független sajtótermék

Szele Tamás: Kis magyar feltámadás

Oszd meg másokkal is!

Nyugalom, semmiféle irredentizmusról nem lesz szó, ezt előre jelezném, amint azt is, hogy manapság vigyázni kell a halottakkal. Mégpedig nagyon kell vigyázni, mert bármit is mondunk róluk, ránk süthetik, hogy megünnepeltük a halálukat. Ezért is sietek leszögezni: őszintén sajnálom a boldogult Kásler Miklós halálát és távol álljon tőlem az örvendezés a gyászeset, vagyis nem túl rég megesett elhunyta fölött.

Viszont ma rejtélyes eset történt, és minél tovább töprengek fölötte, annál messzebb jutok a lehetőségeket és a következményeket elemezve. A boldogult Kásler Miklós ugyanis feltámadott. De a többi elhunyt nem, tehát még nincs itt az Ítélet napja, csak azért mégis, kissé különös, hogy a szeptember ötödikén távozott miniszter ugyanezen hó tizenhetedikén posztolt egyet a Facebookon.

Íme a poszt:

Lehet, hogy egy kép erről: szöveg

Ezt először a KARD nevű online híroldal (és magazin) vette észre, és jól is tették, hogy észrevették, mert a fotón látható magyarázat már az ő megosztásuk után születhetett, mármint, hogy Kásler miniszter még életében küldte el ezt a posztot és így, halála után osztják meg a csoport adminisztrátoraihoz már korábban beérkezett szöveget.

Ráadásul, tagságából, adminisztrátoraiból ítélve ez nem is egy akármilyen, mezei DPK, hanem bizony a legelső, amit maga Orbán Viktor alapított! Az adminisztrátorai között szerepel Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Máthé Zsuzsa újságíró, dr. Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos, maga Orbán Viktor miniszterelnök és még négy személy, akiket azért nem tudok megnevezni, mert ahhoz be kéne lépnem ebbe a zártkörű társaságba, és egyrészt én nem vagyok erre hajlandó, másrészt ők sem vennének engem fel, szóval van az a házibuli, amiben nincs helyünk és ez nem is baj.

Hanem azért ez a magyarázat erősen sántít.

Ugyanis ha Kásler Miklós valamikor, még életében – tehát szeptember 5. előtt – küldte el az adminisztrátoroknak ezt a kormánypárti szempontból kifogásolhatatlan csatlakozó nyilatkozatot, akkor miért nem osztották meg még akkor?

Nem vették észre?

Amelyik adminisztrátor nem dolgozik, azt el kell csapni, mert nem adminisztrátor, de hát itt nyolcan is akadnak, akkor nyolc közül egy sem nézett az oldal ügyei felé legalább tizenkét napon át?

Azt még elhiszem, hogy a kormányfő elhanyagolta ezt a kötelességét, mert van neki egyéb dolga is, bőven, úgy tudom, lakást újít fel, mint én, csak én a nyolcadik kerületben, ő meg Hatvanpusztán, és egyéb különbségek is vannak a két ingatlan között. De mindenképpen megértem, ha egy felújítás nyűge és nyilai miatt nem adminkodott. Fárasztó egy dolog az ilyesmi, kérem.

De hiszen azért is van neki államtitkára is, miniszterelnöki biztosa is az adminok körében, hogy helyette is figyeljenek.

Csak épp nem figyeltek.

Legalább a megboldogult elhunyta napján kitehették volna a szöveget, ezzel is megemlékezve a szomorú alkalomról, de nem, nem tették, csak most osztották meg, mikor nincs is különösebb aktualitása.

Amondó volnék, hogy ez az Egyes Számú DPK eléggé Csáky szalmájának néz ki ezek szerint, és ha ilyen a legfőbb DPK, miféle lehet a többi?

Lehet, hogy szó sincs hanyagságról, ellenkezőleg, összeültek a Nyolc Adminok és mostanáig elemezgették a szöveget, míg megszületett a verdikt, hogy megjelenhet?

Nem, nem lehet. A szövegben semmi kétértelmű vagy félreérthető nincs. A stílusról inkább nem mondok semmit, mert még kegyeletsértőnek találná valaki és arra én nagyon vigyázok, hogy ilyesmit el ne kövessek, de a tartalma teljesen egyértelmű. Kásler Miklós kötelességének tartotta hazafias érzeményei miatt, hogy belépjen ebbe az egyletbe, melyet üdvösnek talált a haza érdekét tekintve, és úgy gondolta, hogy ezt a lépését nyilvánosságra is hozza egyúttal. Ezen nincs mit spekulálni, egyszerű, támogató hűségnyilatkozatot látunk. Mint írta:

„Számomra, mint egykori miniszter számára ez nem csupán politikai, hanem erkölcsi kötelesség is: segíteni minden fórumon, ahol a magyar nemzet felemelkedésének ügye szolgálható”

De akkor mégis, hogyan kallódhatott el?

Ugyanis ha Kásler urat jelentkezésekor fel is vették ebbe az Egyes Számú DPK-ba, akkor az adminisztrátorok mindegyikének látnia kellett volna, amit írt. A csoport üzenetei között, erről a Facebook értesíti az összes adminisztrátort.

Lehet, hogy nem is vették fel?

És ha nem: miért nem?

Sőt, még akkor is látniuk kellett volna, ha Kásler valamiért nem tag, de egyébként a Facebook-profilja személyes ismerősük. Ami megint kínos kérdéseket vet fel, mert azt nehezen lehet elképzelni, hogy Orbán Viktornak a tulajdon minisztere – na jó, volt minisztere – ne legyen egyben ismerőse is.

Itt kell megjegyeznem, hogy a boldogult Kásler miniszter Facebook-profiljaként egy kifejezetten meghökkentő oldal szerepel, mely… szabadidős és sportfelszereléseket árul, kapcsolatot pedig egy már megszűnt orosz domainen lehet vele tartani. Nem lehet szó névrokonságról, ugyanis a profil az elhunyt nevét és arcképét használja. Bennem némely adatbiztonsági aggályok kezdenek felmerülni… viszont ez a profil nem azonos azzal, amelyik az írást küldte a DPK-nak, azon másik fényképet használtak. Viszont az meg nem nyilvános, tehát megint sötétben tapogatózunk.

Csak akkor kallódhatott ez az írás minimum két hetet, ha a feladó sem nem tag, sem nem ismerőse egyik adminnak sem. Ilyen esetben a csoport üzenetei között a „kéretlen” mappába kerül a levél, amit az illetékesek, tehát az adminok vagy megnyitnak, vagy nem. Különben ugyanide szoktak kerülni azok a roppant kevéssé kedves üzenetek is, amiket egyes olvasók szoktak álnéven vagy álprofilról küldözgetni a különböző sajtótermékeknek és azok munkatársainak, bennük szerteágazó jókívánságokkal szerelmi életünkkel kapcsolatban (nőnemű felmenőink említésével) vagy bensőséges jókívánságokkal arról, hogy minél hamarabb hagyjuk el a földi siralomvölgyet, mivel ők nem értenek velünk egyet ilyen vagy amolyan ügyekben. Én például a magam személyes és sajtós „kéretlen üzenetek” mappáit rendszerint ébredés után szoktam megnézni, minden nap, a fürdőszobában, hófehér Elmélkedő Trónusomon ülve, hogy nyugodtan és egy szót sem szem elől tévesztve ismerkedjek meg rosszakaróim becses véleményével, de ez egyéni szokás.

Lehet, hogy két hétig senki rá sem nézett még erre a mappára sem?

Könnyen meglehet, bár mondjuk a Facebook még erről is szokott valamiféle értesítést küldeni. A minap egy kedves – tényleg kedves, nem ironizálok! – ismeretlen küldött nekem egy emojit, mint kiderült, véletlenül, természetesen tisztáztuk a helyzetet és a legnagyobb békességben búcsúztunk el egymástól, van ilyen, megesik, akár a téves telefonhívás, de még erről is eljutott hozzám az értesítés.

Adná magát még az a magyarázat is, hogy az adminok egyikének sincs okostelefonja, azért nem kaptak értesítést, és a laptopon, asztali gépen meg nem nézték meg, mi a helyzet.

Ez merőben valószínűtlen volna. Orbán Viktorról ugyan tudjuk, hogy neki egy régi, „félokos” Nokia 8800 Arte készüléke van, ami nem rendelkezik sem Wi-Fi-vel, sem 4G-s internettel, és a szoftverek futtatása is korlátozott rajta, viszont cserébe nem is lehet olyan könnyen feltörni, mint az okostelefonokat. Ezen kívül használ még egy 2010-es vagy 2011-es Apple iPad-et is, az sem egy mai eszköz, de azon azért meg kéne kapja az értesítéseket. Legfeljebb, mivel elfoglalja az a vidéki lakásfelújítás, nincs ideje megnézni őket.

De a másik hét admin is ilyen digitális puritán lenne? Kötve hiszem.

A jelenség tehát, ha minden rendelkezésünkre áll információt igaznak fogadunk el, megmagyarázhatatlan. Maradnak az irracionális magyarázatok.

Az első az, miszerint Kásler Miklós lelke rövid időre visszatért a túlvilágról, hagyott egy üzenetet, majd újból távozott körünkből. Ez, bármennyire is metafizikusan hangzik, még mindig megnyugtató volna, hiszen ebből az következne, hogy 1. van túlvilág, és 2. létezik feltámadás, még ha csak ideiglenes formában is fordul elő. Sőt, ez kifejezetten a testnek feltámadása, mert az üzenetet valahogyan be kellett gépelni, amihez elengedhetetlen az ujjak használata. Mindenesetre ez is egy lehetőség. Nagyon valószínűtlen – de lehetőség.

A második irracionális magyarázat már nyugtalanítóbb. Mármint az, hogy ennek az üzenethez semmi köze az elhunyt miniszternek, valaki más írta és küldte el az ő nevében. Elég bonyolult módon ugyan, de létezhetne az üzenetküldés időzítése is, csak nem világos, Kásler miért akart volna késlekedni ezzel a belépéssel, amikor már bizony nem volt jól, július 27-én, amikor Orbán Viktor megalapította a DPK-kat, súlyos beteg kellett legyen. Tehát tényleg az a megfejtés marad egyedül, hogy ezt a levelet valaki más írta és az ő valódi profilját használva küldte el. Vagy esetleg nem is a valódi profilt használta, hanem kreált egyet ebből a célból az elhunyt nevével, fényképével, és az üzenet elküldése után megszüntette, bottal lehet ütni a nyomát. Így viszont mindenki gyanúba fogható, aki csak létezik, hiszen erre bárki és mindenki képes lehet. Épp csak maga az állítólagos szerző nem, aki most le sem képes tagadni a nevében írottakat.

De mire lett volna ez jó egyáltalán?

Igazság szerint semmire. Ha a DPK-n kívül álló körből szeretett volna valaki ezen az úton bekerülni, az nem túl jó ötlet, hiszen a gyászhír nyilvános volt, a kormánypárti szavazók pedig erre egészen biztosan emlékeztek volna. A politikusok meg főleg.

Tagtoborzás céljából írhatta volna valaki? Akkor kőbe vágott a kapa élével, ugyanis az Első DPK zárt csoport, csak az látja, ami megjelenik benne, aki tagja. Az igaz, hogy van ötvenháromezer tagja, de még ennek az iratnak a megjelenéséről is csak úgy sikerülhetett tudomást szereznünk, hogy – valaki szándékosan kihozta. Mivel a történet képernyőmentés formájában terjed, ez a legvalószínűbb. Az sem lehetetlen, hogy pont az hozta ki, aki írta, de hogy ezzel mi volt a szándéka, azt csak a Jóisten tudja, sőt, lehet, hogy még ő sem.

Ahogyan azt sem tudjuk, mit szól ehhez a különös helyzethez a 13 164 taggal rendelkező Zebra DPK (mármint az igazi, mert azt is hamisítják). Mely pont az álhírek elleni harcot tűzte zászlajára, más kérdés, hogy a legelső posztjuk is egy álhír volt.

Nos, a kérdés megfejthetetlen, nem lehet megmondani, mivel van dolgunk. Képtelenség.

Kísértet járja be Európát, ez biztos. De hogy kinek vagy minek a kísértete, az még nem eldöntött.

Nem győzöm elégszer mondani: mostanság vigyázzunk a halottakkal.

 

Szele Tamás