Vannak furcsa, nagyon furcsa dolgok ezen a kerek világon és a független sajtó azért létezik, hogy ezekre felhívja a figyelmet. Megválaszolni nem mindig tudjuk a felmerülő kérdéseket, a mi képességeink sem határtalanok, de legalább felvetjük őket, hogy aztán senki se reagáljon.
Ma például azt kérdezzük: miért volt két különböző B9-es csúcstalálkozó?
Mert kettőnek kellett lennie, az egyikről az MTI számolt be, a másikról a román nyelvű sajtó. Az MTI nyomán a magyar sajtó is az egyikről írt, már, aki írt egyáltalán (a 24.hu az MTI-összefoglalót használta, a Magyar Hírlap pedig leginkább csak Áder János felszólalását taglalta), de gyanús, hogy a másik volt a valódi.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a Bukaresti Kilencek online találkozója elég fontos esemény volt. A NATO keleti tagállamainak államfői vettnek részt rajta, amolyan kis, közép-kelet-európai NATO-csúcs, ahol megállapodnak a közös pontokban és megvitatják az ellentéteket. A tárgyalások végeredményéről tegnap este adtak ki közös közleményt a résztvevők. Ennek a szövegével van gubanc: ugyanis az MTI magyar változata mintha kissé tendenciózusan tömörítené az okmány tartalmát. Azt írják ugyanis:
„Bukarest, 2021. május 10., hétfő (MTI) – Védelmi és elrettentő szerepe erősítésével válaszol a NATO a közvetlen szomszédságában megnyilvánuló, biztonságát fenyegető orosz agresszivitásra. A szövetség ugyanakkor készen áll az érdemi, konstruktív párbeszéd rendszeresítésére, amikor Oroszország akciói ezt lehetővé teszik – hangoztatta hétfői nyilatkozatában a B9-országcsoport.
A védelmi szövetség közép-kelet-európai tagállamai – a Bukaresti 9-ek (B9) – hétfőn tartották online csúcsértekezletüket, s ezt követően adtak ki közös nyilatkozatot, amelyet a házigazda szerepét a lengyel államfővel közösen ellátó román elnök sajtóirodája tett közzé.
A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik „a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket”. Megerősítik elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása iránt, illetve kiállnak Georgia, Ukrajna és Moldova függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett.
A B9-ek a júniusi brüsszeli NATO-csúcs előtt hangolták össze álláspontjukat. A nyilatkozat leszögezi: az Amerikai Egyesesült Államoknak kulcsszerepe van Európa biztonságában, amely a szövetségesek összetartásán és szolidaritásán alapul, a védelmi szövetségnek pedig nyitottnak kell maradnia a csatlakozni óhajtó demokratikus államok előtt.
A kelet-közép-európai NATO-tagok (a balti államok, a visegrádi országok, Románia és Bulgária) államfőinek távértekezletén Joe Biden amerikai elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett.
Az online csúcstalálkozó utáni, Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtónyilatkozatában Iohannis a szövetséges csapatok, köztük az amerikai erők jelenlétének növelését szorgalmazta Romániában, illetve a NATO keleti szárnyának déli részén. Szerinte Oroszország destabilizálja a Fekete-tenger térségét, ezért szükségesnek nevezte a NATO elrettentő képességének megerősítését, és az amerikai katonai jelenlét növelését a Fekete-tenger térségében.
Iohannis üdvözölte, hogy az amerikai elnök szerint a transzatlanti együttműködésnek nemcsak az óceán két partjára kell kiterjednie, hanem egész Európát magában kell foglalnia a Balti-, illetve a Fekete-tengerig.
Románia a maga részéről kész növelni hozzájárulását a közös biztonsághoz, ennek szellemében az ellenállóképesség erősítését célzó euroatlanti központot hozott létre – jelentette ki a román államfő.
Duda a B9-ek közös fellépésének tulajdonította, hogy ma már a közép-kelet-európai NATO-országok katonái is kölcsönösen hozzájárulnak egymás biztonsága erősítéséhez, az amerikai katonák jelenlétét pedig a béke és biztonság legfőbb garanciájának nevezte ebben a térségben.” (MTI, kiemelés tőlem)
Elnézést, muszáj volt az egészet idézzem, ha már észrevételeket teszek róla. Éspedig azt az észrevételt teszem, hogy nem ez áll a közös közleményben. Mondjuk nem az ellenkezője, de – ennél jóval több. Tehát, mielőtt munkát kap a Budapesti Ügyvédi Kamara az MTI-től, azt nem állítom, hogy hazudnának, de azt igen, hogy a közleménynek egyes, kulcsfontosságú részeit kihagyták. Elolvastam ugyanis az eredetit, románul, gyakorlatilag minden fontosabb ottani orgánum közölte, én speciel a Digi24-et használtam, de mivel hivatalos, diplomáciai iratról van szó – és ezért elég hosszú is, jóval hosszabb az MTI anyagánál – mindenhol szó szerint ugyanaz jelent meg, ilyesmin nem szabad változtatni. Olyan a diplomáciai közlemény, mint a Jelenések Könyve, amiben a huszonkettedik fejezet végére oda van írva:
„Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, a mik e könyvben megírattak.”
Csak a sajtó és a politika esetében nem a Mindenható intézkedik a megbabrált szöveg ügyében, hanem a nagyon is földi és jóval közelebb tartózkodó hatóságok. Szóval, ilyesmit egyben illik közölni, ha nem akarunk bajt. Csakhogy… mit is ír az MTI, amit kiemeltem?
„A nyilatkozatban a B9-ek kifejezik szolidaritásukat Csehországgal és Bulgáriával és elítélik a NATO-országok területén elkövetett orosz szabotázs-cselekményeket.”
Hát, az eredetiben ez másképp néz ki. Mintha bővebben szólnának erről.
„A NATO-nak minden stratégiai irányból különálló fenyegetésekkel és kihívásokkal kell szembenéznie. Oroszország agresszív fellépése és növekvő katonai jelenléte a NATO közvetlen szomszédságában, beleértve a közelmúltbeli eszkalációt a Fekete-tengeren, Ukrajna határain és a törvénytelenül elcsatolt Krímben, valamint agresszív hibrid tevékenységei továbbra is fenyegetik az euroatlanti biztonságot és kihívást jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára.
Elítéljük Oroszország szabotázscselekményeit a Szövetség területén, amint azt a csehországi Vrbětice lőszerraktárában 2014-ben történt robbanások is bizonyítják, amelyek súlyosan sértik a nemzetközi jogot. Ezenkívül aggodalmunkat fejezzük ki a Bulgária területén tapasztalható hasonló viselkedésmintáról szóló jelentések miatt, amint azt a Szófiában folyó vizsgálatról szóló bejelentés is jelzi. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk szövetségeseinkkel, a Cseh Köztársasággal és a Bolgár Köztársasággal.
A terrorizmus továbbra is fenyegetést jelent mindannyiunk számára. A hibrid hadviselés, a dezinformáció és a hazugságok célja, hogy bizalmatlanságot keltsenek társadalmainkban, végső céljuk pedig az, hogy aláássák demokráciáink alapjait és aláássák egységünket. A határainkon túli instabilitás szintén hozzájárul az illegális migrációhoz. A szövetségen belül továbbra is éberek maradunk annak biztosítása érdekében, hogy Afganisztán ne váljon ismét a terroristák menedékévé.” (Digi24, kiemelés szintén tőlem)
Hát, ez biza nem egy odavetett mondat: sőt, a közös közleménynek majdnem a negyede. Ez Moszkva politikájának és módszereinek nagyon szigorú leleplezése és elutasítása, elítélése, elhatárolódás tőlük: mi több, mivel minden államelnök aláírta, egyetértett vele, ez a magyar kormány hivatalos véleménye is. Mármint az egyik hivatalos véleménye, mert több kell legyen.
A másik az, hogy Moszkva nagy testvérünk és barátunk, akinek csak hálával tartozunk. Ezt hívjuk hintapolitikának, mikor mindenkinek azt mondja az ember, amit az illető épp hallani akar (mármint a külpolitikában, belpolitikában ugyanezt „populizmusnak” nevezzük). Rendben, ez egy darabig működhet is, így lavírozott az Erdélyi Fejedelemség a Fényes Porta és Bécs között, míg bírt, bár örökké nem tehette, el is bukott: de a mai Magyarország legalább négy-öt világpolitikai tényező között próbál hintázni, ami az akkorinál is sokkal nehezebb feladat. Már nem hinta vagyunk, hanem lengőteke.
Hol megvétózzuk Kína elítélését, mint a minap tettük, hol megvédjük Ankarát, arra is volt már példa, hol Moszkva pártjára kelünk Brüsszelben, hol meg – mint a mellékelt ábra mutatja – elítéljük ugyanazt a Moszkvát, amely közben a legjobb barátunk. Menni fog ez, egy darabig, de törvényszerű, hogy egyszer csak összeomlik az egész kártyavár.
Azt nem értem, az MTI mit gondolhatott, mikor három bekezdést összefoglalt egy, meglehetősen semmitmondó mondatba? Hogy akkor majd Moszkva nem tudja meg, mihez csatlakoztunk?
Ne tessék Moszkvát ennyire lebecsülni. Ahogy nekem megvan a közlemény teljes szövege, megvan nekik is, sőt, le merném fogadni, hogy nekik jóval előbb megvolt. Szóval, tudják ők mi van benne, legrosszabb esetben a román sajtóból. De tudták már az első pillanatban is.
Akkor miért kellett lerövidíteni? Az tény, hogy nem írtak bele semmit, nem hamisították meg a hírt, de azért az értelme így is megváltozott alaposan. Kinek szólt ez a rövidítés?
A magyar olvasóközönségnek, aki így talán nem tudja meg, hogy időnként kicsit távolodunk Moszkvától? Nem bolond a magyar olvasó, látja annak a jeleit, ha másból nem, a Pekinghez való dörgölőzésből és Ankara megsüvegeléséből. Vagy tán nem is távolodunk, csak épp mindig azt tesszük, ami pillanatnyilag hasznosnak tűnik? Akkor bizony magyar diplomáciai doktrína tán nincs is, csak folyamatos improvizáció, kapkodás, megfelelés korábbi ígéreteknek és handabandázás.
Mindenesetre alaposan sikerült meghúzni a szöveget és kijelenthetjük: semmi haszna vagy értelme nem volt.
Annyi esetleg, hogy így a közlemény hangsúlya eltolódott, kicsit elsikkadt, és mivel a magyar szerkesztőségek nagy részében az MTI-ből állítják össze a hírrovatot, minden kritika és ellenőrzés nélkül, a legtöbb lapból ki is maradt a hír.
Hiszen abban nem volna semmi érdekes, hogy minden maradt a régiben, eddig is szövetségesek voltunk, ezután is azok leszünk, csak Romániában több lesz az amerikai katona és lesznek még hadgyakorlatok a Fekete-tengeren. Ez Budapesten nem sokakat érdekelt volna, az orosz politika elítélése, az attól való elhatárolódás annál inkább.
Csak az kimaradt a hírből.
Hát, micsoda véletlenek vannak…
Mondom, csak egy megoldás van: két csúcstalálkozó volt, két közös közleménnyel, az egyikről tudósított az MTI, a másikról mindenki más.
Ez az egyetlen ésszerű magyarázat.
Mert az hihetetlen volna, hogy hivatalos, diplomáciai közleményeket az MTI szerkesztgessen és beléjük húzzon. Azt én nem hiszem el.
Ja, de.
El kell hinnem.
Ugyanis így történt.