Régi orosz népi bölcsesség, hogy „ahol nincs tűz, rakunk egyet”, és ezt úgy kell érteni, miszerint „ahol nincs baj, ott csinálunk”. Meg hát a saját termésű gond azért is jobb, mert könnyebb leküzdeni, elvégre magunk okoztuk. Valahogy így gondolkodhattak a Lubjanka téren, az FSZB központjában is, mikor hadat üzentek az összes orosz területen létező és nem létező szeparatista mozgalomnak.
De mégis inkább a nem létezőknek, mert azokat aránytalanul egyszerűbb legyőzni.
Január 11-én az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közzétette honlapján 172 szervezet listáját, amelyek a hivatal szerint a „Poszt-Oroszországi Szabad Államok Fórumának” strukturális alegységei. Ezt a szervezetet terrorista szervezetként azonosították és be is tiltották az Oroszországi Föderáció területén.
Lássunk néhány olyan mozgalmat, amelyet a biztonsági erők felvettek a listájukra! Milyen szervezeteket nyilvánítottak az orosz hatóságok terroristának?
„A Poszt-Oroszországi Szabad Államok Fóruma” céljának nevezi a „dekolonizációt, a moszkvai megszállás és gyarmati elnyomás alóli felszabadulást, új geopolitikai területek létrehozását, valamint a poszt-orosz tér jövőbeli független államainak későbbi újjáépítését”.
A fórum az Oroszországi Föderáció területét a jövőben „41 független, szabad, fejlett és sikeres államként mutatja be egyetlen őrült birodalom helyett”. Konkrétan a „poszt-orosz térség” elemének tekinti a Szibériai Egyesült Államokat, a Doni Köztársaságot, a Volgai Régió Föderációját, a Zaleszja Föderációt, Ingriát és a Balti Köztársaságot.
Az orosz főügyészség 2023 márciusában „nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Fórumot, mivel úgy vélte, hogy az veszélyezteti Oroszország alkotmányos rendjének alapjait és biztonságát. A hivatal hangsúlyozta, hogy a szervezet vezetői „Litvániában, Nagy-Britanniában és Csehországban élnek, ám az Oroszországi Föderáció területi integritásának megsértésére szólítanak fel és szeparatista-nacionalista jelszavakat hangoztatnak”.
A legfelsőbb bíróság 2024 novemberében terrorszervezetnek nyilvánította a Fórumot és annak 172 szerkezeti egységét. A főügyészség ezt követően megismételte
„Oroszország felosztása különálló, barátságtalan országok befolyásának alárendelt államokra a külföldön bujkáló nemzeti-szeparatista mozgalmak úgynevezett vezetői által kitűzött cél. Két évvel ezelőtt egyesültek a „Poszt-Oroszországi Szabad Államok Fóruma” zászlaja alatt Lengyelországban, és azóta nyugati szponzorok pénzén hirdetik országunkban a kormány megdöntésének, terrorcselekmények és szabotázsakciók elkövetésének eszméit, valamint az Ukrajna oldalán való részvételt a harci cselekményekben.”
A fórum rendszeresen tart konferenciákat külföldön, ahol a népek önrendelkezési jogának kérdéseit vitatják meg, és bírálják a Kreml politikáját.
Itt álljunk meg egy kicsit: nem árt, ha tudjuk, hogy ez a fórum valóban létezik, csakhogy Ilja Ponomarjov volt Duma-képviselő hívta össze, akiről, ha finoman fogalmazok, akkor is azt kell mondanom, hogy bizony, elég gyanús egy figura. Apja az orosz kormányban dolgozott a korai Putyin-korszakban, anyja Csukotkát képviselte a Föderációs Tanácsban, maga a volt képviselő pedig közel állt Vlagyiszlav Szurkovhoz, és a Dumában megszavazta az internetet szabályozó elnyomó törvényt. Korrupciós ügyekben volt érintett, még Alekszej Navalnij is csalónak nevezte a Szkolkovó Alapítvánnyal kapcsolatos botránya miatt, végül távoznia kellett a politikai életből – ezek után ment Kijevbe és kezdett üzlettel foglalkozni, hogy mifélével, azt nem tudjuk, de a korábbi praxisából ítélve sok mindenben lehetett érdekelt. Azért kapta meg az ukrán állampolgárságot, mert annak idején ő szavazott egyedül a Dumában „nem”-mel a Krím annexiójára.
Mostanság időnként előkerül, mert megalapította egyrészt az ukrán oldalon harcoló, átállt oroszokból verbuvált Orosz Szabadság Légiót (ennek legnagyobb meglepetésemre vannak tagjai, saját állításuk szerint két zászlóaljuk már részt vesz az ütközetekben, kettő még szervezés alatt áll) másrészt a Nemzeti Republikánus Hadsereget, ami állítólag az orosz hátországban vívná partizánharcát, Ponomarjov az ő nevükben vállalta a Darja Dugina elleni merényletért is a felelősséget. Orosz ügynöknek éppenséggel nem gondolnám, de politikai szélhámosnak nagyon is, aki abból akar megélni, hogy népvezérnek hazudja magát.
Mely csoportok kerültek fel a terrorszervezetek listájára?
1. Szabad Nemzetek Szövetsége (Szabad Nemzetek Ligája) – Oroszország különböző régióinak dekolonizációját és függetlenségét szorgalmazó aktivisták és regionális mozgalmak képviselőinek szövetsége.
2. Idel-Urali Konföderáció, Szabad Idel-Ural – a Volga-vidéki köztársaságok (Mordvinföld, Csuvasföld, Mari El, Tatárföld, Udmurtia és Baskíria köztársaságok) függetlenségi eszméit hirdető szervezet.
3. A száműzetésben élő Icskériai Csecsen Köztársaság kormánya – ez egy megszűnt állam, amelynek élén Akhmed Zakajev, az Egyesült Királyságban élő volt csecsen kulturális miniszter áll. 2024 nyarán Oroszországban távollétében azzal vádolták meg, hogy terrorista zászlóaljat hozott létre az ukrán fegyveres erők támogatása céljából, és ezért nemzetközi körözési listára került.
4. Tatár Függetlenségi Párt, más néven „Ittifaq” – ez egy Tatárföld függetlenségét szorgalmazó politikai mozgalom.
5. Ingria Mozgalom (Szabad Ingria, Ingermanlandia) – ez a mozgalom egy különálló állam, Ingermanlandia létrehozását követeli Szentpétervár és a Leningrádi terület határain belül. Ezen kívül az FSZB listáján öt másik név is szerepel Pétervárral vagy a régióval kapcsolatban: a Fennoscandia & Væringjavegr mozgalom, a Független Vepszia Egyesület, a Szabad Vyborg mozgalom, az Ingria Zászlóalj és az Ingermanland zászlóalj.
6. A „Zalesszkaja Köztársaság” mozgalom – a Vlagyimiri Terület elszakadását támogatja az Oroszországi Föderációtól. A „Zaleszje” mint „dekolonizációs” mozgalom még az Ukrajnával folytatott teljes körű háború kitörése előtt jelent meg, de nem vált széles körben ismertté, mivel Vlagyimir és a szomszédos régiók lakosságában nem voltak szeparatista érzelmek – jegyzi meg a „Dovod” című helyi kiadvány. A mozgalom ideológusának a jelenleg Cipruson élő Ilja Lazarenkót tartják.
7. A „Bennszülött Fórum”, olyan szervezet, amely az északi, szibériai és az orosz Távol-Kelet kis őslakos népeinek aktivistáit és szervezeteinek vezetőit tömöríti.
8. A „Turan” zászlóalj – 2022 novemberében Almaz Kudabek uulu kirgiz állampolgár bejelentette a török nyelvű »Turan« zászlóalj létrehozását, amely az ukrán fegyveres erők részeként harcol. Ő maga lett az új katonai alakulat parancsnoka.
9. A „Polgári Tanács”, mely 2022 novembere óta toboroz oroszokat az Ukrán Védelmi Erők Nemzetközi Légiójának egységei számára.
10. A „Szibériai zászlóalj” – ez az ukrán hadseregben harcoló oroszok másik egysége.
Az orosz hatóságok az elmúlt években, különösen az Ukrajnával folytatott teljes körű háború kitörése óta, különféle, általuk fenyegetőnek tekintett szervezetek ellen harcolnak. Beleértve a szeparatistákat is.
Így 2024 júniusában az orosz legfelsőbb bíróság „szélsőségesnek” nyilvánította az Oroszellenes Szeparatista Mozgalmat és annak „strukturális alosztályait”. A perben az áll, hogy a szervezet célja „az Oroszországi Föderáció többnemzetiségű egységének és területi integritásának megsemmisítése”. Igaz, ilyen szervezet nem létezik, ahogyan „szélsőséges LMBT mozgalom”, „Gyermektelenek” vagy a „Szervezett Bűnözés Pártja” sem.
Az FSZB listáján szerepel a Karéliai Nemzeti Mozgalom is. Ugyanakkor, mint azt a From Karelia With Freedom távirati csatorna megjegyezte, e szervezet neve zárójelben szerepel a Karjalai Köztársaság nevével együtt a listán a karjalai nyelv több dialektusában. „Ez az egész köztársaságot kétértelmű helyzetbe hozza, mivel a hivatalos karjalai nyelvű neve a terrorszervezetek listájára került” – írja a csatorna.
Még egy kis regionális kiadvány, a Komi Nap is felkerült a „terrorista szervezetek” listájára, amely azt állítja, hogy semmiféle kapcsolatban nem áll a „Szabad Államok Poszt-Oroszországi Fórumával”. „Most konzultálunk az emberi jogi aktivistákkal, hogy eldöntsük, mi legyen a következő lépés” – nyilatkozta a szerkesztőség.
Szvetlana Kaverzina, a novoszibirszki városi tanács volt képviselője, akit „külföldi ügynökként” azonosítottak, arra hívja fel a figyelmet, hogy a listán szereplő „Szibériai Szövetségi Államok” eredetileg csak egy tréfás kép, egy mém egy hópelyhekkel díszített zászlóról.
„A szibériaiak néha arra használták ezt a képet, hogy azonosítsák magukat, amikor más régiókba/országokba utaztak. Ha van egy ilyen zászlóval ellátott szuvenírje – jobb, ha elrakja” – figyelmeztetett Kaverzina, megjegyezve, hogy egy ilyen képpel ellátott közönséges »szuvenírért« a hatóságok bárkit »húsz évre börtönbe zárhatnak«.
Sok szervezet valószínűleg teljesen ismeretlen marad, ha a rendfenntartók tettek volna közzé ilyen részletes listát. Például az interneten nehéz vagy lehetetlen információt találni olyan mozgalmakról, mint az „Északi Unió”, a „Voronyezsi Köztársasági Partizán Ellenállása”, a „Népek Börtöne”, a „Szabad Lappföld” vagy a „Moszkvai Köztársaság”. Az Orel régió egyik helytörténésze például megjegyezte, hogy 14 éves munkája során egyszer sem hallott a listán szereplő „Oreli Autonóm Köztársaság” nevű mozgalomról.
Összegezve: kimérákkal harcol az FSZB, árnyékokkal bokszol: viszont ezeket legalább könnyen képes legyőzni. Vannak ugyan az Oroszországi Föderációban szeparatista mozgalmak, némelyiknek még esélye is van a győzelemre (egyszer, majd, valamikor), bár ide csak az icskéreket sorolnám, akik kellőképpen harcedzettek, vannak fegyvereik és nem egy nagy terület kívánnak ellenőrizni, de azért az ő diadalmenetük sem holnapra várható. Általában pedig világos, hogy még a létező mozgalmak is kudarcra vannak ítélve, a nemlétezőket pedig csak azért találták ki, hogy legyen minek a felszámolásáért kitüntetést kapni a Lubjanka téren.
Mindenesetre a putyinizmus bukását nem ezek a csoportok fogják elhozni.
Szele Tamás
