Amikor az ostobaság és a rosszindulat buzgalommal és politikával párosul, csodákra képes, lássuk be. Erre most, a világjárvány idején számos példa akad, és ezek a különböző országokban látott esetek sajnos kísértetiesen hasonlóak: elmondható, hogy egyelőre mindenhol a nacionalista-populista pártok a krízis politikai haszonélvezői.
Most a Romániában kialakulni látszó helyzetről lesz szó, de ne higgye senki, hogy a magyar Mi Hazánk vagy a német AfD nem jár kéz a kézben a román nacionalista AUR-ral – még ha különböző nyelveken is beszélnek, ugyanazt mondják. De mondjuk a szélsőjobboldaliságban és a délibábos őstörténetben minden populista tömörülés egyetért, azzal a különbséggel, hogy mindegyik a saját népét nevezi a történelem legelső kultúrájának, ruházza fel mágikus-misztikus, kitalált ősi rítusokkal, erre szoktam azt mondani, hogy „ismerem én ezeket a szittyákat még dák korukból”. De lássuk az aktuális bukaresti botrányt.
Péntek este az AUR által szervezett demonstráció meg próbálta akadályozni, hogy a bukaresti Foişor ortopédiai klinikát COVID-kórházzá alakítsák. Az egy dolog, hogy a tüntetők szerint ilyen betegség nem is létezik, de mielőtt továbbmennénk, tegyük fel a kérdést: tényleg érdemes külön COVID-kórházakat kialakítani?
Nos: érdemes lenne. Főorvos ismerősömtől tudom, hogy a járvány magyarországi terjedésének az egyik oka, miszerint nem ismertük fel időben azt az egyszerű igazságot, hogy járványos betegnek a járványkórházban a helye. Illetve, nem is állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű ágy izolálható módon. Aminek következtében bárki kerül kórházba, bármilyen panasszal, ha nyolc napot bent tölt, törvényszerűen kontaktszemély lesz belőle, ha ugyan el nem kapja magát a betegséget. Képzeljünk el egy mondjuk nyolc ágyas kórtermet például egy belgyógyászaton. Heten fekszenek már benne, mindenféle kisebb-nagyobb betegségekkel, panaszokkal, bekerül egy nyolcadik beteg, aki történetesen fertőzött vagy legalábbis hordozza a vírust. Nagyon rövid időn belül a vele egy légtérben fekvő betegtársai is ugyanebbe az állapotba kerülnek, ami ráadásul az egyéb bajoktól legyengült szervezetükre különösen veszélyes – a kórterem pedig COVID-osztállyá változik. Ha lennének külön járványkórházak, külön épületben (azért arról tudunk, hogy egyes budapesti gyógyintézetekben zajlik ezek kialakítása, sőt, lehet, hogy meg is történt már, én körülbelül két hete hallottam ilyen törekvésről), a kórházon belüli fertőzések lehetősége drasztikusan csökkenne. Hát ezért van szükség ha csak lehet külön járványkórházak kialakítására, külön épületben. Az sem utolsó szempont, hogy az ilyen gyógyintézetnek legyenek olyan ágyaik, amelyeken biztosítható az oxigénellátás: ha ilyen nincs, meg kell oldani, majd látunk példát arra is. De mi történt Bukarestben, mit ír erről a Maszol? Mit mond Raed Arafat, aki most államtitkári rangban koordinálja a járványügyi intézkedéseket, de korábban ő volt a romániai Sürgősségi Életmentő Szolgálat (SMURD) és légimentő-szolgálat alapítója?
„Bonyodalmat okozott péntek este, hogy a bukaresti Foişor ortopédiai klinikát COVID-kórházzá alakították.
Raed Arafat szerint erre azért volt szükség, mert a fővárosi kórházak intenzív osztályain nem maradt szabad hely, ezzel szemben a Foişor 20 ágyas intenzív osztályán csak három hely volt foglalt, és további 90 olyan ágya van, amelyen oxigénellátást lehet biztosítani. A katasztrófavédelem vezetője elmondta: a kórházban lévő, operációra előjegyzett, de nem sürgős betegeket, illetve a már megoperált pácienseket hazaküldték, azokat a pácienseket, akiknél a beavatkozás nem tűrt halasztást, más kórházakba szállítottak át.
Az egészségügyi minisztérium államtitkára szerint a döntést már reggel meghozták, ám az akció előkészítése elhúzódott, ezért estére maradt a betegek átszállítása más kórházakba. Andrei Baciu elnézést kért az érintettektől és ezek családjaitól.
Raed Arafat maga is elismerte, hogy „kellemetlenségeket” okozott a pácienseknek a költözés, de hangsúlyozta: a döntést azért kellett meghozni, hogy olyan betegek életét lehessen megmenteni, akik máskülönben nem jutottak volna megfelelő ellátáshoz. Az államtitkár szerint az akcióról egyeztettek az egészségügyi minisztériummal, a kórház vezetőségével és a bukaresti polgármesteri hivatallal is. „Ezek nehéz döntések, de szükségesek az emberek életének megmentése érdekében” – szögezte le Arafat.
Az egészségügyi miniszter szintén megerősítette: a klinika COVID-kórházzá alakítására vonatkozó döntést már péntek reggel meghozták, ám a kórház menedzsere „megengedhetetlenül elkésett” a szükséges dokumentumok kiállításával, ezért a páciensek egy része „sajnálatos helyzetbe került”.
Egyes páciensek rokonai elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a költöztetésre este került sor.”
Látjuk tehát: az alapvető hibát a kórház vezetése követte el a késéssel. Ez volt az a rés a pajzson, amit az AUR szélsőjobboldali-nacionalista-járványtagadó tüntetői megtaláltak és megtámadtak, ez volt a casus belli. A tüntetők akadályozni próbálták a betegek elszállítását, arra még lehetett volna hivatkozni, hogy az esti-éjszakai időpont erre nem alkalmas, de – nem erre hivatkoztak. Mit kiabáltak?
„Le a sátánista kormánnyal! Gyilkosok! Arafat, ne feledd, ez nem a te országod!”
Igen, Raed Arafat valóban palesztin származású, és nem, ebben a járványhelyzetben ez nem számít, de kicsit sem. Elsősorban kiváló orvos és jó szervező, ha lett volna más megoldás, biztos, hogy azt választja.
Az ügyben először Marcel Ciolacu, a most ellenzékből politizáló PSD elnöke szólalt meg – utóbbi időkben az erősen nacionalista jellegű román szociáldemokrata párt az AUR-ral versengve vagy inkább szövetségben lovagolja a járvány- és vírustagadás hullámát – „kriminálisnak” nevezte a történteket és azt mondta: börtönbe kellene vetni a felelősöket. Marcel Ciolacu szerint a hatóságok hónapokig „nem csináltak egyebet, csak hazudoztak”, ezért jutottak oda, hogy éjszaka kelljen kiüríteni kórházakat. Felszólította Klaus Iohannis államfőt, hogy „rúgja ki inkompetenseit”, és tegyen oda olyan vezetőt, akik „képes megmenteni a románok életét”.
Ezek után másnap, szombaton nem is csoda, hogy komolyabb tüntetést szerveztek a bukaresti Egyetem térre, mintegy ezer fő részvételével, melyen megjelent az AUR társelnöke, George Simion is. Mintegy véletlenül, mert épp arra járt, látott egy tömeget, gyorsan be akart állni a sor végére, mert hátha valamit osztanak, de az elejére sikerült neki, és onnantól ő vezette a vuvuzelás népet. Nem mellesleg, a hét szerdáján az AUR másik társelnöke, Claudiu Târziu szenátor valami csodálatos logikával magyarázta a pártvezetés szerepét a demonstrációkon:
„Nem mi szerveztük a tüntetéseket, de támogatjuk, nem mi vagyunk a szervezők, de vigyázunk, hogy tiszteletben tartsák az emberek jogait és joguk legyen a tiltakozáshoz. Nem mi vagyunk a szervezők, de ott vagyunk, hogy közméltóságként megbizonyosodjunk a dolgok békés lefolyása felől. Jogunk van ehhez.”
Persze, semmi közük a dologhoz, de ha úgy alakul, azért vezetik a gyűlést, értem én. Tekintetbe véve a múlt heti esetet, mikor Pitești városában egy ugyanilyen demonstráción a magyarok kihajítását követelték az országból, elmondhatjuk: az AUR közönsége elfogulatlanul és demokratikusan gyűlöl mindenkit, legyen az palesztin, zsidó vagy magyar, csak utálni lehessen valamiért. Magával a járvánnyal már kevesebbet foglalkoznak, hiszen szerintük az nincs is. Tehát láthatjuk: a romániai lezárás-ellenes mozgalom erősen szélsőjobboldali jelleget öltött, fanatikusan ortodox vallásossága miatt kissé emlékeztet a Vasgárdára is. Viszont egész komoly programot írtak a szerintük lényeges teendőkről, ebből idéznék:
„1. lépés: Indítsák újra a szolgáltatási szektort, beleértve a katonai rendeletek által kifejezetten lezárt ágazatokat is (oktatás, idegenforgalom és vendéglátóipar, szépségszalonok és edzőtermek, speciális orvosi szolgáltatások, például fogászat és szemészet, előadások és rendezvények szervezése, turizmus) megfelelő szabályokkal a COVID–19 terjedési kockázatának minimalizálása érdekében.”
Jé, ez magyar kormányprogram is lehetne, de a Mi Hazánk is valami ilyent írt az ultimátumában pár hete, hogy is volt csak?
„Szintén azt kérjük a kormánytól, hogy legalább a jelenlegi dél-koreai szintű intézkedéseket vezessenek be, és ne a gazdaság teljes lezárása felé mutató intézkedéseket – mondta Toroczkai. Kifejtette, Dél-Koreában nyitva lehetne az üzletek, mehetnek a gyerekek iskolába, számos rendezvényt meg lehet tartani, mint fogalmazott, sokkal szabadabb az élet az ázsiai országban. Ennek ellenére sokkal kevesebb a megbetegedések és a halottak száma.”
Térjünk vissza az AUR programjához:
„2. lépés. A helyi munkaerő felhasználása Románia fejlődéséhez. Jogalkotási, fiskális és gazdasági eszközcsomagok kidolgozása olyan ágazatok számára, mint például a mezőgazdaság vagy az építőipar, amelyek évek óta munkaerő-válságban vannak, hogy felszívják a meglévő emberi erőforrás-többletet.”
Ezt – aminek igen kevés köze van a világjárványhoz – csakis állami kényszermunka-programokkal és a munkaerő szabad áramlásának betiltásával érhetnék el, ami egyben kilépést jelentene az Európai Unióból. Annyi esze pedig a román népnek is van, a magyarnak nemkülönben, hogy ilyesmit önként sosem választana. De lám: a „vírusjobboldal” ilyen programmal lép fel.
Németországban az AfD nem a kivándorlást, hanem a bevándorlást nehezítené, hasonlóan szélsőjobboldali alapokon, ők a Deutsche Welle egyik felmérése szerint a szeptemberi német választásokon a querdenkerek 27 százalékának szavazataira számíthatnak, szemben a korábbi 15 százalékkal, ami bizony nagyon komoly emelkedés és a szélsőjobboldal erősödését jelzi.
Vírusháton, konteókon lovagolva tör előre a szélsőjobboldal Romániában is, Magyarországon is, Németországban is – és értsük meg, ezek a politikai kalandorok nem segíteni akarnak a járvány vagy a válság áldozatainak, ezek kihasználják a kritikussá váló helyzetet a hatalom megszerzésére. Mikor Budapesten valaki az AUR „maszkellenes” tüntetőinek tapsol vagy az AfD querdenkereinek mozgalmát tekinti példának jusson eszébe: ezek az emberek neki nacionalista ideológiájuk alapján ellenségei, nem barátai.
A maszkellenesség csak maszk, a lezárásellenesség pusztán álca: halálfejes rohamcsapatok vigyorognak mögötte.
Nem tudom, mi veszélyesebb: a járvány vagy ők, de a kettő együtt végzetes lehet az emberi civilizációra nézve.
A járványügy ne legyen politikai kérdés.
Soha és sehol.