Több, mint fontos nyílt levelet tett közzé az orosz emigráns ellenzék három prominens tagja a Washington Postban. Julija Navalnaja, Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin arra hívják fel a figyelmet, hogy az online technológiák nagyon könnyen a zsarnokság és azt elnyomás tökéletes eszközeivé válhatnak – ők ezt a saját bőrükön tapasztalták, és rövidesen bárki megtapasztalhatja az ő élményeiket. Attól tartok, Amerikában is: de mindenekelőtt lássuk magát a levelet. És olvassuk végig!
A világ számos országában – Oroszországtól és Irántól kezdve Venezuelán át Kubáig – a diktátorok rendszeresen új törvényeket alkotnak, amelyek célja az állampolgárok jogainak – köztük az internethez kapcsolódó jogoknak – a felszámolása. Az amerikai technológiai vállalatok túl gyakran tesznek eleget ezeknek a törvényeknek anélkül, hogy kérdéseket tennének fel.
Blokkolni kellene a külföldi médiához való hozzáférést? Megtörtént. Korlátozzák a cenzúrát megkerülő eszközöket? Nem probléma. Megtagadják az állampolgároktól az üzeneteik titkosítását, hogy azok elkerülhessék az elnyomást? A Big Tech még erre is igent mond.
A diktátoroknak tett minden engedmény tragédiát okoz. Iránban az ellenzéki médiaplatformok adminisztrátorait, akiknek adatait átadták a kormánynak, az ország törvényei alapján kivégezték. Oroszországban tízmilliók vesztették el a hozzáférést a Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni véres háborújáról szóló cenzúrázatlan információkhoz, így kiszolgáltatottá váltak a könyörtelen állami propagandának – mindez a nemzetközi normákat durván megsértő rezsim által diktált törvények teljes mértékű betartásával történt. Ezeket a „törvényeket” egy diktátor alkotta meg, és egy lojális bábokból álló játékparlament hagyta jóvá.
„De tényleg: van választásunk?” – érvelnek a nyugati technológiai cégek vállalati jogászai. „Ahhoz, hogy egy országban működhessünk, követnünk kell a törvényeit!” Nem látják a vita lehetőségét. „A törvény az törvény”, állítják. És azt be kell tartani.
De van helye a vitának. És mi azt szeretnénk elkezdeni.
A „helyi törvények követésének elve, függetlenül attól, hogy milyenek” kényelmes kifogást nyújt. De ez nem több, mint kifogás és erkölcsi kibúvó. A helyi törvények alapján megkövezhetnek egy nőt azért, mert felfedte az arcát, vagy 15 évre bebörtönözhetnek valakit azért, mert Putyin háborúját bűncselekménynek nevezte. Javasoljuk, hogy a vállalatok a „helyi törvények vakon követésének elvét, bármi is történjék” három másik egyszerű alapelvvel váltsák fel.
1. alapelv: Az emberi jogokat helyezzük előtérbe. A diktátorok „törvényei” nem mindig jogszerűek a nemzetközi normák szerint. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített egyetemes emberi jogokat nem szabad megsérteni. A felhasználók jogainak elsőbbséget kell élvezniük a diktátorok érdekeivel szemben. A helyi törvényeknek való megfelelés nem indokolhatja az alapvető emberi jogok megsértését.
2. alapelv: Koncentráljunk a valós eredményekre. A diktatúrákban azt, amit törvényként írnak le, nem feltétlenül érvényesítik tisztességes módon. A vállalatoknak figyelembe kell venniük tetteiknek a felhasználókra gyakorolt gyakorlati következményeit, és törekedniük kell azok védelmére. Például számos demokráciában léteznek adatlokalizációs törvények a felhasználói adatok védelmére. A diktatúrák azonban hasonló törvényeket használnak a másként gondolkodók ellen, és az elnyomás fokozására. Bármely törvény végrehajtásakor a vállalatoknak fel kell mérniük, hogy a gyakorlatban hogyan fogják alkalmazni intézkedéseiket, és azok milyen valós következményekkel járhatnak a felhasználókra nézve.
3. alapelv: A civil társadalommal folytatott párbeszéd módszereinek létrehozása. Ahhoz, hogy megértsék, hogyan károsíthatja egy törvény a felhasználókat, a technológiai vállalatoknak konzultálniuk kell a felhasználókkal és képviselőikkel. Számos nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezet szakosodott a digitális jogokra, és széles körű ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy a diktátorok hogyan használják ki a technológiát az elnyomás céljaira. Gyakran a tragikus kimenetel megelőzéséhez elegendő lenne csupán konzultálni a szakértőkkel.
Mindhárman oroszok vagyunk. A hazánkban a közelmúlt folyamán történt események jól példázzák, hogy a nyugati technológiai vállalatok e három alapelv betartásával elkerülhették volna a károkat.
Tavaly nyáron, Oroszország Ukrajna elleni háborújának harmadik évében a Kreml fokozta a szólásszabadság elleni fellépését. A háborúval kapcsolatos igazság túl széles körben terjedt, ami arra késztette a rezsimet, hogy tovább korlátozza az oroszok hozzáférését a cenzúrázatlan információkhoz. Ezután július és november között az Apple beleegyezett a Kreml több követelésébe, és eltávolította a független médiaalkalmazásokat az orosz Apple Store-ból. Az orosz felhasználók elvesztették az olyan kiadványok tartalmához való hozzáférést, mint az Insider, a BBC és az Echo, valamint a Meduza és a Holod podcastjai. Még az olyan amerikai finanszírozású médiumokat is eltávolították, mint a Current Time (Nasztojasee Vremja) és a Radio Liberty.
Emellett 2024 folyamán az Apple követte a Kreml utasításait, és több mint 50 VPN-szolgáltatást távolított el az App Store-ból, amelyek lehetővé tették az oroszok számára a cenzúra megkerülését és a független hírek elérését.
A Putyin-rezsim ezen cenzúrakövetelései nem voltak „törvényesek”. Maga a törvény is súlyosan sérül az orosz önkényuralmi rendszerben. A Kreml ellenőrzi az orosz parlamentet és az igazságszolgáltatást, és törvényeit az ellenzék elnyomására és a cenzúra megerősítésére használja. Putyin törvényei szerint a háborúellenes vagy ellenzéki tevékenységeket szélsőségesként bélyegzik meg, a független újságírást pedig kriminalizálják.
Az autoriter rezsim követeléseinek való megfelelés erkölcstelen volt. Az Apple intézkedései megerősítették Putyin diktatúráját, megfosztották az orosz társadalmat a független információkhoz való hozzáféréstől, és akadályozták a háborúellenes mozgalom tevékenységét.
December 25-én az Apple nyilvánosan reagált a Riporterek Határok Nélkül kritikájára az oroszországi politikájával kapcsolatban. Egy szóvivőjük azzal érvelt, hogy a VPN-ek eltávolításának és a független média cenzúrázásának alternatívája az Apple szolgáltatásainak teljes betiltása lenne Oroszországban.
Ez a válasz rávilágít az általunk felvázolt három alapelv szükségességére:
- A felhasználók emberi jogai elsőbbséget élveztek-e a jogi megfeleléssel szemben? Nem. Több tízmillió felhasználónak van joga VPN-eket használni az illegális cenzúra megkerülésére, hogy hozzáférjen a Putyin rezsimjéről és az ukrajnai háborújáról szóló információkhoz. Ezeket a jogokat feláldozták a Kreml illegitim törvényeinek való megfelelés érdekében.
- Az intézkedések összhangban voltak a gyakorlati végrehajtás realitásaival? Nem. Az Apple azt állította, hogy a Kreml azzal fenyegetőzött, hogy betiltja az összes Apple-szolgáltatást Oroszországban, ha a technológiai óriás nem engedelmeskedik. A Kreml azonban már korábban is fenyegetőzött ilyesmikkel – mindig csak blöffölt, hogy egyes nyugati vállalatokat engedelmességre kényszerítsen. Putyin tisztviselői, családtagjaik sőt, még szeretőik is mind Apple-termékeket használnak. A legújabb iPhone tulajdonlása státuszszimbólum Oroszországban. Az Ukrajna elleni háborúra összpontosító rezsim nem engedheti meg magának, hogy még nagyobb társadalmi feszültséget keltsen, amit az Apple szolgáltatásainak teljes leállítása valószínűleg kiváltana.
- Tartottak-e konzultációkat a civil társadalommal? Sajnos nem. A digitális jogokkal foglalkozó orosz szakértők egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a Kreml fenyegetése az Apple-szolgáltatások betiltásáról puszta blöff volt. Bármelyik szakértő szívesen elmagyarázta volna ezt az Apple jogi és politikai csapatának, ha megkérdezték volna őket.
Arra kérjük az amerikai és nyugati technológiai vállalatokat, hogy indítsanak nyilvános vitát a diktatúrák által uralt országokban érvényesülő működési elvekről. Felajánljuk segítségünket, időnket és szakértelmünket, hogy segítsünk megelőzni az olyan hibákat, mint amilyeneket az Apple Oroszországban elkövetett.
Hiszünk abban, hogy a technológia nem lehet többé a diktátorok akaratlan cinkosa és az elnyomás egyszerű eszköze. Hiszünk abban, hogy a szabadságot, a jogokat és a felhasználók érdekeit védő technológiák végső soron nagyobb hasznot hoznak alkotóiknak.
Eddig a nyílt levél, de – ezt most már én mondom – lássuk át, hogy messze nem csak Oroszországról vagy csak az Apple-ről van szó. Elon Musk elmúlt napokban rendezett ámokfutása a DOGE élén világosan mutatja a fejlett digitális technológiák alkalmazásának veszélyeit, ha rossz kezekbe kerülnek és/vagy rossz célokra alkalmazzák őket. Szövetségi alkalmazottak tízezreinek mondanak fel ezekben a napokban, egész intézményrendszerek szűnnek meg az Egyesült Államokban, ami képtelenség volna, ha Musk és huszonéves legényei (meg leányai) a DOGE részéről nem férnének hozzá minden nyilvántartáshoz. Igen, a sajátjukhoz is, hiszen övék a valamikori Twitter, vagyis a mostani X. Tökéletes profilt tudnak alkotni bármely célszemélyről annak X-fiókja alapján. Bár mondjuk úgy tűnik, a jelenlegi „tisztogatás” célja nem is annyira a „nem megfelelő” alkalmazottaktól való megszabadulás, hanem az Egyesült Államok közigazgatásának teljes megbénítása. Fogják ezt még oroszosan „csisztkának” is nevezni – utólag. Hogy ennek mi a célja, azt egyelőre nehéz megmondani, de elképzelhető, hogy Donald Trump neve – a legrosszabb forgatókönyv szerint – az amerikai történelemkönyvekbe Benedict Arnolddal és Aaron Burrel egy lapon kerül be.
Friss hírek szerint az sem kizárható, hogy Musk végső célja a közigazgatás teljes automatizálása lehet: az emberi munkaerő teljes felcserélése gépivel, melyhez a rendszert és a szolgáltatásokat ő adná – ez esetben ő is lenne az Egyesült Államok valódi ura, nem az elnök. Mindenesetre érdemes eltöprengeni azon, mi a jobb: Putyin vagy Musk karmaiban vergődni? Mert a modern technológia a fenti elvek nélkül alkalmazva mindkét figurának teljesen és tökéletesen kiszolgáltatja az állampolgárt.
A katonák, orvosok és ügyvédek, de még a postások is esküt tesznek szakmájuk alapelveire, az újságíróknak etikai kódexük van, amit be kell tartsanak: itt lenne az ideje, hogy az etika megjelenjen a Big Tech világában is.
Bár szerintem már késő.
Szele Tamás