Ma kedd van, és úgy kell kalkuláljunk, hogy ezen a héten már másról nem is nagyon lesz szó – ha csak meg nem nősül a pápa vagy nem szállnak le a földönkívüliek, pávatollal a fenekükben – mint az alaszkai csúcstalálkozóról. Péntekig azért, mert nem tudjuk, mire számíthatunk, miben egyeznek ott meg Ukrajna és Európa nélkül, péntek után meg azért, mert már tudni fogjuk.

Akkor lássuk, a Moscow Times alapján, lehet-e ez a csúcstalálkozó „híd a nemzetek között”, vagy inkább gát lesz belőle, földhányás és sánc. Esetleg lövészárok.

Mint tudjuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy megvitassák az Ukrajnában három éve dúló háború befejezésének lehetséges lépéseit – ám Kijevet kizárják a tárgyalásokból.

Míg a világ a találkozóra vár, a szakértők óvatosságra intenek, és arra figyelmeztetnek, hogy ne fűzzünk túl nagy reményeket a találkozó eredményeihez.

„Jelenleg csak spekulálni tudunk” – nyilatkozta Alexandra Filippenko, az amerikai politikával foglalkozó független orosz szakértő a The Moscow Timesnak.

„Úgy tűnik, mindkét oldalon túlzottak az elvárások. Egyesek katasztrófának tartják a találkozót, mások pedig hihetetlen áttörésnek. A valóság továbbra is homályos – a találkozó akár még el is maradhat, ezért nem szabad előre elvetni semmiféle lehetőséget”

– mondta Filippenko, utalva az orosz és az amerikai vezetők közötti állandóan változó kapcsolatra. A csúcstalálkozóra, amelyre Trump ultimátuma után kerül sor, és amely szerint Oroszországnak békét kell kötnie Ukrajnával, vagy új szankciókkal kell számolnia, Alaszka ad otthont, az egykori orosz tartomány, amelyet 1867-ben 7,2 millió dollárért (ma körülbelül 130 millió dollár) adtak el az Egyesült Államoknak.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója „teljesen logikusnak” nevezte az alaszkai helyszínt, mivel az Egyesült Államok Oroszországhoz legközelebb eső állama, amelyet a legkeskenyebb pontján kevesebb mint 100 kilometernyi távolság választ el a Bering-szoroson keresztül az orosz határtól.

„Oroszország és az Egyesült Államok szomszédos országok, közös határon osztoznak” – mondta Usakov a sajtónak Trump bejelentése után. „Értelemszerűnek tűnik, hogy delegációnk egyszerűen átrepüljön a Bering-szoroson, és ezt a fontos, várva várt csúcstalálkozót Alaszkában rendezzük meg.”

Mike Dunleavy alaszkai kormányzó üdvözölte a csúcstalálkozó megrendezésének lehetőségét, mondván, hogy „Alaszka évszázadok óta hidat képez a nemzetek között”.

„Ma is a diplomácia, a kereskedelem és a biztonság bástyája vagyunk a Föld egyik legkritikusabb régiójában.”

– mondta Dunleavy. Bár a pontos helyszínt még nem jelentették be, az Alaska Landmine hírportál azt javasolta, hogy a csúcstalálkozót az Alyeska Resortban, az Anchorage közelében fekvő Girdwood városában található elsőrangú sí- és hegyi üdülőhelyen rendezzék meg.

A hírügynökség megjegyezte, hogy az Alyeska szállodában a csúcstalálkozó napjára és közvetlenül azelőttre már nem lehet szobát foglalni.

Sok megfigyelő szerint Alaszka kiválasztása azt jelzi, hogy Trump – a volt ingatlanmágnás, aki köztudottan megígérte, hogy hivatalba lépésének első napján véget vet a háborúnak – arra készül, hogy Putyinnak olyan megállapodást ajánljon, amely feláldozza Ukrajna érdekeit és szuverenitását.

„A Trump-Putyin csúcstalálkozó Alaszkában való megrendezésének szimbolikája borzalmas – mintha azt akarnák demonstrálni, hogy a határok változhatnak, és a területeket szabad, sőt, lehet is adni-venni.”

– mondta Sam Greene, a londoni King’s College orosz politikával foglalkozó professzora, utalva azokra az Ukrajna által megszállt területekre, amelyeknek hivatalos elismerését Oroszország követeli.

Greene emellett megemlítette a keményvonalas orosz nacionalisták szélsőséges követelését, amely szerint Alaszkát vissza kell adni Oroszországnak.

Szimbolikus értékén túl Alaszka kényelmes és biztonságos úti cél Putyin számára. Az orosz vezetőt a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel vádolja az ukrán gyermekek kényszerdeportálása miatt, de az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Hogy Alaszka valóban „hídként fog-e szolgálni a nemzetek között”, egyelőre nem világos, mivel Ukrajna nem kap meghívást a csúcstalálkozóra.

Volodimir Zelenszkij elnök már figyelmeztetett, hogy az „Ukrajna nélkül hozott döntések” nem hozhatnak békét, és kizárta, hogy területeket adjanak át Oroszországnak.

„Ukrajna készen áll a békét elősegítő valódi lépésekre. Bármely ellenünk hozott határozat, bármely Ukrajna nélkül hozott egyezmény egyben a béke ellen hozott döntés is.”

– írta a közösségi médiában. Az európai országok közös nyilatkozatukban szintén leszögezték, hogy „Az Ukrajna békéjéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül meghatározni”, és hogy az egyetlen sikeres megközelítés „az aktív diplomácia, Ukrajna támogatása és az Oroszországi Föderációra gyakorolt nyomás, hogy az vessen véget illegális háborújának”.

A múlt heti moszkvai találkozó után a sajtóba kiszivárgott információk elemzése után a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) kijelentette, hogy Putyin követeléseiben az egyetlen következetes elem az, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyecki Terület meg nem szállt területeiről – ez az engedmény pedig Kijev fő védelmi vonalainak felszámolását jelentené anélkül, hogy bármilyen garancia lenne arra, hogy Oroszország leállítja offenzíváját.

Pavel Podvig, genfi székhelyű független elemző, aki Oroszország nukleáris erőivel foglalkozik, szerint azok a szakértők, akik szerint a csúcstalálkozó nem fog változtatni semmin, „komoly érveket hoznak fel”.

„A Kreml számára nem a területekről van szó. Valószínűleg nem is Ukrajnáról. Hanem a nemzetközi elismerésről. Ez pedig olyasmi, amit az Egyesült Államok megadhat.”

– érvelt Podvig. Az ukrajnai háború mellett Putyin és Trump – akik legutóbb 2019-ben, Trump első elnöki ciklusában találkoztak a japán G20-csúcstalálkozón – más kétoldalú kérdéseket is megvitathatnak, például a kétoldalú kereskedelmet, az üzleti megállapodásokat és a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását.

Az Északi-sarkvidék biztonsága és fejlesztése is napirendre kerülhet, mivel Alaszka szimbolikusan fontos helyszín az ilyen jellegű tárgyalásokhoz – mondta Ilja Sumanov, az orosz Északi-sarkvidékre szakosodott civil szervezet, az Arctida szakértője.

A korábban említett szakértő, vagyis Filippenko szerint azonban a csúcstalálkozó előkészületei egyelőre azt tükrözik, amit Steve Bannon, Trump volt tanácsadója egyszer a Trump-adminisztráció „elárasztási” stratégiájának nevezett: a közvéleményt információval és dezinformációval egyaránt elhalmozzák.

„A »terület elárasztása« taktikáján túl egyértelmű, hogy Donald Trump őszintén szeretne mielőbb véget vetni a konfliktusnak – nem idealizmusból, hanem pénzügyi okokból, valamint azért, ho Európa helyett az ázsiai-csendes-óceáni térségre és saját kontinensére, valamint az összes többi országgal folytatott kereskedelemre koncentrálhasson”

– nyilatkozta Filippenko a The Moscow Timesnak. „Ezen túl – minden csak spekuláció.”

Röviden, pontosan: nem tudjuk, mi történik majd pénteken, Alaszkában. De joggal tartunk tőle.

És még egyszer jeleznem kell: ezen a héten, sőt, a következő hetekben nem nagyon lesz szó másról a sajtóban, legyen az akár magyar, akár külföldi.

Nem egyéb dől el most a magas Északon, mint a sorsunk és a jövőnk – legalábbis Ukrajnáé és Európáé – arra kell majd figyelnünk.

 

Szele Tamás