Nem véletlen a kiemelés a címben: régen kötéllel fogták a katonát, ma bottal fogják a szabotőrt, legalábbis az orosz szolgálatok. Ugyan elég naiv módszert alkalmaznak, de lám, így is akad épp elég ostoba ember, aki lépre megy és viszonylag alacsony összeg ellenében, sőt, akár ingyen is hajlandó támogatni az orosz diverziókat Európában – mi több, időnként végre is hajtani azokat. Erről szól a Novaja Gazeta Europa oknyomozó anyaga.
Az elmúlt hat hónapban a Telegram több orosz háborúpárti, ultrapatrióta, úgynevezett Z-kiadványa is felhívásokat tett közzé, amelyekben arra kérik Európa oroszul beszélő lakosait, hogy egy speciális boton keresztül küldjenek információkat a NATO katonai létesítményeiről: küldjenek útikönyveket Oroszországba, készítsenek fotókat katonai bázisokról és felszerelésekről, és vásároljanak névtelen SIM-kártyákat az európai országokban. A felhívások közzétevői névtelenek, de – mint a Novaja Gazeta Europa megállapította – ezeket az információkat a krími adminisztráció egyik alkalmazottja terjeszti tematikus csoportokon keresztül.
A botról, amelyen keresztül Európa és Ukrajna lakói havonta egyszeri gyakorisággal továbbíthatnak információkat „a félkatonai ellenséges létesítmények elhelyezkedéséről”, egy Telegram-csatornán jelennek meg információk, amelyet „a Krímből érkező specoperacija-résztvevők információs támogatására” hoztak létre. „Ha készek vagytok segíteni – eligazítunk benneteket, hogy mit kell tennetek” – olvasható az üzenetben. – Szükségünk van szemekre és fülekre Ukrajnában és Európa egész területén”.
Maga a csoport kicsi, mindössze néhány ezer tagja van, de onnan terjed tovább az üzenet nagyobb csoportokba és a chatekre – több tízezer ember számára.
Leggyakrabban egy bizonyos Telegram-felhasználó posztolja őket, akinek KS a nickneve. Mint kiderült, e nicknév mögött Kszenyija Temnik – a krími katonai komisszárság jogi osztályának vezetője – rejtőzik. Temnik 2014 áprilisában – közvetlenül a félsziget Oroszország általi annektálása után – kapott orosz személyi iratokat, és azóta különböző pozíciókban dolgozott a krími közigazgatásban. Oroszország és a Krím újraegyesítésének ötödik évfordulója alkalmából kitüntetést is kapott. Több krími Z-csoportot is adminisztrál a Telegramon.
A Novaja Gazeta Europa tudósítója felvette a kapcsolatot a hirdetésben szereplő botjával, és európai lakosként mutatkozott be, aki segíteni szeretne. Az üzenetre fél órán belül válaszoltak, megtudakolták a lakóhelyét, a várost, ahol él, és azt, hogy a munkahelye kapcsolatban áll-e katonai vállalkozásokkal.
Az újságírónak felajánlották, hogy fotó- és videóanyagokat küldhet a NATO-országok fegyveres erőiről: „Az ön tevékenysége során lehetősége van a katonai felszerelések mozgásának megtekintésére, illetve a katonai létesítmények helyszíneinek megismerésére. Minket különösen érdekel a felszerelések szállítása és tárolása és az ukrán szakemberek kiképzésének összes helyszíne”. Ezenkívül felszólították az újságírót, hogy minden országban, ahol megjelenik, vásároljon térképeket és útikönyveket, „minél részletesebb a méretarány, annál jobb”; és fontolja meg anonimizált SIM-kártyák vásárlását, amelyeket a tartózkodási országában aktiválni kellene, és ismerősei útján Oroszországba küldeni.
A „Novaja Gazeta Europa” beszélgetőpartnere emellett megjegyezte, hogy különösen fontos a megbízók számára, hogy figyelemmel kísérjék a helyzetet a fehérorosz határon – ott ugyanis előfordulhat a NATO-csapatok összevonása.
Érdeklik őket a védelmi rendszerek, a kerítések, az egységek és felszerelések elhelyezése a létesítmények területén, más államok külföldi szakembereinek jelenléte, de még a járműveik is. „Minden helyzet egyéni, nézzük meg, hogy a fentiekből mi az, ami biztonságosan megvalósítható az ön számára. A fő szempontokat arról, hogy mire kell figyelni, már megírtam” – mondta a Novaja Gazeta Europa munkatársának beszélgetőpartnere.
Elmondása szerint a potenciális informátorokkal a boton keresztül kommunikáló emberek a légierőnél szolgálnak. Arra a közvetlen kérdésre, hogy miért van szükség az adatokra, és hogy terveznek-e szabotázst, így válaszolt: „Kezdjük kicsiben, egyelőre csak információkkal…”.
A biztonsági intézkedéseket is ismertették: a fotókat elküldésük után azonnal törölni kell, a kompromittáló levelezést el kell takarítani, nem szabad senkinek sem beszélni az orosz támogatásról, és az adatok kinyerésekor végig kell gondolni, hogy milyen legendát mesélnek, miért érdeklődnek a célpontok iránt. De ha valami rosszul sül el, azt ígérték, hogy „mindent megtesznek, ami tőlük telik”, hogy segítsenek – anélkül azonban, hogy részletesen kitértek volna arra, hogy ez a segítség hogyan fog megvalósulni. Ugyanakkor a beszélgetőpartner személyes adatokat kért, hogy „tudják, kit kell kimenteni”.
A Novaja Gazeta Europa újságírója egy állítólagos önkéntes álcája alatt megkérdezte Kszenyija Temniket arról, hogy a krími adminisztráció meg tudja-e erősíteni: valóban orosz katonák állnak a bot mögött? Erre a kérdésre a krími admnisztáror azt válaszolta: „Igen, egyértelműen a mieink”.
Az elmúlt évben több uniós ország hatóságai azt állították, hogy az orosz biztonsági szolgálatok részt vettek a területükön elkövetett szabotázsakciók szervezésében. Észtországban tavaly több mint egy tucat embert tartóztattak le, akiket azzal vádoltak, hogy orosz titkosszolgálatok utasításait hajtották végre: a letartóztatottakat nemzeti műemlékek meggyalázásával, köztisztviselők és újságírók tulajdonának megtámadásával gyanúsítják. Lettországban embereket szerveztek be, hogy kémkedjenek egy NATO-légibázison és laktanyákat rongáljanak meg. A Re:Baltica újságírói arról számoltak be, hogy a toborzás a Telegramon keresztül történt. Lettországban két másik férfi ellen is eljárás folyik, mert megpróbáltak felgyújtani egy múzeumot.
Tavaly áprilisban a német ügyészek két orosz és német állampolgár letartóztatásáról számoltak be, akik a bűnüldöző szervek szerint ipari és katonai létesítmények elleni robbantásokat és gyújtogatást készítettek elő. 2023-ban egy egész csoportot tartóztattak le Lengyelországban, és azzal vádolták őket, hogy Oroszország utasítására megpróbálták megzavarni az Ukrajnába fegyvereket és élelmiszert szállító vonatforgalmat.
2024 szeptemberében az OCCRP újságírói hasonló szabotőr-toborzó botokról tudósítottak a Telegramban. Akkor azonban az újságírókkal való kommunikáció során a bot mögött álló emberek sokkal őszintébbek voltak, és azonnal felajánlották a potenciális önkénteseknek, hogy súlyos bűncselekményeket, gyújtogatást, szabotázst, sőt gyilkosságot is elkövethetnek. A Telegram adminisztrációja közölte az újságírókkal, hogy azt a botot letiltották.
Azt lehet, hogy tiltották, de maradt helyette ezerannyi, és még sosem volt aktuálisabb a cirkuszi zenebohóc-szám gúnyos bekiabálása: „Van mááásik!” Aki ilyesmire adja a fejét, nem árt ha tisztában van azzal, hogy nem csak a hazáját árulja el ingyen vagy fillérekért, de ha bajba kerül, soha, senki nem fogja „kimenteni”. Hiszen még vallomást sem képes tenni, nem tudja, kivel beszélt, sőt, nagyon valószínű, hogy csak egy ügyesen fejlesztett botnak vagy mesterséges intelligenciának dőlt be. Ott hagyják majd elrohadni az általa támogatott drága orosz testvérei, a börtönben, ahová kerül: semmi érdekük segíteni rajta. Fogolycserével csak képzett, valódi hírszerzők szabadulnak, az amatőrök nem annyira fontosak, hogy törődjenek velük.
A neten toborzott erők csak eldobható kémpalánták, és rendszerint használat után el is dobják őket.
Így jártak, így járnak. És meg is érdemlik.
Szele Tamás
