Nem gondoltam volna, hogy maga Bayer Zsolt lesz az, aki megvilágítja az elmémet egy Marx-idézet kapcsán. Azt mondta ugyanis a szakállas Marx úr vagy elvtárs (bár nekem is van szakállam, de nem akkora, mint neki volt, biztos azért nem értettem a szavait), miszerint az ember a kommunizmusban „reggel vadász, délben halász, este kritikai kritikus”. Ezt már gyermekkoromban is rejtélyesnek találtam.

Azt még értettem, hogy a kommunizmusban nincs mit enni, ez nálunk sem volt másképp, illetve nem csak étel nem volt, de kommunizmus sem, szóval a mi falanszterünk fejlettebb volt Marxénál is, és ezért kell vadászni meg halászni. De mi az Isten csodája az a „kritikai kritikus”? Aki a kritikusokat vagy a kritikát kritizálja? Biztos valami párttitkár lesz, azok nem bírták soha a bírálatot… de nem. Mégsem. A kritikai kritikus jelen pillanatban én vagyok, és meglehetősen reménytelen szerepet játszok.

Minden azzal kezdődött, hogy a HVG beszámolt a minap, Pekingben tartott katonai parádéról, amin a Népi Felszabadító Hadsereg bemutatta állítólag legmodernebb fegyvereit. Ez a beszámoló nem tetszett a bülbülszavú, szerintem többszörösen Kazinczy-díjra jelölt Bayernek és írt róla egy kritikát, szokásos stiláris eszközeit megvillantva, van benne hőzöngés, fölényeskedés, sértegetés, logikai hiba, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Mármost én azért vagyok kritikai kritikus, mert én meg ezt az ő kritikáját kritizálom.

Ne értsük félre: egy pillanatig sem kívánnám meggyőzni arról, hogy téved, egyrészt nem is lehetne, másrészt ha téved is, az őt nem érdekli. Ha egyszer leírt valamit, az úgy van, és kész, mert ő mondta. Inkább talán az olvasókra szeretnék kissé hatni: ha bemutatom a hibákat, hátha legközelebb maguktól is felismerik a propaganda-ömlenyt.

Mert bizony propaganda, amit Bayer Zsolt leírt, egyszerre orosz és kínai, sőt, még Európa-ellenes is. De térjünk a tárgyra.

A HVG írása itt olvasható, a szépszavú kritikusé meg emitt. Mit kifogásol a „kritikus”? Ezt a bekezdést:

„Komoly erőfitogtatást tartott Hszi Csin-ping a Tienanmen téren, felvonultatták a legmodernebb rakétáikat, áthúztak felettük a legújabb vadászgépek, de nem kell mindent elhinni, amit a szemünk elé tárnak. Nem biztos, hogy olyan hatékonyak, ahogy azt állítják, és azt sem lehet kizárni, hogy a vadászgépkísérő AI-vezérelt drónjuk, amit egy teherautón húztak be, nem csak egy makett.”

A helyzet az, hogy én magam is írtam volt erről a parádéról, és nekem is valami hasonló fordult meg a fejemben:

„Összegezve: bár én magam csak az esemény két órás közvetítését néztem végig, személyesen nem voltam jelen, elmondható, hogy látott a világ egyfelől nagyon sok olyasmit, amiről első pillantásra nem megmondható, az-e, aminek mondják és egyáltalán működőképes-e, viszont tagadhatatlan, hogy mozgóképes volt minden jármű. A légierő bemutatójához a gyanú árnyéka sem férhet, semmi sem zuhant le, ahogy a földön sem akadt el semmi, minden óramű-pontossággal működött.”

Nos, oka van annak, hogy ilyen gyanú ébredt két szerzőben is, egymástól függetlenül, amint annak is oka van, hogy Bayer bőgve védi a Népi Felszabadító Hadsereget. Bőgve, de – ügyetlenül. Ugyanis attól, hogy elgurul előttünk valami, amiről érdekes dolgokat mondanak, még nem biztos, hogy minden, róla elhangzott szó igaz. A vadászgép-kísérő drón vagy harcképes vagy nem, hiszen a díszszemle nem éleslövészet (kivéve, ha Anvar Szadat születésnapját ünneplik vele, mert akkor az – Szadatot és a dísztribünön helyet foglaló vendégeinek jó részét épp egy díszelgő alakulat végezte ki 1981 októberében), nem láthatta senki sem repülni, sem lőni, vagy képes ezekre, vagy nem. Még megérinteni sem lehetett.

Ráadásul még jól emlékszünk a pár évvel ezelőtti Sahmat-rendszerre, ami éppenséggel egy vezető vadászgép által irányított drón-raj lett volna, legalábbis az orosz fegyverkereskedők szerint, akik el akarták adni sokfelé, csak épp kiderült, hogy a Sahmat – nem létezik. Létezett egy életnagyságú műanyag makett, amit bemutattak a haditechnikai kiállításokon, de a működő fegyverrendszert a megrendelésekből, előlegekből akarták kifejleszteni. Ez persze nem zavarja az oroszbarát haditechnikai köröket, akik máig esküsznek arra, hogy a Sahmat van és repül, csak sajnos élőben még senki sem látta… állítólag képesek még makettezni is, mármint az életnagyságú makettet. Így lettem én kritikai kritikus ők meg makett-makettezők. Bolond világban élünk, annyi szent.

De mit mond Bayer ez ügyben?

„Nos, ez a homokba dugott hülye fej a valóságtagadás klasszikus, elrettentő példája. A kínai »makettdrónokról« történő ábrándozás, no és ez a kitétel, az előfizetőknek: »A hadseregnek nincs harci tapasztalata, ráadásul tombol a korrupció.«

Hát persze. Még szerencse, hogy itt vannak az európai hadseregek, alsó fogsorig telve harci tapasztalatokkal, továbbá például az ukrán hadsereg, ahol harci tapasztalat van ugyan, ám teljesen ismeretlen a korrupció. Igaz? Nem igaz…”

Először is, a kínai hadseregben tényleg tombol a korrupció. Nem én mondom, nem is a HVG, hanem maga Hszi Csin-ping, és a kínai, állami Xinhua hírügynökség számolt be erről, idén, augusztus elsején. Mint írják:

„A konferencián Hszi hangsúlyozta, hogy a politikai munka mindig az ország hadseregének mentőöve, a fegyveres erőket mindig olyanoknak kell vezetniük, akik megbízhatóak és lojálisak a párthoz, és a hadseregen belül nem lehet helye a korrupciónak.

Ezek a megjegyzések egy hasonló, 2014-es, Fujian tartománybeli Gutianban tartott találkozóra is utaltak, ahol Hszi katonai politikai munkakonferenciát hívott össze a harci képességek fokozására és a korrupció megfékezésére irányuló erőfeszítések közepette.”

Ezek szerint volt korrupció tizenegy éve is, most is van, ugyanis ha nem lenne, nem volna mit megfékezni. Hogy a szerző nem hisz benne, az más kérdés: van annyi pénz, amennyiért ő hajlamos kételkedni ebben. Ez viszont már a korrupció korrupciója. Mondom én: bolond ez a világ.

Visszatérve a drónra, mivel bizonyítja, hogy működik a harceszköz?

Semmivel. Nem bizonyítja.

Ehelyett előkapja a Csubakka-védelmet: másról beszél. Azt bizonygatja, milyen sok lakosa van a BRICS-országoknak és ehhez milyen kevés Európának és az Amerikai Egyesült Államoknak.

„Bizony, a második világháború lezárása nyolcvanadik évfordulójának alkalmából rendezett pekingi katonai parádén ott ült egymás mellett a dísztribünön Kína, Oroszország és India vezetője. Mondom Kína, Oroszország, India. Lássuk a számokat! Kína népessége: 1,416 milliárd fő. India népessége: 1,451 milliárd fő. Oroszország népessége: 145 millió fő.

Ez összesen 3,012 milliárd fő, vagyis önmagában a Föld népességének közel fele. Igen ám, de ha vetünk egy pillantást a BRICS-országok egészére, akkor még pontosabb képet kapunk a világ állásáról. Ugyanis nevezett három országon (nagyhatalmon) kívül tagja még a BRICS-nek Indonézia, Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia és Irán és az Egyesült Arab Emírségek. Lássuk tehát! Indonézia népessége: 284 millió. Brazília népessége: 212 millió. Dél-Afrika népessége: 64 millió. Egyiptom népessége: 117 millió. Etiópia népessége: 132 millió. Irán népessége: 92 millió. Egyesült Arab Emírségek népessége: 11 millió.

Ehhez nyugodtan adjuk még hozzá Észak-Korea 27 milliós népességét (no és az észak-koreai fegyverarzenált), így további 912 millió embert adhatunk hozzá Kína, Oroszország és India 3,012 milliárdos népességéhez, vagyis a BRICS jelen állás szerint a Föld népességének felét, négymilliárd embert jelent.
Nézzük meg a Nyugat számait! USA népessége: 340 millió fő. Európa népessége: 744 millió fő.”

Egyfelől: a BRICS, mint azt már számtalanszor jeleztem, nem katonai tömb és nem is politikai szövetség. Az egy nemzetközi fórum, mely főként gazdasági és időnként intézményekkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, konkrétan: alternatívát akar kiépíteni a nyugati dominanciájú intézményrendszerekkel szemben (ilyen például az ENSZ). Próbálkozik a tagállamok politikájának koordinációjával, de egyetlen törekvése sem túl sikeres, voltaképpen egy nagy, nemzetközi sóhivatal. Egyébként az ENSZ is az. De akkor sem katonai tömb. A Sanghaji Együttműködési Szervezet már nevezhető katonai szövetségnek, de nem azt emlegeti Bayer, különben abba nehezen is férne bele Brazília vagy Dél-Afrika.

Másfelől: mi köze egyik, másik vagy akár több ország népességi adatainak ahhoz, hogy egy drón repül-e avagy sem? Semmi. De lépjünk tovább: az országok népességének mérete ugyan befolyásolja katonapolitikájukat, csak nem abban az értelemben, ahogy a szerző gondolja, hanem épp ellenkezőleg. Arról beszélek, hogy minél népesebb egy ország, annál több éhes szájat kell jóllakatnia, tehát annál több termőterületre, halászati övezetre, legelőre és élelmiszergyárra van szüksége. Sőt: ivóvízre is! Ennek megszerzése pedig, ha a népesség gyorsan növekszik, bizony szükségessé tehet katonai lépéseket, ám a modern háborúban nem a túlerő dönt, mint úgy körülbelül a tűzfegyverek elterjedésééig volt, hanem sok más tényező, haditechnikai szinttől a logisztikáig. Tehát ha egy ország népes, az nem azt jelenti, hogy erős is, hanem azt, hogy sok a baja és egyre több lesz. Kínában például csak Teng Hsziao-ping sikerült véget vessen a rendszeres éhínségeknek, az ő uralma óta nincs ilyesmi, korábban hatezer éven keresztül bizony gyakran előfordultak. Nem mindig, de nagyon gyakran.

Ettől azonban még mindig nem tudjuk, hogy repül-e az a nyavalyás drón, vagy sem. Azonban a Csubakka-érvelés folytatódik, először Henry Kissingert idézi hosszasan, aztán újabb hülyézés és sértegetés következik:

„A hülyék orcáján a nyál csorog, úgy jelentik be büszkén, hogy szankciókkal sújtják az oroszokat, soha többé nem vásárolunk az oroszoktól semmit, Kína pedig ismét »ideológiai ellenség«, pfuj-pfuj Kína, a röhejesen gyenge és szánalmas Európa most így ordibál fölfelé, a kínai elefánt fülébe, közben minden lépésnél tökön rúgja saját magát.

Eközben a mostani, 80. évfordulón megrendezett parádé alkalmából folyó kínai–indiai–orosz tárgyalások egyik eredményeképpen bejelentették a következőt: »Az orosz Gazprom aláírta a megállapodást, aminek értelmében a vállalat megépíti Oroszország és Kína között a Mongólián keresztülhaladó Szibéria Ereje 2 földgázvezetéket – írta meg a Bloomberg. Mint a neve is sugallja, nem ez lesz az első gázvezeték a két ország között. A Szibéria Ereje 1 vezetéken keresztül az oroszok 38 milliárd köbméter földgázt képesek évente Kínába szállítani. A tervek szerint 2027-től ezt további 10 milliárd köbméterrel növelnék.«

Remek.

Oroszország eddig is magasról tett az európai szankciókra, de hamarosan feljebb megy tíz emelettel, és onnan tesz majd ránk.

De legalább előáll az a helyzet, hogy az olcsó orosz nyersanyagokra és energiahordozókra ráépül a fejlett (és egyre fejlettebb), magas színvonalú, precíz kínai technológia és innováció, és most már rendelkezésre áll majd az olcsó és igen jól képzett indiai munkaerő is. Európa pedig pislog, mint a hülye gyerek, és ismételgeti, miszerint nincs itt semmi baj, lám, a kínai parádén biztos csak makettdrónok vonultak fel.”

Nos, erről én is írtam: a szerző megint „nem fejti ki a valóság minden részletét”, ahogy ezt bikkfanyelven mondani szokták. Az a helyzet, hogy a Szibéria Ereje – 2 vezetékre azért van szükség, mert a Szibéria Ereje – 1 túlvállalta a kapacitását, a csajadinszkajai és kokvitinszkajai mezők nem képesek annyi gázt kitermelni, amennyire az első vezeték leszerződött. Össze kell kötni a Jamalo-Nyenyec Autonóm Tartomány mezőivel is őket, és akkor már legalább az eredetileg vállalt mennyiséget képesek lesznek szállítani. Szó sincs dicső új szerződésről, sőt, még a régi kiterjesztéséről sem: ez szimplán az első szerződés nyögvenyelős teljesítése, egy plusz gázvezeték megépítésével.

Azt pedig még mindig nem tudjuk, hogy mitől és hogyan repül az a nyüves drón!

Nyugalom, nem is fogjuk megtudni, a drón csak ürügy a hőzöngő sértegetésre és a Kínai Népköztársaság mennybe menesztésére. Pedig hát Mennyei Birodalom az eleve, neve szerint.

Azt viszont bizonyosnak érzem, hogy Bayert ez után az írás után ki fogják nevezni minimum jádegombos mandarinnak, és kap egy aranypagodát is Budapest kellős közepére. Minden egyebe már megvan, ez még hiányzik neki. Legfeljebb az az aranypagoda egy kicsit rézből lesz… de a drónok naponta háromszor körbe fogják repülni!

És személyesen Csubakka irányítja majd őket.

Én meg biztos lehetek abban, hogy eljött a kommunizmus. Hiszen kritikai kritikus lett belőlem.

Szele Tamás