Olyasmivel fogunk ma foglalkozni, ami tanulságos ugyan, de kissé szomorú is – azzal, hogy Moldovának, mely az orosz propaganda első számú célpontjai közé tartozik, van-e álhír- és manipuláció-ellenes állami szerve, és van, hát miért nincs mégis? Mert az intézmény létezik ugyan, csak nem működik, illetve ha működik, azt nagyon ügyesen titkolják.
Ez például minálunk, Magyarországon nem is merülhetne fel, ugyanis nálunk egy szervezet felállítása még csak szóba sem került. Ugyan a modern hadviselésben a dezinformáció már külön fegyvernemnek számít, de mi ezek szerint „háború esetén túszok” leszünk, mint Woody Allen. Moldova legalább megpróbálta, csak éppen úgy mennek a dolgok arrafelé, ahogy mindig mentek… akkor lássuk a helyzetet a moldovai Ziarul de Gardă oknyomozó riportja alapján.
Jól tudjuk, hogy az elmúlt években, különösen a választási kampányok idején, hamis információk árasztották el a moldovai nyilvánosságot. A politikusok nyilatkozataiból, névtelen Telegram-csatornákból vagy más közösségi hálózatokból kiindulva a hamis információk gyakran tematizálják a közvéleményt.
Mit tesznek és mit nem a hatóságok az állam biztonságát veszélyeztető jelenség ellen? Sandu elnök 2023-ban bejelentette egy új intézmény létrehozását „a dezinformáció azonosítása, értékelése és leküzdése” céljából. Másfél évvel a bejelentés után az intézmény még mindig a szervezési fázisban van, és csak szórványosan jelenik meg a nyilvánosság előtt.
Bár eredetileg a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó intézményként jelentették be, a törvény végleges változata szerint az intézménynek csak az lesz a feladata, hogy megerősítse az intézmények közötti együttműködést a dezinformáció elleni küzdelemben, mi több, a más hatóságokkal és a magánszektorral szemben hozott intézkedései csak „ajánló jellegűek” lehetnek.
A legutóbbi választási kampányban például az azonos neműek házasságáról szóló álhírek mellett azzal riogatták az embereket, hogy az EU által Moldovának nyújtott 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatásért cserébe az EU „le fogja bontani” a vállalkozásokat, és külföldiek fogják megvenni a földeket. Az állítások hamisak, hiszen a moldovai törvények tiltják a mezőgazdasági használatú földek eladását külföldieknek, az EU pedig több tízmillió euró vissza nem térítendő pénzzel támogatja a vállalkozásokat. Bár az állítást a hatóságok és a terület szakértői cáfolták, mégis elterjedt a társadalomban. „Hallottam, hogy az európai országok megvásárolhatják a termőföldjeinket. Ez nagyon rossz” – mondja az utca embere.
„Meg kell húzni a piros vonalakat a szólásszabadság és a dezinformáció között”
Tekintettel a jelenség nagyságrendjére, a Ziarul de Gardă több tisztviselőt és szakértőt is megkérdezett arról, hogy a dezinformáció jelenleg fenyegetést jelent-e Moldova állambiztonságára.
Lilian Carp, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és közrendvédelmi bizottságának elnöke úgy véli, hogy „a dezinformáció eszköz azoknak a kezében, akik destabilizálni akarják bármely ország helyzetét, így Moldováét is. A dezinformáció az elmúlt két évben nemcsak Moldovában, hanem Európa-szerte elszaporodott, és tudjuk, hogy más országokban hogyan torzítanak el bizonyos tényeket. Ez a fajta félretájékoztatás fokozódik azokban az országokban, ahol közelednek a törvényhozási vagy elnökválasztások. Látjuk, hogy Romániában a választásokat hogyan manipulálták a dezinformáció segítségével” – mondta a politikus.
A képviselő szerint az állam a dezinformáció ellen a műsorszórás és a nyomtatott sajtó szabályozásával veheti fel a harcot, de az online média területén kevésbé, mert „ami online jelenik meg, azt sokkal bonyolultabb szabályozni. Erre a problémára ma gyakorlatilag senkinek sincs megfelelő válasza – az egész világon”.
Kell-e módosítani a törvényt, hogy egy közhivatalnok vagy politikai vezető büntethető legyen a valótlanságok előre megfontolt terjesztéséért a nyilvánosságban? „Az adott ügyek nem elég szabályozottak ahhoz, hogy be tudjunk avatkozni, mert meg kell húzni a piros vonalat – meddig tart a szólásszabadság és hol kezdődik a dezinformáció. A hatóságok részéről mindig tapasztalható egyfajta vonakodás attól – és nem csak Moldovában –, hogy nagyon erős jogi szabályozást alkalmazzanak, mert az a szólásszabadságot is veszélyeztetheti. Ezért is folytattunk több megbeszélést a civil társadalom tagjaival, ahol mindenki próbált választ találni a felmerülő kérdésekre” – magyarázta a képviselő.
„Nem hiszem, hogy az elkövetkező években csökkenni fognak ezek a támadások és a dezinformációs beavatkozások”
Liliana Nicolaescu-Onofrei, a moldovai parlament kulturális, oktatási, kutatási, ifjúsági, sport- és médiabizottságának elnöke úgy véli, hogy a dezinformáció elleni küzdelemhez „az állami intézmények és a média, sőt, a polgárok mozgósítására egyaránt szükség van”.
„Nyilvánvalóan mindenki tisztában van azzal, hogy hazánk, bármilyen kicsi is, sebezhető az információs térben zajló manipuláció és beavatkozás szempontjából, elsősorban az Oroszországi Föderáció részéről. Ezen a területen a parlamenti szakbizottságok mindenekelőtt a szükséges jogi keretet biztosítják (…) A közeljövőben, de az elkövetkező években sem valószínű, hogy csökkenni fognak ezek a támadások és beavatkozások. Sokan sajnos csak a Facebookról és a TikTokról tájékozódnak” – véli a képviselő.
Liliana Nicolaescu-Onofrei szerint a dezinformáció terjedése ellen az egyik megoldás a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztése a polgárok körében.
„Amikor oktatási miniszter voltam, aláírtam a médiaszervezetekkel kötött megállapodás azon részét, amely előírta a médiaoktatás bevezetését választható tantárgyként középiskolai szinten, így most már a diákok teljes tanulmányi ideje alatt fakultatív tantárgyként oktatható, de tudom, hogy a médiaszervezetek a tanügyi és a kulturális minisztériummal együtt azon dolgoznak, hogy ezt a felnőtt lakosságra vonatkozó stratégiaként és cselekvési tervként is elérhetővé tegyék. Tehát közös erőfeszítések nélkül nem hiszem, hogy képesek leszünk felvenni a harcot a manipuláció és a külföldi beavatkozás veszélye ellen az információs térben” – mondta.
„A dezinformáció jelensége megdöbbentően elterjedt és intenzív”
Mihai Avasiloaie, a közbeszédben naponta megjelenő valótlanságokat leleplező „StopFals” portál főszerkesztője szerint az államnak proaktívan kellene fellépnie a dezinformáció elleni harcban, nem csupán sajtóközleményekre szorítkozva, hanem ténylegesen kommunikálva a társadalom egészével.
„A dezinformáció mértéke Oroszország nagyszabású ukrajnai katonai inváziója óta megnőtt. A jelenség megdöbbentően széles körben és intenzíven elterjedt. A StopFals-nál végzett munkánk során minden nap újabb és újabb, kisebb-nagyobb hazugságokat látunk, amelyek mind a moszkvai rezsim stratégiai érdekeihez igazodnak. Tehát nevükön kell neveznünk a dolgokat – az Oroszországi Föderáció agresszív hibrid háborút folytat Moldova ellen, ezt nem szabad félnünk kimondani. Tisztában kell lennünk ezzel, és valójában az egész társadalomnak tudatában kell lennie, mert csak ezt szem előtt tartva próbálhatunk meg küzdeni a hibrid háború hatásai ellen” – mondta Avasiloaie, aki megjegyzi, hogy az orosz propaganda nagyrészt az emberek érzelmeire és félelmeire próbál hatni.
Az újságíró úgy véli, hogy az állam a nagy közösségi médiaplatformokkal való partnerségen keresztül próbálkozik az online dezinformáció mértékének csökkentésével.
„Az egyik pozitívum, amire utalni szeretnék, azok az első lépések, amelyeket az állam, de a civil társadalom is megtett az elmúlt hónapokbn a a legfontosabb közösségi médiaplatformokkal való kapcsolatfelvételre, és itt elsősorban az Instagramot és a Facebookot birtokló Metára gondolok, de a TikTokra, és újabban a Telegramra is. Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy kapcsolatokat ápoljunk ezekkel az online óriásokkal, mert az ilyen együttműködésnek köszönhetően mind az állami intézmények, mind a civil szervezetek jelenteni tudják a hamis tartalmakat, így hozzájárulva a médiatér tisztításához” – mutatott rá Avasiloaie.
„A stratégiai kommunikáció segít a megfelelő gondolkodásmód kialakításában”
Rodica Panța, a Biztonsági és Védelmi Kezdeményezések Platformjának (PISA) stratégiai kommunikációs szakértője szerint a stratégiai kommunikáció (röviden StratCom) jó megoldás lenne a dezinformáció elleni küzdelemre, de nem lesz azonnali hatása.
„Elég nehéz meghatározni a stratégiai kommunikáció fogalmát. Ha a definícióból indulnánk ki, akkor mindenekelőtt egy kommunikációs folyamatról lenne szó. Ez egy olyan eszköz, amely a dezinformáció és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben is használható, ugyanakkor a stratégiai kommunikáció hozzájárul egy gondolkodásmód kialakításához. Mi az újdonság a stratégiai kommunikációs folyamatban? Kialakul egy jól meghatározott cél. Az üzenet a célközönségre van szabva, és ez feltételezi a célcsoport gondolkodásának megértését, amelyhez szól. Itt nagymértékben a politikai kommunikációt használjuk. A stratégiai kommunikáció tehát megpróbálja elemezni az egyes célcsoportokat – milyen a felfogásuk, szükségleteik, igényeik, és ezután az üzenetet testre szabják számukra. A stratégiai kommunikációt mint eszközt használhatják intézmények, szervezetek, államok stb.” – magyarázza Rodica Panța.
Az elnök 2023-ban az állam nevében hadat üzent a dezinformációnak. Mi következett ezután?
2023 májusában Maia Sandu elnök sajtótájékoztatón jelentett be egy törvényjavaslatot egy új állami intézmény létrehozása céljából, amelyet akkoriban munkanevén „Patriot”-ként emlegettek. Az elnök kijelentette, hogy a központnak „két alapvető feladata lesz: a dezinformáció azonosítása, értékelése és leküzdése a hibrid fenyegetések és a dezinformáció által a nemzetbiztonságra jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében, (…) de emellett a közvélemény számára a valóságnak megfelelő információk felkutatása és továbbítása, a polgárokkal való folyamatos párbeszéd biztosítása, valamint az összes állami intézménnyel való együttműködés a nemzeti érdekek előmozdítása és társadalmunk ellenálló képességének növelése érdekében a dezinformációval szemben”.
Néhány hónappal később, 2023. július 31-én második olvasatban, 55 képviselő „igen” szavazata mellett elfogadták a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ létrehozásáról szóló törvénytervezetet. A törvény végleges változata azonban kimondja, hogy az intézmény egyetlen feladata az intézmények közötti együttműködés erősítése a dezinformáció elleni küzdelem terén, míg a központ által más hatóságokkal és a magánszektorral kapcsolatban hozott intézkedések csak ajánlás-jellegűek lehetnek. A Parlamentnek az illetékes bizottságokon keresztül ellenőrzést kellett gyakorolnia a Központ munkája felett. A Központot egy igazgató vezeti, munkáját pedig a hatóságok és a civil társadalom által kinevezett 11 tagú igazgatótanács ellenőrzi. A Parlament által jóváhagyott struktúra szerint a Központnak 24 alkalmazottat kell foglalkoztatnia.
2023. október 16-án Maia Sandu aláírta azt a levelet, amelyben Ana Revenco kinevezését javasolja a parlamentnek a Stratégiai Kommunikációs és Dezinformáció Elleni Központ igazgatójává. Revenco korábban belügyminiszter és az elnök tanácsadója volt.
Revencót három nappal később nevezték ki a posztra 12 hónapos, ideiglenes megbízatással. Később, 2023 novemberében Petru Macoveit, a Független Sajtó Egyesület igazgatóját és Valeriu Pasát, aWatchDog Közhasznú Egyesület elnökét is kinevezték a Központ Tanácsának tagjává ötéves időtartamra. A Központ 2024-re 20 millió lejes költségvetéssel rendelkezik.
„Az intézmény három év alatt kibővíti kapacitását”
2024 decemberében Ana Revenco mandátuma lejárt, de továbbra is hivatalban marad, mert a helyére kiírt versenyvizsga még nem zárult le. Bár az intézmény munkáját szabályozó törvény kimondja, hogy a Központ köteles „biztosítani tevékenységeinek átláthatóságát”, az intézménynek nincs honlapja vagy más nyilvános orgánuma, amelyen keresztül a nyilvánosság számára adatokat szolgáltatna munkájáról és felépítéséről. A 2024-es év folyamán az intézmény vagy annak igazgatója több nyilvános rendezvényt szervezett vagy vett részt ilyeneken a félretájékoztatással szembeni fellépésről és a stratégiai kommunikációról.
Lilian Carp, a Tett és Szolidaritás Pártjának (PAS) tagja, a Nemzetbiztonsági, Védelmi és Közrendvédelmi Bizottság elnöke szerint a központ „még mindig a jelöltek és az alkalmazottak kiválasztásának időszakát éli, így csak kevés embert alkalmaznak (…) Ahhoz, hogy saját honlapot hozzon létre és más tevékenységeket folytasson, tudomásom szerint pályázatokat kell kiírnia, amennyire én tudom. Az intézmény a következő három évben növelni fogja kapacitását, és néhány olyan dolog, amit eddig nem sikerült megvalósítaniuk, a közeljövőben elkészül” – mondta Lilian Carp.
Mit tett eddig a központ és miért nincs jelen a nyilvánosságban?
A moldovai országgyűlés 2023. december 22-én elfogadta a stratégiai kommunikáció és a dezinformáció, az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás elleni fellépés koncepcióját a 2024-2028-as évekre. A dokumentumot a Stratégiai Kommunikációs és Tájékoztatásellenes Központ készítette, és 56 képviselő szavazta meg.
„A dokumentum azt a programszerű elképzelést mutatja be, hogy a stratégiai kommunikáció és a dezinformáció, az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás elleni fellépés miképpen fog hozzájárulni a Stratégiai Kommunikációt Elősegítő és Dezinformáció Elleni Központ küldetésének teljesítéséhez a 2024-2028-as időszakban”, áll a tervezetben.
A dokumentum meghatározza a nemzeti érdekeket, fenyegetéseket, kockázatokat, sebezhetőségeket, érzékeny pontokat és cselekvési irányokat a nemzetbiztonság és ellenállóképesség biztosítása érdekében.
Ugyanakkor a stratégiai kommunikáció és a félretájékoztatás, az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás elleni fellépés több központi pillérre összpontosít: az európai integrációra, a társadalmi kohézióra, a gazdasági ellenálló képességre, a védelmi ágazat megerősítésére és a nemzetbiztonság megerősítésére.
„Ilyen típusú intézményeink még soha nem voltak”
Rodica Panța, a Biztonsági és Védelmi Kezdeményezések Platformjának (PISA) stratégiai kommunikációs szakértője szerint a koncepciót „elég jól megírták”, de a Központ működésére elfogadott törvény még némi finomhangolásra szorul.
„Ami a koncepcióval kapcsolatos, látható, hogy biztosan más modelleket vettek alapul. Ami az intézmény hatáskörét illeti, a törvény szerint nincs olyan hatáskörük, mint egy nemzeti koordinátornak, és amit ők eldöntenek, azt egy másik intézménynek kell végrehajtania. Ez egy olyan hiányosság, amelyet talán orvosolni kellene, vagy a törvény kiigazításával, vagy a Központ struktúrájának, illetve feladatainak megváltoztatásával. De az biztos, hogy ami jelenleg működik, az nem elég, sokkal többre van szükség” – mondja a szakértő.
Lilian Carp európai parlamenti képviselő azt állítja, hogy az intézmény „elemzéseket készít a félretájékoztatás céljából a nyilvánosságban terjesztett narratívákról és felméri, kik a célpontjai ezeknek az üzeneteknek. A központ bemutatta a mögöttes narratívákat a parlamentnek, elemzést készített, és tulajdonképpen azt is ismertette előre, hogy mi lesz a népszavazás eredménye. Igaz, hogy sokan nem hitték el a Központ által készített elemzést, miszerint a népszavazás eredménye szűken, maximum 51%-kal fog átmenni, de a Központ mégis erre az eredményre jutott. Sokan közülünk még szkeptikusak is voltak, de végül kiderült, hogy a társadalomban elterjedt dezinformációk elérték a céljukat. Ugyanakkor a Központ bemutatta az adatokat azoknak az intézményeknek, amelyeknek cselekedniük kell. A Központnak nincs végrehajtó hatásköre, elemzést készít, majd továbbítja az információkat a Hírszerzési és Biztonsági Szolgálatnak” – mondta az EP-képviselő.
Liliana Nicolaescu-Onofrei, a Kulturális, Oktatási, Kutatási, Ifjúsági, Sport- és Médiaügyi Bizottság elnöke a Központ munkájáról szólva elmondta, hogy az ideiglenes igazgató kinevezése óta a folyamatok elsősorban az „intézményépítésre” összpontosítottak.
„A tények teljes ismeretében azt mondhatom, hogy ez egy nagyon felelősségteljes és meglehetősen nehéz folyamat, mert ilyen típusú intézményeink még soha nem voltak, és még ha más országokban vannak is hasonló nevű létesítmények, ezek nem feltétlenül ugyanabban a környezetben és helyzetben vannak, és nem ugyanazokkal a jogkörrel bírnak (…) Egy év nem feltétlenül elég egy ilyen intézmény kikristályosodásához – mondta a képviselő.
A Ziarul de Gardă megkérdezte a képviselőt, hogyan értékeli, hogy nem létezik hivatalos platform és nyilvános diskurzus a Központ munkájával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az intézményt közpénzekből finanszírozzák.
„El sem tudom mondani, mennyire fontosnak találom az átláthatóságot. Tekintettel a pozíciómra, a legtöbbeknél egy kicsit többet tudok ezekről az ügyekről. Az állampolgár szempontjából igen, egyetértek, ez jó, feltétlenül kellene lennie egy honlapnak, ahol legalább a minimális információnak meg kéne jelennie a Központ munkájáról. Arról nem tudok mit mondani, hogy ez miért nem jött még létre, mert az illetékeseknek valószínűleg nem sikerült létrehozniuk. Egyetértek abban, hogy az információkat nyilvánosságra kell hozni, elérhetővé kell tenni” – mondta Liliana Nicolaescu-Onofrei.
Eddig tartott a moldovai helyzet felvázolása, holnap folytatódik az írás azzal, mit sikerült eléri a dezinformáció elleni harc terén arrafelé. Előre jelzem: nem sokat.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás