Sok veszélyes médiahacket láttunk utóbbi időben, sok merész cselt, de egyik sem volt olyan szemtelen, mint ez. A Vatikán honlapja kellett megcáfolja a deepfake videót, melyen a frissen megválasztott pápa állítólag a legmélyebb hódolatát fejezte ki Ibrahim Traorénak, Burkina Faso véreskezű diktátorának. Persze mondanom sem kell: hamisítványról van szó. De lássuk csak, mi történt.
Először is Ibrahim Traoré írt volna levelet az új pápának, XIV. Leónak – volna, írom, ugyanis esetünkben még a hamisítvány alapja is álhír! Nem írt az semmit senkinek. Azonban ebben a soha meg nem írt és fel nem adott levélben, melynek írott forrása nem létezik, csak YouTube-videókban olvasták fel Leó pápa szemére hányja a Vatikán gazdagságát szemben Burkina Faso szegénységével, a katolikus egyház állítólagos kulcsszerepét a rabszolgakereskedelemben (ez egyáltalán nem volt jellemző, kivéve talán a dél-amerikai spanyol és portugál gyarmatokat, de ott is csak hagyta fennállni a rabszolgaság rendszerét az egyház, emberekkel sosem kereskedett, Burkina Faso területén pedig különben is muzulmán tuaregek voltak a rabszolgakereskedők) és még elhangzott pár hasonló képtelenség, Mire fel állítólag megrendült volna Leó pápa, harminchét perces beszédben válaszolt Traorénak, és egyébként is tett egy egymilliárd dolláros alapítványt Burkina Faso javára, majd jövő héten nézzen be Traoré kapitány a Vatikánba, felveheti a pénzt a kasszában. Ez lenne a hamis, deepfake videón, ami itt megtekinthető. Meg egy csomó szamárság, amire a cáfolat ki fog térni.
Akkor most lássuk, mit ír a Vatican News.
„Egy mesterséges intelligenciával készített 36 perces angol nyelvű beszédet töltöttek fel a YouTube-ra, amely hamisan XIV. Leó pápának tulajdonítja a következő, Ibrahim Traoréhoz, Burkina Faso elnökéhez intézett szavakat.
„Őexcellenciájának, Ibrahim Traoré elnöknek, Burkina Faso szuverén nemzete elnökének, az afrikai föld fiának, népe védelmezőjének. A kegyelem és a béke sokszorozódjék meg az ön számára a bölcsesség, a bátorság és az igazság által”.
Így kezdődik a pápának tulajdonított, mesterséges intelligenciával készített angol nyelvű állítólagos üzenet.
A mintegy 36 perces videót a YouTube-ra töltötték fel a „Pan African Dreams” nevű fiókra, amelyet XIV. Leó pápa május 12-én, hétfőn újságírók számára tartott audienciájáról készült felvételek felhasználásával készítettek.
A hackerek úgynevezett „morphing” technikát alkalmaztak – vagyis úgy alakították át a képet, hogy az ajkak mozgása megfeleljen az MI által generált szavaknak.
A hamis videó címe: „XIV. Leó pápa válaszol Ibrahim Traoré kapitánynak – Az igazság, az igazságosság és a megbékélés üzenete”.
A nézőkkel elhitetik, hogy az új pápa egy egész nyilvános beszédet mondott Ibrahim Traoré burkina Fasói elnöknek válaszul a levelére, és a videóban Leó pápa a következő szavakat mondja: „Nem egyszer, hanem sokszor olvastam a szavait, és minden olvasás mélyebben megrázott, mint az előző, mert az ön hangjában nemcsak egy elnök haragját hallottam, hanem egy olyan kontinens igaz kiáltását, amelyet régóta sebez az elhagyatottság és a kizsákmányolás kettős pengéje.”.
Feltűnő, hogy a pápa képe ismétlődik, és XIV. Leó ugyanazt a két papírlapot tartja a kezében végig az egész üzenet alatt.
Érdemes megjegyezni – tekintettel az új pápának tulajdonított, forrásmegjelölés nélküli szövegek terjedésére a különböző közösségi médiumokban –, hogy XIV. Leó pápa összes beszéde, beszéde és szövege teljes terjedelmében megtekinthető a vatican.va oldalon.”
Világos, mi történt: Traoré megrendelt egy propagandakampányt, aminek első eleme az általa soha meg nem írt levél volt, a második a pápa soha el nem mondott válasza. Ha emberünk nem Burkina Fasoban, hanem mondjuk Nyugat-Európában elnök, most főhetne a feje, hogy honnan szedi elő az egymilliárd dollárt, ha kérik a választók, de az ottaniak nem fognak rákérdezni. Nem is mernének.
Sőt: mivel Traoré valamiféle új, pánafrikai Che Guevarának képzeli magát, ez csak a propagandajéghegy csúcsa. Tele van a világháló a képtelennél képtelenebb videóival, mint azt a BBC megállapította. Van például olyan videója – kizárólag videókkal foglalkozik, írásban nem kommunikál – amelyben füst gomolyog egy épületből, miközben Beyoncé katonai egyenruhában bemászik egy páncélozott járműbe. Ibrahim Traoré százados, Burkina Faso katonai vezetője erre fel megjelenik a klipben, mire fel Beyoncé lead egy lövést, sajnos nem rá, hanem a láthatatlan ellenségre. „Isten óvja Ibrahim Traorét a nép útjáért vívott harcban, megtörve a birodalom szorításának láncait” – szól a háttérben a dal szövege.
De valójában szó sincs Beyoncéról vagy Ibrahim Traoréról. Ez a videó is „deepfake”. Április vége óta több száz, mesterséges intelligencia által generált videó árasztotta el a közösségi média platformokat Afrika Szaharától délre fekvő részén, amelyekben Traorét pánafrikai hősként ábrázolják, és amelyek közül sok (vagy inkább mindegyik) hamis információkat tartalmaz.
A tendencia nagyon kiterjedt: a propagandakampány célpontja az X, a Facebook, az Instagram, a TikTok, a WhatsApp és a Youtube közösségi média összes felhasználója az olyan országokból, mint Nigéria, Ghána és Kenya. Traorét példaként állítják más afrikai vezetők elé. Néhány influencer „pánafrikanistaként” jellemzi magát, a helyi kormányokból való kiábrándultságból merítve népszerűséget.
A Burkina Faso-i junta 37 éves vezetője, aki 2022-ben vette át a hatalmat a nyugat-afrikai országban, az antiimperializmus bajnokaként állítja be magát, és bírálja a nyugati hatalmak, különösen Franciaország beavatkozásait (melyeknek már vége…), miközben Oroszországot stratégiai szövetségesként pozicionálja.
Traoré elnöksége alatt Burkina Fasóban visszaszorult, sőt, megszűnt a demokrácia, újságírókat és ellenzékieket tartóztattak le és/vagy soroztak be a hadseregbe. A Human Rights Watch legutóbbi jelentése szerint a kormányerők egy márciusi támadásának legalább 100 civil esett áldozatul.
De Traoré számos nyilvános szereplése és gondosak kialakított imázsa, mely szerint ő a nép „egyszerű” vezetője hozzájárult ahhoz, hogy erős képet alakítson ki magáról, amely mind nemzetközi szinten, mind Burkina Fasóban népszerűvé vált, és támogatók tömegeit vonzza a főváros, Ouagadougou utcáira. Egyesek Thomas Sankara „reinkarnációjaként” írják le, aki egykor Burkina Faso emblematikus katonai vezetője volt, és akit 1987-ben egy államcsíny során meggyilkoltak.
Megfigyelők szerint sok afrikai fiatalnak elege van a jelenlegi status quóból és az aktuális kormányokból. Érzékenyen reagálnak Traoré néhány kulcsfontosságú üzenetére, például a Nyugathoz fűződő kapcsolatok megkérdőjelezésére. Traoré közismert a nyilvános beszédeiről (ez már nem is Guevara, ez már Fidel Castro… Uram, irgalmazz!) és a média videofelületein elárult képességeiről, ami azt is megmagyarázza, hogy miért tartják őt sokan követendő vezetőnek.
Bár Traoré komolyan vehető támogatással rendelkezik Afrika-szerte, „a mesterséges intelligencia által generált tartalmak növekedése, amelyekkel ezeket a narratívákat táplálják, arra utal, hogy népszerűsége nem organikus, nem természetes eredetű” – mondta Eliud Akwei, a Code for Africa vezető elemzője. Ez egy nonprofit szervezet, amely a kontinens dezinformációs ügyeit vizsgálja.
A mesterséges intelligencia által narrált videók némelyike professzionális tudósításnak adja ki magát, holott valójában mindegyik félrevezető állításokat tartalmaz Traoréról vagy kormányáról.
Bár Burkina Fasóból több Traoré elleni puccskísérletről számoltak be, amióta hatalomra került, nincs bizonyíték arra, hogy ezek valóban megtörténtek volna.
Az egyik különösen népszerű, 4,5 millió megtekintéssel rendelkező videó egy repülőgépen történt fiktív incidens történetét meséli el, amelyben Traorét, akit az utaskísérő nem ismer fel, arra kérik, hogy adja át business class-osztályú ülését egy francia üzletembernek. Bár a videót „fikciós műként” jellemezték, számos YouTube-csatorna úgy mesélte el a történetet, mintha az valóban megesett volna.
Lassane Ouedraogo, az Ohioi Egyetem kommunikációs tanszékének adjunktusa, aki Burkina Fasóból származik, elmagyarázta, hogy „egyes közösségi médiabejegyzések egyszerű vágyálmok. Mások valós tények, de rengeteg túlzással tálalva”.
Eközben a kampány új taktikájaként megjelentek a hamis zenei videók, amelyekben Traoré mellett olyan hírességek szerepelnek, mint az említett Beyoncé, Selena Gomez és Rihanna. Ezekből egy hét alatt több mint 40-et töltöttek fel a YouTube-ra.
A BBC beszélt azzal a nigériai alkotóval, aki egy olyan deepfake videót készített, amelyben Traoré R. Kelly énekesnő mellett szerepel, és már 1,8 millióan nézték meg.
„Csak az Ibrahim Traoré-effektus miatt csináltam” – magyarázta a 33 éves Oguji Nnamdi Kenneth, aki a nyugat-afrikai vezető rajongójának vallja magát. Elmondása szerint a videó 2000 dollárt hozott neki a YouTube-on való monetarizálással. „Ez tisztán a mesterséges intelligencia munkája. Azt hiszem, ezt az embereknek tudniuk kell. Nem azért dolgozom, hogy bárkit is megtévesszek.”
A közösségi médiában található pánafrikanista fiókok akkor kezdték növelni Traoré ismertségét, amikor 2023 júliusában Szentpétervárra utazott az Oroszország-Afrika csúcstalálkozóra. A róla Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában készült fotókat és az ott elmondott beszédét széles körben terjesztették az interneten, beleértve az orosz állami médiát is, ami jelentősen növelte Traoré pozitív megítélését a régióban. Ezután indult meg támogatásának és propagandájának új hulláma.
Ez idén április elején kezdődött, miután az Egyesült Államok részéről bizonyos vádak merültek fel ellene. Az amerikai szenátus előtti meghallgatáson az AFRICOM vezetője, Michael Langley tábornok azzal vádolta Traoré elnököt, hogy az ország aranytartalékait a rendszere védelmére, megszilárdítására és fenntartására használja.
Ez pánafrikanista üzenetek hullámát váltotta ki a közösségi médiában, mivel Traoré azt állította, hogy az Egyesült Államok megpróbálta eltávolítani őt a hatalomból. Az üzenetek közül sok (vagyis mind) hamis információkat tartalmazott.
Április 22-én egy közel egymillió követővel rendelkező fiók az X-en azt tette közzé, hogy Langley azt mondta az amerikai szenátusnak, miszerint „Burkina Faso elnöke, Ibrahim Traoré fenyegetést jelent a népére”.
A BBC által látott meghallgatási jegyzőkönyv szerint azonban Langley ezt nem mondta, azt viszont igen, hogy Burkina Faso aranykitermelésének bevételei „csak alku tárgyát képezik a junta védelmében”.
A Code for Africa adatai azt mutatják, hogy Langley nyilatkozatát követően egy 165 Facebook-fiókból álló hálózat osztott meg szó szerint azonos üzeneteket annak a hamis állításnak a terjesztésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges erőket küldött Traoré megvédelmezésére az Egyesült Államoktól, és mindössze 10 nap alatt több mint 10,9 millió megtekintést generált.
A valóság viszont az, hogy az orosz katonák (pontosabban: a Wagner-csoport alakulatai) már Burkina Fasóban tartózkodtak terrorellenes műveletek keretében, amelyeknek semmi közük nem volt az amerikai megjegyzésekhez. Illetve: ha már ott voltak, és ha már elterjedtek az amerikai megállapítások, kihasználhatták a helyzetet – de nem ezért küldték őket Afrikába.
Az X-en egy másik felhasználó egy olyan klipet tett közzé, amely egy tömeggyűlést mutat. „Nézzétek, milyen tömegek tüntetnek Franciaországban Ibrahim Traoréért és Burkina Faso szuverenitásáért” – írta.
A klip egyik jelenetének reverz keresése azonban azt mutatja, hogy a videón látható egyik épület a Szerbiában, Belgrádban található Szent Márk ortodox templom. A videón egy belgrádi kormányellenes tüntetés látható 2025 márciusából.
Sulemana Mohammed blogger ghánai otthonából ugyanezt a videót tette közzé a Facebookon, azt állítva, hogy az egy Traoré-párti tüntetést mutat Dél-Afrikában. Mohammed még azután is kitartott állítása mellett, hogy a BBC közölte vele, hogy ez nem igaz. „Annyira vicces, amikor az emberek úgy tesznek, mintha nem lenne igaz, amit a vezetőinkről mondunk” – nyilatkozta Mohammed. Aki természetesen pánafrikanistának nevezte magát, és azt mondta, csodálja Traorét, mert „ő lett az, akit az afrikai emberek ennyi éven át kerestek”.
Nos, összegezve: mit látunk? Egy alaposan szervezett, orosz mintájú propaganda-hadjáratot, egy dezinformációs kampányt, amit vagy Afrikát nagyon alaposan ismerő orosz szakemberek, vagy általuk kiképzett afrikaiak vezetnek. Akik ismerik a szubszaharai lakosság helyzetét is, gondolkodását is: tudják, hogy a közönségüknek naponta harcolniuk kell a betevő falatért, nincs se idejük, se kedvük tényeket ellenőrizni, ha látnak egy szép, színes, csillogó mesét bárkiről, inkább elhiszik, minthogy utána járjanak. Száz év múlva, mikor már Traoré sehol sem lesz, esetleg ez a legendakör beépül a helyi folklórba is, és komoly kulturális antropológusok fognak majd tanulmányokat írni a korai digitális éra hőskultuszáról a szubszaharai térségben.
Ez persze Traorét nem érdekli. Ő most akar pánafrikai császár lenni, vagy valami hasonló, kár, hogy az elmúlt nyolcvan évben igen sok hozzá hasonló afrikai zsarnok pályáját láttuk merészen felívelni, majd porba hullani, és mintha Bokassza kollégájának vagy Mobutunak sem sikerült volna túl messzire nyújtózkodnia, annak is örültek, ha a saját országukat ki tudták zsigerelni.
Traoré tehát most nem egyéb, mint az oroszok afrikai bábja, és a propagandakampánya sem több bábjátéknál – majd, ha megunják, vagy nem lesz elég pénzük arra, hogy támogassák, eldobják és a többiről gondoskodik a hazafias Burkina Faso-i tömeg.
Ha valamiért be fog kerülni Traoré a történelemkönyvekbe, az azért lesz, mert még a római pápával kapcsolatban is mert szélhámoskodni. Azért nem túl gyakori dolog, hogy egy szubszaharai zsarnokocskát a Vatikánból kell megcáfolni. De ennél többet nem lesz érdemes megjegyezni róla.
Források:
https://www.vaticannews.va/en/world/news/2025-05/pope-leo-xiv-burkina-faso-fake-video-message.html
https://www.bbc.com/afrique/articles/c3rpw8n0zvxo
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Zóna nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
Szele Tamás