Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Más kérdés, hogy a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, de ne legyünk telhetetlenek, ilyen fiatalon ez is szép. Azt nem tudjuk pontosan, milyen kártyajátékot űzött Szijjártó Péter Kazahsztánban, de van rá esély, hogy makaózott.
Viszont nem először. Elmondható, hogy Szijjártó Péter a kazah akadémiai kaszinók réme lehet, ugyanis megjelenik, leül kártyázni és már oda is kell neki adni kisvártatva a Nemzetközi Türk Akadémia arany medálját, amit ugyan nem az atomrombolásért adnak, mint Noah Bertinusnak a svéd király, de ezzel szemben rejtély, miért jár, mivel a magyar külügyminiszternek közgazdasági és sportmenedzseri végzettsége van. De tegyünk rendet ebben a káoszban, mert senki sem fogja érteni, miről beszélek.
Tegnapi hír, hogy Szijjártó Pétert díszprofesszorrá avatták. Tekintsük szó szerint, a külügyminisztérium oldaláról:
„Díszprofesszori címet kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a legjelentősebb kazahsztáni egyetemen, a nur-szultani Gumiljov Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, egyúttal magyar nyelvi kabinetet nyitottak meg az oktatási intézményben, ahol szeptemberben indul el a magyartanítás.
A miniszter a címet elfogadó beszédében örömét fejezte ki, hogy egy a hagyományaira, történelmére, örökségére és a kultúrájára büszke, több mint ezeréves nemzetet képviselhet ott. Magyarország is tiszteli a gazdag kultúrájú nemzeteket, és a kölcsönös tisztelet ad kiváló alapot a magyar-kazah együttműködés továbbfejlesztésére. „Minket, magyarokat Attila kései leszármazottaiként, a hun-török eredet talaján állókként azonosítanak. A magyar nemzet úgy helyezkedik el Közép-Európában, mint sziget az óceánban. A nyelvünket nem érti senki, és mi sem értjük a bennünket körülvevők nyelvét. Nem tartozunk sem a szláv, sem a germán, sem az angolszász, sem a balkáni nyelvek családjához. Ugyanakkor számos magyarázatot találunk a türk nyelvekkel történő rokonságunkra. A nyelvünk tehát egyedi, olyan, mintha egy titkos kódrendszer volna” – jelentette ki Szijjártó Péter.”
Hát, az az „eurázsiai” jelző azért nem okvetlenül földrajzi kategória, ugyanis a mostani orosz imperializmus alapideológiáját, melynek atyamestere Alekszandr Dugin, bizony „eurázsiai gondolatnak” hívják, és lényege, hogy az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig mindenki legyen orosz állampolgár és ortodox hitű, aztán majd nagyon jó lesz. Vagy nem, ehhez azért Pekingben is lenne egyeseknek pár szava. De hagyjuk is Dugint, csak a jegyzőkönyv kedvéért jegyeztem meg: viszont nem volt a mi Szijjártónk már korábban is díszprofesszor arrafelé?
Nem egészen az volt, ugyanis díszdoktor volt. Éspedig 2018-ban kapta a címet, de nem ám a Gumiljov Egyetemen, hanem a Kazguu Egyetemen. Sikerült előásni a korabeli tudósítást is.
„Díszdoktori címet kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a kazah Kazguu Egyetemen, a címet Talgat Narikbajev, az egyetem rektora adta át szerdán Asztanában – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-vel.
A közlemény szerint a tiszteletbeli doktori címet olyan, a saját területükön kimagasló teljesítményt nyújtó személyek kapják, akik támogatják a Kazguu Egyetem nemzetközi kapcsolatainak fejlődését.” (Magyar Idők)
Az bizony nagyon szép, ha egy magyar külügyminiszter támogatja a Kazguu Egyetem nemzetközi kapcsolatait, habár elvileg ez lenne a dolga, mármint a külkapcsolatokkal való foglalkozás, de ismerjük el az érdemet. Más idők jártak akkor még, hajjaj, annyira mások, hogy Nur-Szultant még Asztanának hívták, ahogy az összes többi kazah megyeszékhelynek és főutcának is volt akkoriban saját neve, azonban tavalyelőtt fordult a kocka: Nurszultan Abisuli Nazarbajev lemondott, ami azzal járt, hogy élete végéig büntetlenséget élvez ő is, összes családtagja is, megkapta az elbaszi címet, ami annyit tesz, hogy „A Haza Atyja” és ennek alkalmából Kazahsztán összes városának összes főutcáját és az összes megyeszékhelyet, nemkülönben Asztana városát is átnevezték Nurszultanra. Mondjuk ott se lennék postás vagy bíró. Elképzelek egy tárgyalást.
– Vádlott, álljon fel! Lakcíme?
– Nurszultan utca, 12. szám, Nurszultan körzetben élek, Nurszultan városában.
– Az nem lehet.
– Miért, bíró úr?
– Mert ott én lakom!
Szóval új szelek nyögetik az ős, kazah fákat, csak nagyon olyanok, mint a régiek. Tehát akkor Szijjártó 2018-ban lett díszdoktor, tegnap meg díszprofesszor, ami azért nem mindegy, mert a díszdoktornak doktorálni nem kell, a díszprofesszornak ezzel szemben előadni nem. És ez, lássuk be, nem kis különbség. Meg hát abból lesz díszdoktor is, díszprofesszor is, aki igazinak nem alkalmas, csak amolyan dísznek.
Lehet ezt még fokozni?
Lehet bizony, kérem. Szintén tegnapi hír, szintén a türk hangzású Küküm oldaláról (mely név azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumot takarja, és semmi köze a bülbülhöz), miszerint:
„A magyar-kazah együttműködésnek nagyon komoly talapzata van, ennek kiváló platformját nyújtja a Nemzetközi Türk Akadémia – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Nur-Szultanban az akadémia rendezvényén.
Szijjártó Péter a Nemzetközi Türk Akadémia arany medálja kitüntetést is átvehette. A miniszter kiemelte, hogy a mély és bizalmi kapcsolat, illetve a kölcsönös megértés okait a kulturális identitáshoz való ragaszkodásban kell keresni. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy a magyarokra úgy tekintenek, mint Attila kései leszármazottaira. Hozzátette, hogy a hun-türk eredetnek nagyon komoly irodalma van. Felidézte, hogy a Nemzetközi Türk Akadémia három éve fogadta be a magyarokat soraiba. Mint mondta, ez idő alatt Magyarország nagyon sok munkát fektetett abba, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a Türk Tanács országaival. Hangsúlyozta, hogy ma már minden türk tanácsi tagországgal stratégiai partnerségi szinten vannak a kapcsolatok. Magyarország mindenhol nyitott képviseletet, és a Türk Tanács is megnyitotta képviseletét Budapesten.”
Azért ez már keleti fényűzés, szultáni, sőt, nur-szultani pompa. Díszdoktorság, díszprofesszori cím, aranyérem… elefántháton lett volna illő átvenni, csak ez utóbbi állat a kissé zord éghajlatú Kazahsztánban nem honos.
Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy Szijjártó Péter tegnap óta lényegesen többre vitte, mint Gorcsev Iván, ugyanis az utóbbi csak az atomrombolásért járó svéd királyi aranyérmet nyerte el, de sem díszdoktor, sem díszprofesszor nem volt.
Csak azt nem tudom, miképpen beszélte rá a kazah akadémikusokat, hogy üljenek le vele makaózni.