… a lépte dobog, vágná rá mindenki, aki velem egyidős vagy idősebb, tehát minimum 57 éves. Hát, Oroszországban pillanatnyilag szó sincs a munka hadáról vagy annak lépte dobogásáról, ugyanis vagy fegyvergyártás folyik, vagy háborúskodás, a kettőre együtt már nincs elég ember. Erről írt pontos és részletes tanulmányt Pavel Luzin, az amerikai Tufts Egyetem Fletcher Schooljának vendégkutatója és a Jamestown Alapítvány vezető munkatársa a Moscow Timesban.
Eszerint az orosz csapatok létszáma papíron növekszik, de a valóságban még mindig a háború előtti szint alatt mozog. A katonai-ipari komplexumra fordított növekvő költségvetési kiadások nagyrészt a lyukak betömésére szolgálnak.
Az orosz hadiipari komplexum évek óta veszteséges, és termelési költségei a gyorsuló infláció miatt emelkednek. Oroszország pedig egyre inkább függ az Észak-Koreából és Iránból érkező szállításoktól.
Orosz hadsereg: nincs elég ember
Oroszország Ukrajna elleni háborújának harmadik éve végén az orosz oldalon a résztvevők összlétszáma valószínűleg meghaladta az 1 millió főt. Ez mindenkit jelent, akit besoroztak és mozgósítottak. A legtöbben meghaltak vagy súlyos sérülések miatt leírták őket, közülük csak kevesen térnek vissza a gazdaságba. Ez azt jelenti, hogy még a háborúellenesek kivándorlását és a munkaerő bevándorlását leszámítva is 1 millió ember (főleg munkás) esett ki a termelő tevékenységből.
Az elmúlt hónapokban az orosz veszteségek száma elérte az egész háború során tapasztalt maximumot: havonta több mint 40 000 halottat és sebesültet. A korábbi csúcsot 2024 májusa és szeptembere között figyelték meg: Oroszország minden hónapban 30-40 ezer főt veszített így vagy úgy. Sem 2022-ben, sem 2023-ban nem voltak ilyen veszteségek az orosz hadseregben. Janis Kluge katonai elemző számításai szerint 2024 első felében mintegy 166 ezer ember szerződött a hadsereggel, a harmadik negyedévben pedig további 62-83 ezer. Ez nagyjából 230-250 ezer embert jelent.
Több mint 5 ezer orosz tiszt halt meg a háborúban, több mint felük altiszt volt. Az orosz hadseregben kritikus hiány van szakasz-, század- stb. parancsnokokból is. Ezt a gyors előléptetéssel kompenzálják: ha valaki egy kicsit is okos, felsőfokú katonai végzettség nélkül is tiszti pozíciót kaphat. Ez rossz hatással van a fegyveres erők szervezeti integritására és képességére.
A munkaerőhiány ösztönzi a régiókban a szerződéses kifizetésekért folytatott versenyt. Még olyanok is megpróbálnak a hadseregbe szerződni, akik ellen büntetőeljárás folyik. Vlagyimir Putyin 2024 októberében aláírta azt a törvényt, amely büntetésmentességet biztosít a hadba vonulás esetén. Ez egy 2023 vége óta tartó gyakorlat jogi megerősítése. Mostanra azonban az egyedi esetekből tömeges jelenséggé vált. 2022-2023-ban több mint 150 ezer fogvatartott ment háborúba, és most nincs kit elvinni a „zónákból”, különben a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat termelési kapacitása szenved munkaerő-hiányt.
Az állomány szükössége miatt megkezdődött a szerződéses katonák tömeges áthelyezése a fegyveres erők más ágazataiból és fegyvernemeiből – például a haditengerészetből. Sorkatonákat is alkalmaznak (látták tömeges felhasználásukat a kurszki régióban), katonákat a KNDK-ból, és toborzás folyik más ázsiai országokban és Afrikában is.
Az orosz fegyveres erők teljes létszámát 2024. december 1-jétől 1,5 millió főre emelték. Ez a harmadik emelés 2022 augusztusa óta. Hadd emlékezzünk meg arról, hogy 2022-ben az Orosz Fegyveres Erők teljes hadereje 1,013 millió főről indult. Ráadásul a mostani megnövelt létszám másfél-kétszeresen meghaladja a reálisat. A növekedés azonban garantálja a védelmi minisztériumnak a megnövelt költségvetési finanszírozást, függetlenül a hadi helyzet további alakulásától. A személyi állomány számára garantálni kell a zsoldot és egy bizonyos mennyiségű fegyvert, felszerelést, stb.
Az elmúlt három évben a kadétok bevonulása a katonai iskolákba nem fokozódott. De ha nincsenek kadétok, akkor 4-4,5 év múlva nem lesznek tisztek sem. Az elmúlt 10 évben viszont megduplázódott a polgári egyetemek katonai képzési központjainak száma – 68-ról (2014) 137-re (2024) emelkedett, és 60 000 ember tanul ezekben országszerte. A legtöbben közülük a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek és őrmesterek képzési programjai keretében végzik tanulmányaikat. Összesen mintegy 11 ezren tanulnak olyan szakokon, amelyek azt feltételezik, hogy a diploma megszerzése után egyenesen a hadseregbe mennek. Ez a szám magában foglalja mind a tiszteket, mind a nem tiszthelyettes parancsnoki állományt.
Oroszországban évente 10-13 ezer hadnagyot képeznek ki, tehát ez komoly növekedés (legalább 2000-3000 tiszt), de nem kompenzálja a veszteségeket, és nem lehet számolni azzal, hogy az orosz hadsereg mérete drámaian megnőhet. Hacsak nem kezdik el a tartalékosok besorozását. Eddig a sorkatonaság fokozatos növekedését látjuk, bár 2023-ra a sorkötelesek száma csökkent.
A sorkötelesek közül toborozzák a szerződéses katonákat. De hogy a sorkatonáknak mekkora hányada ír alá szerződést, nem tudni pontosan. Vannak például olyan adatok, hogy 2023 tavaszán mintegy 4 ezer embert hívtak be a Balti Flottához, 2024 tavaszán-nyarán pedig mintegy 2 ezret szereltek le. Ez azt jelenti, hogy a behívottak mintegy fele írt alá szerződést. De ezeket a számokat nem lehet a hadsereg egészére kivetíteni.
Bármennyi is legyen az orosz csapatok létszáma papíron, a valóságban azért folyik a harc, hogy legalább a 2022. februári szintre állítsák vissza és tartsák azt. Hogy lehetséges lesz-e további emelés, és hogy ez hogyan párosul majd a szervezeti problémák megoldásával, azt még nem lehet tudni.
Oroszország katonai kiadásai: növekedés vagy lyukak befoltozása?
Az elmúlt három évben az orosz költségvetés katonai kiadásainak gyors növekedését láthattuk. Ez még lenyűgözőbbnek tűnik, ha hosszú távon vizsgáljuk a dinamikát.
A katonai kiadások egyre kevésbé átláthatóak, és a valóságban magasabbak, mint amennyiről a Pénzügyminisztérium beszámol. Például 2023-ra 6,4 billió rubelt terveztek költeni. De a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések közvetett adataiból ítélve a valóságban körülbelül 8 billió rubelt költöttek el. 2024-ben hasonlóképpen nem a hivatalosan bejelentett 10,3 billió rubelt költötték el, hanem körülbelül 12 billió rubelt. A katonai kiadások 2025-re bejelentett 13 billió rubelre történő növelése nem tűnik túl nagynak. A valóságban azonban a 2025-ös kiadások magasabbak lehetnek. Rubelben kifejezve a katonai kiadások több mint háromszorosára nőttek a háború előtti utoolsó békeév, 2021 óta, míg dollárban kifejezve 2,5-szeresére.
Az Ukrajnával vívott háború miatt Oroszország fegyverexportőrként megbukott. A stabil 14-15 milliárd dolláros szintről több mint egy tízes nagyságrenddel csökkent a fegyverexport. A hadiipari komplexum még mindig az exportszerződésekre támaszkodik, és a háború felfüggesztésében vagy befejezésében reménykedik, hogy visszatérhessen a külföldi piacokra és helyreálljon az exportbevétel. Azonban csökkentették az exportot, és így növelni tudták a hadiipari komplexum termelését az orosz hadsereg számára.
Ugyanakkor az orosz hadseregnek lehetősége nyílt arra, hogy növelje a fegyvervásárlásokat. Az erre vonatkozó kiadások másfél évtized alatt rubelben közel egy nagyságrenddel, dollárban pedig majdnem háromszorosára nőttek.
Ezeknek a pénzeknek egy részét a lyukak betömésére fordítják. Az orosz hadiipari komplexum évek óta veszteséges. A termelési költségek emelkednek, az ágazat szenved a gyorsuló inflációtól. Mindezt valahogyan kompenzálni kell. A hivatalos Roszsztat-adatok az ipari termelés hatalmas növekedését mutatják a hadiipari komplexumhoz kapcsolódó iparágakban (számítógépek, elektronikus optikai eszközök, fémipari késztermékek, egyéb járművek).
Ha azonban a Roszsztat fizikai termelésre vonatkozó adatait elemezzük, a dinamika egyáltalán nem olyan lenyűgöző. Például a cellulóz termelése egyáltalán nem növekszik. Természetesen a lőszerek és robbanóanyagok előállításához szükséges nitrocellulózban a cellulóz aránya kicsi. De ha a cellulóztermelés egésze nem növekszik, akkor nehéz növelni a katonai célú cellulóztermékek gyártását.
Egyetlen téren tapasztalható kiugró teljesítmény: a félvezető termékek fizikai mennyiségben növekvő kibocsátása esetében. De ez a növekedés a 2019-es több mint kétszeresére emelkedés után zajlik. Akkor a 2017-2018-as amerikai szankciók hátráltatták az orosz félvezetőipart, amely nagymértékben függött a nyugati importtól. Ezt követően az orosz elektronika a kínai beszerzések felé kezdett átorientálódni. A 2010-es évek közepének félvezetőgyártási volumenét azonban még nem sikerült újból elérni.
Oroszország egyre inkább függ az Észak-Koreából származó lövedék-, taktikai ballisztikus rakéta- és most már a munkaerő-ellátástól is, valamint az Iránból származó drónoktól. Oroszország maga nem tudja megsokszorozni lőszergyártását. Ha megtehetné, akkor az már megtörtént volna.
„Kurganmashzavod”: az orosz hadiipari komplexum állatorvosi lova
Nézzünk meg egy esetet, amely az orosz hadiipari komplexumra nézve jelzésértékű. A Kurganmashzavod tulajdonképpen a lánctalpas gyalogsági harcjárművek (IFV-k) egyetlen gyártója Oroszországban. Volgográdban is van egy gyártóüzem, de az javítás alatt áll. A Kurganmashzavod bevétele 2023-ban csaknem 42%-kal nőtt. Ez magában foglalja az új gépek gyártását és a régiek javítását, beleértve a raktárbázisokról származó gépeket is.
Ugyanakkor azonban a termelési költségek az üzem szerint 45,5%-kal nőttek. Ezért a nettó nyereség a bevétel növekedése ellenére csökken. A 2019-es évet, amikor a Rostec felvásárolta a Kurganmashzavodot, ki kell hagyni az elemzésből: a vállalat csődhelyzetben volt, és a Rostec-től kapott támogatást nyereségként könyvelte el.
A növekvő bevételek melletti nyereségcsökkenés a növekvő termelési költségek eredménye, annak ellenére, hogy a termelés nagy részét a berendezések javítása és raktárból való elszállítása teszi ki. Figyelembe véve, hogy ez a gyakorlat 2022 második felében kezdődött, 2025 második fele körül a helyreállításra alkalmas raktárbázisok készletei kimerülhetnek. Ezután a veszteségek további pótlása kizárólag az új berendezések gyártásának ütemétől függ majd.
Az orosz hadiipari komplexum nyereségessége nagyon alacsony: a hivatalos adatok szerint mindössze 2,5-4 százalékos. A hadiüzemek folyamatosan lyukakat ütnek a költségvetésen, és az előző évek lyukait a következő évek pénzéből próbálják befoltozni. Innen ered egyébként a legtöbb korrupciós ügy. A probléma nem annyira a korrupció, mint inkább a túl szigorú szabályozás, ami szinte elkerülhetetlenné teszi a jogsértéseket.
Pontosan ez az oka annak, hogy büntetőeljárások indulnak. A katonai-ipari komplexum vállalatainak vezetése elbocsátásokat, büntetőügyeket és börtönbüntetést kockáztat nap, mint nap. A vállalatok vezetői folyamatosan váltják egymást. Andrej Belouszov, akit a védelmi minisztérium vezetőjének posztjára neveztek ki (ahogyan sok kommentátor mondta, a rend helyreállítása érdekében), aligha tud bármit is változtatni ebben az értelemben. A helyzet megváltoztatására a szabályozás szigorításával tesznek kísérletet. Ez pedig még kevesebb rugalmasságot, még több jogsértést és leállást jelent.
Az orosz katonai-ipari komplexum másik, Kurganmashzavodnál is érzékelhető problémája a személyzeti hiány. Erről már anekdoták szólnak: az embereket azért hívják vissza nyugdíjból, mert tudják, hogyan kell a régi, szovjet típusú BMP-ken az elektromos vezetékeket lefektetni. A valóság eltér a rajzoktól, de „a kezek emlékeznek”. Általánosságban viszont elmondható, hogy a nyugdíjas és nyugdíj előtt álló mérnökök és munkások kikerülnek az orosz hadiipari komplexumból.
Az orosz műszaki egyetemekre pedig viszonylag kevesen jelentkeznek a hadiipari komplexum felé orientált szakokra. Ezért a következő 5-7 évben a diplomások száma nem fogja pótolni azt a több tízezer embert, akik nyugdíjba készülnek.
2022 elején az orosz katonai-ipari komplexum hivatalosan 2 millió embert foglalkoztatott. A valóságban azonban körülbelül 1,6 millióan dolgoztak. 2022 júniusában Jurij Boriszov akkori miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a hadiipari komplexumból 400 ezer mérnök és munkás hiányzik. Ebből az 1,6 millióból körülbelül 1,2 millióan dolgoztak közvetlenül a katonai termelésben. Nehéz megmondani, hogy most hányan dolgoznak ebben az ágazatban. 2024 szeptemberében Denis Manturov első miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 2023-hoz képest 600 ezer fővel nőtt a katonai-ipari komplexumban foglalkoztatottak száma, Anton Alikhanov, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetője pedig azt mondta, hogy a foglalkoztatottak száma elérte a 3,8 milliót. Nyilvánvalóan ebbe beleértette mindazokat, akik a hadsereg ellátására vonatkozó esetleges megrendeléseket teljesítik. A hadiipari komplexum vállalatainál azonban még mindig erős a munkaerőhiány.
Nehezen hihető, hogy az orosz katonai-ipari komplexum ilyen jelentősen növelte volna az alkalmazottak számát. A munkaerőhiányt részben az alkalmazottak munkaidejének növelésével kompenzálják, a berendezések kihasználtságát pedig a műszakok számának növelésével, amivel még 2020-2021-ben kísérleteztek.
Nagyrészt a megnövelt munkaidőnek köszönhetően néhol látványos béremelések is megvalósulnak. Ezt jól szemlélteti a Kurganmashzavod példája. A háború előtti munkarend heti 40 óra volt. Most pedig 68 órát dolgoznak ott az emberek (öt napon keresztül 12 órát és szombatonként 8 órát). Az átlagbér Kurganmashzavodban most 100 ezer rubel. A munkaórákra vetítve ez körülbelül 360 rubel óránként, szemben a 2022 eleji 300 rubellel. Ez folyó áron 15%-os növekedés, ami viszont nem kompenzálja az inflációt. Vagyis az emberek egyszerűen többet dolgoznak, hogy több pénzt kapjanak. Azt az illúziót keltik bennük, hogy a jólétük növekszik, de ez a termelés extenzív növekedése. Meddig bírják majd azok az emberek, akik heti 40 helyett 68 órát dolgoznak?
***
Fontos figyelembe venni, hogy még 2022 előtt is elkezdtek bővülni az orosz katonai-ipari komplexum egyes termelési létesítményei. Több tízmilliárd rubelt fektettek be új műhelyekbe, berendezések vásárlásába és így tovább. Ezeknek a beruházásoknak az eredménye egyes vállalatoknál 2025 után, másoknál 2026-2027 után lesz látható. Annál is inkább, mert az épületek és szerszámgépek mellett, amelyeket korábban Németországban vásároltak, most pedig Kínában szereznek be, emberekre is szükség van, és a hadiipari komplexum már ma is hiányt szenved belőlük.
Összegezve tehát elmondható, hogy Oroszország hadiipari termelése nem áll a legjobban. Talán eldönthetnék az illetékesek, hogy háborút akarnak nyerni, vagy munkaversenyt, mert a kettő egyszerre lehetetlen. Ahhoz egy számmal nagyobb ország, nagyobb népesség kellene.
És akkor sem biztos, hogy sikerülne mindkét téren győzelmet aratni.
Szele Tamás
