Időről időre érdemes komolyabban is utánanézni az orosz hadiipar helyzetének, ugyanis ha a harcoló felek által közzétett információkra hagyatkozunk, valahogy mindig nagyon furcsa eredmények jönnek ki. Ezért is jött kapóra a Novaja Gazeta Evropa tanulmánya, mely meglehetősen semleges és tárgyilagos alapon kezeli a kérdést. 

Bérverseny és munkaerő-hiány

A jelenlegi helyzet nagyjából a következő: a háború kitörése óta Oroszország védelmi szektora többszörösére nőtt, több százezer új munkahelyet teremtett, és ezzel elindította a bérversenyt. 2025-re azonban kiderült, hogy a legtöbb gyár már nem képes növelni a fegyvergyártási kapacitását, és az állam kénytelen átcsoportosítani az erőforrásokat a legfontosabb ágazatokba: a pilóta nélküli légi járművek és rakéták gyártásába. A „Novaja Gazeta Evropa” közel 600 ezer állásajánlatot vizsgált meg 1200 katonai vállalat részéről, amelyeket a háború kezdete óta tettek közzé. Lássuk tehát, miért nincs már szükség új munkaerőre a legtöbb hadiüzemben, és mely vállalatok folytatják mégis a terjeszkedést.

2022 óta az orosz hadiipari gyárak megduplázták a páncélos járművek gyártását, többszörösére növelték a lőszergyártást, és elindították a drónok tömeggyártását. A háború kezdetén várt fegyverhiány dacára Oroszország folytatja a támadásokat, havonta több ezer drónt és több száz rakétát indít Ukrajna ellen.

A front közvetlen igényeit legalább 1200 vállalkozás szolgálja ki. A háború teljes időtartama alatt közel 600 ezer álláshirdetést tettek közzé a legnépszerűbb álláskereső oldalon, a hh.ru-n. A védelmi iparban a munkaerő-felvétel csúcsa a háború első évére esett: 2022 augusztusában a védelmi iparág ajánlatai az összes álláshirdetés közel 2%-át tették ki. Ezután a védelmi iparágban az új álláshirdetések aránya fokozatosan csökkent, 2025-ben pedig az álláshirdetések abszolút száma is visszaesett.

Az idei nyár folyamán a hadiipari vállalatok 34,5 ezer állásajánlatot tettek közzé, míg tavaly 52 ezer volt.

2024 novemberében az Állami Duma bejelentette, hogy szakemberhiány alakult ki a védelmi komplexumban – „a közeljövőben” 400 ezer alkalmazott fog hiányozni a hadiüzemekből. Az előrejelzésekkel ellentétben 2025 augusztusára az új munkaerő iránti kereslet a háborús cselekmények ideje alatti legalacsonyabb szintre esett vissza. Még az invázió előtt, 2022 januárjában is aktívabban vettek fel embereket a védelmi komplexum vállalkozásai.

A hh.ru álláskereső szolgáltatás rejtett API-ját használva a Novaja Gazeta letöltötte a 2022 januárja és 2025. augusztus 31-e közötti álláshirdetéseket. Feladási dátumnak a hirdetés utolsó frissítésének dátumát vették. Csak az oroszországi álláshirdetéseket meghagyva közel 40 millió hirdetést kaptak (beleértve az elfoglalt területeket is). Ezenkívül összegyűjtötték a munkaadók azonosítóit, és letöltötték az összes munkaadó adatait, akik ezeket az álláshirdetéseket közzétették.

A hadiipari vállalkozások kiemeléséhez a kulcsszavak megjelenése alapján történő keresést használtak a munkáltató leírásában, a vállalat tevékenységi kategóriájára (katonai technika, berendezések és fegyverek gyártása és javítása) vonatkozó szűrőt, valamint a „Proekt” kiadvány nyilvántartását alkalmazták. Végül 1266 vállalkozást találtak, amelyek 2022 januárjától 2025 augusztusáig több mint 577 ezer álláshirdetést tettek közzé.

A hh.ru oldalon található álláshirdetések száma folyamatosan növekszik, mivel a teljesen törölt hirdetések nem érhetők el (minél régebbi az álláshirdetés, annál valószínűbb, hogy törlik). Ezért, hogy értékelni lehessen a hadiparban zajló felvételi dinamikát, az összes álláshirdetésből kiválasztották a vállalatok álláshirdetéseit. Pontosan a hadipar indította el a bérversenyt 2022 végén: az állami megrendelések volumene hirtelen megnőtt, ami súlyosbította a munkaerőhiányt. Ez gyors jövedelemnövekedést eredményezett a lakosság körében, és felgyorsította az inflációt. De 2025 tavaszán, ahogy Vaszilij Oszmakov, az ipari és kereskedelmi minisztérium első vezetőhelyettese kijelentette, „a gazdaság válaszúthoz érkezett” – a védelmi-ipari komplexumban a bérek növekedése megállt.

Míg az országban az átlagos bérek továbbra is emelkednek, a védelmi vállalkozásoknál meghirdetett munkakörökben kínált jövedelmek 2024 óta 10%-kal csökkentek. Ez az első csökkenés a teljes körű invázió kezdete óta.

Miért?

– A háború kezdetéig a védelmi ipari komplexum vállalkozásai nem működtek teljes kapacitással. Állami megrendeléseket teljesítettek normál üzemmódban: hetente öt napon keresztül, napi nyolc órában. De a berendezések kapacitása ennél nagyobb volt – kommentálta a helyzetet a Conflict Intelligence Team (CIT) elemzője.

2022 nyarára már világossá vált, hogy a háború hosszú lesz. Az olyan üzemek, mint az Uralvagonzavod és a rakétagyárak, elkezdtek áttérni az éjjel-nappali üzemmódra. További munkaerőre volt szükség.

A hadiiparban a bérek hirtelen emelkedni kezdtek, de főként, ahogy Pavel Luzin védelmi politikai szakértő magyarázza, az infláció és a munkaidő növekedése miatt. Az órabér mindössze 15–30%-kal nőtt. Vagyis a gyárak egyszerűen többet kezdtek dolgozni.

2023-ban felmerült az a vélemény, hogy az orosz védelmi ipar termelési volumene hamarosan elérheti csúcspontját. A CIT elemzője szerint a telítettség csak 2024-ben következett be. Ezt követően az új munkavállalók iránti igény csökkenni kezdett.

Most, hogy a termelés tovább növekedhessen, további létesítményeket kell építeni, új gyártósorokat kell felszerelni, gépeket kell vásárolni, ami költséges és logisztikailag is nehézkes.

„A vállalatok jelenlegi feladata a mostani alkalmazottak megtartása és a távozók pótlása” – mondja Pavel Luzin. „A további növekedés nehéz lenne, mert a műhelyeknek, gyártósoroknak és ellátási láncoknak megvannak a maguk korlátai.”

Drónok és rakéták

2023 elején Ukrajna hírszerzése bejelentette, hogy a háború előtti precíziós orosz rakétakészletek gyorsan apadtak: az eredeti arzenálnak legfeljebb 20%-a maradt meg, azaz körülbelül 550 darab. Ez csak 2-3 nagyszabású támadásra volt elegendő. De a támadások gyakorisága nem csökkent, és 2025 nyarára az ukrán források már azt jelentették, hogy az ellenség arzenáljában több mint 2000 rakéta van.

Az orosz költségvetés „katonai túlköltekezése” 2027-re elérheti a 31,5 billió rubelt. Pontosan a rakéták és drónok gyártói voltak a védelmi költségvetés növelésének egyik fő haszonélvezői. Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) adatai szerint a drónokat fejlesztő orosz vállalatok bevételei 2022 óta 2,5-szeresére nőttek.

Míg a katonai vállalatoknál átlagosan csökkennek a bérek, egyes hadiipari vállalatok – például a „Taktikai Rakétafegyverzet”, a „Zaszlon”, az „Agregat” vagy a „Kalasnyikov” – emelik az új alkalmazottak fizetését.

„A pénzügyi korlátozások és az infláció egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a katonai költségvetésre” – magyarázza a CIT elemzője. „A teljes hadipar nem kaphat kedvezményes kamatozású, támogatott hiteleket. Ezek nélkül pedig nehéz növelni a termelést és új alkalmazottakat felvenni. A dotációért folyó küzdelem egyre élesebbé válik.

Végső soron a pénzügyi forrásokat arra fordítják, amire a fronton nagyobb szükség van: drónokra és rakétákra. A többi ágazatnak nincs lehetősége a termelés növelésére.

– Sok vállalat számára nincs is ok a bővítésre. A páncélozott jármű-gyárak például javítással és modernizálással foglalkoznak, nem pedig a technika nulláról induló gyártásával. De még a háború előtti készletek is kimerülnek – ez látható a frontvonalra szállított áruk mennyiségének csökkenéséből – kommentálják a CIT-nél. – Úgy tűnik, hogy ez negatívan hat a hadsereg harci képességeire. Kevesebb páncélos jármű – kevesebb támadás. De ugyanakkor azt látjuk, hogy Oroszország gyakorlatilag felhagyott a páncélos járművek használatával. Korábban két harckocsit és négy páncélozott járművet küldtek rohamozni, ma viszont az ilyen támadásokat egy hónap alatt egy kezünkön meg lehet számolni – az akciókat főleg gyalogsággal és polgári járművekkel hajtják végre. Ez pedig nem befolyásolja az orosz hadsereg lassú, de stabil előrenyomulását.

A repülőgépgyáraknak sincs szükségük bővítésre – a termelés így is fedezi a veszteségeket. A CIT adatai szerint a háború előtti idő óta a repülőgépgyártás mindössze 30%-kal nőtt. Jelenleg Oroszország évente 10–15 Szu–35, Szu–34 és még ennél is kevesebb Szu–57 repülőgépet épít – ennyi is elegendő.

Hol látszik bővülés?

A termelés további növeléséhez a hadiipari gyáraknak már nem elég egyszerűen több embert felvenni. Új épületeket és gyártósorokat kellene építeni. Ez komoly pénzügyi beruházásokat igényel, ezért nem minden gyár engedheti meg magának a bővítést.

Amint az a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) egyik vizsgálatából származó műhold-felvételeken látható, Oroszország már 2024 novemberében megkezdte a rakéta-hajtóművek gyártásának növelését. A The Economist által közzétett műholdképeken látható, hogy 2025 májusában az orosz hadiipar a Szovjetunió ideje óta a legnagyobb mértékű bővítésen megy keresztül.

A gyártási kapacitást a harckocsi-gyárak, rakétagyárak, tüzérségi gyárak, vegyi gyárak, valamint a drónok és repülőgépek termelői növelik. A szankciók miatt, ahogy a CIT magyarázza, az importált berendezések Kínán keresztül jutnak Oroszországba, míg az egyszerűbb szeszámgépeket az országon belül gyártják.

Az egyik példa erre a permi Dzerzsinszkij gépgyár, amely bezárás előtt állt, de az elmúlt másfél évben több száz új gépet vásárolt, és 600 szakembert készül felvenni.

A kazanyi helikoptergyár is bejelentette új létesítmények üzembe helyezését. A Rosztech szerint a termelés bővítése „lehetőséget teremt új munkahelyek létrehozására”. A gyárnak marósokra, mérnökökre, szerszámgép-kezelőkre és más szakemberekre van szüksége.

De a legkeresettebbek az új berendezések miatt a beüzemelési munkák mérnökei. Feladatuk az új gépek üzembe helyezésének biztosítása. A háború kezdetével az ilyen szakemberek iránti kereslet hirtelen megnőtt: míg 2022-ben a hh.ru oldalon csak néhány ilyen álláshirdetés jelent meg, addig 2025 első nyolc hónapjában már közel 500.

„Amikor a meglévő gyártósorokat 100%-osan kihasználják, és újakat kell üzembe helyezni, akkor megnő a kereslet az üzembe helyezést végző mérnökök iránt. A műholdas adatok és a beszerzések alapján láthatjuk, hogy számos vállalatnál építkezés folyik, ami azt jelenti, hogy érdeklődnek az ilyen szakemberek iránt.”

– kommentálja a CIT elemzője. A hadiipari vállalatok közül, amelyek az elmúlt másfél évben a legtöbb ilyen mérnöki álláshirdetést tették közzé, különböző profilú vállalkozások találhatók meg: a repüléstől és rakétáktól a biztonsági rendszerekig.

De a CIT magyarázata szerint csak néhány vállalat engedheti meg magának a termelés kiterjesztését, mivel ez nagyon költséges. A legtöbb hadiipari vállalatnak nincs elegendő erőforrása új műhelyek és gyártósorok építéséhez, és ezért nincs lehetőségük a termelés növelésére új munkaerő felvételével – a védelmi szektor 2025-re elérte a telítettségi küszöböt.

Összefoglalva: hogyan fogja ez az állapot befolyásolni a háború menetét?

Ilyen prognózist adni a leghálatlanabb feladat, mert a háborúk nem lineáris vagy kevés változó által befolyásolt folyamatok, annyi váratlan lehetőséggel, tényezővel kéne számolni, hogy a jóslás majdnem lehetetlen. Mindenesetre annyit megkockáztatnék, hogy véleményem – véleményem, tehát nem állításom! – szerint ez a termelési szint, ami sokat már nem növekedhet, csak a harcok mostani szintjének fenntartásához lesz elegendő. Eszerint a háború még évekig eltarthat, illetve ha az orosz előrenyomulás ütemét tekintjük, talán évtizedekig is (természetesen ez nem valószínű, mondom, nem lineáris folyamatról van szó).

Mindeközben ne feledjük, hogy az orosz gazdaság folyamatosan gyengül, a fosszilis energiahordozók kitermelése és finomítása egyre nehezebb, ugyanakkor enélkül az orosz állam fizetés- és harcképtelenné válna.

Ha rövid időn belül változás áll be az ukrajnai háború menetében, az valószínűleg csakis egy váratlan technikai áttörésnek lesz köszönhető.

És ez mindkét oldalon bekövetkezhet.

 

Szele Tamás