek védelmi pénzt fizetnek a JNIM-nek, ezek a jelentések továbbra is megalapozatlanok és további vizsgálatot igényelnek.

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén a főként tuszi lázadókból álló Március 23. Mozgalom (M23) továbbra is folytatja a régió feldúlását a KNK által gyártott fegyverekkel, beleértve a tartományi főváros, Goma megtámadását és hatalmas mennyiségű ásványkincs elrablását. A kongói hadsereg által az M23 lefoglalt fegyvereiről és felszereléseiről közzétett fényképek alátámasztják, hogy ezek a kiterjedt szállítmányok a KNK-ból származnak, különösen a Norinco és a Xinxing (中国新兴进出口有限责任公司) cégtől, amely katonai egyenruhákra és taktikai felszerelésekre specializálódott. Egy helyi hírügynökségnek adott interjúban Jean-Jacques Wondo Omanyundu kongói-belga védelmi elemző megjegyezte: „a FARDC (a kongói hadsereg) által lefoglalt M23-as fegyverek szinte mind kínai gyártmányúak”.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik közelmúltbeli jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az M23 jelentős pénzügyi és anyagi támogatást kap a szomszédos Ruandától és Ugandától, amelyek mindketten komoly mennyiségű, Kínában gyártott fegyverhez jutottak. Az elmúlt években Ruanda nagy mennyiségben vásárolt tüzérségi rendszereket és egyéb, a Norinco és más cégek által gyártott fegyvereket. A sanghaji székhelyű Deekon Group nevű cég még az általa gyártott ruandai katonai egyenruhák képeit is felhasználja promóciós célokra a honlapján. A Kínai Népköztársaság és Ruanda szoros katonai és védelmi kapcsolatokat is ápol, Peking az év elején hivatalos védelmi attasét küldött Ruandába. Uganda hadserege eközben fegyvereket vásárolt a Norincótól és egy másik kínai cégtől, a Poly Technologies-tól (保利科技有限公司; 保利科技), egy ugandai újságíró 2021-es vizsgálata szerint. Tavaly novemberben a Norinco partnerségre lépett az ugandai hadsereggel, hogy egy pilóta nélküli légi járművekkel foglalkozó kutatóközpontot hozzon létre az országban. Ruanda és Uganda nagymértékű hozzáférése a Kínában gyártott fegyverekhez, valamint az M23 mozgalomnak nyújtott támogatásuk rávilágít a lázadó csoport nagy, Kínában gyártott arzenáljának valószínű forrására.

Az M23 által jelentett eszkalálódó fenyegetés elhárítása érdekében a KDK hadserege is a KNK védelmi iparához fordult, tavaly vásárolta meg az első három CH-4 támadó drónrendszert a China Aerospace and Technology Corporationtől. A Norinco még abban az évben vitába keveredett a KDK-ban, amikor leányvállalata, a Norin Mining megpróbált kobalt- és rézbányákat szerezni Lubumbashin kívül, Katanga tartományban, az M23 vezette felkeléstől délre fekvő Észak-Kivu tartományban. A KDK állami tulajdonú bányászati konglomerátuma, a Gécamines megakadályozta az eladást, arra hivatkozva, hogy nem tájékoztatták megfelelően a döntésről. Bár Lubumbashi körülbelül 900 mérföldnyi távolságban, délre fekszik az M23 által ellenőrzött észak-kivui területtől, a csoport 2014-es offenzívája során széles körű támadásokat hajtott végre a városban.

A KNK védelmi vállalkozói egyre inkább az afrikai piacokat keresik fel, és idén a KNK megelőzte Oroszországot a kontinens legnagyobb fegyverszállítójaként. A Norinco, amely a kézifegyverektől a harckocsikig a fegyverek széles skáláját gyártja, élen jár ebben a terjeszkedésben, és több mint 70 országban működtet irodákat. Legutóbbi terjeszkedése a szenegáli Dakarban jelzi a nyugat-afrikai piacon tervezett növekedési szándékot. Honlapja szerint a Norinco bányatelepeket ellenőriz Afrika-szerte (köztük arany-, kobalt- és palládiumbányákat), mélyen részt vesz a regionális rézkereskedelemben, és további terjeszkedést tervez. Bár nincs elegendő bizonyíték, amely közvetlenül összekapcsolná ezeket a vállalatokat a fegyvereket használó militáns csoportokkal, a KNK-n belüli legújabb fejlemények mégis megvilágítják e vállalatok gyakorlatát.

Peking 2021 óta legalább két magas rangú Norinco-vezető ellen hozott büntetőintézkedéseket korrupciós vádak miatt. 2021 októberében a KNK hatóságai a Norinco korábbi elnökét, Yin Jiaxut (尹家绪) megvesztegetéssel, valamint a rokonok és barátok számára történő illegális haszonszerzéssel vádolták meg. Egy hivatalos olvasat szerint Yin „hatalmas összegeket” kapott pénzben és ajándékokban, míg 2002-től 2018-as nyugdíjazásáig vezető pozíciókat töltött be a vállalatnál. Tavaly decemberben a hatóságok a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia 14. Nemzeti Bizottságának akkori Norinco-elnökét, Liu Shiquant (刘石泉) eltávolították a védelmi és űrkutatási ágazatban folytatott korrupcióellenes vizsgálat keretében. Liu korábban az állami tulajdonú China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC; 中国航天科工) vállalatnál töltött be vezető beosztásokat.

Ezek a magas szintű fegyelmi eljárások rávilágítanak a korrupció elterjedtségére a KNK néhány vezető védelmi szerződéseket kötő cégén belül. Tekintettel az afrikai országokban folytatott műveletek és a pekingi hatóságok által gyakorolt felügyelet közötti távolságra, előfordulhat, hogy korrupt háttércsatornákon keresztül a KNK által gyártott fegyverek afrikai militáns csoportoknak történő átadása személyes haszonszerzés céljából történik. A kínai bűnözői elemek afrikai részvételével és az érintett országok hadseregén belüli belső korrupció lehetőségével együtt ez a helyzet további vizsgálatot igényel.

A KNK burmai tapasztalatai betekintést nyújthatnak ebbe a belső afrikai konfliktusokban való részvételbe, például a Maliban és a KDK-ban zajló konfliktusokba. Peking évtizedek óta támogatja a burmai kormányt, miközben egyidejűleg anyagi és pénzügyi támogatást nyújt különböző fegyveres ellenálló csoportoknak is. Mind a mali JNIM, mind a KDK-beli M23 jelentős értéket képvisel a Kínai Népköztársaság számára a ritka és nagy értékű erőforrásokhoz való hozzáférésük miatt. Valószínűsíthető, hogy Peking nem hivatalosan támogatja akár az egyik, akár mindkét csoportot, hogy biztosítsa az erőforrásokhoz való folyamatos hozzáférését. Ha azonban ezek az állítások beigazolódnak, akkor árthatnak a KNK hírnevének Afrikában. Ezen túlmenően, ahogyan Burmában láttuk, a konfliktus további eszkalálódása veszélyeztetheti a kínai és más nemzetek befektetéseit. Továbbá a JNIM elhúzódó konfliktusa a mali junta oldalán harcoló Wagner zsoldosokkal – azzal együtt, hogy a csoport a KNK által gyártott fegyvereket használ – megterhelheti a KNK „korlátlan” partnerségét Moszkvával, különösen afrikai ügyekben.

A KNK védelmi vállalkozóinak növekvő jelenléte Afrikában és a KNK által gyártott fegyverek növekvő használata a militáns csoportok által mélyebb vizsgálatot igényel. Az ilyen vizsgálatok azonban valószínűleg nehézségekbe ütköznek majd az üzleti ügyletek gyakran átláthatatlan jellege miatt ezekben a régiókban. Az viszont egyértelmű, hogy a Kínában gyártott fegyverek fokozódó terjedése a nagyhatalmú afrikai militáns csoportok körében jelentős következményekkel jár, mivel Peking az afrikai fegyverpiac feletti uralomra törekszik. Ezek a következmények magukban foglalják a regionális biztonságot, mivel a nem állami szereplők további hozzáférést kapnak a fejlett kínai fegyverekhez és felszerelésekhez, valamint geostratégiai aggályokat, mivel az erőforrásokért vívott konfliktusok potenciálisan megszakíthatják a globális ellátási láncokat. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve ezek a fenyegetések valószínűleg fokozódni fognak, ahogy a kínai védelmi vállalkozók egyre nagyobb hozzáférést szereznek a kontinens fegyverpiacaihoz.

Így történt tehát, hogy Afrikában a háború önjáróvá vált. Folynak a harcok a nyersanyagforrásokért, hogy fogyjanak a fegyverek, majd a megszerzett nyersanyagokból újabb fegyvereket gyártanak, melyekkel újabb nyersanyagforrásokat szereznek meg. És közben mindez zabálja a pénzt, ami Pekingbe kerül.

Kevés utálatosabb dolog van a világon, mint a saját magát gerjesztő háború. Talán csak az ezt tápláló fegyverkereskedők undorítóbbak.

 

Szele Tamás

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott olvasnivaló:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük