Úgy tűnik, meg kell világítanom a helyzetet, mert elég zavarosnak tűnik. Mikor ma dél körül az Index világgá kiáltotta, hogy „Putyin hajlandó tárgyalni a békéről” épp egy másik cikket írtam, csak közben erősen csóváltam a fejemet, mint a farkas a viccben, hogy hej, ez a mese is hogy megváltozott… aztán persze kiderült, hogy nem változott meg semmi.
Az Indexet nem hibáztatom, ugyanis nem őket ejtették át, hanem a nagy hírű, patinás Reuterst, nekik pedig általában érdemes hinni. De lássuk az alaphírt a Moscow Times nyomán (azért nem a Reuterst idézem, mert velük nem állok szerződéses viszonyban, és roppant kényesek a szerzői jogokra). Tehát mit ír a Moscow Times?
Azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta egy Ukrajnáról szóló megállapodás körvonalait, amelyet a nemrég megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal kíván megvitatni – jelentette a Reuters. Öt, a Kremlhez közel álló forrás azt mondta a hírügynökségnek, hogy tűzszünetről és a háború befagyasztásáról tárgyalnak a frontvonal mentén.
Azt mondták, Putyin talán beleegyezik, hogy a csapatokat kivonják néhány elfoglalt területről, de ragaszkodni fog az elcsatolt területek feletti ellenőrzés fenntartásához. Azt is követelni fogja, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz.
Három forrás lehetségesnek tartotta a tárgyalásokat négy terület pontos felosztásáról: a donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régióról van szó. Bár Putyin ezeket a régiókat orosznak nyilvánította, a valóságban a hadserege a terület 70-80 százalékát ellenőrzi, és mintegy 26 000 km²-t még mindig az ukrán erők tartanak. Két tisztségviselő szerint az elnök kész visszaadni a Harkiv és Mikolajiv régiókban elfoglalt kisebb területeket is.
Oroszország Ukrajna területének 18 százalékát tartja megszállva, beleértve a Krímet, Donbassz 80 százalékát, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók 70 százalékát. Szintén ellenőrzése alatt áll a harkivi régió mintegy 3 százaléka és a mikolajivi régió egy része. Ez összesen több mint 110 000 km². Ukrajna az oroszországi Kurszki Területből mintegy 650 km²-t foglalt el.
Belpolitikai szempontból – mondta egy forrás – Putyin a tűzszüneti megállapodást, amely Donyeck, Luhanszk, Zaporozsje és Herszon területének nagy részét Oroszország kezében hagyná, olyan győzelemként állíthatja be, amely megvédi az orosz nyelvűeket Kelet-Ukrajnában és megőrzi a Krímhez vezető szárazföldi hidat. Magának a félszigetnek a jövője lekerült a napirendről – hangsúlyozta a Reuters által megkérdezett valamennyi orosz tisztviselő.
Putyin a hónap elején azt mondta, hogy bármilyen tűzszüneti megállapodásnak tükröznie kell a „realitásokat” a helyszínen, de fél egy rövid távú tűzszünettől, amely csak azt tenné lehetővé, hogy a Nyugat újra felfegyverezze Ukrajnát. „Ha nincs semlegesség, nehéz elképzelni, hogy jószomszédi kapcsolataink legyenek… Végül is ez azt jelenti, hogy Ukrajnát folyamatosan eszközként fogják használni idegen kezek, az Oroszországi Föderáció érdekeinek kárára” – mondta november 7-én.
Két forrás szerint Joe Biden leköszönő amerikai elnök döntése, miszerint Ukrajna engedélyezi, hogy amerikai ATACMS rakétákkal támadja az orosz hátországot megnehezítheti és késleltetheti a rendezést, és megkeményítheti Putyin követeléseit. November 19-én az ukrán fegyveres erők először vetették be a rakétákat orosz terület ellen, amit a Kreml „súlyos eszkalációnak” nevezett. Az ügynökség tárgyalópartnerei megjegyezték, hogy ha nem születik tűzszünet, Oroszország folytatni fogja a harcot.
Trump korábban azt mondta, hogy közvetlenül fog tárgyalni Putyinnal, így megpróbál közvetíteni egy megállapodást Ukrajnáról, de nem közölt részleteket arról, hogy miként akarja kibékíteni a hadviselő feleket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a háború véget ér, amint Oroszország kivonja csapatait és visszaadja az 1991-es határokon belüli összes területet.
Június 14-én Putyin megfogalmazta a háború azonnali befejezésének feltételeit: Ukrajnának vissza kell utasítania a NATO-csatlakozást, és ki kell vonnia csapatait Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiókból, valamint a Krím félszigettel együtt orosznak kell elismernie ezeket a területeket. Ugyanakkor az elnök nyitott arra, hogy olyan biztonsági garanciákról tárgyaljon Kijev számára, amelyek kizárják a NATO-csapatok jelenlétét ukrán földön – közölték a helyzetet jól ismerő illetékesek.
Arra a kérdésre, hogy miként nézhetne ki egy esetleges tűzszünet, a két forrás egy olyan megállapodástervezetre hivatkozott, amelyet 2022 áprilisában, az isztambuli tárgyalások után majdnem jóváhagytak. Putyin többször is hivatkozott rá nyilvánosan, mint a megállapodás lehetséges alapjára.
Eddig az alaphír a Moscow Times közlése szerint. Ez bizony nem béke, ugyanis a feltételei elfogadhatatlanok. De az is igaz, hogy ezt nem Putyin mondta, nem is Peszkov sajtószóvivő, hanem „öt, a Kremlhez közel álló forrás”. Ez lehet öt FSZB-ügynök épp úgy, mint öt takarítónő a Kremlből, bár tudtommal ott minimum alezredesi rangban áll a személyzet is. De Peszkov mégis mondott valamit, miután körbeszaladt a hír a világon. Hogy mit? Azt a Novaja Gazeta Evropa alapján idézem:
„A Kreml nem elégszik meg az ukrajnai háború befagyasztásának lehetőségével – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, kommentálva a Reuters azon hírét, miszerint Vlagyimir Putyin kész tárgyalni egy tűzszüneti megállapodásról.
„Az elnök ismételten, pontosabban folyamatosan kijelenti, hogy kész a kapcsolatfelvételre és a tárgyalásokra. Az elnök azt is mondta már, hogy a konfliktus befagyasztásának egyetlen változata sem felel meg nekünk. Az a fontos számunkra, hogy elérjük céljainkat, amelyek mindenki számára ismertek” – mondta a szóvivő.”
Az írás többi részének lényege már olvasható a Moscow Times anyagában is. Na, akkor most próbáljunk rájönni, mivel van dolgunk? Több lehetőséget is látok.
-
-
- Putyin teljesíthetetlen feltételeket szab Ukrajnának – Trumpon keresztül, ugyanis meggyőződése, hogy Zelenszkij amerikai ügynök, így inkább a vélt (és jövendő) főnökével tárgyal, nem vele – aztán, ha Ukrajna képtelen ezeket elfogadni, megvonja a vállát és azt mondja: „Mi igazán akartunk egy tartós fegyverszünetet, de ha nektek nem jó, folytassuk a harcot”. Régi orosz módszer ez, a partnernek azt kell felajánlani, hogy hozza el idei bagolynak tavalyi tojását, ha erre nem képes, ám számoljon a következményekkel.
- „Kísérleti léggömbbel” van dolgunk, Putyin azt teszteli a belengetett, majd visszavont ajánlattal, hogy a Nyugat miképpen reagálna egy ilyen képtelen lehetőségre. Pontosabban: rákényszerítenék-e Zelenszkijt, akár a fegyverszállítmányok megvonásával is, hogy fogadja el az elfogadhatatlant. Holott ez a mostani „tervezet” a világon semmiben sem különbözik a június 14-én javasolttól. Márpedig, ha akkor nem felelt meg, most sem fog megfelelni. Nos, a reakciók egyelőre nem egyértelműek, pontosabban nemlegesek. Nincsenek. Vagy legalábbis semmiféle komolyan vehető válasz nem érkezett tudomásunk szerint. A Kreml valamiért túl hamar cáfolta a hírt, vagy talán túl gyors válaszokra számítottak, és mivel azok nem jöttek, dühükben inkább odacsapták az ötletet a földhöz, mint hisztis Pistike a búgócsigát.
- A projekt voltaképpen a Reuters és általában a világsajtó hitelének rontását szolgálta. Ez a legkevésbé valószínű, ugyanis Putyinnak nem ért volna meg ennyi fáradtságot és szervezést egy hoax, bár tény, hogy az első verziót kritika nélkül közló orgánumok sokat veszítettek a jó hírükből Peszkov sajtószóvivő megszólalása után. Senkit sem hibáztathatunk ezért: a Reuters 1851 óta feltétlenül megbízható hírforrás, nagyon ritkán téved. De ha megmérgezik a forrást, mérgezett lesz a patak minden leágazása is – legközelebb majd kéretik jobban vigyázni a „Kreml-közeli informátorokkal”.
- Putyin ellen szervezkedő, valóban Kreml-közeli körök akarták hitelteleníteni – magát Putyint. Ha igaz: bátor emberek, de ez esetben a Reuters jobban teszi, ha minden emberét azonnal kivonja az Oroszországi Föderációból, még a titkárnőket és az irodai küldöncöket is, ha nem akarja, hogy eltűnjenek a Lubjanka pincéiben.
- Az ajánlat híre csak azt a célt szolgálta, hogy legyen mit cáfolni, és így a világ köztudatában tartani Putyin korábban közölt feltételeit.
- Az első három lehetőség együtt, vagy bármelyik kettő egyszerre, a negyediket és az ötödiket kivéve.
-
Különben is, abszurd az egész felvetés. Mindannyian tudjuk: Zelenszkij nem amerikai ügynök, és Ukrajnáról dönteni Ukrajna nélkül nem csak nem lehetséges, de ellenkezik is a nemzetközi joggal (bár ezt az elvet azért gyakran megsértették a múltban és a jelent vagy a jövőt illetően sem vagyok optimista). Trump próbálhatja zsarolni a katonai segítség leállításával – ne feledjük, Trump a kurdokat is cserben hagyta annak idején! – csakhogy Zelenszkij ennek tudatában van. Különben is, Trump csak január 20-án lép hivatalba, addig ezerféleképpen fordulhat a hadiszerencse: akár úgy is, hogy Putyin maga fog békéért könyörögni Zelenszijnek.
Mindenesetre ez nem fegyverszüneti ajánlat volt, hanem valamiféle trükk. Hogy mi volt a célja, azt nem tudjuk, a lehetőségeket a fentiekben vázoltam, bár bizonyára akad még néhány.
Ahhoz, hogy megértsük ezt a piruettet vagy inkább kazacsokot, orosznak kellett volna szülessünk, ám szerencsére nem így történt. És szerintem azért az oroszok többsége sem tudná megmagyarázni, mi volt ez.
Valami, egyszer talán megtudjuk, micsoda.
Még valószínűbb, hogy sosem tudjuk meg.
Nehéz az őrülteken eligazodni, főleg, ha oroszok.
Szele Tamás
