Volt híd a második világháborúban, ami túl messze volt, legalább a Market Garden-hadműveletről forgatott, kiváló film címe szerint. Az orosz hadsereg is abban bízott eddig, hogy a kercsi híd, mely a Krímet köti össze Oroszországgal, túl messze van az ukrán erők számára, de fordulni látszik a kocka: könnyen meglehet, hogy holnapra már nem is fog állni Putyin kedvenc hídja, vagy ha mégis, használhatatlan lesz.

Az orosz ellenzéki sajtón cunamiként söpört végig a hír, hogy támadás érte ezt a létesítményt, és ha igaz az információ, akkor ez az egész félsziget, sőt, részben a háború sorsát is eldöntheti. Lássuk, mit tud a történtekről a Meduza.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állítja, hogy műveletet hajtottak végre a krími híd víz alatti pilléreinek aláaknázására A biztonsági szolgálat szerint a híd „tényleges vészhelyzetben van”. A forgalmat lezárták rajta, és a támadás folytatódik – írták a Telegramon

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állítja, hogy „új, egyedülálló különleges műveletet” hajtott végre a krími híd víz alatti támaszainak aláásására.

A biztonsági szolgálat közleményében azt írta, hogy a több hónapja tartó művelet részeként az SZBU ügynökei június 3-án hajnali 4 óra 44 perckor felrobbantották a Krími híd pilléreit, aktiválva „az első robbanószerkezetet”, amelynek kapacitása mintegy 1100 kilogramm TNT-vel volt egyenértékű.

A robbanás megrongálta a híd pilléreinek víz alatti részeit – állította az SZBU. „A híd valójában vészhelyzetben van” – áll a közleményben. Ugyanakkor civil áldozatokról nincs szó.

A műveletet személyesen Vaszil Maljuk, a szolgálat vezetője felügyelte. „Isten szereti a hármas számot, és az SZBU mindig véghez viszi a terveit, de soha nem ismétli önmagát. Korábban kétszer is csapást mértünk a krími hídra 2022-ben és 2023-ban. Ma pedig már a víz alatt folytattuk ezt a hagyományt” – mondta.

A híd üzemeltetési állapotát figyelő Telegram-csatornán moszkvai idő szerint reggel 6 óra körül az az üzenet jelent meg, hogy a forgalom ideiglenesen leállt, de 9 órára helyreállt. A 14:00 órai adatok szerint a kercsi oldal felől nincs sor az ellenőrző pont előtt, a tamani oldalon 120 jármű áll sorban – közölte a csatorna.

15:30 körül a híd Telegram-csatornája egy nap alatt másodszor is beszámolt az ideiglenes forgalomkorlátozásról. Ugyanakkor a híd elleni támadás folytatásáról írnak a monitorozó és oroszbarát csatornák. „Réseket ütnek a gátakon” – jelentette az egyik csatorna. Oleg Krjucskov, az elcsatolt Krím vezetőjének, Akszjonovnak a tanácsadója az ukrán hadsereg élénk tevékenységéről számolt be „a Krím partjainál, a Fekete-tenger vizein”. Szerinte ugyanakkor információs támadás is zajlik.

A Mash nevű Telegram-csatorna június 3-án azt írta, hogy reggel 6 óra körül lelőttek egy ukrán drónt a híd felett, amelynek roncsai az útra hullottak. Ekkor a hídon a tamani oldalról indult autók haladtak át, de a Mash szerint sem áldozatok nem voltak, sem károk nem keletkeztek. Ezt követően a hidat három órára lezárták, amíg a szakemberek átvizsgálták az utat és eltávolították a drón roncsait.

2022 októberében a krími hídon robbanás történt, amelynek következtében a híd közúti szakaszának egyik ága részben beomlott, a vasúti részen pedig kigyulladt egy harckocsikat szállító szerelvény. A robbanásban öt ember vesztette életét. Vaszil Maljuk 2023 augusztusában a krími hídon történt októberi robbanást az SZBU „egyik sikerének” nevezte. „A pokol hét bugyrán mentünk keresztül, sötétben vetettünk be sok embert. Az oroszok 22 embert elkaptak, börtönbe zártak. Mindannyiukat terrorcselekményben való bűnrészességgel vádolják. Bár valójában a szokásos rutinmunkájukat végezték. Ugyanis hétköznapi orosz csempészek voltak” – mondta.

2023. július 17-én éjjel a hidat vízi drónok támadták meg. A robbanás megölt egy autóval a hídon átkelő házaspárt, és megsebesítette 14 éves lányukat. Az SZBU később nyilvánosságra hozta az akció részleteit, és a CNN-nek átadott egy videót a támadás pillanatáról. Maljuk szerint egy 850 kilogramm robbanóanyaggal megtöltött, kísérleti Sea Baby felszíni drónt használtak a híd elleni támadáshoz.

Ukrajna többször is illegális létesítménynek, következésképpen Kijev jogos célpontjának nevezte a krími hidat – különösen azért, mert az orosz hadsereg a csapatok egyik utánpótlási útvonalaként használja.

Nos, ennyit tudunk. Két lehetőség van:

1. A hír igaz, az SZBU több helyre is telepített robbanószerkezeteket, melyeket szépen, sorban aktivál, feltételezhetően mérnöki szampontok figyelembevételével, és a híd rövidesen romokban hever majd. Ez elképzelhető, végső soron megoldható is volt, és több hónap alatt, a megfelelő vízi és víz alatti drónok bevetésével annyi távirányítású robbanószerkezetet helyezhettek el, amennyit csak akartak.
2. A hír így ebben a formában nem igaz, egy kizárólag dezinformációs célokat szolgáló műveletet látunk, aminek az az értelme, hogy habár nincsenek robbanószerkezetek a pillérek tövében, de törjön ki a pánik, álljon le a forgalom, míg mindent át nem vizsgálnak alaposan (ami jó hosszú időbe telik) és ezáltal Vlagyimir Putyin meg az Oroszországi Föderáció tekintélye pár napon belül már a második csorbát szenvedje el – az első a bombázógépek elvesztése volt. Ez sem kizárható, bár nem túl valószínű. Maljuk kártyáit nem látjuk, de nem biztos, hogy nyilvánosan hazudna ilyen ügyekben, ha csak ez a hazugság nem egy magasabb terv része.

Mindenesetre a Krímmel kapcsolatos bármely probléma nagyon tud fájni a Kremlnek. Presztízskérdés a félsziget megtartása, az orosz hegemónia jelképe, aminek érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a tűz alatt álló tengerpartokra turistákat küldjenek nyaralni, azt állítva, hogy a terület teljesen biztonságos. A kercsi híd ezen felül még Putyin nagy kedvence is, hatalmának szimbóluma, mivel a félsziget 2014-es annexiója után épült, és az orosz elnök saját, személyes sikerének tekinti ezt a beruházást. Maga a félsziget is csak a hídon és a Csongár-szoroson vagy a perekopi földszoroson keresztül közelíthető meg szárazföldön, viszont az utóbbi két útvonalat Ukrajna veszélyezteti. Ha a Krím elérhetetlenné válik, azzal a félszigeten tartózkodó összes katona és turista utánpótlási vonalai is megszűnnek, és szükségessé válik a tömeges evakuáció, ami viszont akkora rést ütne Putyin tekintélyén, ami már a Holdról is látszana. A legkevesebb, amire rákényszerülne, egy minden korábbinál pusztítóbb támadás lenne Ukrajna ellen – saját hatalmának megtartása érdekében. Ha ugyanis a cártól nem félnek, akkor le is váltják, de tán még ki is végzik orosz földön.

Döntő pillanatok ezek, és csak reménykedhetünk, hogy az események egy orosz vereséghez vezetnek majd.

Reméljük, ez a híd nem lesz olyan messze, mint az arnhemi volt.

 

Szele Tamás