független sajtótermék

Szele Tamás: Kongó és Washington

Oszd meg másokkal is!

A mai globalizált világban – és, már bocsánat, de globalizáción nem valamiféle „ideológiát” értek, hanem kőkemény realitásokat, melyek szerint a Mexikóban gyártott alkatrészek nélkül leáll az Egyesült államok autóipara, vagy egy Kínából vagy Afrikából induló járvány napok alatt érhet el Washingtonba, hiába tiltja meg neki a terjedést akár a legútszélibb hangnemében is Donald Trump – minden hatással van mindenre.

Például a USAID szétverése, mely hihetetlen gyorsasággal zajlott le, jó volt néhány dologra, úgymint: most ezen csámcsog kárörvendezve a teljes magyar kormánypárti lakájmédia, vagy a trollok, USAID-támogatásról gargarizálnak, ha nekik nem tetsző írást látnak valahol. De azért nem csak és kizárólag Orbán Viktor népe élvezheti az áldásos utóhatásokat: rövidesen izgalmas, új járványokra számíthatunk, egyenesen Afrikából, mivel az eddig amerikai támogatással működő járványmegelőző intézmények – megszűntek. A WIRED magazin utánajárt a jelenlegi helyzetnek és igen rossz hírei vannak.

Halálos és rejtélyes betegség terjed Kongóban. A Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig eltűntek azok a kutatócsoportok, amelyek normális esetben a halálos kór azonosításán dolgoznának.

Az Egyesült Államok külföldi segélyei gyors leépítésének következményei az egész világon érezhetőek, így a Kongói Demokratikus Köztársaságban is, ahol egy azonosítatlan, Ebola-szerű tünetekkel járó betegség pusztít több faluban. Ez a betegség már több mint 60 ember halálát okozta, és több mint ezer embert fertőzött meg, ráadásul a szomszédos Ugandában is ebolajárvány tört ki, és a KDK-n belül is egyre fokozódik a politikai erőszak.

Szakértők szerint mivel Elon Musk úgynevezett „kormányzati hatékonysági minisztériuma” (DOGE) szétverte az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénát (USAID), ez megakasztotta az ismeretlen betegség elleni válaszlépéseket, késleltetve a további vizsgálatokat és a további járványkitörések megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.

Az Uganda és a KNK közötti határ mentén dolgozó egészségügyi személyzetet elbocsátották. Katonák járőröznek mindenfelé. A zoonózisos megbetegedések kezelésére amerikai finanszírozásból épített laboratórium üres” – mondja Tim Allen, a London School of Economics professzora és a trópusi betegségek elleni küzdelem szakértője, aki Uganda és a KDK határán tartózkodik.

Nidhi Bouri, a Joe Biden-kormány idején az USAID globális egészségügyért felelős korábbi helyettes ügyintézője, aki korábban a betegségekre való felkészülést és a válaszlépéseket irányította, azt mondja, hogy a támogatáscsökkentések miatt megakadtak a helyszíni válaszlépések. „Hiányzik az országon belüli jelenlétünk” – mondja. Bouri szerint az USAID korábban kulcsfontosságú infrastruktúrát és támogatást nyújtott a betegségfelügyelethez és -megelőzéshez; valamint az USA járványügyi és betegségmegelőzési központjaival együtt dolgozott a kiegészítő feladatokon. „Amint egy kórokozót azonosítottak, az USAID képes volt gyors módszereket kidolgozni a további terjedés mérséklésére”. Az USAID hirtelen leépítésével a Trump-kormányzat olyan vákuumot hozott létre, amelyet más ügynökségek nehezen fognak tudni teljesen betölteni.

Az amerikai külügyminisztérium nem válaszolt a kommentárra irányuló megkeresésekre. „A CDC szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és együttműködik a Kongói Demokratikus Köztársaság illetékeseivel azzal kapcsolatban, hogy az ügynökség milyen támogatást tud nyújtani” – mondta Melissa Dibble, a Centers for Disease Control szóvivője.

Bár a KDK-ban a betegséget hivatalosan még mindig nem azonosították, az okáról ellentmondásos elméletek látnak napvilágot. Az Egészségügyi Világszervezet most azt gyanítja, hogy az azonosítatlan betegség valójában nem vírus, hanem tömeges mérgezés lehet, amelynek valószínű forrása a szennyezett víz. Vagy ha vírusról van szó, akkor lehet, hogy egyáltalán nem is újdonság; tavaly a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy ismeretlen betegség kitöréséről kiderült, hogy maláriával kombinált légúti fertőzés volt. A helyi egészségügyi tisztviselők, köztük az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szakértői feltételezik, hogy ez ismét így lehet.

2024-ben az Egyesült Államok kongresszusa 795 millió dollárt különített el a malária elleni védekezésre, amelynek nagy részét a szubszaharai Afrikának szánták, amely a globális maláriafertőzések nagy részét elszenvedi. A DOGE ennek a támogatásnak a túlnyomó többségét azonnali hatállyal megvonta. „A malária megelőzését és kezelését célzó amerikai programok leállítása járványok kitöréséhez és a halálesetek exponenciális növekedéséhez vezet” – mondta Martin Edlund, a Malaria No More nonprofit szervezet vezérigazgatója egy nyilatkozatban. „Az új matematikai modellünk azt mutatja, hogy egy évnyi fennakadás közel 15 millió további maláriás esethez és 107 ezer további halálesethez vezet”.

Bármi legyen is az oka ennek a bizonyos megbetegedésekkel és halálesetekkel járó járványnak, a visszafogott válaszlépések szöges ellentétben állnak azzal a kritikus segítséggel, amelyet az USAID nyújtott volna, ha a járvány tavaly tört volna ki. Korábban az ügynökség a KDK általános közegészségügyi intézkedéseinek egyik alappillére is volt – az USA kinshasai nagykövetsége szerint az Egyesült Államok egészségügyi tevékenysége csak 2024-ben 11 millió életet mentett meg „olyan betegségek esetében, mint a tuberkulózis, a HIV, a vérhas, a tüdőgyulladás és a malária”. Az USAID-től való megszabadulással a fertőző betegségekre való nemzetközi fellépés egy olyan pillérét rombolták le, amelyet szakértők szerint nehéz lesz pótolni, még akkor is, ha a Trump-kormányzat és a DOGE holnap úgy döntene, hogy a szövetségi költségvetésre minimális hatással és jelentős nemzetbiztonsági előnyökkel járó, életmentő humanitárius segítségnyújtás támogatása mégiscsak megéri a ráfordításokat. A több mint 60 évvel ezelőtt létrehozott USAID-ot kevesebb mint két hónap alatt építették le és semmisítették meg. „Nem lehet ilyen gyorsan újjáépíteni egy struktúrát, ha már teljesen porig égett” – mondja Bouri.

Az USAID életmentő munkája pusztulásának mértékét az ügynökség globális egészségügyért felelős ügyvezető-helyettese, Nicholas Enrich külön hangsúlyozta egy belső feljegyzésben. „A Globális Egészségügyi Irodát a mai napig teljes mértékben megakadályozták abban, hogy a mentesség alapján életmentő tevékenységeket végezzen” – áll a közleményben, amely részletesen leírja, hogy a Külügyminisztérium által kezelt humanitárius mentességek a gyakorlatban nem működtek, és azt állítja, hogy Pete Marocco, az USAID megbízott vezetője megtagadta egy olyan terv aláírását, amely a WHO számára a korábban elfogadott hozzáférést biztosította volna „egy kritikus mennyiségű laborkészlethez” a jelenlegi ugandai ebolajárvány támogatására. Ez megerősíti a WIRED korábbi jelentését arról, hogy az Ebola elleni válaszlépés továbbra is elfuserált maradt, annak ellenére, hogy Musk azt állította, hogy a DOGE „kijavította” az Ebola kezelésén dolgozó személyzettel kapcsolatban elkövetett hibákat.

A betegségek és a járványok nem ismerik a határok fogalmát, és egy epidémia kitörése az egyik országban könnyen járvánnyá válhat egy másik államban is. A Covid-19, amely Kínából indult, gyorsan eljutott minden nemzethez. Bár az Ebolához hasonló vérzéses lázak továbbra is ritkák az Egyesült Államokban, az USA-nak többek között azért is nemzeti érdeke az ilyen és más betegségek megfigyelése és megfékezése, hogy megelőzze azok országon belüli terjedését. „A világon sok olyan hely van, ahol hajlamosak járványok kitörni, és ahonnan az emberek egy-két repülőjárat segítségével eljuthatnak az Egyesült Államokba” – mondja Bouri. „Nem kell sok idő ahhoz, hogy egy vírus bejusson”.

Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is. Az mindegy különben, hogy most és elvi alapon ki mit böfög a USAID-ről, miféle boszorkányüldözéshez asszisztál vagy vesz is benne részt. Azt ne feledjük, hogy aki most saját, jól felfogott érdekei miatt „mélyállamot” és „háttérhatalmat” emleget, hátha kap ezért egy színes rongyot vagy egy üveggolyót a Trumpnak gazsuláló magyar kormányzattól (és nem mellesleg, hátha sikerül ártania ezzel felebarátainak), annak holnap nem nagyon lesz más választása, mint az, hogy ha ideér valamelyik járvány Afrikából, azt letagadja majd, és igyekezzen lehetetlenné tenni a járványmegelőzési intézkedéseket is. Mondom: elvi és seggnyalászati alapon. Azok meg, akik eddig is tagadták a COVID-járványt, kéjmámorban fognak fetrengeni örömükben, legalábbis az első napok folyamán.

Aztán elkapják majd a maláriát, és kilel őket a hideg – vagy az ebolát, és minden testnyílásukból vérezni kezdenek. Akkor tessék majd tagadni a járványokat és örvendezni az USAID megszüntetésének. Csak akkor már késő lesz.

De addig nyugodtan tessék hinni a konteókban. Kell az a pár színes rongy, az üveggyöngyökről már nem is szólva.

Ha meg majd kipusztulunk, és pár tízezer év múlva a földönk kívüliek kiássák a civilizációnk maradványait, nem fogják érteni, miben haltunk ki – persze, betegségben, de hát ismertük az ellenszerét, miért nem alkalmaztuk?

Ők nem fogják érteni, miben veszett ki az emberi nemzetség – de mi sem értjük, most, kiveszés előtt pár perccel.

 

Szele Tamás