Abba a szerencsés helyzetbe kezdenek kerülni az európai elhárító szolgálatok – főként az orosz dezinformátorok hiperaktivitása miatt – hogy lassan az álhírek és manipulációk irányultságából és mennyiségéből ki tudják következtetni, melyik európai állam az orosz propaganda legközelebbi célországa. A jelek arra mutatnak, hogy nemrég Spanyolországon volt a sor.
A spanyol nemzetbiztonsági szolgálatok bizalmas jelentése szerint Oroszország a tavalyi katasztrofális árvizek után dezinformációs kampányt folytatott az országban, hogy megpróbáljon bizalmatlanságot kelteni a demokratikus intézményekkel szemben, és delegitimálja Spanyolország Ukrajnának nyújtott támogatását – valamint ne feledjük: tavaly Spanyolországban is voltak uniós választások. A Kreml ugyanezt tette a romániai, a moldovai és a grúziai választásokon is, ezekben az esetekben azzal a céllal, hogy eltávolítsa ezeket az országokat az Európai Uniótól, és esetleg Moszkva befolyási övezetébe vonja őket – írja az El Pais.
Vihar Hispániában
A Kreml kihasználta a spanyolországi Dana vihar által okozott katasztrófát, hogy megpróbáljon bizalmatlanságot kelteni a spanyol demokratikus intézményekkel szemben, delegitimálja Spanyolország Ukrajnának nyújtott támogatását, és a nemzetközi káosz képét sugallja – olvasható a spanyol Elnöki Hivatal Loreto Gutiérrez Hurtado tábornok által vezetett nemzetbiztonsági osztályának (DSN) jelentésében, amelyet a spanyol parlamentnek nyújtottak be.
Ez az első alkalom – írja az El Pais –, hogy egy hivatalos dokumentum összekapcsolja a pletykák és álhírek terjedését – amelyek a Valencia tartományt és több autonóm közösséget 2024 őszén sújtó természeti katasztrófát követték – az orosz kormány által támogatott dezinformációs kampányokkal.
„A Dana-viharjelenség 2024. október 29-i átvonulása után Spanyolországban bekövetkezett válság során a Kreml-barát propaganda- és dezinformációs rendszer (…) felerősítette és a maga javára fordította a korábban már létező, félretájékoztató narratívákat” – magyarázza a jelentés. „Az oroszbarát szereplők arra összpontosítottak, hogy növeljék az állampolgárok bizalmatlanságát az állami intézményekkel szemben, delegitimálják az Ukrajnának nyújtott támogatást a Dana-viharjelenségtől sújtott területeknek nyújtott valós segély szükségletének ürügyén, és egy káoszba süllyedt ország képét vetítették elénk” – teszi hozzá a jelentés.
A dokumentum rámutat, hogy a félretájékoztatás az egyik legfőbb nemzetbiztonsági kockázat, és emlékeztet arra, hogy a Világgazdasági Fórum a rövid távú félretájékoztatást a tíz legnagyobb globális kockázati tényező közé sorolja.
„Az olyan eseményeket, mint a járványok, választási folyamatok vagy természeti katasztrófák, a Kreml már eddig is kihasználta és a jövőben is eszközként használja majd” – figyelmeztet a jelentés.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) különböző kutatásai alapján a spanyol Nemzetbiztonsági Minisztérium kifejti, hogy 2022 közepén, miután Oroszország megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját, elindult az Oroszországnak tulajdonított és még mindig aktív „Doppelgänger” kampány, amely 228 domainből és 25 000 hálózati fiókból álló, egymás között koordinált, különböző nyelveken – köztük spanyolul – működő információs struktúrával rendelkezik, és amelyhez 60 dokumentált incidens kapcsolódik.
A Doppelgänger-művelet
„A Kreml dezinformációs kampányokat folytatott, hogy megpróbálja egyre közvetlenebbül befolyásolni a választási folyamatokat más országokban”, például Moldovában, Romániában vagy Grúziában, azzal a céllal, hogy eltávolítsa őket az EU-tól, vagy „ideális esetben az orosz kormány befolyási övezetébe vonja őket” – áll a spanyol dokumentumban. Azt is hozzáteszi, hogy a Kreml „állítólag dezinformációs kampányokat támogatott a 2024-es amerikai választások ellen”, amelyeken Donald Trumpot választották meg.
A belbiztonsági minisztérium arra figyelmeztet, hogy ezeket a kampányokat nem a hagyományos módon és csatornákon keresztül folytatták, mint a múltban, amikor a Kremlhez kötődő orgánumokat, például a Szputnyikot és az RT-t használták. Most azonban „a forrásig való visszakövethetőség nehezebb”, mivel több, kifejezetten egy adott alkalomra létrehozott, egymástól függetlenül működő infrastruktúrát működtető szereplő működik.
A mesterséges intelligencia használata „minőségi és mennyiségi ugrást jelentett a dezinformatív tartalmak tömeges és szinte azonnali terjesztésében” – teszi hozzá a jelentés. Az európai külügyi szolgálat legalább 41 olyan esetet jegyzett fel, amikor a mesterséges intelligenciát az információk manipulálására használták fel.
Kockázatok, fenyegetések és veszélyek
A kockázatok és veszélyek értékelését illetően a jelentés a kibertér sebezhetőségét, a dezinformációs kampányokat, a szabályozatlan migrációs áramlásokat, a stratégiai és regionális feszültségeket, valamint a gazdasági és pénzügyi instabilitást nevezi meg a legsúlyosabbnak.
A jelentés a dezinformációt és a kibertérrel kapcsolatos veszélyeket is a következő öt év legveszélyesebb kockázati tényezői közé sorolja, míg hosszú távon, 2035-ben a szakértők a megosztottságot és a stratégiai bizonytalanságot tartják a legnagyobb veszélynek.
Bár a dokumentum egy külön fejezetet szentel az energiaellátás sebezhetőségének, nem tesz említést az olyan teljes áramszünet kockázatáról, mint amilyen április 28-án Spanyolországot és Portugáliát sújtotta. A jelentést a Nemzetbiztonsági Tanács április 24-én hagyta jóvá, mindössze négy nappal azelőtt, hogy a félsziget teljes elektromos hálózatát le kellett volna kapcsolni.
Nos, a jelek szerint arra már képesek vagyunk, hogy az orosz propaganda mértékét és intenzitásának növekedését észleljük. Sőt, azt is látjuk, melyik területet célozza. Most már csak egy kérdésre nincs meg a válasz: miért pont Spanyolország lett hirtelen ennyire fontos? Talán előre látták Moszkvában a Dana-viharjelenség érkezését, és egy kialakuló vagy inkább kialakítandó társadalmi krízisnek próbáltak megágyazni a befolyásolási dömpinggel?
Esetleg igen, de akkor Moszkva súlyosan vétkes abban is, hogy elhallgatta a közelgő katasztrófát, sőt, megpróbálta kihasználni azt.
Mindenesetre jó, hogy nyilvánosságra hozták ezt a jelentést: az orosz szolgálatok és dezinformátorok legalább tudják, hogy figyelik őket.
Európában már őket figyelik, nem rájuk figyelnek – és ez nagy különbség.
Forrás:
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás