Gyanakvó olvasók sokszor teszik fel a kérdést, hogy honnan tudja a sajtó azt, amit tud. Ez az igazán gyanakvóknál azzal is párosul, hogy a szegény tollforgatót azzal vádolják, miszerint mindenféle titkosszolgálatok ügynöke volna – nos, erről szó sincs, az adatok megszerzése egyszerű piaci tranzakciók eredménye. És mostanáig nem is került különösebben nagy pénzbe az ilyesmi.

A dolog úgy néz ki, hogy az eredeti nyomozást külpolitikai témákban nem a magyar sajtómunkás végzi, hanem mondjuk a Bellingcat, a The Insider (ezek sokat dolgoznak együtt is), esetleg az InformNapalm vagy régebben a Molfar, az erre szakosodott oknyomozó portálok, mi már csak az ő eredményeiket közöljük. De ők meg honnét veszik, hogy például Sztarovojt miniszter kivel beszélt telefonon öngyilkossága előtt? Nos: megvásárolják a feketepiacon a hívási adatokat. Oroszországban ugyanis minden eladó, mindennek van piaca, tehát az információknak is. Csak most éppen felmentek az árak. Azt, hogy ez miért történt, a Meduza és a Versztka derítette ki.

2021 elején, alig több mint egy évvel azelőtt, hogy Moszkva teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a neves amerikai újságíró, Ben Smith Oroszországot „a világ legizgalmasabb helyének” nevezte a tényfeltáró újságírás szempontjából. Ma már kevesen használnák ezt a jelzőt az országra, bár az egyik tényező, amelyet Smith említett – a „probiv”, vagyis a feketepiacon megvásárolható személyes adatbázisok – még mindig létezik. Jelenleg ez az illegális piac egyre nagyobb nyomás alatt áll. Mivel az orosz hatóságok szigorúan fellépnek az adatszivárgások ellen, a lopott információk ára az egekbe szökik, és mind a megosztásuk, mind a megszerzésük kockázata nagyobb, mint valaha.

2024-ben rekordmennyiségű adat szivárgott ki. Ezek után az orosz hatóságok fokozták a titkos információk nyilvánosságra hozatalával szembeni fellépést.

A biztonsági szervek saját alkalmazottaikat is meg-meggyanúsítják, a belügyminisztérium rekordszámú adat-kiszivárogtatáshoz kapcsolódó bűncselekményről számolt be, a törvényhozók pedig szigorítják a büntető törvénykönyvet. Ennek következtében csökken a probiv-ben – a telefonálási és utazási adatokhoz kapcsolódó személyes adatok feketepiaci kereskedelmében – részt vevők száma, miközben az árak tovább emelkednek.

Július 22-én a biztonsági erők rajtaütöttek a Baza Telegram-csatorna irodáján. A hónap elején elfogatóparancsot adtak ki Alekszandr Ataszuncev újságíró ellen. Júniusban a rendőrség rajtaütött az Ura.ru szerkesztőségén (amely egyébként a hadsereghez tartozik) és őrizetbe vette a munkatársakat. A médiaértesülések szerint mindhárom esetben a nyomozást az váltotta ki, hogy újságírók a belügyminisztérium és az FSZB bizalmas adatait használták fel.

Az orosz hatóságok súlyos bűncselekményekkel vádolták meg magukat a rendfenntartókat is. A Baza elleni razzia és a szerkesztőségi munkatársak letartóztatása egy három orosz tartományt érintő, rendőrtisztek ellen indított eljárás része volt. Az Országos Nyomozó Bizottság szerint a rendőrök „korlátozott hozzáférésű információk jogellenes átadásában” vettek részt, amelyeket „később egy Telegram-csatornán tettek közzé”.

Az Ataszuncev ellen indított eljárásról szóló hírek után hét embert vettek őrizetbe az adatbázis-hozzáférések értékesítésével kapcsolatban. A Mediazona megtudta, hogy a letartóztatottak között voltak olyanok, akiknek a neve megegyezett a belügyminisztérium adatközpontjának alkalmazottaiéval. Az Ura.ru elleni razziák előtt egy rendőrtisztet letartóztattak, aki tanúvallomása szerint a minisztérium alkalmazottainak szánt belső napi jelentéseket adott el a portálnak.

Az árak az egekbe szöknek

A korlátozott hozzáférésű adatokkal, köztük kormányzati dokumentumokkal kereskedő dark web-fórumok felhasználói szerint a razziák miatt az üzlet kockázatosabbá vált, mint valaha. „Szigorítják a szabályokat” – mondta az egyik felhasználó. „Jelenleg nagyon nehéz a helyzet” – tette hozzá egy másik.

Egy fórumtag szerint az egyre szigorúbb büntetések bevezetése már évekkel ezelőtt megkezdődött, és még mindig tart. Ennek eredményeként egyre kevesebb állami szerv és magáncég munkatársai hajlandóak bizalmas adatokat eladni, és az árak tovább emelkednek.

Az egyik legkeresettebb szolgáltatás a „mobil probiv”, vagyis az egy adott telefonszámhoz kapcsolódó információk eladása. Az elmúlt három évben az árak ebben a kategóriában meredeken emelkedtek. 2022-ben az alapvető előfizetői adatok 1300–4000 rubelért (15–50 dollárért) voltak megvásárolhatóak, egy hónapnyi hívás- és üzenetnapló pedig akár 30 000 rubelért (365 dollárért) is elkelhetett. Jelenleg az alapadatok ára 8500 rubeltől (100 dollár) kezdődik, míg a teljes napló ára egy adott időszakra akár 150 000 rubelt (1800 dollár) is elérhet.

„Már alig akad valaki, aki hajlandó ennyiért kockáztatni” – tette hozzá egy forrás, ezzel magyarázva szolgáltatásai árának meredek emelkedését.

A kormányhoz kapcsolódó adatok esetében még nagyobb emelkedés volt tapasztalható. 2022-ben az útlevéladatok körülbelül (ez nálunk személyi igazolványt jelent) 1400 rubelbe (17 dollárba) kerültek. 2025-re az ár 9500 rubelre (115 dollárra) emelkedett, egyes eladók pedig akár 23 000 rubelt (280 dollárt) is kértek. Az FSZB határátlépési nyilvántartásához való hozzáférés, amely korábban 2500 rubelbe (30 dollárba) került, ma már 33 000 rubelbe (400 dollárba) is kerülhet.

A kevésbé érzékeny kategóriákban az áremelkedés mérsékeltebb volt. Például egy vállalat pénzügyi tranzakcióinak nyomon követése 2022-ben körülbelül 4500 rubelbe (54 dollárba) került; ma pedig a kezdőár 6500 rubel (80 dollár). Az egységes ingatlan-nyilvántartásból (EGRN) származó ingatlantulajdoni lap ára három év alatt mindössze 500 rubellel emelkedett, 2000-ről 2500 rubelre (25-ről 30 dollárra).

Szigorodó büntetések

A 2024-es adatszivárgásokra reagálva a törvényhozók új rendelkezést vezettek be a Büntető Törvénykönyvbe: ez a 272. cikk, amely személyi számítógépes adatok jogellenes felhasználása, továbbítása, gyűjtése vagy tárolása esetén akár 10 év börtönbüntetést is előír. Februárban a rendőrség rajtaütött a Glaz Boga („Isten szeme”) nevű Telegram-bot mögött álló csapaton az új cikk alapján indított nyomozás részeként. A szolgáltatás nem sokkal később befejezte működését. Júliusban egy moszkvai bíróság ugyanezen törvény alapján előzetes letartóztatásba helyezett vagy házi őrizetbe vett hét adatbázis-kereskedelemmel vádolt személyt.

Szarkisz Darbinjan, ügyvéd és az internetes szabadságjogokért küzdő Roszkomszvoboda projekt társalapítója elmondta, hogy a szigorúbb büntetések, a probiv-ügyek számának növekedése, valamint az újságírók és tisztviselők ellen indított büntetőeljárások egy szélesebb körű válaszlépés részét képezik a közszereplőkről és katonai személyekről szóló oknyomozó újságírás ellen.

„Nem lehet egyoldalú megfigyelő rendszert kiépíteni, és elvárni, hogy senki ne nézzen vissza a megfigyelőkre. De pontosan ezt látjuk” – mondta Darbinjan. „A korrupcióról, a biztonsági szolgálatokról és a probiv-ről szóló oknyomozó riportok mindenki – tisztviselők, ügynökök és katonai állomány – adatait nyilvánosságra hozzák, akárcsak a hétköznapi polgárokéit is.”

Darbinjan szerint emiatt a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy a magánélethez való jog tekintetében nem lehet részleges védelmet biztosítani.

„Vagy létrehozunk egy rendszert, amelyben a törvény és az intézmények szemet hunynak a probléma fölött, vagy szigorúan betartatjuk a törvényt, és minden probiv-kísérletet vagy hatalommal való visszaélést egyformán szigorúan büntetünk” – mondta.

A Putyin-kormányhoz közeli források hasonló érveléssel éltek. Szerintük az FSZB két okból felügyeli ezeket a nyomozásokat: az információszivárgás már nem hasznos a hatalom számára, és az információáramlás túl kontrollálhatatlanná vált. „Túl sok minden szivárog ki” – mondták.

Példaként a volt közlekedési miniszter, Roman Sztarovojt haláláról szóló médiaértesüléseket hozták fel. A történetben szereplő ellentmondások gyilkosságra utaló spekulációkhoz vezettek, annak ellenére, hogy a hatóságok öngyilkosságnak minősítették az esetet. A források szerint az olyan médiumokat, mint a Baza – amely arról volt ismert, hogy hozzáfér a belügyminisztérium közleményeihez – idézték „barátságtalan” és nyugati médiumok a beszámolóikban.

„Miért keltenénk az emberekben azt a benyomást, hogy az állami információs rendszerek tele vannak lyukakkal?” – tette fel a kérdést az informátor.

Ki kerülhet be a probiv-vádlottak közé?

Bár a 272. paragrafus alapján már több büntetőeljárás is folyik, a belügyminisztérium havi bűnügyi statisztikái még nem mutatják ki az alkalmazását, és a hivatalos adatok szerint nem született egyetlen, az új paragrafus alapján hozott ítélet sem. Az Information Leaks Telegram-csatorna azonban arról számolt be, hogy idén már legalább egy ítéletet mégis hoztak.

A csatorna szerint a vádlott egy szverdlovszki kerületi kórház volt takarítója volt. Állítólag egy beteg személyes adatait – beleértve a diagnózist és a kórtörténetet – továbbította egy harmadik félnek. Egy másik ügyben állítólag eljárást indítottak egy karéliai regionális tisztviselő ellen, mert illegálisan megosztotta a kormány egységes ingatlan-nyilvántartásában szereplő személyes és vagyoni adatokat.

Más probiv-kereskedőket az előállt jogi helyzethez kapcsolódó törvények alapján vádolnak meg, például számítógépes adatokhoz való jogtalan hozzáférés (272. paragrafus), magánélet megsértése (137. paragrafus) vagy a kommunikáció titkosságának megsértése (138. paragrafus) miatt. Ezek az ügyek gyakran mobiltelefon-üzletek alkalmazottait érintik, akik gyakran szolgáltatnak mobil probiv-eket.

Márciusban egy moszkvai bíróság elítélte Danila Szvisztjukot, egy mobiltelefon-üzlet alkalmazottját, mert előfizetői adatokat adott át egy probiv-eladónak. Decemberben egy másik mobiltelefon-üzlet alkalmazottját, Igor Parhimovicsot ítélték el a Vlagyimiri Területen, mert hozzáférést biztosított harmadik feleknek a híváslistákhoz.

Egyes vádlottak nem pénzért, hanem szívességből adnak át adatokat. 2024 januárjában Olga Lavrinyenkót, az Omszki Terület belügyminisztériumának nyomozóját ítélték el, mert bejelentkezési adataival hét különböző személyre vonatkozó információkat szolgáltatott egy nyugalmazott magánnyomozó, Nyikolaj Pingin kérésére. Pingin korábban Lavriynenkóval dolgozott együtt, és egy nyomozócsoportot vezetett. A bíróság megállapította, hogy Lavrinyenko nem kapott pénzt, de hivatkozott olyan üzenetekre, amelyekben Pingin arra kérte, hogy „keressen meg egy fickót – sürgősen”. Egyébként Pingint is elítélték.

Részleges kép

A belügyminisztérium adatai szerint 2025 első öt hónapjában a rendőrség több mint 308 000 digitális technológiákkal vagy számítógépes adatokkal kapcsolatos bűncselekményt regisztrált, ami a legmagasabb szám az elmúlt négy évben. Ezek közül közel 30 000 esetet a 272. paragrafus alapján regisztráltak. Összehasonlításképpen: 2022 azonos időszakában ez a szám tízszer alacsonyabb volt. 2024-ben 267 embert ítéltek el e cikk alapján.

2022 és 2024 között összesen 914 embert ítéltek el a Büntető Törvénykönyv 137. és 138. paragrafusai alapján. Közülük 754-et személyes adatok megsértése, 160-at pedig a kommunikáció titkosságának megsértése miatt ítéltek el. Az ezen paragrafusok alapján hozott ítéletek száma 2022-ben érte el a csúcsot, 2024-re pedig már csökkenni kezdett. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy évente vagy havonta hány ügyet regisztrálnak ezek alapján a törvénycikkek alapján, mielőtt azok a bíróság elé kerülnek, mivel a belügyminisztérium nem hozza nyilvánosságra ezeket az adatokat.

A probiv-vel kapcsolatos ügyek több mint 94 százalékában a vádlottak nem szabadságvesztéssel járó büntetést kapnak, hanem pénzbírságot, közmunkát vagy próbaidőt.

Például a szverdlovszki körzeti kórház volt gondnokát 10 000 rubel (120 dollár) pénzbírsággal sújtották. Olga Lavrinyenko, az omszki régió belügyminisztériumának vezető nyomozója 150 000 rubel (1800 dollár) pénzbírságot kapott. Az MTS telefonüzlet egyik alkalmazottját pedig 200 óra közmunkára ítélték.

Börtönbüntetést csak az esetek 2,5 százalékában szabnak ki, általában akkor, ha a kiszivárogtatás kiskorúakra vonatkozó információkat érint. A felmentés rendkívül ritka – az esetek mindössze 0,3 százalékában esik meg.

A bírósági és rendőrségi statisztikák azonban csak részleges képet adnak az adatok kiszivárogtatásával kapcsolatos bűncselekményekről. Ennek oka, hogy ugyanazokat a törvénycikkeket alkalmazzák a probiv-eladók, mint a számítógépes és telefonos csalók ellen.

Van annak bizonyos abszurd poézise, hogy Oroszország állampolgárairól talán a világ legrészletesebb adatbázisát vezeti, de ezt az adatbázist mostanáig igen mérsékelt összegért bárki megvásárolhatta – igaz, részletekben – a darkneten. Sőt, az üzlet még most is folyik, csak már kicsit magasabbak az árak.

Szerintem soha nem is fog leállni: sok mindent el tudok képzelni, azt is, hogy Lenint kirakják a mauzóleumából, azt is, hogy ortodox szentté avatják, de azt az egyet nem, hogy orosz földön megszűnjön a lopás. Ideértve az adatlopást is.

 

Szele Tamás