Köztudott, hogy a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság nem rajong egymásért különösebben, az előbbin tessék a szárazföldi Kínát, az utóbbin Tajvan szigetét érteni – Peking állandóan és minden eszközzel annektálni kívánja a csangkajsekista szigetországot, mely makacsul ellenáll, bár ki tudja, még meddig lesz képes erre. A friss hírek szerint összesen még két évig.

Sokan legyintenek, ha ez szóba kerül, mondván, hogy nem fontos az a kis sziget – bár nem is olyan nagyon kicsi – de ők nem tudják, hogy a világ legfejlettebb chipjeinek többségét az ottani TSMC vállalat termeli, a második legnagyobb chipgyártó meg a dél-koreai Samsung. Ha ez a két ország szomszédai áldozatául esik, az kap majd mikroelektronikai cikkeket, akinek az új gazdák adnak, és az is csak aranyárban mérve. Szóval lehet elbúcsúzni akár még a háztartási cikkektől, számítógépektől és telefonoktól vagy televízióktól is, sőt, a fegyveripar is teljesen átalakul majd ettől. Mármint, ha sor kerül az annexióra. Erről a helyzetről közölt alapos elemzést a Meduza.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (NFH) április elején tartotta „Mennydörgés a szoros felett – 2025A” nevű hadgyakorlatát. A csapatok olyan hadműveleteket gyakoroltak, amelyek során körülvették Tajvan szigetét és elvágták a külvilágtól. A Peking és Tajpej közötti kapcsolatok általános romlása, valamint a 2027-re várható katonai beavatkozásra vonatkozó új előrejelzések miatt a világsajtó ismét a háború valószínűségét találgatja. Azonban még korai lenne azt állítani, hogy Kína feladta Tajvan békés visszatérésére vonatkozó terveit. De miben különböztek a mostani kínai katonai gyakorlatok a korábbiaktól, hogyan növekszik az ellentét a Tajvani-szoros két partja között, és mire lehet számítani a jövőben?

A kínai katonai gyakorlatok egyre gyakoribbak és Tajvanhoz egyre közelebb zajlanak, miközben a függetlenséget támogatók megfélemlítésének módszerei egyre változatosabbak

A kínai hadgyakorlatok április 1-jén és 2-án zajlottak, és mind a szárazföldi haderő, a haditengerészet és a légierő, mind a rakétaerők részt vettek bennük. A kínai katonák precíziós támadásokat gyakoroltak Tajvan szárazföldi infrastruktúrája ellen, valamint a kikötők blokádját és a sziget elszigetelését a külvilágtól.

A gyakorlatok a korábbiaktól abban különböztek, hogy nagyobb léptékűek voltak, és a különböző kínai haderőnemek jobban összehangolva működtek együtt Tajvan elszigetelése érdekében. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg Védelmi Minisztériuma szerint a gyakorlatok a „kínai hadsereg eltökéltségének demonstrálását jelentették, amellyel megakadályozzák a sziget szeparatista törekvéseit”. Emellett a kínai védelmi minisztérium hivatalos képviselője, Chang Xiao-gan ismételten megismételte a kínai hatóságok már többször elhangzott fenyegető üzenetét: „Aki a tűzzel játszik, az megégeti magát”.

Ez már a harmadik monstre hadgyakorlat volt, amelyeket az NFH szervezett, miután 2024 májusában Lai Ching-te vette át a Kínai Köztársaság (vagyis Tajvan) elnöki tisztét. Korábban, még Tsai Ing-wen elnök (2016–2024) kormányzása idején is, a tajvani szorosban sokkal ritkábban tartottak katonai gyakorlatokat, és azok nem keltettek nagy visszhangot. 2022-ig például a kínai fegyveres erők nem gyakorolták a sziget körülzárását – ez először az akkori amerikai képviselőházi elnök, Nancy Pelosi emlékezetes látogatása ideján történt meg. 2022-ben és 2023-ban csak évente egyszer tartottak hadgyakorlatokat, és ezek válaszként szolgáltak a tajvani hatóságok és magas rangú amerikai politikusok közötti interakciókra.

A Kínai Népköztársaság legújabb hadgyakorlata abban különbözött a korábbiaktól, hogy nagyobb léptékű volt, és a csapatok a sziget partjaihoz közelebb gyakorolták a manővereket, mint valaha. Huang Yinshan tajvani katonai elemző és a Tajvani-szoros biztonsági szakértője a Meduza című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a hadgyakorlatok megmutatták, mennyire megnőtt a kínai fegyveres erők szerepe a szigetre gyakorolt erőszakos nyomásgyakorlás stratégiájában. Különösen a kínai parti őrség egységei gyakorolták a hajók figyelmeztetését, elfogását és feltartóztatását.
„Ezekkel a manőverekkel a Kínai Népköztársaság vezetése üzenetet küld a világnak: a Tajvani-szoros nem egy feltételes harctér, hanem már de facto a szárazföldi Kína ellenőrzése alatt álló terület, ahol Kína törvényei vannak érvényben” – hangsúlyozta Huang Yinshan.

Figyelemre méltó, hogy a kínai fél aktívabban használta a propagandát a hadgyakorlatok pszichológiai hatásának fokozására. Például a hadgyakorlatok első napján, április 1-jén, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hivatalos fiókjain megjelent egy karikatúra-videó a tajvani vezetésről. A sziget állam vezetőjét, Lai Ching-te-t „zöld parazitaként” ábrázolták (a zöld a szigeten kormányzó Demokratikus Haladás Pártjának hivatalos színe).

A hadgyakorlatok elsősorban az Egyesült Államoknak szóló üzenetként szolgálnak. Ugyanakkor részben Tajvan saját magatartása miatt kerülnek megrendezésre

Az Egyesült Államok hagyományosan Tajvan legfőbb szövetségese. A 46. amerikai elnök, Joe Biden, aki 2025 januárjában távozott hivatalából, több alkalommal is kijelentette, hogy elszántan megvédi a szigetet, ha Kína agressziót tanúsít. Donald Trump ciklusának kezdete óta sem változott a helyzet: a Pentagon március végén közzétette a „Nemzetvédelmi ideiglenes stratégiai útmutatót”, amelyben Tajvant az Egyesült Államok kulcsfontosságú érdekeltségének nevezte az indo-csendes-óceáni térségben.

Ezért stratégiai szempontból Kína hadgyakorlatai az amerikai oldalt hivatottak megfélemlíteni, amely számára Tajvan támogatása hosszú évek óta a Kínára gyakorolt befolyás egyik eszköze. Huang Yinshan úgy véli, hogy a szorosban zajló hadgyakorlatok az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek azt mutatják, milyen katasztrofális károkat szenvednének, ha beavatkoznának a konfliktusba.

Taktikai szinten pedig a hadgyakorlatoknak nyomást kell gyakorolniuk magára a szigetre is. „A sziget külvilágtól való elvágásával a Kínai Népköztársaság megmutatja a függetlenségért küzdő tajvaniaknak, hogy milyen árat kell fizetniük a különböző politikai nyilatkozatokért: ennek következménye a sziget körülzárása és elszigetelése lesz” – véli Huang Yinshan.

Az NFH hadgyakorlatai az elmúlt három évben március és május között zajlottak, és ez nem véletlen. Tavasszal a tajvani fegyveres erők is megrendezik hagyományos „Hanguang” hadgyakorlataikat. Végül a szorosban mindkét oldalon jelen lévő erők méretének és minőségének elemzése segít felmérni mind Kína katonai potenciálját, mind a sziget hadseregének állapotát.

Ezenkívül a rendszeres katonai gyakorlatok hozzájárulnak Tajvan védelmi potenciáljának gyengítéséhez, mivel a hadsereg állandó harckészültségben tartása meglehetősen költséges. Hosszú távon ez akár növelheti a sziget erőszakmentes kapitulációjának esélyét is.

A tajvani sziget adminisztrációja is okot ad a sziget körüli hadgyakorlatok egyre gyakoribbá válására. Például a tavaly októberi hadgyakorlat formálisan válaszul szolgált a sziget vezetője, Lai Ching-te október 10-i, a Kínai Köztársaság nemzeti ünnepén elhangzott beszédére. Lai Ching-te ebben a beszédében először jelentette be, hogy a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság nem állnak egymás fennhatósága alatt. Elődje, Tsai Ing-wen, nem állította ilyen egyértelműen, hogy a két állam ellentétben áll egymással.

A mostani hadgyakorlatok pedig azt követően zajlottak, hogy Lai Ching-te bejelentette a nemzetbiztonság 17 stratégiáját a kontinentális Kína elleni küzdelemben. Ekkor a tajvani elnök Kínát „ellenséges külföldi erőnek” nevezte.

A háború várhatóan 2027-ben kezdődhet meg. De Kínát nehéz lesz legyőzni

Az elmúlt négy évben a nyugati média és az elemző központok jelentései folyamatosan tárgyalták a tajvani szorosban kialakult helyzet eszkalációjának veszélyét.

Többször is megnevezték a kínai invázió lehetséges időpontját is. 2025 márciusában a Kínai Népköztársaság Védelmi Minisztériuma először határozta meg 2027-et a sziget és a szárazföld erőszakos egyesítése lehetséges kezdetének dátumaként. Ugyanezt az időpontot nevezték meg hivatalos és szakértői szinten az Egyesült Államokban is.
Tajvan 2027-es megszállása több okból is valószínű. Először is, 2027. augusztus 1-jén lesz a Népi Felszabadító Hadsereg alapításának 100. évfordulója. A sziget katonai erővel történő meghódítása fontos, szimbolikus esemény lehet ebből az alkalomból. Másodszor, 2027-re várhatóan befejeződik a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg modernizációja, és a kínai hadsereg elegendő potenciált lesz képes felhalmozni egy komplex művelet végrehajtásához a Tajvani-szorosban. Ha feltételezzük, hogy Kína mégis háborút indít Tajvan ellen, a sziget sikeres meghódításához két feltételnek kell teljesülnie.

Az első, hogy az Egyesült Államok és Tajpej többi szövetségese ne avatkozhasson be a konfliktusba. Ehhez Tajvant nemcsak fizikailag kell körülvenni, hanem a külvilággal való kapcsolatát is meg kell szakítani a tenger alatti kábelek elvágásával.

A második feltétel – Tajvan gyors kapitulációja. Ez a sziget légvédelmi rendszerének és energetikai infrastruktúrájának, nevezetesen a part menti (azaz tengeri) szélerőműveknek a megsemmisítésével érhető el.

A konfliktus lehetséges forgatókönyveit rendszeresen megvitatják a katonai-politikai körökben és a szakértők berkeiben. Korábban úgy vélték, hogy a kínai hadsereg tömegesen fog partra szállni Tajvan nyugati partjain. A tajvani biztonsági kutatóközpont által 2023-ban és 2025-ben végzett TTX Tabletop Exercise katonai szimulációk eredményei azonban azt mutatják, hogy ez nem valószínű.

Chen Yung-kan tajvani tábornok és országgyűlési képviselő szerint a NFH nagy egységeinek partraszállása a fejlett part menti infrastruktúra miatt bonyolult. Például a lapos nyugati parton tengeri gátakat emeltek, hullámtörőket és szélerőműveket telepítettek, halnevelő tavakat hoztak létre.

Huang Yinshan katonai szakértő viszont nem zárja ki, hogy a kínai erők két szakaszban támadnak Tajvanra. Az első szakaszban megszállhatják a Pescadores-szigeteket, amelyek a Kínai Köztársaság Tajvanhoz legközelebb eső távoli területei.

„A kínai vezetés viszont attól tart, hogy még ha katonailag képesek is elfoglalni Tajvant, a társadalmi ellenállás miatt nehéz lesz irányítani” – jegyzi meg Huan Yinshan. Ilyen körülmények között a Pescadores-szigetek kényelmes helyszíne lehet egy kísérleti inváziónak.

Ugyanakkor Kína nem adja fel a próbálkozásokat, hogy békés úton annektálja Tajvant

A katonai gyakorlatok intenzívebbé válása ellenére Peking számára továbbra is ugyanolyan fontos, hogy békés úton szerezze meg az irányítást Tajvan felett, ha ez lehetséges. A Demokratikus Haladás Pártjának újabb győzelme után a 2024-es tajvani elnökválasztásokon a kontinentális Kína fokozta a szigetre nehezedő nyomást. Például 2024. június 21-én hatályba lépett a „Büntetőjogi ajánlások a tajvani függetlenséget támogató személyek ellen” című kínai törvény.

Az ajánlások szerint a kínai szárazföldi bűnüldöző szervek a szeparatista tevékenységek vezetőire és résztvevőire akár halálbüntetést is kiszabhatnak. Az ajánlások emellett lehetővé teszik a vádlottak távollétében lezajló bírósági eljárást is.

A tajvani hatóságok viszont emeltek a Kínába utazás veszélyességi szintjét „narancssárgára”, és nem ajánlják a lakosoknak, hogy indokolatlanul elutazzanak a Kínai Népköztársaságba, mivel egyre gyakrabban fordul elő, hogy tajvaniakat politikai okokból őrizetbe vesznek a szárazföldi Kínában.

Ezenkívül a Kínai Népköztársaság vezetése gazdasági ösztönzőkkel próbál hatni Tajvanra. Például 2023-ban a kínai Fucsien tartományban (a kontinentális Kína délkeleti részén, Tajvan szigetével szemben) létrehoztak egy demonstrációs zónát a Tajvani-szoros két partjának harmonikus fejlődése érdekében. A pekingi vezetés kedvező feltételeket kíván teremteni ahhoz, hogy a tajvani fiatalok a szigetről a szárazföldre költözzenek és saját start-up vállalkozásokat indítsanak.

A Tajvanra gyakorolt nyomásgyakorlásban aktívan használják az „egységes front” stratégiát is. Ez a sziget közösségi csoportjaival, a médiával, vallási és nonprofit szervezetekkel való együttműködésen alapul, hogy előmozdítsák a Tajvani-szoros két partjának egyesítését.

A tajvani Állami Egyetem Nemzetközi Kapcsolatokat Kutató Központjának igazgatója, Vang Hszin-hszien egy, a Meduzának adott interjúban megjegyezte, hogy a kínai félnek van egy határideje, ameddig meg kell szereznie az irányítást Tajvan felett – ez Hszi Csin-ping (jelenleg 71 éves) kormányzásának időszaka. Vang Hszin-hszien szerint azonban a kínai fél csak akkor fog erőszakhoz folyamodni, ha megromlanak a kapcsolatai az Egyesült Államokkal.

Huang Yinshan katonai szakértő is osztja ezt a véleményt. „Az ukrajnai háború megmutatta, hogy nem túl jó ötlet elsőként támadni, háborút kezdeményezni” – jegyzi meg a szakértő. Ezért Kínának hadgyakorlatokra van szüksége, hogy rávegye a szigetet az ellenállás feladására, és minimalizálja a katonai összecsapás kockázatát az Egyesült Államokkal.

A kínai katonai gyakorlatok új normává váltak. A tajvaniak azonban egyáltalán nem félnek tőlük. Sőt, készek a háborúra is

A tajvani szoros felett a gyakorlatok során hallható rakétarobbanások és a pusztító csapás veszélye nem ijesztette meg a tajvani társadalmat. Ahogyan Vang Jun, a Csencsi Állami Egyetem Kelet-Ázsiai Kutatóintézetének docense megjegyezte, a szárazföldi Kína által gyakorolt rendszeres nyomás és fenyegetések évei alatt a tajvaniak sikeresen alkalmazkodtak a feszült információs környezethez, és már nem félnek a háború gyors kitörésétől. Hozzátette, hogy a kínai katonai gyakorlatok elsősorban az Egyesült Államok vezetését, a tajvani hadsereget és hatóságokat kívánják demoralizálni, nem pedig a sziget társadalmát.

Ezeket a megfigyeléseket szociológiai kutatások is megerősítik. A tajvani ETtoday lap által 2023 februárjában elvégzett közvélemény-kutatás szerint a szigetlakók véleménye a háborúról megosztott. A válaszadók közel 40%-a szeretné elkerülni a háborút, vagy ha mégis kitörne, a hatóságok utasításait követné. Háború esetén a megkérdezettek 22%-a nem akar a frontra menni vagy rokonait oda engedni. Körülbelül ugyanennyi válaszadó (20%) határozottan hajlandó fegyverrel védeni a szigetet.
Ugyanakkor a sziget lakói támogatják Tajvan saját védelmi képességeinek növelését. 2022 végén a Kínai Köztársaság akkori elnöke, Tsai Ing-wen kormánya bejelentette, hogy a kötelező katonai szolgálat időtartamát négy hónapról egy évre növelik. A Tajvani Közvélemény-kutató Alapítvány 2022 decemberében végzett felmérése szerint a szigetlakók 73%-a támogatja ezt a döntést.

Ezenkívül a tajvani Védelmi és Nemzetbiztonsági Intézet 2025 februárjában közzétett felmérése szerint a sziget lakosságának mintegy 70%-a támogatja a védelmi kiadások növelését és az Egyesült Államokkal közös fejlesztésű modern fegyverek beszerzését.

Így vagy úgy, Tajvan jövője nagyban függ Kína és az Egyesült Államok kapcsolatától. Az ukrajnai háború tanulságait levonva, Peking valószínűleg igyekezni fog elkerülni az amerikai oldallal való összecsapást Tajvan miatt. Ugyanakkor a szigetre nehezedő katonai és politikai nyomás tovább fog növekedni.

Nehéz prognózist mondani az ügyben, ugyanis bár Donald Trump ellenszenve a szárazföldi Kínával szemben várhatóan nem fog csökkenni a következő két év folyamán, az viszont már erősen kétséges, hogy ha így folytatódnak a dolgok Washingtonban, két év múlva egyáltalán még nagyhatalom lesz-e az Egyesült Államok. Az még kétségesebb, hogy egy elfoglalt, megszállt és valószínűleg szétbombázott Tajvanon működhet-e egyáltalán az a mikroelektronikai ipar, amiért tulajdonképpen annyira fontos lenne Pekingnek, de ha még az energiaellátást is tönkreteszik – mint a tervek mondják – akkor ez nem túl elképzelhető.

Az idei év eddigi tanulsága mindenképpen az, hogy az emberiség fejlettségének jelen állapotában nem egy, de akár több úton is képessé vált arra, hogy éveken belül visszakerüljön a gőzkorszakba.

Sebaj, jön utána majd a kőkorszak is!

 

Szele Tamás