Az nem is kérdés, hogy Donald Trump eddigi elnöksége alaposan megváltoztatta az Amerikai Egyesült Államokat. És nem a javára változott ez a hatalmas ország – de hogy most már az FSZB-t (vagy, ha úgy tetszik, a KGB-t) is átveszi az orosz hagyományok közül, azt elképzelhető, hogy nem fogják lenyelni az amerikai hazafiak. Márpedig a WIRED magazin szerint erre készül.
Az amerikai bevándorlási hatóságok jelentősen bővíteni kívánják a közösségi médiában végzett megfigyeléseiket, és közel 30 alvállalkozót kívánnak felvenni, akik a bejegyzéseket, fotókat és üzeneteket átnézik, hogy azokból információkat nyerjenek ki, amelyeket deportálási razziákhoz és letartóztatásokhoz használhatnak fel.
A WIRED által áttekintett szövetségi szerződési dokumentumokból kiderül, hogy az ügynökség magánvállalkozókat keres, akik többéves felügyeleti programot működtetnének a szervezet két kevéssé ismert központjában. A program keretében közel 30 privát elemzőt állítanának szolgálatba a vermonti és dél-kaliforniai Bevándorlási és Vámügyi Hatóság (ICE) létesítményeiben. Feladatuk: átkutatni a Facebookot, a TikTokot, az Instagramot, a YouTube-ot és más platformokat, majd a bejegyzéseket és profilokat feldolgozva friss nyomokkal szolgálni a razziákhoz.
A kezdeményezés még az információkérés szakaszában van. Ezt a lépést az ügynökségek a hivatalos pályázati eljárás előtt alkalmazzák, hogy felmérjék a vállalkozók érdeklődését. A tervdokumentumok azonban azt mutatják, hogy a projekt ambiciózus: az ICE olyan vállalkozókat keres, amelyek képesek a központokat éjjel-nappal ellátni személyzettel, szűk határidőkön belül folyamatosan feldolgozni az ügyeket, és az ügynökséget a legújabb és legjobb előfizetéses megfigyelő szoftverekkel ellátni.
A terv középpontjában álló létesítmények közül kettő az ICE három célközpontja közé tartozik. Ezek feladata olyan nyomok előállítása, amelyek közvetlenül felhasználhatóak az ügynökség „végrehajtási műveleteiben”. A Nemzeti Bűnügyi Elemző és Célközpont Willistonban, Vermont államban található. Az Egyesült Államok keleti részének nagy részén kezeli az ügyeket. A kaliforniai Santa Anában található Csendes-óceáni Végrehajtási Központ a nyugati régiót felügyeli, és úgy szervezték meg, hogy a nap 24 órájában, a hét minden napján működjön.
A belső tervezési dokumentumokból kitűnik, hogy mindkét helyszínen magas rangú elemzők, műszakvezetők és rangidős kutatók dolgoznának. Vermontban egy tucatnyi szerződéses munkatársból álló csapat dolgozna, köztük egy programmenedzser és 10 elemző. Kaliforniában egy nagyobb, 16 fős, éjjel-nappal működő megfigyelőközpont működne. A Santa Ana-i helyszínen mindig legalább egy magas rangú elemző és három kutató lenne szolgálatban.
Ezek a csapatok együttesen az ICE végrehajtási és kiutasítási részlegének hírszerző szervezeteként működnének. Tippeket és beérkező ügyeket fogadnának, online nyomoznának a célszemélyek után, és az eredményeket olyan dossziékba gyűjtenék, amelyeket a helyi irodák felhasználhatnának a letartóztatások tervezéséhez.
A vállalkozóknak széleskörű információkat kell gyűjteniük. Az utasítások tervezete meghatározza a hírszezrési információk nyílt forrásait: nyilvános bejegyzéseket, fotókat és üzeneteket a Facebooktól a Redditen át a TikTokig. Az elemzők feladata lehet még a kevésbé ismert vagy külföldi székhelyű oldalak, például az orosz VKontakte ellenőrzése is.
Emellett olyan hatékony kereskedelmi adatbázisokkal is rendelkeznek majd, mint a LexisNexis Accurint és a Thomson Reuters CLEAR, amelyek ingatlan-nyilvántartásokat, telefonszámlákat, közüzemi számlákat, jármű-nyilvántartásokat és egyéb személyes adatokat gyűjtenek össze könnyen kereshető fájlokba.
A terv szigorú határidőket ír elő. A sürgős eseteket, például a nemzetbiztonságot fenyegető potenciális veszélyeket vagy az ICE legkeresettebb bűnözőinek listáján szereplő személyeket 30 percen belül kell átvizsgálni. A kiemelt fontosságú esetek egy órát kapnak, az alacsonyabb prioritású ügyeket pedig az adott munkanapon belül kell lezárni. Az ICE elvárja, hogy az összes esetben legalább háromnegyed részben betartsák ezeket a határidőket, a legfontosabb szerződők esetében pedig ez az arány közel 95 százalék legyen.
A terv nem csak a személyzetre vonatkozik. Az ICE algoritmusokat is szeretne, és arra kéri a vállalkozókat, hogy fejtse ki, hogyan tudnák felhasználni a mesterséges intelligenciát a hajtóvadászatban – ez a kérés más, közelmúltban felmerült javaslatokat is tartalmaz. Az ügynökség emellett évente több mint egymillió dollárt különített el arra, hogy az elemzőket a legkorszerűbb megfigyelő eszközökkel lássa el.
Az év elején a The Intercept nyilvánosságra hozta, hogy az ICE terveket készített egy olyan rendszer bevezetésére, amely automatikusan átvizsgálná a közösségi médiát az ügynökség iránti „negatív hangulat” kiszűrése érdekében, és megjelölné azokat a felhasználókat, akikről úgy gondolják, hogy „erőszakra hajlamosak”. A 404 Media által korábban áttekintett beszerzési nyilvántartásokból kiderült, hogy az ügynökség olyan szoftvereket használ, amelyek dossziékat állítanak össze a megjelölt személyekről, kigyűjtve a személyes adataikat, családi kapcsolataikat, és akár arcfelismerést is alkalmazva kapcsolják össze a webes képeket. Megfigyelők figyelmeztettek arra, hogy nem világos, miképpen tudna egy ilyen technológia megkülönböztetni a valódi fenyegetéseket a megszokott politikai diskurzustól.
Az ICE fő nyomozati adatbázisa, amelyet a Palantir Technologies fejlesztett ki, már most is algoritmikus elemzést használ a hatalmas csoportok szűrésére és a nyomok felkutatására. Az új szerződés alapján a közösségi oldalakról és nyílt forráskódú adatbázisokból származó információkat közvetlenül ebbe a rendszerbe továbbítanák, tovább automatizálva a folyamatot.
A tervezési dokumentumok szerint bizonyos korlátozásokra van szükség a visszaélések megelőzése érdekében. A vállalkozók nem hozhatnak létre hamis profilokat, nem léphetnek közvetlen onilne kapcsolatba emberekkel az interneten, és nem tárolhatnak személyes adatokat a saját hálózataikon. Minden elemzésnek az ICE szerverein kell maradnia. A múltbeli tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezek a korlátok ingatagok lehetnek, és inkább a papíron tartják őket tiszteletben, mint a gyakorlatban. A 404 Media által idén nyáron megszerzett egyéb dokumentumokból kiderült, hogy az oregoni Medford rendőrsége rendszámtábla-olvasókkal végzett kereséseket az ICE Belbiztonsági Nyomozóirodája számára, míg a HSI ügynökei később a helyi rendőrség kérésére kereséseket futtattak a szövetségi adatbázisokban – egy olyan informális adatcsere volt, amely gyakorlatilag hozzáférést biztosított az ICE-nek olyan eszközökhöz, amelyek használatára nem volt jogosult.
Más megfigyelési szerződések is hasonló riadalmat keltettek. 2024 szeptemberében az ICE 2 millió dolláros szerződést kötött a Paragon izraeli kémprogram-fejlesztő céggel, amelynek kiemelt terméke, a Graphite állítólag távolról képes feltörni az olyan üzenetküldő alkalmazásokat, mint a WhatsApp és a Signal. A Biden-kormány gyorsan befagyasztotta az üzletet egy kémprogramok használatát korlátozó elnöki rendelet alapján, de az ICE 2025 augusztusában, a Trump-kormány idején újraaktiválta azt. A múlt hónapban a 404 Media információszabadságra vonatkozó pert indított, amelyben az ICE-től a szerződés és a kapcsolódó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát követelte, hivatkozva arra a széles körben elterjedt aggodalmakra, hogy az eszköz bevándorlók, újságírók és aktivisták ellen kerül bevetésre.
Az Electronic Privacy Information Center hasonlóképpen beperelte az ICE-t, és az adatbrókerekre való támaszkodását „a magánélet és a szabadság szempontjából jelentős fenyegetésnek” nevezte. Az Amerikai Polgári Jogi Unió azzal érvelt, hogy a nagy adatbázisok – például a szokásos alkalmazásokból gyűjtött okostelefon-helyadatok – megvásárlása segít az ICE-nek elkerülni a végzés követelményeit, és hatalmas mennyiségű adatot gyűjthetnek ezen a módon, amelyeknek nincs egyértelmű kapcsolata a végrehajtási megbízatásokkal.
Az újonnan benyújtott közösségi média-program csak a legújabb egy sor olyan megfigyelési szerződés közül, amelyeket az ICE az elmúlt néhány évben kötött.
2020-ban és 2021-ben az ICE megvásárolta a ShadowDragon SocialNet szolgáltatásához való hozzáférést. Ez egy olyan eszköz, amely több mint 200 közösségi hálózat és szolgáltatás adatait összesíti egy személy kapcsolatait tartalmazó, kutatható térképekké. Körülbelül ugyanebben az időben az ügynökség szerződést kötött a Babel Street-tel a Locate X szolgáltatásra is, amely helyadatokat szolgáltat hétköznapi okostelefon-alkalmazások segítségével, lehetővé téve a nyomozók számára, hogy engedély nélkül rekonstruálják az emberek mozgását. Az ICE bevezette a LexisNexis Accurint szolgáltatást is, amelyet az ügynökök címek, járművek és társult személyek felkutatására használnak, bár a szolgáltatásra fordított kiadások mértéke nem tisztázott. Szeptemberben az ICE több millió dolláros szerződést kötött a Clearview AI-vel, egy arcfelismerő céggel, amely adatbázisát több milliárd kép begyűjtésével építette fel a közösségi médiából és a nyilvános internetről.
Az ICE végig a Palantir Investigative Case Management rendszerére támaszkodott, hogy a különböző adatfolyamokat egyetlen nyomozási platformba egyesítse. A legutóbbi szerződésmódosítások szerint a rendszer lehetővé teszi az ügynökök számára, hogy több száz kategória alapján végezzenek személykeresést, a bevándorlási státusztól és a származási országtól kezdve a hegekig, tetoválásokig és rendszámtábla-olvasó adatokig. Minden egyes megfigyelési szerződés, amelyet az ICE aláír, újabb szintet ad ehhez – helymeghatározási nyomokat, közösségi hálózatokat, pénzügyi adatokat, biometrikus azonosítókat –, amelyek a Palantir központjába kerülnek. Az ICE új kezdeményezése az egyenlet emberi oldalának bővítéséről szól, azaz elemzők éjjel-nappal szolgálatban állnak majd, hogy a hatalmas adatmennyiséget rajtaütésre felhasználható nyomokká alakítsák át.
Az ICE azzal érvel, hogy ezekre az eszközökre van szüksége a végrehajtás modernizálásához. Tervezési dokumentumaiban megjegyzi, hogy „a korábbi megközelítések, amelyek nem építették be a nyílt internetes forrásokat és a közösségi média információit, csak korlátozott sikert arattak”. Az ügynökség szerint a közösségi média és a nyílt webes adatok felhasználása segít azonosítani az álneveket, nyomon követni a mozgásokat és felismerni azokat a mintákat, amelyeket a hagyományos módszerek gyakran nem vesznek észre.
A történelmi analógiák széles választéka alapján az adatvédelmi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy bármely, bevándorlók elfogására szolgáló megfigyelés hamarosan más célokra is felhasználhatóvá válhat. Az ICE javaslata a „negatív hangulat” nyomon követésére egyértelmű példa arra, hogy az ügynökség fenyegetés-elemzése hogyan csap át a másként gondolkodók megfigyelésére. Azáltal, hogy nemcsak a célszemélyek, hanem barátaik, családtagjaik és közösségük tagjainak online tevékenységét is figyelemmel kíséri, az ICE biztosan sokkal több információt gyűjt a hatáskörén kívül, mint amennyit nyilvánosan beismerne.
Nekünk, kelet-európaiaknak ezt nem kell bemutatni, hívhatjuk Csekának, KGB-nek, FSZB-nek, Gestapónak, Securitaténak, csak ugyanaz az intézmény marad. Viszont az Egyesült Államokban eddig ilyen még nem volt. A McCarthy-korszak ehhez képest kismiska volt, mert akkor a megfigyelés nem volt általános és mindenre kiterjedő. Most az lesz. A sok hárombetűs rém közé feljegyezhetjük az ICE-ot is.
Hol vagytok, Szabadság Fiai? Lenne Bostonban egy teadélután.
Szele Tamás