Senki sem tagadhatja, hogy a mostani, információs kor legveszélyesebb jelensége a politikai manipulációra használt félretájékoztatás. Minden állam, minden politikai tömb védekezik ellene az összes rendelkezésre álló eszközzel, és még így is érvényesül Mark Twain gondolata, mely szerint ha a hazugság kap huszonnégy óra előnyt, az igazság sosem fogja utolérni.
Bár manapság a világháló miatt elég neki huszonnégy perc is. Épp ezért nagyon rossz hír az, hogy a Trump-adminisztráció egészen egyszerűen le akarja állítani hivatalos szinten az álhírek és dezinformáció elleni harcot az Egyesült Államok kiberbiztonsági szolgálatai részéről, és helyette az apparátust a hackerek ellen kívánja bevetni. Arra való tekintet nélkül, hogy ez két különböző szakterület, melyhez eltérő képességek szükségesek.
Mint arról a Defense One beszámol, a legfelsőbb washingtoni szinteken egészen szürreális döntések születnek mostanság. Amerika legfőbb kiberbiztonsági ügynökségének kisebbnek kell lennie, és nem szabad tovább küzdenie a félretájékoztatás és a dezinformáció ellen – mondta közvetlenül hivatalba lépését megelőzően Donald Trump elnök belbiztonsági minisztere.
A szenátus belbiztonsági bizottsága előtt tett meghallgatása során Kristi Noem volt dél-dakotai republikánus kormányzó kérdésekkel szembesült a DHS (Department of Homeland Security) és annak 115 milliárd dolláros költségvetésének kezelésére vonatkozó terveiről a határbiztonság, a bevándorlás, a vészhelyzetekre való felkészülés és a digitális fenyegetések terén.
Noem felügyeli a Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-Biztonsági Ügynökséget (CISA) is, a vezető civil kiberhatóságot, amelynek feladata a kritikus infrastruktúrák, köztük a kormányzati létesítmények, az elektromos hálózatok, a távközlés és a választási rendszerek védelme.
Noem elképzelései az ügynökséggel kapcsolatban egybecsengenek a Republikánus Párt képviselőinek véleményével, akik azt állítják, hogy az ügynökség évek óta próbálja cenzúrázni a jobboldali nézeteket az interneten (bár ezt az állítást több tanulmány is cáfolta).
„A CISA messze eltávolodott eredeti céljától. Olyan módon használják az erőforrásaikat, ahogyan azt soha nem tervezték” – mondta Gary Peters szenátornak, a bizottság rangidős tagjának.
„A félretájékoztatás és a dezinformáció elleni harc helyett, amelybe beleütötték az orrukat, és amelybe beleavatkoztak, energiájukat arra kellene összpontosítaniuk, ami a feladatuk, és ez a kritikus infrastruktúra támogatása… hogy rendelkezésükre álljanak az erőforrások, és felkészüljenek azokra a kibertámadásokra, amelyekkel szembe kell nézniük” – mondta, megemlítve a távközlési hálózatokba és más kritikus infrastrukturális rendszerekbe való közelmúltbeli kínai behatolásokat.
„A CISA-nak sokkal hatékonyabbnak, kisebbnek és mozgékonyabbnak kell lennie, hogy valóban teljesíthesse küldetését, azaz a kiber-vadászatot és a nemzet kritikus infrastruktúrájának megerősítését” – mondta.
A COVID–19 járvány alatt és a 2020-as választások előtt az ügynökség rendszeres kapcsolatban állt a közösségi médiaplatformokkal, hogy tájékoztassa őket a külföldi ellenfelek vagy egyes belföldi szervezetek félretájékoztatási és dezinformációs kísérleteiről.
Az ügynökség azonban a 2022-es félidős választások után csökkenteni kezdte a kommunikációt, miután egy 2023 júliusában Missouri államban indított perben azt állították, hogy a Biden-kormányzat félretájékoztatást megjelölő intézkedései sértették az első alkotmánymódosítást, és elnyomták a politikailag konzervatív hangokat.
E vélemények nagy része a COVID-vakcina hatékonysága, valamint Trump választási csalásról szóló alaptalan állításai köré csoportosult. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely végül tavaly a Biden-kormányzat mellé állt az ügyben.
Rand Paul szenátor, a testület új elnöke kijelentette, hogy a CISA tevékenységének visszaszorítására vagy az ügynökség teljes megszüntetésére törekszik. Valószínűleg kihívásokba ütközik, ha ezt megkísérli, tekintettel az ügynökség általánosságban kétpárti támogatására, amelyet azóta élvez, hogy 2018-ban, Trump első ciklusa alatt létrehozták.
Paul kifejezte abbéli szándékát, hogy Noemmel együttműködve megakadályozza, hogy a DHS munkatársait a közösségi médiavállalatokkal való tárgyalásokra küldhessék az alkotmányosan védett szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekben.
Kirsti Noem egyetértett ezzel, és kijelentette, hogy a minisztériumnak „nem szabadna a félretájékoztatás és dezinformáció elleni harc terén tevékenykednie, mint ahogyan azt a jelenlegi DHS teszi”.
A közelmúltban a Meta közölte, hogy megszünteti tényellenőrző programjait, és áttér a korábban Twitterként ismert Elon Musk-féle közösségi oldal „felhasználói jegyzeteihez” hasonló modellre. Ezt a döntést a szakértői körök nagyrészt úgy tekintették, mint egy konzervatív próbálkozást arra, hogy a félretájékoztatás legalizálását cenzúra-ellenes lépésnek állítsák be.
Nyilatkozatában Noem világossá tette, hogy támogatja a kiberbiztonsági beruházásokat, és Dél-Dakota államát a kiberkutatás egyik fő központjaként emlegette. Korábban azonban ellenérzéseit fejezte ki a szövetségi kiberprogramokkal kapcsolatban. Elutasította a CISA 7 millió dollár értékű támogatását, amely pedig saját államának kiberbiztonsági helyzetét lett volna hivatott erősíteni.
Maggie Hassan szenátor kérdésére, hogy miért utasította el a támogatást, Noem azt mondta, hogy „a támogatás követelményei miatt meg kellett volna növelnie a kormányzati apparátust”.
„Az adminisztrációs költségek sokkal nagyobbak lettek volna, mint amennyit helyi szinten meg tudtunk volna teremteni, és az államunk már korábban is proaktívan segítette azokat a személyeket, akiknek szükségük volt a forrásokra a rendszereik biztosításához” – érvelt.
Josh Hawley republikánus szenátor szintén megismételte a Biden-kormányzat azon törekvésével kapcsolatos kritikáit, hogy a DHS-en belül létrehozzák a félretájékoztatás elleni küzdelmet irányító testületet, amelynek feladata a hamis és félrevezető online információk elleni fellépés. Ezt a testületet a republikánus törvényhozók az alkotmányossággal és a cenzúra vélt feladatával kapcsolatos kérdések miatt bírálták.
A testület működését mindössze három hét után, 2022 májusában felfüggesztették, majd Alejandro Mayorkas leköszönő DHS-miniszter augusztusban fel is oszlatta.
Noem azt mondta, hogy „az én vezetésem alatt ilyen testület nem létezhet”, és egyetértett Hawley kormányzati túlhatalomra vonatkozó aggodalmaival – hasonlóan ahhoz, amit egyes republikánusok a CISA ellen vetettek fel az ügynökség választási biztonsággal kapcsolatos intézkedései miatt.
Noem négy cikluson át volt képviselő – 2018-ban választották először Dél-Dakota kormányzójává, és ezzel az állam első női vezetője lett. Az elmúlt években kitartóan támogatta Trumpot, és a leendő elnökkel együtt jelent meg számos gyűlésen szerte az országban.
Állítólag Trump alelnöki jelöltlistáján is szerepelt, de kiesett az elnök kegyeiből, miután bírálták memoárjai miatt, amelyek kétes külpolitikai állításokat tartalmaztak, valamint egy történetet arról, hogy lelőtte családja 14 hónapos kiskutyáját, mert az engedetlenül viselkedett.
Jelölésének bejelentésekor Trump azt mondta, hogy Noem „nagyon határozottan kiállt a határbiztonság mellett”, mivel többször is az amerikai-mexikói határra küldte a dél-dakotai nemzeti gárdát, hogy megakadályozza az illegális határátlépéseket.
Szerepe azonban korlátozottabb lehet, mint a korábbi minisztereké, mivel Trump azt is mondta, hogy „szoros együttműködésben fog dolgozni Tom Homan »határ-cárral« a mexikói határ biztonsága érdekében”. Stephen Miller, aki Trump első kormányzása idején vezető tanácsadója volt, szintén kibővített szerepet kaphat, mint belbiztonsági tanácsadó és a Fehér Ház politikai kabinetfőnök-helyettese.
Noem azt is elmondta, hogy a vám- és határvédelem mobilalkalmazását, a CBP One-t már az első nap megszünteti, amint a DHS-ért felelős miniszter lesz. Az alkalmazást 2020 októberében indították el, hogy egyszerűsített hozzáférést biztosítson a vámszolgáltatásokhoz, és 2023 januárjában kibővítették, hogy a migránsok számára lehetővé tegye az időpontok egyeztetését a kiválasztott amerikai belépési pontokon.
„Vannak benne olyan adatok és információk, amelyeket meg fogunk őrizni, hogy biztosan tudjuk, ki érkezik az országba, és ki van már itt, akit meg kell keresnünk” – mondta. Nem világos azonban, hogy a következő kormányzat milyen mennyiségű adatot tudna kinyerni az alkalmazásból.
A CBP által 2024 októberében kiadott adatvédelmi hatásvizsgálat szerint az alkalmazás egésze „a profil létrehozásának részeként összegyűjti és tárolja a felhasználó kereszt- és vezetéknevét”, és hogy „ezt az információt helyben tárolják a mobileszközön vagy a webes tárhelyen, viszont a CBP One-on belül létrehozzák a felhasználói profilt, hogy a felhasználó a későbbi felhasználásokhoz gyorsan lekérdezhesse az információkat”.
A törvényhozók aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy a DHS-nek be kell ruháznia a felderítési kapacitások fejlesztésébe, mind az országba érkező illegális kábítószerek áramlásának jobb azonosítása, mind pedig az északi és déli határokon történő illegális migráns átkelések felderítése érdekében.
Noem szerint jobb technológiákra van szükség a belépési pontokon, beleértve a szkennerek és a megfigyelési műveletek alkalmazását, amelyek javíthatnák a jelenlegi biztonsági gyakorlatot.
„Vannak új technológiák a műholdakkal való ellenőrzésre egyes területeken, ahol a domborzat nem feltétlenül könnyíti meg a tényleges infrastruktúra kialakítását” – mondta.
A meghallgatást követően Gary Peters a Nextgov/FCW-nek elmondta, hogy várhatóan „véleménykülönbségek” lesznek Noem kiber- és dezinformációs politikai megközelítéseivel kapcsolatban a jövőben.
„Úgy vélem, hogy meg kell erősítenünk országunk kiberbiztonsági törekvéseit, és több forrást kell biztosítanunk ahhoz, hogy a CISA még hatékonyabb legyen a kiberfenyegetések kezelésében, valamint a magániparral, a kritikus infrastruktúrával és más kulcsfontosságú érdekeltekkel való együttműködésben, hogy megerősítsük a kiberbiztonságunkat, így ez az ügynökség nagyon fontos szerepet játszik” – mondta. „Továbbra is nyomást fogok gyakorolni annak érdekében, hogy ezt a szerepet továbbra is betölthessék. Noem miniszterasszonnyal együtt fogok dolgozni titkárként, és továbbra is közreműködök majd Paul szenátorral szintén, hogy megpróbáljuk megvalósítani ezt a programot.”
Sanyarú jövő elé néz az Egyesült Államok, de talán az egész világ is: az igazság fabatkát sem fog érni ezek szerint a színes, csillogó hazugságokhoz képest. És azok, akiknek a hazugság, a megtévesztés és a csalás ellen kellene harcolniuk, mostantól lábhoz tett fegyverrel kell végignézniük teljes vereségüket.
Reméljük, törvényt nem fognak hozni az igazmondás ellen. Bár a hazugság büntetlensége már garantált.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás