Szele Tamás: A Kampánygép

A Kampánygép voltaképpen egy igen egyszerű szerkezet, rokona Watt gőzgépének, más kérdés, hogy mindig eltátjuk a szánkat a működésétől, de hiszen erre a célra is tervezték. 1990 óta elég sokat láttam már működni, nekem újat nem mutat, csodálom is, hogy van akinek igen.

Mégis mostanában minden nap ezzel a készülékkel kell foglalkoznom. Mostanában? Igazából mindig, ugyanis a Fidesznél általánosan elfogadott alapelv, hogy „a választási kampány akkor kezdődik, amikor az előző véget ér” és ehhez nagyon szigorúan tartják is magukat. Tulajdonképpen 2002 óta élünk egy állandó és totális választási kampányban, 2010 óta meg mindenképpen ez a helyzet, csak sokan nem veszik észre, mert el vannak foglalva azzal, hogy élnek, nekem viszont muszáj látni, mert a munkámhoz tartozik.

Egyre hangosabban őröl a malom, a Kampánygép, egyre agresszívabban darál, minden újraindításkor durvább a működése, le merem fogadni, emberhalál lesz a vége annak, hogy ennyire erőltetik az üzemelését, de nincs megoldás, nincs megállás, nem pihen soha, csak négy évente újraindul.

Hogy miért a kormány kampánygépét emlegetem? Azért, mert

      1. az övék a legnagyobb, legerősebb,
      2. mert a különböző más politikai alakulatok, csoportok kampányát úgyis beléhányják, átdarálják rajta, az a KESMA dolga és én nem veszem el a kenyerüket.

Ma is nézegetem a kormánylapokat, mint mindig: hát, bonyolultabb vagy finomabb nem lett a kütyü. Rozoga mechanizmus, kopnak is az alkatrészei, az látszik, hogy eredetileg hírrel etették az egyik oldalán, és kijött a másikon a propaganda, csak már lötyögnek a tengelyek, rozsdásodnak a csapágyak, meglátszik, hogy mindig csak a teljesítményt növelték, de a karbantartásra senkinek nem volt gondja. Alig pár különböző termék jön ki a folyamat végén, azokat is előre ismeri már az ember.

Az első és leggyakoribb az a műdarab, mikor valakire rátámad a falka, és egyre többen csattogtatják a fogukat a torka körül, arra is mondtam az előbb, hogy lehet abból emberhalál, és inkább előbb, mint utóbb, ha valamelyik toportyánféreg megfeledkezik arról, hogy neki az üvöltés, fenyegetés a dolga és nem a harapás. Vagy ha egy gyengébb jellem hisz nekik, volt már Budapesten késelés Free SZFE-s maszk miatt. Mondanám a mamelukoknak, hogy vigyázzanak, nem akármivel játszanak, a verbális lincselés nem tréfadolog, de jól tudom – épp tegnap írtam meg róluk – hogy ez a munkájuk, ebből élnek, azt hiszik, ha nem így tesznek, éhen fognak halni. Nincsen erre orvosság egyelőre.

A másik termék a fröccsöntött világvége, mely természetesen az átkozott Brüsszelből érkezik, a liberalizmus bűzös leheletével. Tucatáru, vásári portéka, céllövöldébe illő, ócska bóvli, hurkapálca végére való Armageddón, gipsz Apokalipszis. Mégis ömlik a Kampánygépből, ugyanis univerzális, nem lehet vele nagyon mellé lőni, a megélhetést viszont biztosítja. Mai példa rá Fricz Tamás terméke a Magyar Nemzetból, már a címe is beszédes:

Rettenetes, ördögi csata vár ránk”

Esküszöm, ha horrorfilmeket írna, jobban keresne. Csak a filmszakmában nem lehet állandóan ugyanazt a sztorit eladni, időnként nem árt egy-egy új ötlet. Mindenesetre ez a dolgozat jól illik a mostani kampány euroszkeptikus vonalába:

Európai Unió: menni vagy maradni? – ez itt a kérdés. Amire megítélésem szerint még mindig az a válasz, hogy maradni, amíg csak lehetséges s amíg még érdemes. De csak addig éri meg maradni, amíg lehetséges és érdemes.”

Jó, de miért érdemes? Kinek miért, én a mostani állapotot eléggé előnyösnek találom. A szerző nem.

Ha azonban az unió megköveteli tőlünk (és a többi tagállamtól), hogy csak egy meghatározott módon éljünk, különben minden módon büntetnek bennünket, akkor sajnos mégis újra kell gondolnunk a tagságunkat. Ha egyszer kibírhatatlan légkört teremtenek körülöttünk, akkor már nem ördögtől való felvetni, átgondolni a kilépés lehetőségét.”

Hát, ezzel a felvetéssel épp nem segít a kormánypártnak, ugyanis a magyar átlagpolgárnak sokkal inkább érdeke, hogy benn maradjunk, minthogy kilépjünk – magyarázhatja akárhogyan is, de senki sem akarná magára zárni a düledező ház ajtaját-ablakát földrengés idején. Márpedig egy kilépés azzal járna, hogy az egész kontinensen sehol sem vállalhatnánk munkát vízum és különleges adózás nélkül, nem volna számunkra hely sehol, itt kéne robotolnunk a nagyurak földjein. Elhiszem, hogy a szerzőnek ez megfelelne, nekem és sok millió polgártársunknak nem.


Az írás további része annak megmagyarázásával telik, hogy miért lenne jó mindenkinek az, ami igazából csak a szerzőnek volna hasznos és arra sem vennék mérget. Valamint kell a békemenet, nagyon kell, nem tudjuk, mi hiányzik.

Lássuk a Kampánygép harmadik tipikus termékét.

A tömjénfüstöt. Nem egyházi értelemben használom a kifejezést, de amikor sem nem támad valakire falkában a propagandasajtó, sem nem akar az olvasójába sulykolni valami orbitális marhaságot, akkor tömjénez. Ha valamelyik párt- és/vagy állami vezető ír, netán mond valamit, azonnal odarohan és hanyatt esik az elhangzottak zsenialitásától. Vagy ha nem hanyatt, hát hasra.

Erre ma két alkalma is van, az egyik a tegnap aláírt nyilatkozat, amiben Európa tizenhat, többnyire „szuverenista” és szélsőjobboldali pártja állított valami olyant, hogy Brüsszel „szuperállam” kialakítására készül, tehát fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! Szó nem volt soha szuperállamról, de mivel Orbán Viktor aláírta, azóta szentírás, és kötelező hinni ebben a mumusban is.


Orbán meg azért írta alá, mert a mostani kampány első pillérének tényleg az Unióval való szembehelyezkedést szánja. A másodiknak a homofóbiát, a harmadiknak a sorosozást, negyediknek a járvány esetleges újabb hullámát, csak az nem biztos, hogy lesz, úgyhogy tartaléknak kell egy ötödik is, a migránsozás, az már bevált. Lehet még számítani a bankhitel-törlesztési moratórium mindenáron való fenntartására is a választásokig, és csak addig, ugyanis a moratóriumban részt vevők nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerülnek majd annak végeztével, és ha nagy mennyiségű hitel dől be rövid idő alatt, az károsan befolyásolná a választások előtt a közhangulatot.

Ezekről a témákról, tessenek majd megfigyelni, minden nap kapunk majd valamit a Kampánygéptől. De Orbán is gondoskodik arról, hogy ki ne fogyjon az alapanyagból: tegnap reggel járványozott, délután brüsszelezett, ma másik alkalmat adva a tömjénezésre, migránsozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztavatásán. Mit is mondott? 

A baj azonban már itt van a kertek alatt. Déli határainkat most is migránsok csoportjai ostromolják. A rajtuk élősködő embercsempészek, a közéjük vegyülő terroristák és radikálisok hadával együtt. Egyre-másra jönnek a hírek brutális bűncselekményekről, amelyeket olyan emberek követtek el, akik visszaéltek az őket befogadó ország bizalmával. Soha nem gondoltuk volna, hogy lesznek olyan európai nagyvárosok, ahol már nem érzik magukat biztonságban az emberek. A mi városaink és falvaink ehhez képest ma a béke és nyugalom szigetei. Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország Európában, ahol nemcsak a többség, de minden kisebbség is nyugodtan élhet. A biztonságra is igaz az a régi magyar törvény, hogy csak az a miénk, amit meg tudunk védeni.”





Egyszerű készülék ez a Kampánygép, egyszerű és pocsékul dolgozik, nincs már alkatrésze, ami ne lenne kikopva.

Új korában is utáltam, hát még most.

De zakatol, mert fűti mindenki, akinek érdeke, miniszterelnöktől betűmamelukig. Fűtik, pedig csak háromféle bóvlit képes már legyártani, azokat is olyan minőségben, hogy eladni már alig lehet őket.

De fűtik, pöfög, zakatol, működik.

Hogy én mennyire unom már ezt a soha meg nem álló masinát…


Oszd meg másokkal is!