Én csak annyit mondok, hogy érdekes idők jönnek, az Egyesült Államokban is, a világpolitikában is. Donald Trump megválasztott elnök olyan emberekből kezdi összeállítani kabinetjét, akiket még kormányközelbe sem volna szabad engedni, nemhogy magába a kormányba… ma csak kettőt mutatok be közülük, de még akadnak bőven hozzájuk hasonlók.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön bejelentette, hogy Robert F. Kennedy Jr. volt független elnökjelöltet jelöli az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium (HHS) élére. Ezzel teljesül egy hallgatólagos ígéret, amelyet Trump október végén tett a New York-i Madison Square Gardenben tartott nagygyűlésen, ahol azt mondta, hogy Kennedy „szabad kezet kaphat az egészségügyben”.
Kennedy, aki korábban demokrata volt és gazdag, nagy múltú politikai család sarja, először környezetvédelmi ügyvédként és oltásellenes aktivistaként vált ismertté. 2015 körül csatlakozott a Children’s Health Defense nevű nonprofit szervezet igazgatótanácsához, amely azt állítja, hogy az olyan betegségeket, mint az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, környezeti tényezők, köztük az oltóanyagokban lévő káros anyagok okozzák. Kennedy többször terjesztett dezinformációkat a vakcinákról, és 2021-ben a Center for Countering Digital Hate nevű szervezet a „dezinformációs elit” egyikének nevezte, aki a Covid–19-járványról terjesztett félretájékoztatást az Instagramon, a Twitteren és a Facebookon.
Azt sugallta, minden elismert tudományos kutatásnak ellentmondva, hogy a Covid–19 esetleg „etnikailag célzott” volt, mert „megkímélte” az askenázi zsidókat és a kínaiakat (dehogy kímélte: pont Kínából, Vuhanból indult el). Azt is állította, hogy a HIV nem okoz AIDS-et, és arra utalt, hogy a vakcinák kötelezővé tétele rosszabb, mint a holokauszt. Egy 2012-es vallomásában azt is elmondta, hogy egy féreg megette az agya egy részét, majd meghalt (mármint a féreg, nem ő: ezen nem is csodálkoznék).
Kennedyt 2021-ben kitiltották az Instagramról, mert oltási dezinformációkat terjesztett. Fiókját 2023-ban állították vissza, amikor bejelentette, hogy indul a választásokon.
Augusztusban Kennedy felfüggesztette a kampányát, és Trump mögé állt, mondván: „Ha Trump elnököt megválasztják, és betartja a szavát, akkor a krónikus betegségek hatalmas terhe, amelyek kínozzák és csődbe viszik az országot, el fog tűnni”. Trump MAGA-jával rokon szlogent kezdett használni – Make America Healthy Again (MAHA)-, amelynek középpontjában „a regeneratív mezőgazdaság előtérbe helyezése, a természetes élőhelyek megőrzése és a toxinok eltávolítása az élelmiszereinkből, a vízből és a levegőből” áll.
A HHS (az amerikai Egészségügyi Minisztérium) 13 szövetségi ügynökséget felügyel – amelyekről Kennedy jelezte, hogy megszüntetné őket –, köztük a Nemzeti Egészségügyi Intézetet, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalt és a járványügyi központokat.
Kennedy álláspontja azonban még mindig a kongresszus jóváhagyásától függ. A HHS korábbi vezetői hosszú karriert futottak be a közegészségügy területén vagy magán a minisztériumon belül, mielőtt vezetői pozícióba kerültek volna. Egy republikánus irányítású szenátus esetleg engedhet Trumpnak, vagy pedig a Kennedy konteós múltjára, hosszú, lojális demokrata karrierjére és az abortusszal kapcsolatos zavaros álláspontjára hivatkozva meg is akadályozhatja a kinevezését.
Bár Kennedy az egész rendszer átalakítását ígérte, a szakértők szerint valószínűleg olyan régóta fennálló szabályozásokba ütközne, amelyeket nehéz lenne kijátszani. Az egészségügyi politikát is nagymértékben befolyásolják a tanácsadó bizottságok, amelyek tele vannak orvosi és közegészségügyi szakértőkkel, és időbe telne, amíg a kormány ajánlásainak teljes megváltoztatásához lehetségessé válna a változás.
A HHS igazgatójaként Kennedy mégis jelentős hatáskörrel rendelkezne a személyzet elbocsátására és közegészségügyi vészhelyzet kihirdetésére.
Ha most valaki azt hinné, Kennedynél rosszabb jelöltet el sem lehet képzelni, arra rá kell cáfolnom: Tulsi Gabbard nála is rosszabb és veszélyesebb.
Tulsi Gabbard volt republikánus képviselőnek, akit Donald Trump megválasztott elnök az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzésének igazgatói posztjára (DNI) választott ki nincs hírszerzési tapasztalata, és az Oroszországot támogató nyilvános kijelentései alááshatják az Egyesült Államok azon képességét, hogy hírszerzési információkat szerezzen szövetségeseitől és partnereitől – állítják jelenlegi és volt hírszerző tisztek.
Trump szerdán jelentette be szándékát, hogy a kongresszusban a hawaii demokrata képviselőként szolgáló Gabbardot nevezi ki a nemzeti hírszerzési hivatal élére. A hivatal koordinálja a hírszerzési tevékenységet az egész kormányzaton belül, hírszerzési-információmegosztási kapcsolatokat alakít ki más országokkal, és meghatározza, hogy a nyilvánosság és a Fehér Ház miként értelmezze az amerikai érdekeket fenyegető veszélyeket. A szervezet vezető szerepet játszik az elnöknek szóló napi tájékoztató összeállításában, amelyet a Fehér Ház arra használ fel, hogy megértse, hogyan dolgoznak az ellenfelei az Egyesült Államok ellen, és hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az amerikaiakat fenyegető veszélyekről.
Gabbard, aki az iraki háború veteránja és a tartalékos hadsereg alezredese, katonai tapasztalattal rendelkezik, de nincs hírszerzési háttere. A hírszerzési közösség veteránjai azonban inkább a múltbeli tettei és nyilvános nyilatkozatai miatt aggódnak, mint az önéletrajza miatt. Különösen azok zavarják őket, amelyek a Kreml propagandájához igazodtak.
2022-ben, amikor az orosz erők megkezdték Ukrajna elleni háborújuk teljes körű kiterjesztését, Gabbard azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hibás, megismételve egy olyan állítást, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnök indokolta invázióját – de amelyet a NATO és az ENSZ teljes mértékben elutasít. Putyin később azt mondta, hogy a háború valójában II. Katalin birodalmának területi újjáépítését szolgálja.
Gabbard 2017-ben találkozott a szíriai diktátorral, Bassár el-Aszaddal. Aszad a Gabbarddal való találkozás után is folytatta a civilek elleni vegyi támadásokat. Két évvel a találkozó után azonban nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy Aszad háborús bűnös-e – annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy 2013-ban egy vegyifegyver-támadásban mintegy 1400 embert ölt meg Szíriában.
Gabbard azon szokása, hogy nyilvánosan olyan álláspontokat képvisel, amelyeket nem támasztanak alá tények, de egybevágnak a Moszkvából származó narratívákkal, ártani fog az Egyesült Államok hírszerzési kapcsolatainak a partner hadseregekkel és kormányokkal való megosztására. Sok szövetséges már most is óvatos Trumppal szemben a Fehér Házban töltött első ciklusa alatt tett intézkedései miatt, mint például a szíriai kurd harcosok cserbenhagyása 2018-ban – ez a lépés Trump első kabinetjének több tagjának lemondását eredményezte, köztük James Mattis akkori védelmi miniszterét és Brett McGurkét, az ISIS-ellenes koalíció megbízottjáét.
Gabbard korábbi nyilvános kijelentései is ártanak majd annak, hogy az Egyesült Államokban a hírszerzés rangidős munkatársai körében bizalmat szerezzen, mondta egy jelenlegi hírszerzési tisztviselő.
„Tulsi előélete, melynek során felelőtlenül népszerűsítette a félretájékoztatást és vigaszt nyújtott Amerika néhány legagresszívabb ellenfelének, ellentétes a hírszerző közösség értékeivel.” – mondták a hírszerzés tisztviselői a Defense One-nak.
DNI-ként Gabbard végső soron az amerikai hírszerzési műveletek és a munkatársak védelméért lenne felelős. Ő lenne az, aki döntést hozna olyan ügyekben is, mint például a 2022-es határozat volt, mely szerint feloldották az Oroszország ukrajnai szándékairól szóló hírszerzési elemzések titkosítását, ami segített szövetségeseket felsorakoztatni Ukrajna ügye mellé.
Abigail Spanberger képviselő, egykori CIA-tiszt, csütörtökön az MSNBC-n is ennek az érzésnek adott hangot. „Az a gondolat, hogy valaki, aki Vlagyimir Putyinnal szövetkezett és védte Vlagyimir Putyint, potenciálisan rendelkezhet olyan információkkal, amelyek az információforrásokkal és hírszerzési módszerekkel kapcsolatosak, például azzal, hogy honnan tudtuk, hogy Oroszország meg akarta szállni Ukrajnát… segít megvilágítani, hogy ez miért olyan rendkívül veszélyes”.
Korábbi nyilatkozatai miatt a hírszerzési szakemberek attól is tartanak, hogy Gabbard megváltoztathatja az elemzéseket, hogy azok illeszkedjenek egy olyan politikai narratívához, ami az elnököt vagy a nyilvánosságot homályban tartaná a kulcsfontosságú fenyegetésekkel kapcsolatban.
Gabbardnak további kihívással is szembe kell néznie a közösségen belüli bizalom kiépítése során: a Trump-kormányzat úgy döntött, hogy lemond a legmagasabb posztokra jelöltek – köztük Gabbard – hagyományos FBI-ellenőrzéséről – jelentette pénteken a CNN.
Érdekesen alakul az új amerikai kormány, annyi szent. Oltástagadóra egészségügyet, orosz propagandistára hírszerzést, kecskére káposztát bíznak.
Igaz, Trumpra meg szuperhatalmat. Rosszul alakulnak a dolgok, kérem.
Szele Tamás
