Kérem, ma nagy fába vágom a fejszémet, ugyanis valami olyasmit írok meg, amiről egyelőre szinte senkinek nem lehet fogalma – egy olyan leleplezést, ami még meg sem történt. Van rá egy hajszálnyi esély, hogy el is marad, bár egyelőre úgy látom: ellenbotránnyal van dolgunk.
Persze az ellenbotrány kitörése megköveteli, hogy legyen eredeti botrány is. Hogyne volna, zeng tőle a sajtó még függetlennek megmaradt része: nagyon komoly megfigyelési ügyre derült fény, sőt, voltaképpen gyanús, hogy két ügyről van szó: az egyik az NSO-cég Pegasus szoftverével kapcsolatos, a másik a Candiru cég esete, amiről írtam is a Zónába pár napja. Az NSO-val is foglalkoztam ma a Huppa.hu hasábjain, azt meg itt lehet megtekinteni. Percről percre durvább, vadabb hírek, adatok érkeznek, tulajdonképpen folyamatosan kéne frissíteni a témával foglalkozó írásokat, de arra nincs idő és energia: mindenesetre követem az eseményeket, mert ez a Magyar Nemzeti Watergate.
Érdekesebbek a kormányoldal első reakciói. Tulajdonképpen nincs is sokféle: az első az, hogy „Sajtóhírekkel nem foglalkozunk” (Novák Katalin), tehát a téma hárítása. Erre emlékeztet Szijjártó megszólalása is:
„Erről a vélelmezett adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkezem. Megkérdeztem a felügyeletem alá tartozó Információs Hivatalt, akik tájékoztatást adtak arról, hogy semmifajta együttműködést ebben az ügyben nem folytattak sem az izraeli, sem más titkosszolgálatokkal, a szóban forgó technikai eszközt, nevezzük szoftvernek pedig nem használja az Információs Hivatal, és arra vonatkozólag semmifajta megállapodást nem kötött. amikor pedig azt mondom, hogy nincs tudomásom valamiről, akkor kormányzati álláspontot közlök, magyarán a kormánynak nincs tudomása ilyen típusú adatgyűjtésről.”
Én meg három fehér ruhás, liliomos szűzleányka vagyok, és épp körtáncot lejtünk egy márvány szökőkút körül. Na, ne nézzük már egymást ennyire hülyének. Varga Judit is biztonsági, sőt, csökkentett üzemmódba kapcsolt: kizárólag Brüsszelről és Európa jövőjéről kommunikál az éjjeliedény kiborulása óta, pedig ha valakinek, hát neki tudnia kellett minden lehallgatásról, megfigyelésről, ugyanis ő adja rá az engedélyt, mint szakminiszter. De nem tud, jelenleg a drámai szendét alakítja a haknibrigádban.
Egyáltalán, senki nem tudott semmiről, de annyira, hogy ez a semmi nincs is, tegyünk úgy, mintha nem lenne, gyorsan be vele a szőnyeg alá, tagadjuk le. Horváth József titkosszolgálati szakértő a Magyar Nemzet hasábjain afelől is kétségeit fejezi ki, hogy „egy csúcstechnológiát képviselő izraeli fejlesztésű kémszoftver bármilyen nyomot hagyhat a telefonokon”. Ez egy nagyon érdekes logika, körülbelül úgy működik, mint a régi vicc:
– Miért piros az elefánt szeme?
– Hogy el tudjon bújni a cseresznyefán. Láttál már elefántot cseresznyefán?
– Soha.
– Ugye, milyen jól elbújt?
Itt is az lenne a profi megfigyelés jele, ha nem lenne semmi jele. Így, hogy van, ez vagy nem profi, vagy nem megfigyelés, mármint szakértőnk szerint.
De ez a valóságlehárítás nem elég, valószínűleg már izzanak a kormányzati agytrösztök, keresik az elfogadható magyarázatot a történtekre (az az érzésem, valamilyen különösen vad és életszerűtlen rablómesét fognak összehozni, egyelőre csak annyiban vagyok biztos, hogy lesz benne Soros és talán transzszexuálisok is…), azonban sárkány ellen sárkányfű, szenzáció ellen antiszenzáció!
Mi virít a Magyar Nemzet online kiadásának főcímeként?
„Anonymus: 4,5 milliárd forint EU-támogatást zsebelt be egy politikus és holdudvara”
Mi a csoda, leleplező anyag a kormánymédia zászlóshajójában? Sőt, ennek reggel már volt egy beharangozója is, mely szerint:
Ütik a dobot, verik a cintányért, harsonáznak: ide tessék figyelni, ne amoda, itt van ám az attrakció! Bár én mondjuk abban semmi, de semmi szenzációt nem látok, hogy egy politikus kétszínű és sikkaszt. Hogy melyik az? Nem mindegy? Kevés kivétellel – mert azért van kivétel – bármelyik, szinte mindegy is. Akár vaktában ki lehetne választani. Esetleg kiszámolni, ec-pec-kimehetsz alapon. De lássuk, miről van szó?
Nem hittem volna, hogy nekem lehet újat mondani a magyar online sajtóról, nem akkora világ az, amekkorának kinéz, de most sikerült. Ma tudtam meg, hogy körülbelül május óta létezik egy „Bennfentes” című kormánypárti híroldal, a Facebook-oldalának a mottója kicsit becsapós, mert azt írja:
„Szemben az árral: hírek és sztorik, amiket a propagandamédiában nem találsz meg.”
ellenben dől belőle a kormánypropaganda. A mostani megfigyelési ügyről például azt írja:
„Őrült konteóval és bizonyítékok nélkül rángatja a kormányellenes média az ellenzéket”
de most nem erről beszélünk, hanem arról, ami a valódi főcímük, és ami az összes kormánymédiumban vezető hír. Azt mondják az első írásukban:
„Motoros futár érkzett a bennfentes.net szerkesztőségébe vasárnap délután. A futár csengetés után kollégánk kezébe adott egy címzés nélküli borítékot, amelyben egy fehér pendrive volt. Az adathordozóra pedig egy videó volt feltöltve, amelyen egy Anonymous-maszkos alak egy üzenetet olvas fel. Az alak azt ígéri, hogy hamarosan le fognak buktatni valakit. Állítása szerint egy kétszínű politikusról van szó, aki kettős játékot űz.”
Mindent tudunk hát, drága Herceg, még azt is, hogy a pendrive színe fehér volt. Ja, mindent mégsem tudunk: például azt a kis, elhanyagolható ténykörülményt nem ismerjük, hogy kiről van szó? Hátha a második írásból kiderül.
„Újabb felvétel érkezett a bennfentes.net szerkesztőségébe. A vasárnapihoz hasonló módon, hétfő reggel is egy motoros futár hozott egy pendrive-ot, hasonlót mint vasárnap délután, csak most fekete színűt.”
Meg vannak akadva ezek az emberek a pendrive színével. Kivárjuk, míg végigmennek a teljes Pantone-skálán, vagy nekiállnak leleplezni?
„Az adathordozón ismét egy Anonymous-álarcos alak jelent meg és olvasott fel egy szöveget, amelyben azt mondja: egy politikus és a hozzá kapcsolható cégek négy és fél milliárd forint európai uniós támogatást és 300 millió forintnyi állami támogatást nyertek el. Ahogy Anonymous fogalmaz: Annyit még segítek, hogy a politikus, akiről szó van, négy és fél milliárd forintnyi EU-támogatást vett fel saját és haveri cégein keresztül. Ja, és 300 millió forintnyi állami közbeszerzést is el tudtak hozni. Jó dolguk van a politikusoknak! De ki lehet ő? Ha eltaláltátok, újra jelentkezem!”
Mi van akkor, kérem, tényfeltárunk vagy barkochbázunk? Hagyjuk a kisded játékokat, esetleg ne szavazzuk meg egyenesen, melyik politikus legyen a delikvens? Itt nyilvánvalóan vagy időhúzásra játszik valaki, vagy fel akarja csigázni az érdeklődést. Sajtóban ez nagyon rossz taktika, majdnem mindig visszaüt. Több lehetőséget lehet elképzelni azzal kapcsolatban, amit látunk.
-
- Valaki vett egy Anonymous, illetve Guy Fawkes-maszkot és most szélhámoskodik. Ha a Bennfentes szerkesztője képes volt hitelt adni neki, és elkezdeni ezt a játékot a végeredmény ismerete nélkül, akkorát fog bukni, amekkorát érdemel, a sajtóban körültekintően kell eljárni. De nem hinném, hogy erről lenne szó, annyira elkötelezetten kormánypárti orbánumot látunk: nem kockáztatnák meg, hogy a végén kiderüljön, esetleg valamelyik kormányközeli figura sáros. Ha ezt valaki elkezdte, akkor úgy kezdte el, hogy tudja, mi lesz a vége.
- Azonban milyen érdekes, hogy ez a botrány pont most tör ki, amikor dühöng egy másik is, a túloldalon. Erről írtam, hogy ellenbotrányt látunk. Hanem akkor kell legyen majd főszereplője is. Tulajdonképpen nincs is szó nagy összegről, egy fél stadion ára ez, nem több: ennyit megérhet a kormánynak is, hogy elterelje a közfigyelmet. Parasztáldozat várható talán, odadobnak a közönségnek egy második-harmadik vonalbéli, valóban sikkasztó cimborát? Vagy, ami még jobb, egy ugyancsak másod-harmadvonalas ellenzéki képviselőt?
- Valószínűleg igen. A történet bombasztikus külsőségei – névtelen informátor, maszk, torzított hang, időhúzás, sejtetések, találgatások – mind úgy néznek ki, ahogy Móricka a nagybetűs Oknyomozó Sajtót elképzeli (és ahogy az sosem nézett ki). Valahogy van egy „Ördög Ügyvédje”-hangulata a dolognak, amiből végül politikai értelemben lett ugyan leleplezés, csak büntetőjogi értelemben nem. Borkai esete nagy veszteséget okozott a kormánypártnak, mi van, ha ellopták az ötletet és most maguk próbálják hasznosítani? Hasonlítana a dolgok fideszes elintézési módjára.
Szóval, erős a gyanúm, hogy a mese végén bárkit is nevezzen meg a hűdetitokzatos Anonymous, nem az a fontos ebben a játékban, ki lesz a hunyó. Az a fontos, hogy játsszunk vele, figyeljünk rá, addig sem foglalkozunk a valódi bajokkal, az igazi botránnyal.
Azzal együtt, hogy megjósolom: a valódi megfigyelési ügyben a kormány minden eszközét be fogja vetni, lejáratástól nyílt hazugságig és akár letartóztatásokig, házkutatásokig, mert most az egyszer nagyon elcseszték a dolgot és nem lehet letagadni. Illetve meg fogják próbálni, csak nem megy majd nekik, ennek a leleplezésében a fél világ részt vett, mellesleg a háromszáz magyar ügyfél csak kis töredéke az NSO által világszerte megfigyelt ötvenezer személynek.
Ezt a nagyvilág nem fogja meg nem történtnek tekinteni Orbán Viktor nem is olyan szép két szeme kedvéért. Azért a búbánatos, zöld pillantásért.
A világ ezt a botrányt nem bocsátja meg, persze főleg az NSO-nak és a Candirunak nem – de hátha legalább Magyarországon mással foglalkoznának az emberek? Gyorsan, legények, eszkábáljunk kereplőt, csattogtassunk a karikással, kolompoljunk, elő a köcsögdudákkal is, arra a lármára figyeljenek, amit csapunk, ne a viharra, ami már a nyakunkon van! Hátha elmarad vagy nem veszik észre a nagy időt.
De észre fogják venni.
Akkor is, ha a kormánypárt vagy valamelyik szolgálat feltalálja ellene a csőben a lyukat, a meleg vizet, a spanyolviaszt és az Ördög Ügyvédjének saját verzióját.
Jön a vihar, hölgyek-urak, nem kerülitek el.
