Komoly tőzsdei szakértők kezdik utóbbi időben meglehetősen magas frekvencián csóválni a fejüket a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek üzletei láttán. Szaladhat-e sokáig ennyire ez a szekér? Enyhén szólva is kétséges, és nincs kizárva, hogy egy olyan összeomlás felé robog, amilyen utoljára a dotcom-buborék kipukkanása volt a kétezres évek elején.

2025 őszén az OpenAI egyszerre több nagy üzletet kötött technológiai óriásokkal, és ezzel a világ legértékesebb startupjává vált. Jelenleg a vállalat értékét 500 milliárd dollárra becsülik. Ugyanakkor a pénzügyi szervezetek képviselői egyre gyakrabban hangoztatják, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésébe fektetett hatalmas összegek nem indokoltak, és figyelmeztetnek a technológiai vállalatok részvényeinek lehetséges összeomlására. Lássuk tehát a Meduza elemzése alapján, hogy valóban létezik-e a mesterséges intelligencia „buborékja”, és milyen veszélyeket rejt magában a befektetők bizalma ebben a technológiában.

Az OpenAI trillió dollár értékű üzleteket kötött – a vállalat bevételei azonban százszor alacsonyabbak

2025. szeptember 22-én az Nvidia bejelentette, hogy stratégiai megállapodást kötött az OpenAI-jal. A partnerség keretében a chipgyártó 100 milliárd dollárt fektet be a ChatGPT-t fejlesztő cégbe. A megállapodás lehetővé teszi az OpenAI számára, hogy új adatközpontokat építsen, összesen 10 gigawatt teljesítménnyel. Az infrastruktúrához szükséges összes grafikus processzort pedig maga az Nvidia fogja szállítani.

Alig két héttel később kiderült, hogy az OpenAI megállapodást kötött az AMD-vel, egy másik nagy chipgyártóval és az Nvidia közvetlen versenytársával is. A megállapodás keretében Sam Altman cége a legújabb Instinct MI450 grafikus processzorokat fogja beszerezni adatközpontjai számára, amelyek gyártása 2026-ban kezdődik. Ez lehetővé teszi a cég számára, hogy további hat gigawatt energiafelvételű számítási kapacitást biztosítson a mesterséges intelligencia tanulásához és működéséhez. Az OpenAI emellett jogot kap az AMD-részvények 10%-ának megvásárlására.

Ez a hír pozitívan hatott mindkét processzorgyártó piaci kapitalizációjára. Az Nvidia részvényei, amely így is továbbra is a világ legdrágább vállalata, a bejelentés után közel 4%-kal emelkedtek. Az AMD értékpapírjainak árfolyama a tranzakció bejelentése után több mint 28%-kal nőtt. És nem csak ezek a vállalatok profitáltak az OpenAI-val való együttműködésből. Például szeptember elején a The Wall Street Journal megtudta, hogy a vállalat 300 milliárd dolláros üzletet kötött az Oracle-lel. Az utóbbi részvényeinek árfolyam 43%-kal emelkedett, új árrekordot állítva fel.

Ezenkívül az OpenAI továbbra is a Stargate projekt egyik kulcsfontosságú résztvevője, az Oracle és a japán SoftBank holdinggal egyenrangú partnerként. A kezdeményezés várhatóan 500 milliárd dollárnyi befektetést vonz majd. Ez lehetővé tette Donald Trump amerikai elnöknek, hogy a Stargate-et a történelem legnagyobb mesterséges intelligencia-projektjjének nevezze. És bár a bejelentés óta eltelt első hat hónapban a kivitelezés még nem igazán kezdődött el, a partnerek továbbra is azt állítják, hogy biztosak a kitűzött célok elérésében.

A Financial Times számításai szerint 2025 eleje óta az OpenAI összesen körülbelül egy billió dollár értékű üzletet kötött. Ezek a következő 10 évben 20 gigawatt számítási kapacitást biztosítanak a vállalatnak. Mindez lehetővé tette, hogy az OpenAI a világ legdrágább startupjává váljon – jelenleg értékét 500 milliárd dollárra becsülik.

A vállalat azonban nem áll meg itt. Október elején az OpenAI vezetője, Sam Altman bejelentette, hogy a közeljövőben újabb, hasonló megállapodásokra kerül sor. Kifejtette, hogy a vállalat új mesterséges intelligencia-modelljei és egyéb termékei még hatékonyabbak és funkcionálisabbak lesznek, ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb keresletet fognak generálni. „Úgy döntöttünk, eljött az ideje, hogy nagyon merész lépést tegyünk az infrastruktúra terén” – mondta Altman.

A FT azonban megjegyzi, hogy még a jelenlegi kötelezettségek is jelentősen meghaladják az OpenAI aktuális bevételeit, ami felveti a kérdést, hogy a vállalat hogyan fogja biztosítani a finanszírozásukat. 2025 első félévében a startup bevétele 4,3 milliárd dollár volt, számolt be a The Information magazin hiteles forrásokra hivatkozva. Az OpenAI forráshiányát Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója is elismeri. „Eleinte az exponenciálisan növekvő bevételekből, a részvénytőkéből vagy a kölcsönzött forrásokból kell előteremteniük ezt a pénzt” – mondta az üzletember.

A szakértők az MI-vel kapcsolatos eseményeket pénzügyi buboréknak nevezik – ezzel még maguk a fejlesztők is egyetértenek

A pénzügyi szakértők nemcsak az OpenAI, hanem az egész mesterséges intelligencia-iparág jövője miatt aggódnak. Néhányan közülük attól tartanak, hogy kialakulhat az úgynevezett MI-buborék, vagyis egy olyan helyzet, amikor a mesterséges intelligenciába irányuló befektetések (és velük együtt az ettől a technológiától remélt eredmények) aránytalanul növekednek a valós hozamhoz képest.

Erre figyelmeztettek például október elején a Bank of England képviselői, írja az Associated Press. Mindez oda vezethet, hogy a nagy technológiai vállalatok részvényei, amelyek az MI-boom miatt ugrottak meg, összeomlanak. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg nemrég Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója is, jegyzi meg az ügynökség. Sudha Maheshvari, a Forrester kutató- és tanácsadó cég elemzője megállapítja, hogy a befektetők egyre gyakrabban teszik fel maguknak a kérdést, hogy milyen hozamot kapnak befektetéseikért. Véleménye szerint már 2026-ban az MI nem lesz számukra olyan vonzó technológia, mint jelenleg.

„Nyilvánvaló, hogy a buborékokat nem mindig könnyű felismerni, de a jelenlegi helyzetben több potenciális jelet is látunk” – mondta az AP-nek Adam Slater, az Oxford Economics tanácsadó cég vezető közgazdásza. Ilyen jel például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalatok kapitalizációjának hirtelen növekedése, valamint a piac általános optimizmusa a technológia iránt, annak ellenére, hogy általános bizonytalanság övezi annak valós lehetőségeit. Slater felhívja a figyelmet arra is, hogy az S&P 500 index 40%-át technológiai vállalatok részvényei teszik ki.

A Bank of England jelentése szerint a jelenlegi tőzsdei értékelések hasonlóak az úgynevezett dotcom-buborék csúcsához. Akkor, 2000-ben, a technológiai start-upok piaci értéke öt billió dollárral zuhant. Jelenleg a helyzet megismétlődhet, figyelembe véve az új technológiával kapcsolatos számos kockázatot. Ezek között szerepel a megfelelő mennyiségű elektromos energia, a chipek és az adatok hiánya, amelyek szükségesek az MI további tanulásához és fejlesztéséhez. Emellett általánosságban véve gyors technológiai változások is előfordulhatnak, amelyek drasztikusan csökkenthetik az egész világon létrehozott infrastruktúra iránti igényt. A MacroStrategy Partnership kutatócég becslései szerint az „MI-buborék” már 17-szer nagyobb, mint a „dotcom-buborék”.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok vezetői részben elismerik, hogy a piac jelenleg mesterségesen túlfűtött. Még Sam Altman is nyíltan buboréknak nevezi a piacon zajló folyamatokat. Néhányan azonban előnyöket látnak ebben.

Például az Amazon alapítója, Jeff Bezos megjegyzi, hogy a jelenlegi „buborék” nem annyira pénzügyi vagy banki, mint inkább ipari jellegű. Ez azt jelenti, hogy minden esetben hasznos lesz, még akkor is, ha kipukkad. „Az ipari buborékok nem jelentenek olyan nagy problémát. Sőt, hasznosak is lehetnek, mert amikor a por leülepszik és kiderül, ki lett a győztes, a társadalom profitálni fog az új találmányokból” – mondta Bezos.

Véleménye szerint a dotcom-válság ebben az esetben nem a legjobb analógia. Bezos úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetet inkább a 1990-es években kialakult biotechnológiai vállalatok helyzetéhez lehetne hasonlítani, amikor a befektetők inkább az ötletbe fektettek be, mint a kész termékekbe. Akkor a piaci összeomlás nem volt olyan súlyos, és a „buborék” kipukkadása végül új gyógyszerek megjelenéséhez és orvostudományi áttörésekhez vezetett.

Bezos véleményével nem ért egyet a brit pénzügyi újságíró és történész, Edward Chancellor. A Reutersnek írt cikkében azt írja: olyan dolog, hogy „jó buborék”, elvileg nem létezik. Chancellor azt is hangsúlyozza, hogy az összes korábbi technológiai buborék alapját már létező és bevált technológiák képezték. Sőt, ezek tartós infrastruktúra létrehozását feltételezték, ami nem mondható el a drága, de gyorsan elavuló grafikus processzorokról. Ha a technológiával végzett kísérlet kudarcot vall, semmilyen haszon nem fogja igazolni a hatalmas ráfordításokat.

Akárhogyan is lesz, mindenképpen érdekes lenne egy olyan tőzsdei összeomlás, amit a mesterséges intelligencia-ipar csődje okoz. A befektetők természetes intelligenciájának hiányára utalna. Melyet nem pótol az MI.

 

Szele Tamás