Mi itt csak bambulunk bele a világba, közben meg a kormány olyan bűvészmutatványt hajtott végre, akkora varázslatot, amekkorára az Ezeregyéjszaka óta nem volt példa – tudniillik egy tollvonással levitte Debrecenbe a budapesti velodromot.
Akkor kezdjük az elején. Mi az a velodrom? Aki nem tudná: az a sportpálya, ahol a versenykerékpárosok versenyeznek, edzenek, egyáltalán: sportolnak. Volt nekünk ilyen itt Pesten, csak nagyon leromlott, az a lényeg, hogy legalább hét éve kéne egy új. És hát ahol harmadosztályú csapatok kapnak saját stadiont, ez nem biztos, hogy túl nagy kérés. Meg hát legalább annyit lehet sikkasztani az építésével, mint egy focipályával – illetve többet, a riói olimpián például úgy csinálták, hogy a fedett velodrom borítását háromszor rendelték meg Szibériából, mert nekik csak a legkifogástalanabb szibériai tölgy felelt meg. Az első két szállítmányt nem is postázták, ez persze csak utólag derült ki a rovancsnál. De hát az egy messzi, egzotikus ország, nálunk ilyen nem fordulhatna elő (mondjuk tényleg nem került szóba faborítás, amennyire tudom).
2014-ben még arról szóltak a hírek, hogy a Puskás Stadion mögött elterülő Millenáris Velodrom felújításával kapnak régi-új otthont a biciklisták. A millenniumi ünnepségekre a 19. század végén épült komplexumot Hajós Alfréd tervezte újra 1928-ban, és a sportág töretlen népszerűségnek örvendett a hetvenes-nyolcvanas évekig. Hanem a pálya állapota nagyon leromlott, és a nemzetközi szabályoknak sem felelt meg, így világversenyeket sem lehetett többet rajta rendezni. Még a 2024-es olimpiai fejlesztések részeként merült fel a felújítása.
Csak hát a budapesti olimpia elmaradt. 2016-ban először a Csepel-sziget északi részén gondolták megépíteni a velodromot, aztán esett a választás a volt Gázgyár területére, így egyúttal nevezhettük volna rozsdaövezeti rehabilitációnak is a kerékpárpálya építését – mindenképpen jobb, ha van ott valami, mert jelenleg semmi sincs. Az 5000 férőhelyesre és háromszintesre tervezett csarnok alkalmas lett volna, nemzetközi versenyek tartására is, de utánpótlás nevelésére és edzésre is, illetve szabadidős központként is működhetett volna. Cél volt, hogy minél változatosabban lehessen használni az épületet, a biciklis pályán belüli területen például küzdőtér is épülne. A terv másik nagy erénye, hogy a különböző használati funkciók szerint változó üzemmódokban is gondolkodtak, és igyekeztek a fenntarthatóság jegyében a legenergiatakarékosabb megoldásokat beépíteni a tervezés során. Sőt. Mint a We love Budapest írta:
„Mivel viszonylag nagy alapterületű és homlokzatú épületről van szó, hogy jobban illeszkedjen a környezetbe, egy domb veszi körül, az alsó, bejárati szint ebbe süllyesztve található. A homlokzaton használt anyagokban is idomul a környezetéhez, egységes réz-/fémszövet borításával illeszkedik a volt ipari-, műemléki környezetbe, de letisztultságával és egyszerű formáival a környező parkos területeket nem próbálja meg uralni.”
Az tény, hogy látványtervvel tele a padlás, láttuk mi annak idején a Duna Arénáról készült föstött képeket, látványterveket is: azokon is tündérpalota szerepelt, üvegből és zenélő homlokzat, aztán valahogy nem az lett belőle. Nagyon nem az, pedig ennyiért akár még lehetett is volna. De egyáltalában véve: semmi sem lesz Pesten, nem, hogy velodrom.
Lesz azonban Debrecenben.
Ez eredetileg nem mondott ellen annak, hogy Pesten legyen, hiszen létezett az a terv, mely szerint országosan négy velodrom épült volna, ez még tavaly júniusban is így volt – lett volna kettő Budapesten, egy Nagykanizsán, egy meg Debrecenben. Ebből a négyből épül meg a budapesti, azonban Debrecen kapja.
Nem értik?
Én sem, nem is azért van, hogy értsük.
Olvasom a Magyar Közlönyt – mit olvasson az ember, van olyan jó, mint Lovecraft, a hangulata is stimmel – és látom ám benne a kormány 1070/2021. (II. 19.) számú határozatát, melyben rendelkeznek a debreceni velodrom előkészítésével összefüggő intézkedésekről és a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló 1839/2016. (XII. 23.) Korm. határozat módosításáról. No, ebben az áll, hogy megépül a velodrom, ami nem baj, gondoskodnak a szükséges ingatlanról, pénzről, szépen feltarisnyálják a beruházást, hanem – a kivitelező a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. Ez azért van így, mert a pesti tervek valósulnak meg Debrecenben, és a BFK azokból már felkészült.
A tervek már jó régen megvannak, a Magyarországon élő Anthony Gall ausztrál építész kiváló munkát végzett, nem csoda, hogy az ő pályázata nyert, csak hát vannak helyszínfüggő és helyszínfüggetlen munkák. Az utóbbiak olyan általános terveket takarnak, mint a megközelítés, a külső környezet rendezése, külső közművek és más hasonló termények, mármost az ezekkel kapcsolatos adatokat már a pályázat sem ismertette, így az egész velodromot helyszínfüggetlenül tervezték meg, tényleg bárhol megépíthető.
Sőt, meg is kéne építeni, mert most ott tartunk, hogy a sportolóink Bécsbe járnak edzeni (mikor járhatnak), nem kevés pénzért. A négy velodrom terve azonban egyelőre bukott: inkább épül egy, de abban majd első kategóriás versenyeket is lehet tartani. A másik három meg egyszer, majd, valamikor.
Mármost a jenlegi tervek igen szépek, a költségvetés szemkápráztató, egyáltalán, mi a baj ezzel a beruházással?
Baj nincs vele, csak kicsit fura. A volt gázgyári helyszínt ugyan sokan vitatták korábban, még az előző, Tarlós István által vezetett fővárosi önkormányzat sem tartotta megfelelőnek, a mostani főleg nem erőltetné, főleg, amilyen nehéz időkben élünk. Ráadásul a talaj is szennyezett, azt a munkálatok előtt mentesíteni kéne, szóval lehet, hogy mindenki jobban jár pillanatnyilag azzal, hogy a dzsinnek levitték a kerékpárosok palotáját Debrecenbe.
Legyen, hogyne, szükséges is, nem is olyan drága, mintha négyszer annyiba kerülne, hogy mennyibe fog kerülni valójában, azt meg úgyis csak a végén tudjuk meg, mert ez Magyarország – de nekem hiányozni fog.
Mármint a terv.
Hét éve ballagunk a velodrom tervével egymás mellett az úton jóban-rosszban, már teljesen megszoktam, hogy ott jön csendesen a háttérben, erre fel már megint meg akarják építeni. Ez, kérem már egyszer nem valósult meg, mint a Millenáris Velodrom restaurációja, egyszer nem valósult meg a III. kerületben, most legfeljebb nem valósul meg Debrecenben sem, illetve ha igen, elmegyek az avatására, mert régi ismerőst veszítek el vele.
Ez a sok meg nem valósulás lassan már annyiba került, mintha megépítették volna: akkor lássuk, mi lesz belőle, mert a Duna Aréna példájából okulva kicsit tartok attól, hogy parkolóház lesz a vége.
Vagy nem.
Összegezve: megépül a budapesti velodrom.
Csak Debrecenben.
Tulajdonképpen épülhetne Nagykanizsán is.
Az igazi persze az lett volna, ha megépítik Budapesten és készen, egy darabban viszik át Debrecenbe.
Az valódi hungarikum lett volna és kellőképpen drága is.