Tegnapelőtti írásom megjelenése után többen is kérdezték, hogy miképpen lehetséges terrorista szervezetté nyilvánítani az Orosz Háborúellenes Bizottságot. Hát csak úgy, putyini módon. De van ám ennek egy nagyon aljas vonzata is, aminek Andrej Szoldatov és Irina Borogan jártak utána a CEPA hasábjain, ezt ismertetem a továbbiakban. Megjegyzéseim szokás szerint csillag alatt lesznek olvashatóak, a bekezdések végén.

Az FSZB nemrég vádat emelt az Orosz Háborúellenes Bizottság ellen, egy prominens emigránsokból álló csoport ellen, akiket „erőszakos hatalomátvétel” kísérletével – lényegében puccs szervezésével – és terrorista csoport szervezésével vádolnak. Külön kiemelték Mihail Hodorkovszkij, a száműzött orosz oligarcha szerepét az ügyben.*

*Nos, Hodorkovszkij ír, szerkeszt, oknyomozó lapot finanszíroz a maradék pénzéből, de sok mindent el tudnék róla képzelni, csak a fizikai erőszakot nem.

Azáltal, hogy terrorizmussal vádolja a Háborúellenes Bizottságot, az FSZB gyakorlatilag egyenrangúvá teszi azt olyan csoportokkal, mint az al-Kaida és az Iszlám Állam, Hodorkovszkijt pedig, aki 10 évet töltött börtönben Putyin elleni fellépése miatt, Oszama bin Ladennel, a szeptember 11-i támadások szervezőjével veszi egy kalap alá.

Ez merész lépés a Kreml részéről. Az állítólagos „terrorista sejt” tagjai között vannak prominens és tiszteletben álló száműzött oroszok, köztük Mihail Kasjanov, Putyin volt miniszterelnöke; Szergej Alekszasenko, az Orosz Központi Bank volt első elnökhelyettese; Garri Kaszparov sakkvilágbajnok; Viktor Senderovics humorista; Jekatyerina Sulman népszerű YouTube-kommentátor; valamint Vlagyimir Kara-Murza másként gondolkodó, akit tavaly engedtek ki az orosz büntetőtelepről a hidegháború óta legnagyobb fogolycsere keretében, amely Oroszország és a Nyugat között zajlott.*

*Elképzelem a puccsot: Kaszparov mattot ad Putyinnak, Senderovics meg kiröhögi…

Röviden összefoglalva, a Bizottság az orosz elit képviselőiből áll, akik mindannyian nagyon jól ismertek az országban, és akik úgy döntöttek, hogy nyilvánosan kiállnak Putyin ellen. Nyilvános állásfoglalásaik többnyire egy új demokratikus struktúra szükségességéről, a Kreml jelenlegi rendszerének illegitimitásáról és annak szükséges bukásáról szólnak, de nem támogatják azt, amit a demokráciákban terrorizmusnak neveznek.

Az FSZB október 14-i bejelentését a legfelső vezetés hagyta jóvá: Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azzal magyarázta a bejelentést, hogy ezek az egyének „ellenséges tevékenységet folytattak, és különleges szolgálataink megteszik ellenük a szükséges intézkedéseket”.

Peskov szavai kellemetlen módon emlékeztetnek Sztálin trockisták elleni színpadias pereire, akiket Moszkva legfőbb politikai ellenfeleiként kezeltek. Trockij és követői félelmetes politikai ellenlábasok voltak, akik megkérdőjelezték Sztálin hatalmát Oroszországban és külföldön, ezért Sztálin és titkosszolgálatai kegyetlenül üldözték őt, családját és támogatóit szerte a világon.

A szovjet trockizmus elleni kampány teljesen eltért a KGB szovjet korszak végi disszidensek elleni fellépésétől; őket többnyire szovjetellenes tevékenységekkel vádolták, soha nem terrorizmussal, és soha nem tekintették őket a Politikai Bizottság tagjaival szembeni komoly riválisoknak.

Az új bejelentést valószínűleg az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének október 1-jei szavazása váltotta ki, amelyben a száműzött orosz demokratikus erőkkel – akik többségükben a Háborúellenes Bizottság tagjai – való „párbeszéd platformjának” létrehozásáról döntöttek. (A Kreml küldöttségét 2022 márciusában kizárták a Közgyűlésből.)*

*Erről is volt szó tegnapelőtt, ez az a platform, amiből a navalnisták kimaradtak, mert nem akartak osztozni az orosz ellenzékiségben másokkal.

Csábító lehet ezt a látszólag száraz kezdeményezést az új vasfüggöny mögötti jószándékú, de tehetetlen gesztusnak tekinteni, viszont a Kreml számára ez komoly ügy.

Idén a Kreml fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megnehezítse az orosz politikai száműzöttek életét a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés mechanizmusainak visszaélésszerű alkalmazásával. Számos orosz háborúellenes aktivista, író és újságíró felkerült a nemzetközi körözési listákra.

A teljes körű invázió megkezdése után az Interpol azonnal világossá tette, hogy nem fogadja el az orosz kérelemeket olyan egyértelműen politikai vádak alapján történő kiadatásra, mint a háborúval kapcsolatos „álhírek” terjesztése – ezeket a vádakat a Kreml 2022 februárja után vette fel az orosz büntető törvénykönyvbe. Sokan úgy vélték, hogy ez véget is vet a Kreml kísérleteinek, hogy nemzetközi jogi mechanizmusok segítségével orosz ellenzékieket tartóztasson le.*

*És itt jön Furfangos Nyesztyerka a fúróval: ha nem politikai ügyekkel vádolják meg a disszidenseket, száműzötteket, megvádolják köztörvényesekkel! Tessék ellenőrizni Moszkvában, mi mennyire igaz, szeretettel és betoncsizmával várják a vizsgálóbizottságot.

De csaknem négy éve tartó háború után a valóság sokkal bonyolultabbnak tűnik. A teljes körű invázió kezdete óta Moszkva – az Interpol rendszerét megkerülve – egyre több országgal kötött kétoldalú kiadatási egyezményeket.

2022 óta Oroszország főügyésze egyezményeket írt alá algériai, vietnami, iraki, iráni, kínai, mozambiki, mianmari, nicaraguai, szaúd-arábiai, tádzsikisztáni, tanzániai, angolai, venezuelai, egyiptomi, kambodzsai, észak-koreai, kirgizisztáni, kubai, laoszi, marokkói, thaiföldi, közép-afrikai és chilei kollégáival. A moszkvai biztonsági szolgálatok azt is most kísérletezik ki, hogy milyen bűncselekmények alapján kérhetik a disszidensek kiadatását Oroszországba.*

*Tehát ha egy orosz ellenzéki, disszidens vagy száműzött – a három nem ugyanaz! – akár csak átutazik ezeken az országokon, számíthat arra, hogy vasban viszik Seremetyevóra az első járattal. De nem politikai vádak miatt, hanem mert ráfogták, hogy 1932-ben kerékpárt lopott az Arbaton. Ha nem is élt még 1932-ben, az nem baj – ezt majd Moszkvában bizonyíthatja be. Az ítélet végrehajtása után.

Például október 9-én az orosz politikai aktivistát Lilja Manukhinát Oroszország kérésére Örményországban letartóztatták. A 29 éves nő Oroszországból menekült el, miután barátaival együtt háborúellenes röpcédulákat ragasztott ki moszkvai épületekre. „Erőszakot alkalmazó csoport által elkövetett fegyverlopás” bűncselekményének vádjával vették fel a körözöttek listájára, ami nem utal egyértelműen politikai okokra. Az örmény hatóságok jelenleg vizsgálják az ügyét.

A Kreml stratégiája arra utal, hogy a Bizottság tagjainak ezentúl nagyon alaposan át kell gondolniuk utazási terveiket, mert egyre több ország lenne hajlandó letartóztatni és Oroszországba szállítani őket. A Háborúellenes Bizottság ellen felhozott vádak egyértelműen jelzik, hogy tagjai mostantól az orosz titkosszolgálatok feketelistáján szerepelnek, és aktívan üldözik őket.

Így lesz terrorista a Háborúellenes Bizottság tagjaiból. Pont, ahogyan nemzeti hős a rablógyilkosból a hadseregben: oroszosan. Nagyon oroszosan.

 

Szele Tamás