Kevés katonai alakulatnak van rosszabb híre, mint az orosz „Ruszics” szabotőr-egységnek és ennek oka is van. Az önkéntes-zsoldos csapat tagjai egytől egyig szadista őrültek és eszerint is viselkednek – most már magának az orosz ultrapatrióta közösségnek is kínosak, ők is próbálnának tőlük szabadulni, bár a Novaja Gazeta írása alapján ezt is meglehetősen oroszos módon teszik.
A múlt héten a „Ruszics” Telegram-csatornáján megjelent egy bejegyzés, amelynek szerzője egy ukrán gyártású propagandavideót dicsér. A videón az álruhába öltözött szereplők láthatóan élvezettel lövöldöznek elfogott ellenfeleikre, majd megtámadnak egy lakóházat, ahol nőket vernek és gyerekeket kergetnek szét. „Csatlakozz az orosz hadsereghez” – áll a videó végén (hibás angolsággal). „Így kellene kinéznie egy, a fegyveres erőknél szerződéses szolgálatot vállalókat toborzó reklámnak” – kommentálta a Ruszics adminisztrátora a csatornán közzétett videót. Nyilván nem érezte azt, amit minden tisztességes ember: hogy ez nem vonzza, hanem elrettenti az egészséges lelkű újoncokat.
Ez a brutális videó nyilván tetszett az egység állományának és szimpatizánsainak, mert szó szerint az ő mindennapjaikról szól.
A „Ruszics” tagjai szeretnek dicsekedni a vérgőzös kalandjaikkal, ez része a publikus imidzsüknek. Így az egység parancsnoka, Alekszej Milcsakov többször nyilvánosan nácinak nevezte magát, gúnyolódott a megöltek holttestén, és ajánlásokat osztogatott a közösségi oldalakon „az ukrán hadifoglyok ártalmatlanításáról”. Egykori társa, Jevgenyij „Topaz” Raszkazov szintén többször beszélt tetteiről. Például arról, hogy állítólag megerőszakolt és megölt egy ukrán lányt. Az egység egyik parancsnoka, Jan Petrovszkij pedig háborús bűnösként már életfogytiglani börtönbüntetését tölti Finnországban. A nyomozás szerint ő és katonatársai két tucat ukrán hadifoglyot öltek meg.
Itt közbe kell vetnem pár szót a „Ruszics” valódi természetéről, mert már régóta figyelemmel kísérem a dicstelen pályafutásukat. Például egy, a Luhanszki Népköztársaság milíciájához tartozó forrás így írja le a hadifoglyok Milcsakov-féle „ártalmatlanítását”:
„Ismert a foglyokkal való bánásmódra vonatkozó utasítás, amelyet a Ruszics parancsnoksága adott ki. Ebben ajánlották az ellenséges katonák ujjainak levágását, fülük levágását, ágyékon és ízületeken való ütlegelését, valamint a tűk szúrását a körmük alá. Az ellenséges hadifoglyot kihallgatása után, az utasítás szerzőinek logikája szerint, feltűnés nélkül le kell lőni. Ugyanakkor, ha lehetséges, a parancsnokoknak nem szabad jelenteniük az ellenség fogságba ejtéséről. A halálnak az „oroszok” elképzelése szerint az elfogott ellenség számára nem büntetésnek, hanem szabadulásnak kell lennie. A holttesteket a Ruszics eladta a rokonaiknak, és a bevételből vásárolt felszerelést és fegyvereket a csoport számára. Miattuk mindannyian úgy éreztük magunkat, mint az igazi fasiszták. Ha rajtam múlott volna, lefegyvereztem volna őket, és az egész csoportjukat a pincébe zártam volna.”
Milcsakov és társai már 2009-ben képesek voltak megszervezni egy „kiképzőbázist”, amelynek látogatóiból később létrejött a Ruszics. 2012-ben Milcsakov belépett a hadseregbe, ahol a 76. gárdalégideszant-hadosztályban szolgált. Ugyanebben az évben széles körben ismertté vált a VK-fiókján közzétett fotóknak köszönhetően. Ezeken a fotókon egy élő kutya fejét vágta le, majd megette az állatot. Később, mikor Szíriában szolgált, a Wagner kötelékében, szintén készült róla fénykép, amin egy levágott emberi fejet tart a kezében. Különben egy másik, szintén „Ruszics”-kaliberű csoport vezetője, Igor Mangusev is egy ukrán hadifogoly levágott fejével pózolt 2022 augusztusában, Donyeckben egy stand-up előadáson – őt 2023. február 8-án lőtték tarkón, feltehetőleg csecsen fegyveresek, akik ki is rabolták.
A Ruszicshoz a hadseregközeli és az ultrapatrióta médiában vegyesen viszonyulnak. A múltban a szabotőr-egység képviselői szoros kapcsolatban álltak a „Wagner” PMC-vel, amelyet a Harmadik Birodalom imádatáról ismert Dmitrij Utkin vezetett. Tehát egyrészt a „Ruszics” szimpatizált az orosz hadsereg és a „Wagner” egyes ultrajobboldali tagjaival. Másrészt a rendszer „játékosai” megpróbálták figyelmen kívül hagyni őket, mert túlságosan kényelmetlenek voltak. De térjünk vissza a mostani esetre.
Egy Arutyunov nevű vlogger, a különleges erők egykori katonája évek óta műsorokat közöl a YouTube-on: fegyverekről, felszerelésekről és általában a katonai kiképzésről mesél a feliratkozóinak. Mindezek alatt az évek alatt semmilyen módon nem kommentálta az egység tevékenységét, de az új videó felháborította őt:
„Személy szerint úgy vélem, hogy a »Ruszics« csatorna fenti posztja lejáratja a felszabadító katonáinkról alkotott képet. Ezért merem azt hinni, hogy okot ad a büntetőeljárásra is. És mindent meg fogok tenni annak kezdeményezéséért” – mondta Arutyunov a Telegram-csatornáján, de rögtön enyhített is a szavain: »Kiderült, hogy ahhoz, hogy a »Ruszics« szarságát lejáratónak tekintsék, nyilatkozatot kell írnom. Az időbeosztásom mellett ez nagyon nehéz, de megpróbáljuk”.
A felháborodás hulláma a katonai előfizetőket is felkapta, akiknek a véleményét a „Razvedosz” („Cserkész”) csatorna azonnal közzétette. Összesen mintegy tíz vélemény érkezett a legnagyobb megdöbbenés és felháborodás szellemében. A kialakult közhangulatot talán az a hozzászólás fejezte ki, mely szerint: „Mi a neonácizmus ellen harcolunk, de kik ők?”.
Csatlakozztak a milbloggerek is. Egy kis Z-csatorna, a TRIPLEX támogatta Arutyunovot, és arról számolt be, hogy a „Ruszics” legfőbb tevékenysége saját bűneinek nyilvános bemutatása, a katonai szolgálat embervadász szafariként való felfogása, gyilkolás, és Oroszország nyílt lejáratása”. Az írás szerzői „az egység katonai ügyészség általi kíméletlen ellenőrzését, majd bírósági tárgyalást, valós feltételeket és az egység feloszlatását” követelték.
Egy másik milblogger-csatorna, a „Hard” blog szerint „nem célszerű bebörtönözni a csoport tagjait szélsőséges közösség szervezése miatt”, mert a fogságban „egyszerűen aláírják a szerződést a védelmi minisztériummal, és úgyis kijutnak az harctérre”. A „Hard” blog véleménye szerint okosabb lenne csak a háború után „lefegyverezni a túlélőket és börtönbe küldeni őket”, mert ők maguk készítették el és tették közzé az összes bizonyítékot.
Végül a „Fighterbomber” Telegram-csatorna egyik szerzője elmondta, hogy mindig is az ukrán különleges szolgálatok projektjének tartotta a „Ruszics”-ot, amelyet azért hoztak létre, hogy „lejárassák az orosz hadsereget”, ezért nem kommentálja állításaikat. „Kiderült, hogy tévedtem” – írta a blogger. És hozzátette:
„Én személy szerint nem fogok semmilyen nyilatkozatot írni, mert van annyi eszem, hogy megértsem: ha ez az egység és ez a csatorna létezik, az azt jelenti, hogy teljes mértékben megfelel a védelmi minisztériumnak és minden felügyeleti szervnek. Ennek így kell lennie. Tehát tényleg ilyen az orosz katonáról alkotott kép.”
Az éjjeliedényben tomboló mikrovihar valószínűleg szórakoztatja a Ruszics-zsoldosokat. A hétvégén azt írták Telegram-csatornájukon, hogy „nem érdekli őket a hátországi »szakértők« véleménye”, és teljesen biztosak a saját büntetlenségükben: „Úgysem fog működni semmilyen represszió – nincs hozzá merszük”.
Korábban a hazafias közösség különböző, a bloggereknél tekintélyesebb képviselői többször is megpróbálták megfékezni a Ruszicsot.
Például 2022 júniusában az Állami Duma képviselője, Anatolij Vasszerman az Oroszországi Nyomozó Bizottsághoz fordult, mondván, hogy a harcosok háborús bűnökben lehetnek érintettek. A vizsgálat elmaradt.
2023 augusztusában Marina Ahmedova, a Kreml-barát Regnum című kiadvány vezetője hívta fel a figyelmet a Ruszicsra.
Szimpatizált a Ruszics akkor letartóztatott tagjával, Jan Petrovszkijjal (akit Finnországban ítéltek életfogytiglanra), de bírálta magának az egységnek a tevékenységét. Kijelentette, hogy nácik zsarolják a hatóságokat. „A donbásszi harcokban való részvétel a 2014-es év óta egyáltalán nem a nácizmusnak való engedékenység jele” – írta. Válaszul Milcsakov büntetőeljárással fenyegette meg a hadsereg lejáratásáért. Ahmedova elhallgatott.
2025 januárjában az egység vezető-i összevesztek a Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (NLM) alapítójával, Jevgenyij Fedorov Állami Duma-képviselővel. A politikai pártvezér egyszer azt mondta, hogy „a nacionalisták a multinacionális orosz állam ellenségei”, mire a Ruszics tagjai nyilvánosan bejelentették, hogy „lemészárolhatják őt (Fedorovot), mint egy kutyát, és semmi bajuk nem lesz”. A képviselő azzal vádolta a nácikat, hogy az Egyesült Államoknak dolgoznak, de arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy az őt ért fenyegetések miatt fel fogja-e venni a kapcsolatot a bűnüldöző szervekkel.
Az egyetlen, akinek sikerült elérnie a Ruszicsot, abszurd módon Apti Alaudinov, az Ahmat parancsnoka volt, akinek az egysége mindig a frontvonalban van, de a döntő pillanatban sosem tudja elérni a célpontjait. Idén január 6-án Alaudinov személyesen találkozott Milcsakovval, kezet fogott vele, testvérének nevezte, és úgy tűnik, még egy emléktárgyat – egy kést – is adott neki. A parancsnokok megállapodtak, hogy közös érdekeikben együttműködnek. „Megtaláltuk a közös hangot, és mindent megbeszéltünk” – mondta Milcsakov szomorkásan, miközben Alaudinov kezében lévő kamerába nézett.
De úgy tűnt, kevesen hittek neki. Végső soron van abban némi irónia, hogy ha ezt az inkvizitor-brigádot, a szadistáknak ezt a csürhéjét megszüntetik, az vagy azért lesz, mert „lejáratták az orosz hadsereget”, vagy azzal vádolják majd meg őket, hogy „ukrán zsoldban állnak”, ami teljes képtelenség, de Oroszországban ez a vád sem lehetetlen. Mindenesetre élénk érdeklődéssel várom a híreket.
Nincs is szebb annál, mint amikor a hóhért akasztják. És ezek tényleg hóhérok.
Szele Tamás