Lássuk csak, ma miről legyen szó? Szokás szerint a lehető legnagyobb marhaságokról, mármint megtörtént marhaságokról, hiszen fontos dolgok is történtek ma, de azoknak egyelőre okosabb kivárni a végét. Akkor beszéljünk a Pride-ról, Mansa Musa császárról és arról, hogy mi a közük egymáshoz.
Elárulom: a világ összes többi országában semmi, csak nálunk lehet összehozni a kettőt.
Vegyük előbb a Pride-ot, mert az lesz még az egyszerűbb. Ugyan az sem egyszerű. Az a helyzet ugyanis, hogy tegnap délután még úgy nézett ki: az idei Pride-ot a Mi Hazánk tartja. Novák Előd nagyhangú bejelentést tett:
„Lefoglalta az LMBTQP-felvonulás elől a főbb budapesti közterületeket a Mi Hazánk Mozgalom több tucatnyi bejelentéssel, a tegnap 0 órakor megnyílt időpont után néhány másodperccel, számos vezetőnk ügyfélkapus hozzáférésével, miután az ún. Pride szervezői törvénysértő módon már a rendőrségi bejelentés előtt hirdetni kezdték a júl. 24-ei felvonulásukat. Hiába a lezárások, nekik bizony mindenképpen joguk van vonulgatni és vonaglani, sőt külföldi deviánsokat is ide szervezni szerte a világból.”
Még jelezte, hogy valamiféle „jogvita” alakult ki, és ezért bíróságra kerül az ügy, de hogy idén nem lesz Pride, az hétszentség, ami lesz helyette, azt ők szervezik. Hát szép tőle, hogy átvállalja a szervezés komol, nehéz feladatát, nem mondom, és az is igaz, hogy tavaly annyi szivárványos zászlót lopkodott össze a pesti éjszakában rohangálva a rendőrök elől, hogy végső soron a dekoráció egy része már adott is, megvan neki otthon, de lássuk, mit szólt ehhez a Pride? Ugyanis nekem Novák indoklása jogi-rendőrségi szempontból sántított.
„A Novák Előd által vágyott jogvita egyszerűen nem létezik, nem „foglaltak le előlünk” semmit. A Budapest Pride Felvonulás, mint minden tüntetés, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik. A gyülekezési törvény szerint abban az esetben, ha két demonstrációt azonos időpontra és helyszínre jelentenek be, a gyülekezési törvény azt a bejelentőt részesíti előnyben, aki hamarabb tette meg a bejelentést, ezek pedig mi voltunk. A járványhelyzet miatt jelenleg tilos tüntetést szervezni, ezért a rendőrség egy ún. feltételes tiltó határozatot adott ki a bejelentett gyűlésünkre, ami hatályát veszti akkor, amikor megszűnik a gyülekezések ideiglenes tilalma.”
Akkor tehát nincs jogvita, nem lesz mihazánkos Pride (pedig de megnéztem volna!), és borítékolható, mi következik: Novák elérte célját, bekerült a sajtóba egy napra, lám, én is írok róla, , hogy a fontos merénye kifordult medribül, majd betudja a „genderlobby” fondorlatainak. Ő is, mindhárom szavazója is.
De mi van Mansa Musával, a mali uralkodóval és mi köze a Pride-hoz vagy a gender-elmélethez?
Épeszű emberek fejében semmi. Sajnálatos módon a Hirado.hu egyes munkatársai másként látják a dolgot. A honlapjukon már megváltoztatták a címet, de a Facebook-oldalukon nem lehet, ott még az eredeti lead (felvezető) virít:
„A BBC már a gyerekeknél elkezdi a történelem genderelmélet szerinti hamisítását.”
Hát, ilyen ez a kis, a magyar M1 híradójához képest jelentéktelen BBC. Az írás honlapon található címe:
„Mali ismeretlen fekete császára „nagyszerűbb” volt, mint Nagy Sándor vagy a római cézárok”
azonban a genderelméletes mondat szerepel a felvezetőben ott is. Hiba volt kiemelni, ugyanis Mansa Musának sok köze nem volt semmi ilyesmihez, vagy ha mégis, arról nem tud a história. Akár lehetett is, de annyira nem volt fontos, hogy senki fel sem jegyezte. Nem a szexuális élete volt benne érdekes.
A Hirado.hu azon háborog az írásban, hogy a BBC készített egy kisfilmet, állítólag gyerekek számára, melyben nagynak és dúsgazdagnak nevezi az említett mali uralkodót. Reklamálja, hogy mennyivel nagyobb volt nála Nagy Sándor, aki szerintük a perzsa birodalom felett uralkodott (szerintem nem így hívták, de így illeszkedik a turáni-ószittya világbirodalom legendás világképébe náluk), mennyivel nagyobb volt Caesar, akinek méltatását sikerült Augustus Octavianus síremlékével illusztrálni, és mennyivel kisebb volt az övékénél Mansa Musa birodalma.
Hát rendben, kisebb volt, de azért nem szűkölködött. A BBC anyaga sem hibátlan, ők ugyanis arra fektették a hangsúlyt, hogy Mansa Musa „elfeledett” volna, és lám, semmit sem tudunk erről a nagy, fekete és muzulmán uralkodóról.
Van egy olyan gyanúm, hogy ha Mansa Musának szobra állna valahol, akkor pont ilyen alapon már nem állna, mert ledöntötték volna.
Akkor lássuk a tényeket.
Emberünk uralkodói családba született, éspedig 1280 körül. Ő volt a mali birodalom tizedik uralkodója, ami bizony azt jelenti, hogy rendes, központosított államiság volt akkoriban Mali területén. Ami ennél több: kiváló aranybányái voltak, a kor legtisztább aranyércét termelték ki belőlük, nem csoda, hogy a világ leggazdagabb emberének nevezték a maga idejében. Sokat is tett az országa fejlődéséért. A BBC rosszul mondja, hogy ő alapította volna Timbuktut, de az igaz, hogy ő csatolta Malihoz és ő virágoztatta fel, de annyira, hogy a városban négyszáz medreszét, vallási iskolát és egyéb tanintézetet alapított, sok mecsetet is építtetett, a tudósok számára a legnagyobbat, a Djinguerber nevezetűt. Nagy mecénása vilt a tudományoknak is, a költészetnek is, egyszer egy költő kétszáz kiló aranyat kapott tőle ajándékba, de másokkal sem volt szűkmarkú.
Azonban nem emiatt emlékezünk rá. Hanem a mekkai zarándoklata miatt. Történt pedig, hogy rászánta magát erre az útra – hithű muzulmán lévén csak nem zarándokolhatott Compostellába Mekka helyett – és nekiindult a Szaharának, mert az volt útban. De nem egyedül ment. A királyi karaván 60 ezer emberrel indult útnak. Teljes udvartartását magával vitte, valamint katonákat, kereskedőket, 12 ezer rabszolgát, kecskéket és bárányokat, lábasjószágot, sőt, több száz teve cipelte Mansa Musa kincseit. A kalandnak több ezer kísérője esett áldozatul a sivatagi átkelés során.
Rabszolgákat vitt magával?
Bizony, rabszolgákat. A kincses Mali nem csak arannyal kereskedett, hanem már nagyon hosszú ideje emberekkel is. Már csak ezért is kínos mostanság politikai szempontból elővenni Mansa Musát, az ő korában és környezetében viszont ez természetes volt. Azért egyezzünk meg: maguk a rabszolgák a legkevésbé sem találták annak.
Hanem az igazi galiba, ami miatt feljegyezték a krónikák a nevét mindenfelé, még Európában is, az volt, hogy a hatalmas vagyonával megérkezett Kairóba, költekezni kezdett és szó szerint bedöntötte az egyiptomi gazdaságot. Lezuhant az arany értéke a tengerszint alá, tíz évig hiperinfláció volt, Mekkából hazafelé taszított még egy nagyot Egyiptomon: felajánlotta, hogy hitelre kölcsönveszi az általa piacra öntött arany egy részét. Ez a húzás méltó lett volna akármelyik mai tőzsdecápához vagy kínai hitelcsapda-politikushoz is, pedig lehet, hogy nem akart rosszat, csak ilyen srófra járt az agya.
Aztán hazament, Malihoz csatolta Timbuktut (erre a zarándoklat után került sor), felvirágoztatta, mint már említettem, és uralkodott, míg meg nem halt. Még a fiai is örökölték a trónját.
Szóval, akkori szempontok szerint dicsőséges uralkodó volt a maga módján, és Timbuktut mindenképpen a javára kell írni, ahogy a tudományok és művészetek támogatását is. Ellene szól ma a rabszolga-kereskedelem, egyáltalán, a rabszolgatartás és az, hogy képes volt szétbulizni egy teljes államgazdaságot, mintegy mellékesen. Szóval, a BBC érdekes, de több arcú figurát talált, ahogy az M1 is, csak míg a BBC legalább sejtette, kiről van szó, az M1-nek fogalma sem volt róla.
De hogy mi köze lehetett Mali egyik középkori uralkodójának a gender-elmélethez, azt már tényleg csak a Hirado.hu tudja.
Lehet, azt hitték: Mansa Musa a Pride-ra ment Kairóba.
Más magyarázatot nem találok.