Kérem, ez a mai egy kissé rendhagyó írásnak ígérkezik, ugyanis tudományos kísérletet tetszenek olvasni. Arra lettem figyelmes, hogy az elmúlt három napban ugrásszerűen megnőtt az Oroszországból érkező, meglehetősen furcsa hírek száma, amiből arra az eddig is sejtett, de ki nem mondott tényre következtettem, hogy az említett állam a világ legnagyobb elmegyógyintézete, melyet azonban sajnos minden megszokott rendszerrel szemben nem az orvosok és ápolók, hanem az ápoltak dühöngő csoportja irányít.
Hangsúlyoznám, hogy az itt következő hírek három napnál nem hosszabb idő alatt keletkeztek, mindegyiket ellenőriztem és mindegyik hiteles. Ezeket nem kellett tódítani, eltúlozni, Oroszország egyszerűen ilyen lett. Kicsit mindig is ilyen volt, de a mostani idők különösen kedveznek a rendszerszintű elmebajnak.
Kezdjük talán az új orosz nyelvhasználati törvénnyel. Az Állami Duma az orosz nyelv védelméről szóló törvényjavaslatot készül tárgyalni, amely korlátozná az anglicizmusok és idegen szavak használatát a közterületeken – közölte Vjacseszlav Volodin, az alsóház elnöke. „Az orosz nyelv védelméről és az idegen szavak használatának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot prioritásként fogjuk kidolgozni és megfontolni. Meg kell védenünk és fejlesztenünk kell az orosz nyelvet, mint a kulturális és szellemi örökség szerves részét” – mondta Volodin.
Az új kezdeményezés szerint a táblák és feliratok, beleértve az árukról és akciókról szóló információkat is, csak orosz nyelvűek lehetnek. Azt is javasolják, hogy az épületek, lakótelepek, települések és városrészek elnevezéseiben is az orosz nyelvet használják.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 februárjában írta alá azt a törvényt, amely állami szinten megtiltja az idegen szavak használatát. A tilalom minden idegen szóra vonatkozik, kivéve azokat, amelyeknek nincs általánosan használt megfelelőjük az orosz nyelvben. Tilos továbbá a modern irodalmi normáknak nem megfelelő szavak és kifejezések használata, beleértve a trágár nyelvhasználatot is.
Nos, igen szép dolog az anyanyelv védelme, de szeretném megkérdezni, ezentúl hogy fogják majd nevezni az Ermitázst? Mert annak a neve francia eredetű (Hermitage), és „remetelakot” jelent. Mondjuk annak kicsit nagy, de nagy országnak nagy remetelak dukál. Bár… Peterhofnak, Nagy Péter palotájának ugyan van orosz neve, „Petrodvorec”, de Kronstadtnak nincs, és az is Pétervár közelében van. Egyáltalán, a „Szankt-Peterburg” sem orosz név, vissza kell majd keresztelni Leninre, ha más megoldás nem lesz. Problémát jelent még a vasútállomások elnevezése, ugyanis a rájuk vonatkozó orosz kifejezés, a „vokzal” az angol „Vauxhall”-ból ered, a gyezsurnaják és a buggalderek (szállodai szobafelügyelő asszonyok és könyvelők) pedig keressenek inkább más munkát maguknak, az arhityektorokkal és inzsenyérekkel (építészek és mérnökök) együtt. Mindegyik foglalkozás neve idegen eredetű ugyanis.
Szintén lehet nyelvi kérdés az iskolában ajánlott olvasmányok ügye is. Az orosz iskolák tanulóinak a tanév végén azt tanácsolják, hogy olvassák a Z-írók ultrapatrióta-háborúpárti-ukránellenes könyveit. „A modern írók által alkotott hazafias irányultságú irodalmi művek felvétele a tanórán kívüli olvasásra ajánlott művek listájára” – ez az egyik utasítás, amelyet Vlagyimir Putyin az orosz nyelv és az oroszországi népek nyelveinek támogatása terén folytatott állami politika végrehajtásával foglalkozó tanács ülését követően adott.
Az oktatási minisztérium felelős ezért, a határidő június 1., így a listáknak a nyári szünetig frissülniük kell.
A listákon szereplő könyveket nem kötelező elolvasni – ez nem házi feladat: az iskolások és szüleik maguk döntenek arról, hogy mit olvasnak, és a könyvek el nem olvasásáért nem lehet büntetést kiszabni, de a tanárnak joga van olyan műveket ajánlani, amelyek segítenek elmélyíteni az adott témák ismereteit és felkészülni az új tanévre – magyarázta Alekszej Kablucskov jogász.
A „hazafias irányultságú” művekre nincs nagy kereslet. Nem szerepelnek a 2024-es év bestsellerei között.
Úgy tűnik, a hatóságok komolyan veszik az orosz nyelv és irodalom oktatását. Május 1-jéig a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak javaslatokat kell benyújtania az orosz nyelv és irodalom egységes oktatási módszertanának kialakítására, egy évvel később pedig – 2026 júniusáig – az orosz nyelv, irodalom és irodalmi olvasmányok egységes tankönyvsorozatának kidolgozására. A Vlagyimir Megyinszkij által készített egységes történelemtankönyv a szakmai közegben heves kritikákat váltott ki. Az egységes módszertan és tankönyvek felelősei Mihail Misusztyin miniszterelnök és Putyin tanácsadója, Jelena Jampolszkaja, aki az orosz nyelvi tanácsot vezeti.
Putyin másik utasítása szerint az orosz nyelvet meg kell tanítani a „migrációs múlttal rendelkező” gyerekeknek, mielőtt beiratkoznak az iskolákba. Ez azokra vonatkozik, akik nem tudnak vagy rosszul tudnak oroszul, beleértve azokat is, akik nem tették le a kötelező vizsgát. Oroszország nem fogja tanítani azokat, akik nem végezték el a nyelvi tesztet – az Állami Duma elfogadta az erről szóló törvényt. Putyin elrendelte, hogy hozzanak intézkedéseket az ilyen gyerekek „orosz társadalomba való beillesztésére”.
No de semmi baj, mert vigyáznak az orosz néplélek tisztaságára, lám csak, nemsokára betiltják a jóslást is.
Az orosz tömegmédiában meg kellene tiltani az asztrológusok és jósok jóslatainak sugárzását – mondta Borisz Csernyisov, az Állami Duma helyettes szóvivője. Mint mondta:
„Egyiptomban az országos műsorszolgáltató szervezet megtiltotta a televíziós csatornáknak és a rádióállomásoknak, hogy asztrológusokat vagy jósokat szerepeltessenek. Oroszország is átveheti ezt a megközelítést.”
Elmondása szerint az újévi ünnepek idején a televíziós csatornák és rádióállomások, valamint a nyomtatott sajtó indormácius tere dugig van „mágusok, asztrológusok, jósok, sámánok és más jövendőmondók fellépéseivel”. „Az ilyen anyagokat gyakran szórakoztató vagy semleges tartalomként tüntetik fel, de valójában kihasználják az egyes polgárok tudatlanságát, és toleranciát alakítanak ki bennük a csalással szemben, hozzájárulnak az áltudományok terjedéséhez” – mondta az Állami Duma helyettes szóvivője.
A képviselő felszólított a mágusok és médiumok elleni harcra, és arra, hogy tevékenységüknek „jogi meghatározást” adjanak. A médiát viszont a mágia és a babona helyett – mondta – „meg kellene tölteni” oktatási projektekkel, sikertörténetekkel, valamint a tudomány és a kultúra eredményeiről szóló hírekkel. Csernyisov megígérte, hogy megfelelő felhívásokat küld a legnagyobb kiadványok vezetőségének.
Korábban az Állami Duma törvényjavaslatot dolgozott ki a tarot- kártyákkal történő jövendőmondás reklámozásának betiltására. A kezdeményezés szerzője – az alsóház információs politikával foglalkozó bizottságának elnökhelyettese, Andrej Szvincov – megjegyezte, hogy a tarot iránti érdeklődés Oroszországban elérte a „tömegpszichózis” szintjét. „Az ártalmatlan szórakozásból a tarot komoly profitot hozó iparággá vált. Ez az üzlet azonban fikcióra és megtévesztésre épül” – mondta Szvincov. Elmondása szerint az egyik tévéműsorban egy tarot-jós azt ígérte, hogy három hónapra előre megjósolja a jövőjét, és számvetést végzett. „Abból, amit és ahogyan mondott, nyilvánvaló volt, hogy az egész teljes képtelenség” – jegyezte meg a képviselő. Azt is javasolta, hogy más jövendőmondó szolgáltatások reklámozását is betiltsák, ha azok a nyilvánosság reflektorfényébe kerülnek.
2024 januárja és augusztusa között az oroszok egyre inkább az ezoterikus praktikák felé fordultak. Az ezoterikus tartalmak internetes forgalma 38%-kal nőtt az előző évhez képest, és az oroszok által ezekkel töltött teljes idő 19%-kal emelkedett. A 26-45 év közöttiek érdeklődnek leginkább az ezotéria iránt (a felhasználók 57%-a, a forgalom 56%-a). A legaktívabb dinamikát azonban a 46 év feletti előfizetők és a 14-20 évesek mutatják. A jövendőmondás és a számmisztika különösen a 36-45 év közötti oroszokat érdekli, míg a horoszkópok és a születési horoszkópok a 26-35 éveseket.
Az ukrajnai háború kitörése után az oroszok egyre jobban érdeklődnek az ezotéria iránt, beleértve az online tanfolyamokat is. Az emberek a válság idején különféle spirituális gyakorlatokban keresnek támogatást – magyarázta Maria Danyina, a „Psychodemia” online iskola társalapítója. „Ez segít nekik visszanyerni a helyzet feletti kontrollt, értelmezni a változásokat és alkalmazkodni hozzájuk” – jegyezte meg a szakértő.
Hogy is mondjam csak… szerintem ugyan a jóslatokban hinni ostobaság, de tiltani azokat, hatalmi szóval, állami szinten – még nagyobb ostobaság. Aztán meg az is lehet, hogy sikerül, megjósolni a lottó nyerőszámait, mint a szahalini atyafi esetében történt.
Egy szahalini lakos, aki január 1-jén, az „orosz lottó” újévi sorsolásán egymilliárd rubelt nyert, 781 millió rubelt kaphat kézhez. Ez az adófizetésnek köszönhető – közölték a sorsolás szervezői a „Sztoloto” cégtől.
„Az illető 781 598 156 rubelt kap az adó levonása után – feltéve, hogy ez az egyetlen nyeremény az adóidőszakra” – mutatott rá a cég. A nyertes nemcsak egymilliárd rubelt nyert – egy másik játékban egy 200 rubeles nyereményt is besöpört.
Ildar Rezjapov, az „Oroszország veteránjai” ultrapatrióta Z-mozgalom vezetője felszólította a nyertest, hogy a nyeremény egy részét vagy sokkal inkább az egészét fordítsa „a specoperacija szükségleteire”. Hozzátette, hogy a mozgalom kész segíteni a hadsereg szükségleteihez szükséges felszerelések beszerzésében.
Az egymilliárd rubelt nyerő szelvényt egy olyan telefonszámról vásárolták, amelyet a szahalini régióban regisztráltak. Ezen kívül még 90 ember kapott egymillió rubeles nyereményt, további 81 ember pedig 123 457 rubelt.
Így nyerjen az ember Oroszországban lottó-főnyereményt. Ha meg is kapja, elszedik tőle háborús célokra, ha nem adja, még fejbe is vágják. Pedig ennek a szahalini emberkének most már olyan sok pénze van, hogy akár fel is ülhetne a repülőre. Bár jobban teszi, ha orosz légitársasággal nem repül…
A Dream Aero nevű cég, amely ügyfeleinek azt biztosítja, hogy egy utasszállító repülőgép dinamikus szimulátorán „repüljenek”, különleges promóciót jelentett be: januárban. Újfajta repüléseket ajánlanak Oroszország Hőse, Damir Juszupov pilóta irányítása alatt. Ő annak a repülőgépnek a parancsnoka volt, amely 2019-ben kényszerleszállást hajtott végre egy kukoricaföldön. Másnap Juszupovot (valamint a járat másodpilótáját) Oroszország Hőseként tüntették ki, de a hivatalos vizsgálat később kiderítette, hogy maga az incidens pont az ő hibáik miatt következett be.
2019. augusztus 15-én az Ural Airlines Moszkvából Szimferopolba tartó Airbus A321-ese a Zsukovszkij repülőtérről való indulást követően kényszerleszállást hajtott végre Moszkva térségében. A repülés kevesebb mint 2 percig tartott. Miután a repülőgép egy sirályrajjal ütközött, behúzott futóművel landolt egy kukoricaföldön, néhány kilométerre a repülőtér kifutópályájától.
2022 augusztusában a repülési Telegram-csatornákon megjelent az IAC zárójelentése a baleset kivizsgálásáról. A jelentés a pilóták viselkedését „kaotikusnak” és „következetlennek” minősítette, amit „a személyzet tagjainak pszichológiai sajátosságai” okoztak. Az IAC szakértői azt is felvetették, hogy a személyzet nem a kukoricaföldön akart leszállni, hanem megpróbált visszatérni az kiindulási repülőtérre, de hibák miatt ez nem sikerült.
Történt később egy másik incidens is az Ural Airlines egy másik repülőgépével 2023-ban: Egy Airbus A320-as repülőgép Novoszibirszk közelében egy búzamezőn hajtott végre kényszerleszállást. A Roszavijacija vizsgálatot folytatott az ügyben, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a leszállás is a személyzet többszöri szabálysértésainek és hibáinak eredménye volt. A megállapításokat ezúttal hivatalosan jelentették, és a pilótákat az esetet követő első napokban nem tüntették ki.
Andrej Litvinov, az orosz polgári légiközlekedés pilótája, első osztályú pilóta és A320-as parancsnoka kifejtette, hogy a két eset megközelítése közötti különbség annak köszönhető, hogy ez már a második incidens volt: míg az első alkalommal úgy döntöttek, hogy számos kitüntetéssel és pozitív publicitással védik a cég vezetőségét, ezúttal ez már nem működött:
„A felelősségre vonás elkerülése érdekében a vállalat vezetősége az első esetben ünnepelni kezdte a pilótákat. A sajtónak úgy tálalták a történteket, hogy hősök voltak ezek a pilóták, akik mindenkit megmentettek. A második esetben ugyanez történt, a különbség csak annyi, hogy az első esetben ez működött, a második esetben viszont nem. Itt is fel akarták menteni a pilótákat, de ez egyszerűen nem sikerült, és a Roszavijacija elutasította a vizsgálatukat, majd új bizottságot hozott létre. Mert mindenki úgy érezte, hogy egyértelműen túlreagálták a dolgot. Mindkét helyzetben nyilvánvaló volt a parancsnokok repülésre való alkalmatlansága.”
Van, ami nem repül jól, ilyen a féltégla, az üllő és Oroszország Hőse. Mindenesetre azt tanácsolnám, hogy a közeljövőben ne nagyon repüljünk el orosz földre, ha mégis megtesszük, ne orosz gépre szálljunk. Ha muszáj orosz gépre szállni, előtte vessünk kártyát és a fedélzetre vigyük magunkkal Zahar Prilepin legfrissebb regényét, mely olyan lapos, hogy légikatasztrófa esetén nyugodtan levitorlázhatunk vele a földre. Ott azonnal lottózzunk, és keressük meg az első vasútállomást. Fontos még, hogy ha nem kukorica- hanem búzaföldön landolunk, nem számíthatunk kitüntetésre.
Viszont, ha már egyszer bejutottunk az Oroszország nevű elmegyógyintézetbe, ne is próbálkozzunk a meneküléssel: majdnem lehetetlen.
Ott a legfőbb érték ugyanis az ember.
Azért is tartják lakat alatt.
Szele Tamás
