Zűr van most a nagy Kínában: bár az eset politikai jelentősége minimális, érdemes megemlíteni a Saholin kolostor főapátjának bukását, mert nem tanulság nélkül való. Arról szól, hogy nem csak a fák nem nőnek az égig, de a bambusznád sem, és hát nem mindegyik szerzetes méltó utódja Bódhidharmának. Adataim forrása a Meduza.
Hát bizony bűnbe esett a szent ember, nem is kicsibe és nem is egyszer, mígnem most rajtavesztett. A Kínai Buddhista Szövetség megfosztotta szerzetesi rangjától az ország egyik legbefolyásosabb spirituális vezetőjét, a Shaolin kolostor apátját, Shi Yongxinget. Az apát 26 év alatt, míg ezt a tisztséget betöltötte, a kolostort virágzó vállalkozássá és népszerű látványossággá, egyfajta „kínai Disneylanddé” alakította. Most viszont sikkasztással és a cölibátusi fogadalom megszegésével vádolják.
Vasárnap, július 27-én a híres buddhista kolostor, a Shaolin bejelentette, hogy apátját, Shi Yongxinget pénz és kolostori vagyon eltulajdonításával, valamint a buddhista parancsolatk megszegésével gyanúsítják – állítólag hosszú ideig ápolt „nem megfelelő kapcsolatokat” bizonyos hölgyekkel, amelyek eredményeként legalább egy gyermek született.
A nyomozás bejelentése után a Kínai Buddhista Szövetség – a buddhista közösség országos irányító szerve – kijelentette, hogy a Shaolin kolostor vezetője „komoly kárt okozott a buddhizmus jó hírnevének és a szerzetesek megítélésének”. Az egyesület visszavonta Shi Yongxing papi oklevelét, ezzel megfosztva őt szerzetesi státuszától.
Ezenkívül a kínai hatóságok visszavonták a Shi Yongxinghez kapcsolódó legtöbb vállalat működési engedélyét. Ő maga nem nyilatkozott az ügyben. Hivatalosan nem közölték, hogy letartóztatták-e.
A Shaolin egy 1500 éves történelemmel rendelkező kolostor Kína középső részén, amely harcművészeti hagyományairól (shaolin kung-fu) híres. A középkorban virágzott, de a 20. században, a polgárháborúk és a kommunista hatalom idején hanyatlásnak indult. A Shaolin csak az 1980-as években kezdett újjáéledni, amikor Kínában megkezdődtek a gazdasági reformok és enyhült a vallásgyakorlás feletti ellenőrzés. A „Harcosok temploma” című akciófilm bemutatása világszerte popkulturális jelenséggé tette a kolostort. Több száz film készült róla, a Wu-Tang Clan zenekar albuma is a kolostor nevét viseli, és a Mortal Kombat videojátékban szintén megemlítik. (A kolostor történetéről később még lesz szó).
Shi Yongxing (világi nevén Liu Yingcheng) 1981-ben lépett be a Shaolin kolostorba, amelyet elszegényedve és gyakorlatilag tönkrement állapotban talált: a kolostor épületei romokban álltak, és mindössze két tucat szerzetes élt ott. De már 1982-ben leforgatták a kolostorban a „Shaolin templom” című harcművészeti filmet Jet Li főszereplésével, amely az egyik első nemzetközi sikert aratott kínai film lett. A Shaolinba érkező novíciusok száma hirtelen megnőtt, akárcsak a turistáké, akiknek a kolostor belépőjegyeket kezdett el árulni.
Shi még fiatalon lett a Shaolin tényleges vezetője. Hivatalosan 1999-ben, 34 évesen kapta meg az apáti státuszt. Ő változtatta a kolostort világmárkává. Shi bejegyezte a „Shaolin” védjegyet, elindította a „Kung Fu Csillagai” című tévéműsort és egy mobilalkalmazást videoleckékkel erről a harcművészetről, létrehozott egy turnézó harcos szerzetesekből álló társulatot, sőt, még egy golfpályával ellátott turisztikai központ építését is tervezte – Ausztráliában. „Ügyvezető szerzetesnek” nevezték a háta mögött. Valóban megszerezte az MBA diplomát – elsőként a kínai szerzetesek közül – és az volt a hitvallása, hogy „a felekezeteknek pénzügyileg függetlennek kell lenniük”.
A Shaolin kolostor vezetője nemcsak az üzleti életben, hanem a politika világában is sikeres volt. Shi gyakran megjelent nyilvánosan iPhone-nal a kezében, találkozott hírességekkel – Nelson Mandela dél-afrikai elnöktől és II. Erzsébet brit királynőtől Tim Cook Apple-vezérigazgatóig –, valamint a Kínai Buddhista Szövetség alelnöke és a kínai parlament tagja volt. „Egyfajta anti-dalai láma lett, az egyház, az állam és az üzleti élet sikeres együttműködésének szimbóluma Kínában” – írta a Bloomberg 2015-ben.
A Shaolin kereskedelmi hasznosítása és a kolostor vezetőjének életmódja azonban nem mindenkinek tetszett. Shi Yongxing kritikákat kapott azért, mert kínai tisztviselőktől 125 ezer dollár értékű Volkswagen terepjárót kapott ajándékba, 25 ezer dollár értékű aranyhímzéses ruhákban jelent meg, és 400 ezer dollárt költött „luxus WC-kre” a kolostorban. Emellett azzal is vádolták, hogy megszegte a cölibátust, többek között szexmunkások közreműködésével. Az apát filozofikusan reagált, egy Csan-buddhistához méltó szavakkal : „Ha ezek problémák lennének – már rég problémák lennének”.
2015-ben Shi ellen vizsgálatot indítottak több millió dollár eltulajdonításának, egy apáca megerőszakolásának és egy másik nővel való szexuális kapcsolatnak a vádjával. Azt is állították, hogy állítólag két gyermeke van, de a nyomozás eredményei ezt az információt megcáfolták. A pénzügyi szabálysértéseket sem bizonyították, és összességében a nyomozás nem járt komoly következményekkel Shi számára. Mint a kínai internetes fórumok írták akkoriban:
„Ő jó pártszerzetes, természetesen nem lehetnek problémái”
De most, 10 évvel később, hasonló vádak miatt Shi Yongxing mégis elveszítette tisztségét. A kínai Weibo közösségi oldalon július 28-án ez lett a legfelkapottabb téma. Sok felhasználó azt kérdezte, miért döntöttek a hatóságok pont most úgy, hogy lépéseket tesznek Shi ellen. „Nem lepett meg, hogy ilyesmiket művelt, de meglep, hogy most már nem úszhatja meg szárazon. Mi történt, megváltozott valami?” – írta az egyik felhasználó, kifejezve egész Kína kétségeit.
Eddig a hír, de most egy kicsit merengjünk el azon, hogy a Shaolin kolostor nem ám akármilyen hely: ezt a Henan tartományban álló kolostort az Északi Wei-dinasztia Taihe-korszakának huszadik évében építették, azaz Kr. u. 495-ben. 1530 éves, és arról is ismert, hogy itt alapította meg Bódhidharma a Csan-buddhizmust. A harcművészetek kifejlesztését is Bódhidharmának tulajdonítják, ez a nézet egy 17. századi qigong kézikönyvből, a Yijin Jingből származik és igazából csak a huszadik században terjedt el, bár nekem az a véleményem, hogy Bódhidharmának volt más dolga is, a harcművészetek pedig egészen bizonyosan régebbiek nála, de ha Shi Yongxing ügyvédje volnék, annak ellenére, hogy nem ismerem behatóan a modern kínai jogot (azért valamennyire igen, a középkorit meg annál is jobban), a védelmet bizony a kolostor hagyományaira alapoznám.
Ez a szent hely ugyanis elég sok császár és császárnő kedvence volt, mivel a Song-hegy közelében fekszik, mely egyike Kína Öt Szent Hegyének. Ha oda zarándokoltak, útba esett jövet-menet, és a szerzetesek jó vendéglátók voltak a maguk szerény emberségéből: létezik is egy olyan legenda, miszerint akár az ő kedvükért, akár a vendéglátást kényelmét emelendő, a hatalmas és jó emlékezetű Taj-cung császár a Tang-dinasztia idején földeket adományozott nekik és császári felmentést a hús és alkohol fogyasztásának tilalma alól. Ami egyedi lett volna az akkori Kínában, de ha igaz a történet, akkor Shi Yongxing védekezhetne azzal, hogy „inni szabad, húst enni szabad a shaolin szerzetesnek, honnan tudtam volna, hogy a lányokhoz nem szabad nyúlni?” A nemi erőszak vádja mindenképpen menthetetlen, de az alól már a tíz évvel ezelőtti nyomozás is felmentette, így csak egyszerű nemi életről lehet szó, ami viszont egyes buddhista hitágazatokban tilos a szent embereknek, másokban nem az, megint másokban meg egyenesen kötelező. Bár mondjuk érdekesen nézne ki egy nős, mi több, családos főapát, aki ráadásul a rosszlányokhoz is eljár… de mondom, meg kéne találni Taj-cung császár pátensét, abban benne van, mit szabad neki, mit nem.
A Csing-dinasztia idején, Kang-hszi császár uralkodásának 43. évében (1704) a császár egy táblát ajándékozott a templomnak, amelyre kalligráfiájával a少林寺(shàolín sì) feliratokat vésték (eredetileg a Mennyei Király Csarnokában függött, majd később áthelyezték a Hegyi Kapuhoz), de itt megint baj van a legendákkal, mert azt is állítják, hogy ugyanez a Kang-hszi császár 1714-ben leromboltatta a korábban megajándékozott templomot, szóval zavart érzek az Erőben, de nem baj – az viszont nem igaz, hogy a Tiendihui, a Menny és Föld társasága (az európaiak tévesen „Triádnak” vagy „Triádoknak” nevezik) a rombolást túlélő öt szerzetestől származna, már csak azért sem, mert az a bizonyos eset 1674-ben történt, Kang-hszi uralkodásának tizenharmadik évében, nem Honan tartományban, hanem Fucsienben, és nem a Shaolin kolostorban, hanem a Hsziu Lam nevűben. A többi – ahogy a vicc és a jereváni rádió mondja – stimmel. Kár pedig, mert Shi Yongxing felhozhatná védelmére a sikkasztás vádjában a Tiendihui tiszteletreméltó hagyományait a kreatív vagyonkezelés terén.
Most már mindegy, most már nem főapát az emberünk, de a Shaolin kolostor még most is a Shaolin marad. Mindenesetre ebből az a tanulság, hogy ha az ember szerzetesnek áll, vagy csak sikkasszon, vagy csak nőzzön, mert a kettőből együtt már baj lehet. Álljon ennek emlékére itt egy kínai versike:
Nem szerzetes már az apát
foghatja a kapát-kaszát
nyomja vállát majd a lapát
sokat dobta le a gatyát
Szele Tamás