Azt jelen pillanatban semmiféle jósda nem volna képes megmondani, milyen eredménnyel járnak a béke- vagy fegyverszüneti tárgyalások Ukrajnával kapcsolatban, sőt, még azt sem, kik fognak ezeken részt venni, tehát ma foglalkozzunk inkább azzal, milyen az élet most Ukrajna oroszok által megszállt területein. Igen, azokon, amiket meg is akarnak tartani.
Ebben segítségünkre lesz az ISW tanulmánya erről a kérdésről, mely helyszíni jelentésekre alapul, de előre szólok: senkinek sem lesz jó kedve attól, ami következik. Hiába, a megszállás nem pásztoridill. Akkor lássuk a helyzetjelentést.
A BBC Verify nemrégiben megjelent vizsgálata rávilágít az orosz ingatlanelkobzások mértékére a megszállt Mariupolban, alátámasztva az ISW értékelését arról, hogy az orosz megszálló tisztviselők bürokratikus eszközökkel gyakorolnak ellenőrzést a megszállt Ukrajna felett. Az április 17-én közzétett vizsgálat megállapította, hogy az orosz megszálló hatóságok legalább 5700 mariupoli házat jelöltek ki lefoglalás céljából, amelyek többsége olyan személyeké, akik vagy elmenekültek, vagy meghaltak a város 2022-es ostroma során. A BBC Verify megjegyezte, hogy az orosz megszálló hatóságok bonyolult bürokratikus eljárást alkalmaznak az általuk „gazdátlannak” ítélt ingatlanok lefoglalására, amelyhez a tulajdonosnak 10 napon belül meg kell jelennie a megszállt Mariupolban egy orosz útlevéllel („belföldi útlevélről” van szó, amit mi személyi igazolványnak tekintenénk) és az ingatlanra vonatkozó tulajdoni dokumentumokkal. Ha 30 napon belül nem jelenik meg a tulajdonos a megszálló hatóságok előtt, a hatóságok megkezdik az ingatlan „gazdátlan”-ként való hivatalos nyilvántartásba vételét, és három hónap múlva városi (megszálló közigazgatási) tulajdonba utalják. A BBC Verify konkrétan megállapította, hogy a jelenlegi mariupoli eljárás szerint csak az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNK) orosz útlevéllel rendelkező lakosai jogosultak az ilyen lefoglalt házak tulajdonjogának megszerzésére, ami arra utal, hogy ennek a rendszernek a célja valószínűleg az, hogy kifejezetten a megszállt Donyecki terület lakosaira gyakoroljanak nyomást az orosz állampolgárság megszerzése érdekében.
Ez a politika azonban a megszállási övezetek között eltérő lehet. Ivan Fedorov, az ukrán Zaporizzsjai Terület vezetője április 7-én kijelentette, hogy az orosz megszálló hatóságok a megszállt övezetben a lefoglalt ingatlanokat orosz tisztviselőknek és katonai személyzetnek adják át egy olyan kampány részeként, amelynek célja a megszállt Ukrajna újratelepítése orosz nemzetiségű állampolgárokkal – Oroszországból. A BBC Verify tudomása szerint a Mariupolban folyamatban lévő ingatlanfoglalások a jelek szerint a város oroszosítására irányuló szélesebb körű erőfeszítés részei, és bemutatta a műholdképeket, amelyeken egy új tengerészeti akadémia és egy háborús emlékmű közelmúltbeli építése látható.
Megdöbbentő, hogy az orosz hatóságok milyen mértékben foglalnak le ukrán tulajdonokat. Az ukrán Luhanszki Területi Adminisztráció vezetője, Olekszij Harcsenko április 19-én kijelentette, hogy Oroszország több mint 114 000 ingatlant foglalt le és államosított az általa megszállt Luhanszkban (valószínűleg 2022 óta). Az orosz hatóságok ezek közül több mint 17 000 ingatlant a regionális megszálló közigazgatásnak, 46 000 ingatlant a települési szintű megszálló közigazgatásnak és 51 000 ingatlant az orosz szövetségi kormánynak adtak át. Az ISW nemrégiben úgy értékelte, hogy az orosz ingatlanfoglalások a megszállt Ukrajna egész területén részei annak a szélesebb körű kampánynak, amelynek célja a megszállt területek lakosainak személyes adatainak összegyűjtése és az ukrán állampolgárok erőszakos passzportálása (orosz iratokkal ellátása), Ukrajna megszállásából származó profitszerzés, valamint az orosz állampolgárok Oroszországból a megszállt Ukrajnába való áttelepülésének megkönnyítése.
Az orosz megszálló tisztviselők folytatják a megszállt Ukrajna megfigyelésére és ellenőrzésére irányuló tevékenységüket. A Krím megszálló kormányzója Szergej Akszjonov április 17-én jelentette, hogy adminisztrációja megkezdi egy „intelligens videómegfigyelési rendszer” bevezetését, hogy „növelje a közbiztonság, a közrend és a terrorizmus elleni tevékenység színvonalát” a megszállt Krímben. Akszjonov megjegyezte, hogy a megfigyelőrendszer videofelvételeket fog gyűjteni és mesterséges intelligenciát (MI) használ majd azok feldolgozására, mielőtt az adatokat elküldi az orosz bűnüldöző szervek számára. Oroszország már alkalmazott hasonló rendszereket a belföldi másként gondolkodók nyomon követésére, és több százmillió dollárt költött megfigyelő kamerák telepítésére a megszállt Krímben az ukránbarát partizánok tevékenységének figyelemmel kísérésére.
A fizikai videómegfigyelés csak egy rétege annak az összetettebb orosz rendszernek, amelynek célja a megszállt területek lakossági tevékenységének megfigyelése – az orosz szövetségi cenzor és központi médiahatóság, a Roszkomnadzor március 31-én kiadott egy rendeletet, amely előírja a távközlési szolgáltatók számára, hogy folyamatosan gyűjtsenek és küldjenek információkat a felhasználók internetes tevékenységéről az orosz szövetségi ellenőrző szerveknek, beleértve az IP-címeket és a földrajzi helymeghatározási adatokat. A március 31-i Roszkomnadzor-rendelet összefüggésben állhat egy, a megszállt Szimferopolban élő lakos közelmúltbeli letartóztatásával, akit az orosz Állambiztonsági Szolgálat (FSZB) április 18-án azzal vádolt meg, hogy oroszellenes tartalmakat tett közzé egy online chatszobában.
Petro Andrjuscsenko ukrán mariupoli polgármesteri tanácsadó április 18-án arról számolt be, hogy az orosz „AN-SECURITY” magánbiztonsági cég „monopolizálta” a biztonsági szolgáltatások nyújtását a megszállt Donyecki Területen. Andrjuscsenko megjegyezte, hogy az „AN-SECURITY” személyes kapcsolatban áll Viktor Zolotovval, a Roszgvargyija vezetőjével és Olga Koludarovával, a DNK korábbi tudományos és oktatási miniszterével, ami arra utal, hogy Koludarova a Zolotovval való kapcsolatait használta fel arra, hogy ezt a magán-biztonsági céget importálja a megszállt Donyecki Területre. Az „AN-SECURITY” számos aktuális álláshirdetéssel rendelkezik a weboldalán, amelyek a megszállt Donyecki Terület iskoláiban és más oktatási intézményekben kínálnak munkát. Oroszország már most is militarizálta a megszállt Ukrajna legtöbb iskoláját. A magán-biztonsági személyzet jelenléte csak tovább növeli ezt a dinamikát, és fokozza a nyomást a lakosokra, hogy támogassák a megszállási rendszert. A megszállt Ukrajna fokozott felügyelete és biztosítása valószínűleg az öncenzúra ösztönzésére és az orosz megszálló hatóságok azon erőfeszítéseinek megkönnyítésére irányul, hogy üldözzék az oroszellenesnek vélt érzelmeket.
Oroszország továbbra is szisztematikusan megsérti a megszállt Krím lakosainak emberi jogait. A Crimean Human Rights Group (CHRG), egy krími székhelyű emberi jogi megfigyelő csoport április 18-án jelentést tett közzé, amelyben dokumentálta a megszállt Krímben 2025 januárja és márciusa között elkövetett orosz emberi jogi visszaéléseket. A jelentés részletesen bemutatta az ukrán állampolgárok erőszakos eltűntetését, a kisebbségi csoportok, például a krími tatárok és a Jehova tanúi politikai indíttatású üldözését, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának megsértését. A CHRG megállapította, hogy az orosz megszálló hatóságok folyamatosan büntetőeljárásokat indítanak a megszállt Krím lakosai ellen az ukránbarátnak vagy oroszellenesnek vélt álláspontjuk miatt, és arról számolt be, hogy 2022 óta legalább 1152 közigazgatási eljárást dokumentáltak ukránok ellen „az orosz hadsereg lejáratása” miatt, köztük 159 ilyen esetet 2025-ben. A CHRG azt is megállapította, hogy az orosz megszálló hatóságok továbbra is rákényszerítik az ukránokat, hogy az orosz hadseregben szolgáljanak, és legalább 23 olyan esetet dokumentált, amikor krími lakosok ellen indult büntetőeljárás „katonai szolgálat elkerülése miatt”. A krími tatárok továbbra is az orosz elnyomás fő célpontjai a megszállt Krímben – a Krími Tatár Információs Központ április 17-én jelentette, hogy 2025 első három hónapjában az orosz bűnüldöző hatóságok 13 erőszakos házkutatást tartottak a megszállt Krímben, ebből hét esetben tatárok otthonaiban. 2025 januárja és márciusa között az orosz hatóságok 38 személyt vettek illegálisan őrizetbe a Krímben, akik közül 12 krími tatár volt.
És ez csak egyetlen vizsgálat eredménye, ami ráadásul nem is nevezhető teljes körűnek. Tessék beszorozni ezerrel, ha ugyan nem többel, hogy fogalmuk legyen az orosz elnyomás mértékéről és az általa okozott szenvedésekről az elcsatolt területeken.
Ennek a helyzetnek sosem lesz, mert nem is lehet kompromisszumos megoldása. Ez csak úgy oldódhat meg, ha véget ér a megszállás. Egyszer s mindenkorra.
Szele Tamás