Az Overload egy orosz dezinformációs hadművelet, ami még most, ezekben a pillanatokban is zajlik, és az a lényege, hogy az orosz propagandát már létező emberek vagy sajtóorgánumok szellemi termékének álcázzák, a nagyobb hitelesség elérése (és a célpontok jó hírének rontása) kedvéért. A módszer nem védhetetlen, és nem is túlzottan sikeres, de hatalmas károkat okoz, és míg a közösségi oldalak úgy működnek, ahogyan most, nem lehet ellene megfelelő módon harcolni.
Az Institute of Strategic Dialogue azonban mégis felvette a kesztyűt és komoly tanulmányban rántotta le a leplet a hírhamisítókról – ennek eredményeit mutatom be az alábbiakban.
Az Oroszországhoz kötődő Túlterhelés Hadművelet (a továbbiakban: Operation Overload), más néven Matrjoska vagy Storm–1679, arról ismert, hogy médiumokat, akadémikusokat és bűnüldöző szerveket utánoz. Célja, hogy megváltoztassa a közvéleményt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és megosztottságot szítson a demokratikus országokban. A művelet üzenetei gyakran több média- vagy kutatószervezetet is megjelölnek, valószínűleg azért, hogy eltereljék a figyelmüket más vizsgálatokról. Több felületen is tevékenykedik, többek között az X, a Telegram és a Bluesky platformokon.
Ez a jelentés áttekintést nyújt az Operation Overload 2025 első negyedévében végzett tevékenységéről, a legújabb narratívákra és célpontokra összpontosítva. Az ISD az Operation Overloadnak tulajdonított tevékenységekből 2025 januárja és márciusa között vételezett mintát vizsgált meg. Kiderült, hogy 135 tartalom terjesztése során a művelet több mint 80 különböző szervezetnek adta ki magát. A legtöbb esetben ezt úgy tette, hogy visszaélt a logójukkal vagy meghamisította a hozzájuk tartozó személyek megszólalásait. Az Operation Overload széles körű utánzási kampánya most is zajlik, és képes virálisan terjedő tartalmakat előállítani, károsítani a megbízható szervezetek hírnevét, és félrevezetni a posztjaiban megjelölt személyeket.
Főbb megállapítások
Az Operation Overload egy tartós, nagy volumenű hadművelet. Narratívái kihasználják a NATO-tagországokban és Ukrajnában felmerülő vitákat. A 135 tartalomból álló mintában a kutatók azt találták, hogy a művelet 10 országot célzott meg, elsősorban Németországot, Franciaországot és Ukrajnát. Az üzenetek középpontjában Ukrajna háborús erőfeszítéseinek hátráltatása és a demokráciák destabilizálása állt.
A művelet legutóbbi szakaszában olyan videókat készítettek, amelyek megbízható források imitálása céljából készültek, és 2025 első három hónapjában több mint 80 szervezetet „utánoztak”. E szervezetek háromnegyede médium, egyetem vagy bűnüldöző szerv volt. Sok videó valódi felvételeket és mesterséges intelligencia által generált hangokat tartalmazott: újságírók, professzorok és rendőrök hangjának meghamisítását.
Az ISD elemezte a művelet X-en (korábban Twitter) közzétett posztjainak mintáját, hogy felmérje a narratív és taktikai mintákat, bár a kampány gyakran több platformon, többek között a Telegram és a Bluesky platformokon is ugyanazt a tartalmat tette közzé. Az X időnként eltávolította a tartalmakat, mielőtt az elemzők rögzítették volna azokat, és egyes posztok kívül estek a tartalom feltárásához használt módszertanon, amely az orosz információs műveletek által általában célzott narratívákhoz és országokhoz kapcsolódó keresésekre támaszkodott.
Új év, régi taktika
Az Operation Overload egy tartós és nagy volumenű orosz dezinformációs művelet. Megbízható forrásoknak adja ki magát, hogy viszályt, zavart és bizalmatlanságot szítson. A művelet híreknek álcázott videókat készít és tesz közzé, mesterséges intelligenciával klónozza a szakértők hangját, újságcímeket hamisít és képeket manipulál.
A CheckFirst, a Recorded Future, a Digital Forensics Research Lab és más szervezetek részletesen bemutatták a művelet korábbi narratíváit és erőfeszítéseit, amelyekkel újságírókat és másokat próbál elárasztani a közösségi médián és e-mailen keresztül érkező cáfolatkérésekkel.
Az év első negyedévében a művelet legalább 135 tartalmat tett közzé az X-en. 10 országot célzott meg, 10 nyelven publikált, és több mint 80 szervezethez tartozó személyek logóit vagy manipulált hangját használta.
Bár a célpontok változatosak voltak, a hangsúly egyértelműen Németországra, Franciaországra és Ukrajnára összpontosult. A narratívák középpontjában a NATO-országok Ukrajnának nyújtott támogatásának gyengítése és belpolitikájuk megzavarása állt, többek között a választásokkal, politikusokkal, valamint a gazdasággal, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos politikával kapcsolatos hamis vagy félrevezető információk terjesztése révén. Ennek érdekében a művelet gyakran megszemélyesítette a létező intézményeket; tartalmának több mint háromnegyede látszólag a médiától, egyetemektől vagy a bűnüldöző szervektől származott.
Mindezen erőfeszítések ellenére az Operation Overloadnak csak egyetlen posztja ért el jelentős szerves elérést az X-en. Ez a poszt, amely hazugságokat terjesztett arról, hogy az USAID hírességek ukrajnai utazásait finanszírozza, több mint 4,2 millió megtekintést generált, miután egy jól ismert konteó-fiók megosztotta, majd egy másik, a kampányhoz nem kapcsolódó, nagy hírű fiók (vagyis maga Elon Musk) ezt felerősítette. Bár ilyen szintű viralitás ritka, a művelet a jövőben több hasonló „kitörési pillanatot” is elérhet. Egyedi kihívások elé állítja a megszemélyesített magánszemélyeket és intézményeket is, mivel körültekintő döntéseket kell hozniuk a válaszadás módját illetően. A korábban közzétett tartalmak továbbra is kockázatot jelentenek: az ISD által azonosított bejegyzések körülbelül 80%-a továbbra is elérhető az X-en, így a felhasználók továbbra is ki vannak téve a félrevezető tartalmaknak, a megszemélyesítettek pedig a jó hírnevük tönkretételének.
Célpontok: Európa és Ukrajna
Az Operation Overload országról országra vándorol, hogy kihasználja a válságokat és a vitákat. Az első három hónapban az ISD megállapította, hogy a tartalmak háromnegyede az ukrajnai és az uniós tagállamok, különösen Németország és Franciaország közönségét célozta meg.
A leggyakrabban Németországot támadták meg, ami tükrözi a művelet érdeklődését a február 23-án tartott szövetségi választások iránt. A legtöbbször megszemélyesített (tehát meghamisított) szervezet – a Deutsche Welle (DW) német nemzetközi műsorszolgáltató – szintén német volt. A német politikai kérdésekre utaló posztok és videók többsége azonban más nyelveken jelent meg, ami arra utal, hogy Németország globális tekintélyének aláásására vagy a több nyelven beszélő német közönség elérésére törekedtek.
Franciaország volt a második leggyakrabban megcélzott ország, és Emmanuel Macron elnökre gyakrabban hivatkoztak, mint bármely más politikusra. Az Operation Overload gyakran készített francia nyelvű tartalmakat, a videók nagyjából egyharmada ezen a nyelven készült.
Talán nem meglepő, hogy Ukrajna is célkeresztben volt, tekintve, hogy a közelmúltban számos, Oroszországhoz kötődő dezinformációs művelet középpontjában állt. Az Operation Overload fiókjai rendszeresen az európai és amerikai közönséget célozták meg olyan tartalmakkal, amelyek az ukrán kormányt ellenségesnek és korruptnak állították be.
Ezek a tendenciák azt mutatják, hogy az Operation Overload nagy tétet jelentő geopolitikai célpontokra helyezte a hangsúlyt, mint például a választások, az Ukrajnát támogató prominens politikusok és maga Ukrajna. Mint sok más, az oroszokkal szövetséges információs művelet, ez is arra összpontosít, hogy hamis és félrevezető narratívákat illesszen be olyan beszélgetésekbe, amelyek már uralják a nemzetközi sajtó címlapjait.
Politikai üzenetek
Az Operation Overload tartalmai változatosak voltak, de a legtöbbjük két célra összpontosított: a NATO Ukrajnának nyújtott támogatásának aláásására és a politikai káosz előidézésére.
Az Operation Overload tartalmának közel egyharmada a NATO Ukrajnának nyújtott támogatásának megkérdőjelezésére irányult. A fiókok neves forrásokból származó hamis idézeteket terjesztettek, amelyek szerint Ukrajna „alattomos provokátor”, és Európát belerángatja a harmadik világháborúba. Azzal vádolták Ukrajnát, hogy több mint 100 000 álhírt terjesztett el és kibertámadásokat indított. Az ukrán tisztviselőkről azt állították, hogy menekülnek az országból, és a külföldi segélyekből pazar kúriákat vásárolnak. A jelenleg az uniós országokban tartózkodó ukrán menekülteket gyújtogatással, lopással, zaklatással és állatkínzással vádolták.
Január végén a művelet a februári németországi választásokra összpontosított. A választási részvétel visszaszorítását olyan hírszerző ügynökségek meghamisított, terrorfenyegetésekről szóló állítólagos jelentéseivel próbálták elérni, mint a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), az amerikai CIA, az Egyesült Királyság külföldi hírszerző szolgálata, az MI6 és az izraeli Moszad nemzeti hírszerző ügynökség. Ezek a posztok azt terjesztették, hogy terrortámadások várhatóak a szavazóhelyiségekben, és hogy a német bűnüldöző szervek nincsenek felkészülve a válaszlépésre. Az egyik poszt egyenesen úgy fogalmazott, hogy a választáson való részvételért „nem érdemes meghalni”, hacsak a választópolgár nem az Alternative für Deutschland (AfD) pártra szavaz. Az akcióban a jelenlegi kormánykoalícióhoz tartozó CSU és CDU politikusait pedofíliával és korrupcióval is vádolták.
Az Operation Overload a NATO-tagállamokon belül és közöttük is megosztottságot igyekezett szítani. Tartalmának nagy része Macron francia elnök belföldi támogatottságának aláásására összpontosított, népszerűtlennek és hatástalannak állítva be őt. Egyes bejegyzések még a „fizikai eltávolítását” is szorgalmazták, és merényletkísérletekről szóló híreket koholtak. A művelet arra is törekedett, hogy éket verjen az Egyesült Államok és Európa közé, többek között azzal, hogy Donald Trump amerikai elnököt támadó, állítólag európai politikusoktól származó hamisított idézeteket terjesztett.
Az Operation Overload sok narratívája túl szélsőséges volt ahhoz, hogy teret nyerjen. Az olyan extravagáns hazugságok, mint a hamis merénylet-összeesküvések és pedofíliavádak ritkán befolyásolták a valós politikai párbeszédet. Alkalmanként azonban a művelet finomabb állításokat is becsempészett, például Trump elnököt bíráló, uniós politikusoktól származó hamis idézeteket. Ezeket nehezebb egyből felismerni és elvetni, így potenciálisan nagyobb veszélyt jelentenek a demokratikus diskurzusra.
Megbízható források utánzása
Az Operation Overload arra specializálódott, hogy olyan videókat készítsen, amelyek úgy néznek ki, mintha megbízható szervezetek készítették volna őket. A három hónapos időszak alatt 81 szervezethez kapcsolódó különböző személyek azonosítóit használta fel vagy manipulálta azok hangját. Több mint háromnegyedük médiaszervezet, egyetem vagy bűnüldöző szerv volt, és leggyakrabban francia, brit vagy német.
A legtöbb ilyen videót úgy alakították ki, hogy az médiatudósításnak tűnjön, és a hamis állításokat tartalmazó videoklipre a médiaszervezetek logóit helyezték el. Az ISD által elemzett tartalomminta összesen 28 különböző médium logóját használta. A legtöbbször a DW-t utánozták (15 különböző videóban jelent meg a márkajelzése), ezt követte a BBC, a Sky News és a Le Point.
A videók mintegy 40 százaléka a közösségi médiából származó, valódi felvételnek tűnő anyagokat használt akadémikusokról, riporterekről vagy rendfenntartókról, és mesterséges intelligencia által generált hanggal egészítette ki őket, hogy úgy tűnjön, mintha azok valami hamisat vagy uszítót mondtak volna. Az akadémikusok hangját nagyjából négyszer gyakrabban hamisították meg, mint a más szektorokból származó személyekét. Valószínűleg azért választották őket, mert tekintélyes szakértőnek számítanak, de a nagy nyilvánosság előtt általában ismeretlenek. Ez a művelet tartalmainak látszólagos hitelességet kölcsönöz, és megnehezíti annak felismerését, ha a beszédhangot mesterségesen hozták létre vagy alakították át.
Az Operation Overload hamisított képeket is terjesztett, köztük legalább nyolc hírügynökség hamis főcímeit, valamint hamisított képeket oroszbarát graffitikről az Egyesült Államokban és Európában. Az egyik képen egy kaliforniai épületet ábrázoló graffiti látható, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „USAID” szót tépi szét. Ezt nyilvánvalóan azért tervezték, hogy azt a téves benyomást keltsék, miszerint az államban alulról szerveződik az Ukrajna-ellenesség.
Ez a széles körű imitációs kampány előmozdítja Oroszország narratíváit, aláássa a közvélemény intézményekbe vetett bizalmát, és aláássa a nyilvánosság azon képességét, hogy megkülönböztesse a megbízható információkat a manipulált tartalmaktól.
Többféle károkozás
Bár az Operation Overload összességében korlátozott mértékű volt, jól szemlélteti, hogy a félretájékoztatási kampányok milyen különböző módon gyakorolhatnak hatást – az elszigetelt virális jelenségektől és a jó hírnévnek okozott károktól kezdve egészen a kutatói és tényellenőrző közösségek szándékos bomlasztásáig.
A művelet tartalmainak legtöbb kedvelése és megosztása azonban egy nagy bot-hálózatból származott. A posztokkal kapcsolatos interakciók áttekintése azt mutatta, hogy az összes aktivitás egyetlen percen belül történt, röviddel a posztok online megjelenése után, ami a bottevékenység erős jele. Ugyanez a nyilvánvaló bot-hálózat kriptovaluta- és Kína-barát posztokat is népszerűsít. A francia kormányzati ügynökség, a VIGINUM jelentette, hogy az Operation Overload a jelek szerint X-fiókokat vásárolt a WebMasterMarket nevű cégtől, ami azt mutatja, hogy az államközeli szereplők hogyan használnak kereskedelmi szolgáltatásokat, köztük AI chatbotokat, PR-ügynökségeket és tárhelyszolgáltatókat.
Az Operation Overload potenciális hatása nem korlátozódik az aktivitási mérőszámokra. Azokat a kiadványokat, amelyek logóit kisajátították és aljas módon hamis jelentéseken helyezték el, a hírnév károsodása és a közbizalom elvesztése fenyegeti. A megszemélyesített bűnüldöző szervek számára nehezebb lehet a jövőbeni fenyegetésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés, ha logójukat hamis információkkal kapcsolják össze. Azok az akadémikusok, akiknek a hangját manipulálták, hogy terroristákat dicsérjenek, oltóanyagokat kritizáljanak vagy politikusokat támadjanak, szakmai visszahatással vagy fenyegetésekkel szembesülhetnek.
Ezen túlmenően minden egyes Operation Overload bejegyzésben megjelöltek kutatókat, médiumokat és más intézményeket, hogy további leleplező erőfeszítésekre provokálják, azokkal kössék le őket. Ez elvonhatja az erőforrásokat a sürgetőbb vagy hitelesebb online fenyegetések kezelésétől.
A túlterhelés folyamatos
Az Operation Overload továbbra is jelentős mennyiségű tartalmat termel – megtévesztve a közösségi média felhasználóit, megszemélyesítve az intézményeket és aláásva a jó hírű szervezetekbe vetett bizalmat, így elterelve a kutatók figyelmét. Amint azt a közelmúltbeli tendenciák mutatják, a művelet a többnyelvűségének köszönhetően képes a különböző országokban felmerülő geopolitikai vitákat és eseményeket manipulálni. A különböző választások, a magas rangú politikusok és az Ukrajnával kapcsolatos fejlemények szinte biztosan a célkeresztben maradnak.
Az Operation Overload célpontjainak és taktikáinak megértése lehetővé teszi a platformok számára, hogy jobban nyomon kövessék és kezeljék tevékenységét. Azoknak a platformoknak, ahol a művelet közzéteszi bejegyzéseit, például a Telegramnak, az X-nek és a Blueskynek aktívan nyomon kell követniük és el kell (vagy inkább: el kellene) távolítaniuk a tartalmait. Tekintettel arra, hogy az Operation Overload hajlamos azonos videókat és képeket közzétenni különböző platformokon, a megbízhatósági és biztonsági csapatok közötti koordináció lehetővé tenné a tartalmak gyorsabb azonosítását és eltávolítását, csökkentve azok láthatóságát az információs térben.
A kutatóknak ezekre az eredményekre kellene építeniük, hogy felhívják a figyelmet a művelet különösen hatásos vagy rosszindulatú posztjaira. A visszatérő narratívák és virálisan terjedő posztok jobb megértése segíthet a manipuláció elleni védekezésben. Emellett értesíteni kell az Operation Overload által megszemélyesített szervezeteket és személyeket, és lehetőséget kell adni számukra, hogy reagálhassanak az általuk megfelelőnek ítélt módon. A művelet által okozott károk valószínűsége a tartalom megosztásának folytatásával növekszik.
Nos, a kárelhárítás nem lesz egyszerű folyamat, hiszen akármelyik orosz szolgálathoz is tartozik ez a művelet, mindenképpen biztos, hogy gazdagon finanszírozzák, komoly műszaki és szellemi kapacitás dolgozik a gonosz cél érdekében, feltehetően nem kevés pénzért. De mégsem lehetetlen az ilyesmit elhárítani, akár technikai eszközökkel is – csak eléggé elszántan kell keresni a módját.
Mindenesetre azt már tudjuk, mire vadászunk. Most már csak meg kell látnunk, be kell cserkésznünk – lelőni gyerekjáték lesz.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás