Kérem, tévedtem, amikor tegnap azt hittem, ezen a héten már csakis Alaszkáról lesz szó úgy a honi, mint a külföldi sajtóban. Találgatásokban persze nincs hiány, ezek a magyar kormánymédiában főként Orbán Viktor világrengető diplomáciai fontosságát taglalják, de konkrét hír csak annyi akad, hogy a tárgyalások helyszíne nem a tegnap említett síparadicsom, hanem az Anchorage-i katonai támaszpont lesz.

Ami persze spártaibb körülményeket jelent majd, némi erőfitogtatást Putyin előtt és azt, hogy az orosz elnök nem marad napokig a helyszínen, hogy elhúzódó megbeszéléseket folytasson Trumppal, hanem ahogy csak lehet, indul haza. Se síelés, se lakomák, maximum katonai fejadagot kapnak (ezt azért más diplomáciai tárgyalásokon is be lehetne vezetni, vége is lenne azonnal az időhúzásnak).

Így viszont jut időnk azzal foglalkozni, mi szépet és jót művelnek a mi orosz barátaink a kies Moldova földjén így, a szeptemberi parlamenti választások előtt, melyen az oroszbarát politikai erők közösen kívánnak indulni. Hát szépet és jót nem művelnek, ezzel szemben szokás szerint beröffentették a Káoszgépet és csúcsra járatják a propagandát. Lássuk, mit tud erről a román PressOne című lap.

Az elmúlt hónapokban a Moldovai Köztársaság ismét az Oroszországi Föderáció által szervezett dezinformációs kampányok központi színterévé vált. Ahogy Chişinău megerősíti Európa-barát orientációját és közelednek az őszi parlamenti választások, az orosz propaganda intenzitása és kifinomultsága szintet lép. A cél egyértelmű: aláásni az európai integrációs folyamatot, hiteltelenné tenni a jelenlegi kormányt és mély bizalmatlanságot kelteni a demokratikus intézmények iránt.

Az orosz propaganda moldovai információs térbe való behatolásának mechanizmusai sokrétűek és jól kalibráltak. Már nem csak a klasszikus televíziós csatornákról vagy sajtócikkekről van szó. Most az üzeneteket Telegram-csatornákon, TikTok- vagy Facebook-fiókokon keresztül terjesztik, és helyi influencereket toboroznak, hogy közvetítsék a „nép hangját”. A „sztároktól” a politikailag semlegesnek mutatkozó vidéki fiatalokig mindenki részese lehet az orosz propagandának anélkül, hogy tudatában lenne ennek. Ez a stratégia helyenként Georgescu 2024-es elnökválasztási kampányára emlékeztet.

A Moldovai Köztársaság, amely az Európai Unióba való integrációra törekszik, ma egy keletről érkező hibrid befolyásoló művelet színtere, amely a modern információs háború minden jellemzőjét magán viseli. A szakértők ezt „destabilizációs műveletnek” nevezik. Az átlagemberek számára azonban ez egy állandó online tartalomáradat, fizetett tüntetők és egy sor hamis narratíva formájában nyilvánul meg, amelyek elárasztották a moldovai információs teret.

Az orosz propaganda feltalálta magát

A Moldovai Köztársaságban kifejtett orosz propaganda egyik legjellemzőbb vonása az alkalmazkodóképessége. Az elmúlt időszakban a hatóságok példátlan jogi intézkedéseket hoztak az orosz propaganda ellen, felfüggesztették egyes médiacsatornák engedélyeit és egymás után blokkolták őket. Az intézkedések azonban nem a hálózat felszámolását, hanem annak átalakítását eredményezték.

2022 decemberében a Vészhelyzeti Bizottság (CSE) hat televíziós csatorna műsorszolgáltatási engedélyét függesztette fel. Ezek:

• Primul în Moldova;
• RTR Moldova;
• Accent TV;
• NTV Moldova;
• TV6;
• Orhei TV.

A Pruton túli hatóságok indoklása szerint ezek a csatornák hamis információkat terjesztettek és manipulálták a közvéleményt. A legtöbb csatorna Moldovában tiltott orosz politikai propagandát vagy elemző műsorokat sugárzott.

Másrészt 2023-ban a moldovai Információs és Biztonsági Szolgálat (SIS) blokkolta a hozzáférést több mint 20 orosz médium weboldalához, köztük a Russia Today (RT), a VGTRK és a TASZSZ weboldalaihoz, amelyeket az információs háború eszközeinek tekintenek. Ez a döntés olyan online portálokat is érintett, mint az rt.com, rtr-planeta.com, vesti.ru vagy ren.tv, amelyek a hatóságok internetszolgáltatóknak adott utasításai nyomán hozzáférhetetlenné váltak.

Az állami korlátozásokat azonban gyorsan követték a propaganda alternatív megoldásai. A Sputnik.md hivatalos blokkolása után klónok jelentek meg a weboldalról. A DNS-blokkolási eljárás hatástalannak bizonyult, és egyes portálok még mindig megkerülik a korlátozást új domain-nevekkel vagy VPN-ekkel.

2025 nyarának elején a hatóságok blokkolták a „HaiTV” online streaming alkalmazást, amely a Moldovai Köztársaságban tiltott orosz csatornákat (RTR, Pjervij Kanal) sugárzott, és amely a blokkolások kijátszásának egyik eszközévé vált.

Ezek a változások jól mutatják az orosz propaganda alkalmazkodóképességét. Amint egy tévécsatorna bezárul, klónoldalak jelennek meg róla. Amikor egy weboldalt blokkolnak, új platform jön létre. Így a működési engedélyek megvonása nem akadályozza a Telegram-csatornák növekedését, a streaming szolgáltatások fejlődését, vagy az oldalak visszatérését új néven, de ugyanazzal az üzenettel.

Röviden: az orosz propaganda nem vonult vissza a tiltások után, hanem új területekre, alternatív alkalmazásokra, médiaklónokra és decentralizált csatornákra tért át, hogy folyamatos, menet közben igazodó információáramlást biztosítson. Az állami korlátozások leállították a hivatalos adást, de az üzenetet nem, amely továbbra is intenzíven kering az új és nehezebben nyomon követhető csatornákon.

A moldovai orosz propaganda szerzői Călin Georgescu választási kampányából merítettek ihletet. Így az elmúlt hónapokban egyre aktívabb szerepet játszottak a moldovai influencerek a Kremlnek kedvező információk terjesztésében. Részt vettek a névleges „világbajnokságokon”, amelyet Oroszországban rendeztek, részt vettek a „Moldova büszkesége” szlogennel szervezett kirándulásokon, és folyamatosan propagandisztikus üzeneteket terjesztettek a fiókjaikon, amelyek nagyrészt a fiatal közönségnek szóltak, akik hozzászoktak, hogy szórakoztató tartalmakat fogyasztanak ezektől az influencerektől.

Az orosz propaganda egy másik útja a moldovai polgárokhoz, különösen a vidéki lakossághoz, a helyi „véleményformálókon” keresztül vezet. Pontosabban, olyan, oroszbarát pártokhoz kötődő személyekről van szó, akik az ellenzék által szervezett (fizetett) tüntetésekre és gyűlésekre „mozgósítják” az embereket. Így táplálják az idősebb lakosság körében az Európa-barát kormánnyal szembeni csalódást.

A kedvenc narratívák: félelem, megvetés és undor

A moldovai orosz propaganda nem csak Európa-ellenes üzeneteket terjeszt. Célja a félelemkeltés és a negatív érzelmek – düh, undor, szégyen – felkeltése. Az egyik legelterjedtebb narratíva szerint az Európai Unió „LGBT-értékeket” akar rákényszeríteni Moldovára, ami a hagyományos családok tönkretételéhez vezetne. Érzelmekre ható, de egyszerű nyelvet használnak: „gyermekeinket meleggé fogják nevelni”.

Más üzenetek azt állítják, hogy Moldovában „betiltották” az orosz nyelvet, vagy hogy az orosz ortodox egyházat üldözik. Az a vélekedés terjed, hogy a hatóságok ki akarják iktatni az ortodox vallást az iskolákból, és idegen életmódot akarnak rákényszeríteni a moldovaiakra. Európát nem a szabadságok terének tüntetik fel, hanem egy imperialista projektnek, amely fel kívánja számolni a moldovai nemzeti identitást, és „gyarmatosítani” akarja az országot.

Az EU-ellenes narratívák terjesztésében szerepet játszottak a Maia Sandu elnökasszonyra vonatkozó összeesküvés-elméletek is. A „Matrioska” hálózat videóiban azt állították, hogy Sandu „az LGBT közösség tagja”, és hogy kormányzása alatt a „nem hagyományos értékek” felváltják a hagyományos értékeket. Ezek azt is állítják, hogy a kormánynak „szándékában áll” betiltani az orosz ortodox egyházat és nyugati román identitást kényszeríteni az iskolákra.

A Moldovai Köztársaság kormányának szóvivője figyelmeztetett, hogy az orosz propaganda fokozta manipulációs kampányait, különösen az interneten. A tisztviselő kiemelte, hogy a legelterjedtebb narratívák között szerepelnek a következők:

• „Az európai uniós integráció elveszi a szuverenitásunkat”;
• „Az igazságszolgáltatás politikai irányítás alatt áll”;
• „Moldova militarizálódik”;
• „A gazdaság összeomlik és Moldova elszigetelődik”;
• „A Nyugat támadja az egyházat és a hagyományos értékeket”.

Konkrét célpontok: oroszajkúak, nosztalgiázók és hátrányos helyzetű fiatalok

Az orosz propaganda nem véletlenszerűen működik. Gondosan kiválasztja a célcsoportját és annak megszólítási módját. Moldovában a kommunikációs stratégiák elsősorban a vidéki térségekben élő, oroszajkú közösségekből származó idősebb generációt célozzák meg. Ezek azok a társadalmi rétegek, amelyekben kevésbé bíznak a hagyományos médiában, és továbbra is magas az orosz nyelvű tartalmak fogyasztása.

Emellett célkeresztbe kerültek a hátrányos helyzetű fiatalok, akiknek korlátozott hozzáférésük van a polgári oktatáshoz és a független médiához, de tökéletes célpontot nyújtanak a TikTokon, a Telegramon vagy a Facebookon terjesztett üzenetek számára.

Ezeken a platformokon a propaganda nem hivatalos formában jelenik meg, hanem videóklipek vagy látszólag semleges felhasználók (botok) felháborodott kommentjei formájában. Az elmúlt hetekben a független moldovai médiumok Facebook-oldalainak százait árasztották el botok kommentjei, amelyek azt a gondolatot terjesztették, hogy a jelenlegi kormány, élén az Európa-barát Maia Sandu elnökkel, háborúba akarja sodorni Moldovát.

Ezt a stratégiát erősíti a helyi környezet: Moldova (még) olyan ország, ahol a hatóságok iránti bizalmatlanság, a korábbi kormányokban való csalódás és a gazdasági sebezhetőség állandó tényezők. Az orosz propaganda kihasználja ezeket a tényezőket, és befolyásoló eszközökké alakítja őket.

Chişinău reakciója: cenzúra, védekezés és ellentámadás

Az elmúlt két évben a moldovai kormány fontos lépéseket tett a külföldi propaganda elleni küzdelem terén. A propagandáról és hamis narratívákról ismert tévécsatornák betiltása és az oroszbarát weboldalak felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság betiltotta a szökésben lévő oligarcha, Ilan Șor vezette Șor Politikai Pártot (PPȘ), miután bebizonyosodott, hogy a párt online szavazatvásárlási hálózatot szervezett és orosz propagandát terjesztett.

A „Victorie” politikai blokknak, a PPȘ utódjának elutasították a szeptemberi parlamenti választásokon való részvétel iránti kérelmét. Ugyanakkor a Központi Választási Bizottság (CEC) megtiltotta más, Șorral kapcsolatban álló pártok parlamenti részvételét is.

Ezek az intézkedések nem voltak mentesek a vitáktól. Az ellenzék autoriter intézkedésekkel és az „információs titkosszolgálat” bevetésével vádolta a kormányt, amely szerinte ezekkel az eszközökkel eltávolítja kényelmetlen politikai ellenfeleit. A chişinăui hatóságok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy döntéseiket kizárólag a nemzeti szuverenitás védelme és a szabad és tisztességes választások biztosítása indokolja.

Mérföldkőnek számított az augusztus elején Jevgenyija Guțulnak, Gagauzia oroszbarát kormányzójának és Ilan Șor közeli szövetségesének hét év börtönbüntetésre ítélése illegális pénzeszközök felhasználása miatt a 2023-as és 2024-es választási kampányokban. A döntést egyértelmű jelzésnek tekintették Chişinău részéről, hogy a Kreml által támogatott politikai beavatkozást többé nem tolerálják. Válaszul a Kreml a ítéletet politikai indíttatásúnak minősítette, és azzal vádolta Moldovát, hogy nem tartja tiszteletben a demokrácia alapelveit. „Látjuk, hogy az ellenzéket minden lehetséges módon elnyomják” – nyilatkozta Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov.

A 2024-es elnökválasztások után, amikor Moldovában több ezer ember eladta a szavazatát, összesen közel 15 millió moldovai lej bírságot szabtak ki. Jelenleg azok, akik Moldovában eladják a szavazatukat vagy választási csalásban vesznek részt, akár 37 000 lej bírsággal is sújthatók.

Ezekről a kemény intézkedésekről a chişinăui kormány azt állítja, hogy csak a Moldovai Köztársaság integritását és demokratikus jövőjét védi. Így, a döntő jelentőségű választás előtt, amikor a tét az ország geopolitikai orientációja a következő években, elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: meddig mehet el egy állam a nemzetbiztonság nevében anélkül, hogy veszélybe sodorná a demokrácia lényegét?

Ugyanakkor azt a kérdést is fel kell tennünk, hogy meddig mehet el egy idegen hatalom egy ország belpolitikájába való beavatkozásban és mennyire megengedhető az aljas, gátlástalan, hazug propaganda?

Nyilván semennyire. És az is világos, hogy a befolyásolásnak nincs köze a vélemény szabadságához, ha csak nem az azzal való visszaélés szintjén.

Az orosz szolgálatok legutóbb vesztettek Moldovában, pedig beleadtak a kampányukba apait-anyait. Szeptemberben visszavágóra készülnek.

Csak az a baj, hogy ezt a moldovai meccset ők sohasem játszhatják hazai pályán, és így – nagyon nehéz lesz nekik megnyerni.

Reméljük, lehetetlen is.

 

Szele Tamás