Most, amikor a világ nagyobbik része a jemeni houthik elleni amerikai csapásra és az arról kiszivárgott információk botrányára figyel (ezzel tegnap foglalkoztam, ugyanitt) mi azért se fókuszáljunk erre, ugyanis Afganisztánban is zajlik az élet, sőt, kifejezetten érdekes dolgok történnek. Olyanok, amelyek békésebb időkben már világbotrányt jelentenének az Egyesült Államok vezetése számára.

Azt bízvást állíthatjuk, hogy Afganisztán a Mohenjo-Daro-i és harappai kultúrák lehanyatlása óta nem a világ közepe, egyesek szerint ott találták fel a reménytelenséget és ez az ország legfőbb terméke is, mások úgy gondolják, ez nincs teljesen így, erről most ne nyissunk vitát, de az egészen biztos, hogy jelenleg borzalmas ott a helyzet, és csak azért nem ismerjük komolyabb mélységeiben az ottani állapotokat, mert a tálib hatalomátvétel nagyjából – egy-két honlap és a közmédia kivételével – megszüntette a helyi afgán sajtót. Természetesen a Pakisztánnal és Iránnal fel-fellángoló harcokról azért tudunk, ahogyan arról is, hogy az ISIS-K komoly károkat okoz a táliboknak terrorakcióival, akik hozzájuk képest szelíd, mély érzeményű, szenvedelmes lókórházi kedvesnővérek, de maga az ország akkor került utoljára a címlapokra, amikor nemrég az Oroszországi Föderáció levette a tálibokat a terrorszervezetek Moszkvában vezetett listájáról.

Arról például, hogy múlt héten Donald Trump küldöttséget menesztett Kabulba, csak úgy szereztem tudomást, hogy ma véletlenül belenéztem az Afghanistan Internationalba, az emigráns afgán ellenzéki lapba. Pedig fontos a hír, ha nem is dicsekedtek el vele nagyon Washingtonban. Lássuk csak: mi volt, hogy volt?

A múlt héten Kabulba látogatott egy amerikai küldöttség, amelyet Adam Boehler, Donald Trump túszügyekben illetékes tanácsadója vezetett. A delegáció tagja volt Zalmay Khalilzad volt afganisztáni amerikai nagykövet is. Látogatásuk során találkoztak Amir Khan Muttaqi tálib külügyminiszterrel és más magas rangú hivatalnokokkal is.

Zabihullah Mudzsahid, a tálibok szóvivője kijelentette, hogy tálib tisztviselők számos kérdést megvitattak az amerikai küldöttséggel folytatott legutóbbi tárgyalások során.

Az Al Arabiyának adott keddi interjújában Mudzsahid megerősítette, hogy a tálibok azt kérték az Egyesült Államoktól, hogy adja át nekik az Afganisztán washingtoni nagykövetsége feletti ellenőrzést. A tálibok azt is kérték az Egyesült Államoktól, hogy nyissa meg újra nagykövetségét Kabulban. A tálib szóvivő elmondta, hogy várják az amerikai küldöttség válaszát.

Az amerikai látogatás után a tálibok szabadon engedték George Glezmann amerikai állampolgárt, akit fogságban tartottak. Glezmann szabadon bocsátását követően az USA visszavonta a korábban Sirajuddin Haqqani tálib belügyminiszterre és a Haqqani-hálózat két másik tagjának fejére kitűzött vérdíjat. Mudzsahid pozitív lépésnek nevezte a vérdíjak eltörlését, mely az USA-val fenntartott kapcsolatok javulását szolgálja. Hangsúlyozta Afganisztán washingtoni nagykövetségének újranyitásának fontosságát, hogy az Egyesült Államokban élő afgánok számára konzuli szolgáltatásokat nyújthasson. Mudzsahid reményét fejezte ki a kabuli amerikai nagykövetség újranyitásával kapcsolatban is. Hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a kölcsönös érdekek alapján kell javítani.

Az Egyesült Államok az afganisztáni kivonulást követően, 2021 augusztusában bezárta kabuli nagykövetségét. Jelenleg az afgán ügyekkel foglalkozó amerikai diplomaták Katarban tevékenykednek.

Mudzsahid megerősítette, hogy az amerikai küldöttség a tálibok kéréseivel és követeléseivel tért haza. További részleteket azonban nem árult el, és azt mondta, hogy a tálibok azt várják, hogy az USA megtegye a következő lépést.

Az USA továbbra is követeli Mahmood Shah Habibi afgán-amerikai volt tisztviselő szabadon bocsátását, aki továbbra is tálib fogságban van (bár nemrég enyhítették fogva tartásának körülményeit). Washington az ISIS elleni hírszerzés terén is együttműködött a tálibokkal.

Az elmúlt három és fél évben az USA közel 3 milliárd dollárnyi segélyt nyújtott a tálibok által ellenőrzött Afganisztánnak. A tálibok arra számítanak, hogy ez a támogatás folytatódik.

No, de mi is a helyzet a Sirajuddin Haqqani fejére kitűzött jutalommal? Bizony, visszavonták, most már be is utazhatna az Egyesült Államokba, ha úri kedve úgy tartaná. Sőt, ennél is többről van szó.

Egészen pontosan arról, hogy miután az amerikai külügyminisztérium törölte Sirajuddin Haqqanit a legkeresettebb személyek listájáról, az FBI meg visszavonta a kézre kerítéséért korábban felajánlott 10 millió dolláros jutalmat.

Az FBI eredetileg 5 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a Haqqani elfogásához vezető információkért. Miután a tálibok 2021-ben visszafoglalták Afganisztánt, a jutalom 10 millió dollárra emelkedett.

Sirajuddin Haqqani jelenleg az afgán kormány belügyminisztere. Hibatullah Akhundzada vezető után őt tartják a tálibok második legbefolyásosabb személyiségének.

Szombaton az amerikai külügyminisztérium törölte Haqqani nevét a körözési programból. Ennek ellenére az FBI egy ideig még meghagyta a vérdíjat a honlapján, mielőtt teljesen eltávolította volna a hirdetményt.

Haqqanit az FBI a Haqqani-hálózat magas rangú vezetőjeként írják le, aki szoros kapcsolatban áll az al-Kaidával. Közvetlenül érintett számos terrortámadásban, köztük a 2008-as, egy kabuli szálloda elleni halálos merényletben, amelyben hat ember, köztük egy amerikai állampolgár halt meg.

Az FBI az amerikai és koalíciós erők elleni, határokon átnyúló támadásokkal, valamint Hamid Karzai volt afgán elnök 2008-as meggyilkolásának kísérletével is kapcsolatba hozta Haqqanit.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma hétfőn megerősítette az Afghanistan Internationalnak, hogy Haqqani és a Haqqani-hálózat továbbra is terroristaként van nyilvántartva. Ugyanakkor közölte, hogy az elfogásáért járó jutalmat visszavonták.

De a helyzet még ennél is komolyabb. Az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerző Ügynöksége törölte Afganisztánt a nemzetbiztonságot fenyegető terrorista veszélyekről szóló, kedden közzétett legújabb éves jelentéséből, annak ellenére, hogy dokumentált bizonyítékok vannak az Iszlám Állam (ISIS) és az al-Kaida jelenlétére a tálibok által ellenőrzött országban. Ez erős elmozdulást jelent a tavalyi értékeléshez képest, amely hatszor említette Afganisztánt és nyolcszor a tálibokat.

Az amerikai hírszerző közösség 2025-ös globális fenyegetettségi jelentése kiemeli az al-Kaida iráni székhelyű vezetését és megnevezi szomáliai, szíriai és nyugat-afrikai ügynökeiket, de nem tesz említést afganisztáni tevékenységükről. Mindez annak ellenére történik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelentései megerősítik, hogy az Al-Kaida és az ISIS-Khoraszan (ISIS-K) harcosai továbbra is aktívak az országban. Egy ENSZ-jelentés nemrégiben megállapította, hogy az Al-Kaida vezető beosztású tagjai a vidéki Sar-e Pul, Kunar, Ghazni, Logar és Wardak tartományokban tartózkodnak, alacsonyabb rangú tagjai pedig Kabulban élnek a tálibok védelme alatt.

A törlés azt követően történt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy feloldja a Sirajuddin Haqqani, a tálib belügyminiszter és a Haqqani-hálózat két másik tagja ellen kitűzött vérdíjat. Nem kell mondanunk: a lépés időpontja egybeesett a Kabulba érkezett amerikai küldöttség látogatásával.

A jelentés az ISIS-K-t növekvő fenyegetésként azonosítja, és a legképzettebb dél-ázsiai társszervezetként írja le külföldi támadások indítására. Figyelmeztet a csoport azon törekvésére, hogy terjeszkedni kíván Közép-Ázsiában, Iránban, Oroszországban és a Nyugaton, online platformokat használva toborzásra és a terrortámadások ösztönzésére. A tavalyi oroszországi és iráni támadások, valamint az ISIS támogatóinak letartóztatása Európában és az Egyesült Államokban jól mutatják a csoport növekvő működési hatókörét.

Az al-Kaida eközben továbbra is az Egyesült Államokat és annak polgárait kívánja célba venni – áll a jelentésben. A vezetők, akik közül néhányan Iránban telepedtek le, igyekeztek kihasználni a gázai konfliktus miatt kialakult Izrael-ellenes hangulatot, hogy Izrael és az USA elleni támadásokat gerjesszenek.

A jelentés elismeri a Tehreek-e-Taliban Pakisztán (TTP) képességeit és az al-Kaidához fűződő történelmi kapcsolatait, de nem tér ki Pakisztán ismételt állításaira, miszerint a TTP Afganisztánt használja biztonságos menedékként. Az ENSZ figyelmeztetett a TTP határokon átnyúló tevékenységeire, az amerikai értékelés azonban hallgat a kérdésről.

A tálibok ragaszkodnak ahhoz az állításukhoz, hogy visszaszorították az ISIS-t Afganisztánban, ezzel szemben a csoport khoraszáni ága továbbra is támadásokat hajt végre az országon belül. Tavaly az amerikai hírszerzés jelezte, hogy az ISIS-K külföldi szervezetek ellen tervez támadásokat Afganisztánban.

Afganisztán kizárása az idei jelentésből kérdéseket vet fel az Egyesült Államok prioritásainak alakulásával kapcsolatban – mivel a tálibok diplomáciai kapcsolatra törekszenek Washingtonnal.

Nos persze, hiszen Moszkvával már sikerült felvenni a kapcsolatot, most jön Washington – Trump szemmel láthatóan gőzerővel dolgozik a tálibok bűnbocsánatán, valószínűleg ugyanazért a szíve csücskei, amiért Putyinnak is, lelki közösséget érezhetnek velük, azt, hogy „egy vérből valók”, amint Orbán Viktor mondaná. Ezzel párhuzamosan fognak összeborulni Pekinggel is, bár Kínával soha nem is voltak ellenséges viszonyban.

A háttérben arról lehet szó – ami viszont nagyon rosszat jelent – hogy Moszkva is, Washington is, Peking is elfogadja tárgyalópartnernek a tálib terroristákat. Moszkva azért, mert szövetségest sejt bennük a Crocus City Hallban is mészároló és Közép-Ázsiában egyre erősödő ISIS-K ellen (bár ettől romlani fognak a kapcsolatai Teheránnal, hiszen a tálibok szunniták), Washington azért, mert Moszkva elfogadja őket, Pekingnek meg szüksége lenne az ország ásványkincseire és a rajta átvezető, még meg nem épült útvonalakra, kereskedelmi folyosókra.

Kicsit gyilkosok, kicsit rabszolgatartók, ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedők, kicsit nagyon vallási fanatikusok, de azért elfogadják őket.

Érdekből. Az Al-Kaidával együtt. Legfeljebb néha majd robbantgatnak egy keveset világszerte itt-ott, mert nagyon csintalan fiúcskák, imádnak petárdázgatni, mészárolgatni, de mindenen túl: Trumppal, Putyinnal, Hszi Csin-pinggel rokon lelkek.

Hiába, a terrorizmus az autokrácia kvintesszenciája. Jól jöhetnek még a tálibok mindegyik zsarnoknak, lehet szükség rájuk. Van az a helyzet, amikor kellhetnek.

 

Szele Tamás