Mint ismeretes, a sokat vitatott személyiségű Elon Musk vendégcikket írt nemrégiben a Welt am Sonntag című német lapba, amelyben a tech-milliárdos az AfD-t népszerűsíti. Alig két hónappal az országgyűlési választások előtt az amerikai vállalkozó azt írta, hogy Németország a gazdasági és kulturális összeomlás szélén tántorog: „Az Alternatíva Németországért (AfD) az utolsó reménysugár az ország számára”.
Írásunk most podcast formájában is meghallgatható:
Musk szerint az AfD a gazdaság élénkítése, az energiaellátás és a migráció megfékezése kérdésében helyes álláspontot képvisel. Úgy látja továbbá, hogy a párt elkötelezett a „politikai realizmus” mellett.
A cikk vitát váltott ki a „Welt” szerkesztőségben. De akkorát, hogy a véleményrovat vezetője, Eva Marie Kogel szombaton az X-en bejelentette: „Ma a Welt am Sonntagban megjelent egy cikk Elon Muskról. Tegnap a nyomdai megjelenés után beadtam a felmondásomat”.
A „Welt” leköszönő főszerkesztője, Ulf Poschardt és kijelölt utódja, Jan Philipp Burgard megvédte a kiadványt. Burgard a Welt am Sonntag című lapban így reagált Musk írására: „Musk diagnózisa helyes, de terápiás megközelítése, miszerint csak az AfD mentheti meg Németországot, végzetesen hibás”. A párt „veszélyt jelent értékeinkre és gazdaságunkra. Még egy zseni is tévedhet”.
Mika Beuster, a Német Újságíró Szövetség szövetségi elnöke is bírálta a történteket. Felszólította „valamennyi szerkesztőséget, hogy ne hagyják magukat a parlamenti választási kampányban instrumentalizálni”, és óvatosan bánjanak a vendégszerzőkkel. „A német média nem engedheti meg, hogy autokraták és barátaik szócsöveként használják fel”.
Az Axel Springer Verlag szerint Poschardt és Burgard szombaton kifejtette: „Az Elon Musk szövege körüli jelenlegi vita nagyon árulkodó. A demokrácia és az újságírás a véleményszabadságból él. Ebbe beletartozik a polarizáló álláspontok kezelése és újságírói kategorizálása is. Ez a jövőben is meghatározza majd a „Die Welt” irányvonalát.”
Közben a „Welt” főszerkesztő-helyettese, Robin Alexander sajnálatát fejezte ki Kogel rovatvezető elbocsátása miatt. „Nagyszerű kolléga volt, aki mindig készen állt minden vitára, bármely témáról” – írta Alexander az X-en. „Távozása nagy veszteség”.
Már ez is mutatja, mekkora politikai botrányt kavart Musk véleménye, de ez még semmi ahhoz képest, ami az elmúlt két napban derült ki. Arról van szó, hogy valószínűleg nem is Musk írta meg a tulajdon véleményét!
Gyanús ugyanis, hogy Elon Musknak a Welt am Sonntagban megjelent AfD-párti vendégcikkét egy mesterséges intelligencia fogalmazhatta.
A Tagesspiegel kutatása figyelemre méltó párhuzamokat mutat a Die Weltben megjelent vitatott AfD-párti cikk és a Musk mesterséges intelligenciamodellje, a Grok által generált szövegek között. Különösen szembetűnőek a szerkezeti hasonlóságok és egyes esetekben a szó szerinti egyezések az érvelésben.
Reinhard Karger, a német Mesterséges Intelligencia Központ munkatársa a Tagesspiegelben jelentős kétségeit fejezte ki a szöveg hitelességével kapcsolatban. A hasonlóságok „rendkívül meghökkentőek”, és erősen utalnak a mesterséges intelligencia szerzőségére. Ez megerősíti a gyanút, hogy a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült. Teljes bizonyosság azonban nincs az ügyben.
A Welt szerkesztőségében már a megjelenés előtt is voltak aggályok. Állítólag legalább három munkatárs ellenőrizte a lehetséges MI-szerzőséget, és továbbította megállapításait a vezetői szintnek – a jelek szerint sikertelenül, A történteket még kínosabbá teszi az Axel Springer felügyelőbizottsági tagjának, Martin Varsavskynak az állásfoglalása, aki megerősítette, hogy a vendégcikk kezdeményezése tőle származik. Ez a vezetői szint közvetlen befolyását jelzi a szerkesztői döntésekre.
A helyzet iróniáját fokozza, hogy korábban maga Musk is figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia veszélyeztetheti a demokráciát. A tech-milliárdos, aki az MI-t világmegváltó technológiának tartja, most viszont érintett lehet egy MI által gerjesztett médiabotrányban.
A Golem.de című lap maga is tesztelte a Grokot, és megkérdezte, miért kellene az embereknek az AfD-re szavazniuk. A válasz során azonban, amely néhány, az AfD által említett témát érint, mint például a migrációs és menekültpolitika, a gazdasági és szociális szempontok, valamint a kulturális identitás és a konzervativizmus, az MI így fogalmazott: „Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az okok ellentmondásosak, és hogy sok kritikus hangot hallani az AfD álláspontjával kapcsolatban. Több oldalról is bírálják, mint szélsőjobboldali, mizantróp és antidemokratikus pártot. Annak eldöntése, hogy az AfD-re szavazzunk-e, ezért a politikai tartalom és a politikai tevékenység lehetséges hatásának alapos vizsgálatát igényli”.
Viszont amikor azt kérték a Groktól, hogy „Írjon egy véleménycikket egy közéleti lap számára, amely bemutatja, hogy miért csak az AfD mentheti meg Németországot”, az eredmény szerkezetét és tartalmát tekintve meglehetősen hasonlított Musk cikkéhez, bár lehetséges, hogy Grok ez esetben pont erre a cikkre támaszkodott, vagy abból idézett, és az írás megjelenése előtt nem adta volna ki ezt az eredményt.
Ismervén Muskot, a gyanú legalábbis alaposnak tűnik: lehetséges, hogy most idegen bájtokkal ékeskedett. Bár, amennyiben ő maga képezte az MI-t, vagyis Gorkot, azok a bájtok nem voltak annyira idegenek – legalábbis tőle nem. Mindenesetre jó a kérdés, hogy ez most plágium vagy mégsem az?
Forrás: https://www.golem.de/news/welt-skandal-ki-verdacht-bei-musks-afd-gastbeitrag-2501-192105.html
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás
