Vannak hírek és vannak olyasmik, amik a megszólalásig hasonlítanak a hírre, csak sajnos megszólalnak, és kiderül, hogy nem azok. Mára mindkét kategóriából jutott, van, ami lényeges, van ami annyira lényegtelen, hogy magam is csodálom, felnőtt emberek miért foglalkoznak vele.
De ha foglalkoznak, akkor csak lehet némi fontossága, ha nem is sok.
Azért vegyük előbb azt, ami befolyásolhatja a mindennapi életünket: a járványhelyzet kezd komolyra fordulni. A Fővárosi Operatív Törzs mai megbeszélésén dönt arról, hogy a fővárosi önkormányzat által fenntartott bentlakásos intézményekben (főként az idősotthonokban) ismét bevezetik-e a látogatási tilalmat, illetve újra korlátozzák-e a kijárást. Arról is egyeztetnek, hogy a fővárosi önkormányzat óvodáiban kötelezővé tegyék-e a dolgozók számára a maszkhasználatot, ezt néhány kerületben már előírták. És oka is van ennek: a mai hivatalos jelentések szerint tegnap összesen 1701 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 852 214 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 44 beteg, így az elhunytak száma 30 611 főre emelkedett.
Most, hogy elmúlt minden beígért tömegrendezvény, de még a vadászati világkiállítás is, a nemzeti ünnep is, már tényleg csak a Budapesten vendégeskedő Marine le Pennek kell elmennie ahhoz, hogy észrevegyük: jé, nahát, járvány van és súlyosbodik. Az mindenképpen biztató jel, hogy ha már kormányszinten erről nem is vesznek tudomást, települési, önkormányzati szinten foglalkoznak a dologgal, tegnapelőtt Kazincbarcika tette kötelezővé a maszkviseletet a helyi polgármesteri hivatalban, a városi holdingnál, a Kazincbarcikai Összevont Óvodák tagintézményeiben, a Védőnői Szolgálatnál, továbbá a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ egységeiben, maholnap Budapesten is készülhetünk rá. És ez nem is baj: minden jobb, mint a járvány elharapózása. De legalább kezdjük tudomásul venni, hogy reális a probléma.
No, meglátjuk, milyen döntés születik.
Eddig a valóban fontos hír, most jönnek a „fontatlanok”.
Bár ki tudja: biztos van, aki minden járványnál lényegesebbnek találja, hogy a Szent Korona mégsincs megbuherálva. Ne tessék mérgesen számon kérni, miért írom nagybetűvel, törvény írja elő, hogy így kell, és azt muszáj betartani. Meg kell a csodának a huzakodás emiatt. De miért szenzáció ez?
Szóval, a Szent Korona egy nagyon fontos, értékes műtárgy, történelmünk egyik alapvető relikviája, de – épp ezért olyan legendárium alakult ki körülötte, hogy az ember csak fogja a fejét. És nem is mostanság, ugyanis a középkori Magyarországon szükség volt a király nélküli állameszme fogalmára, mert hát királyok jönnek és mennek, minálunk időnként elég gyakran is tették, de az állam tőlük függetlenül fenn kellett maradjon, Isten kegyelme ide vagy oda.Így alakult ki a Szent Korona-tan még igen régen. Ami a maga idejében elég korszerű elképzelés volt, valóságos alkotmány-pótlék, csak hát vannak, akik nem léptek tovább.
Náluk is veszélyesebbek azok, akik áltudományt kerítettek szegény korona köré, valamiféle mennyei rádióvevőnek állítják be mostanság – ez az eszme már modern találmány – ami a viselőjét misztikus hatalommal ruházza fel. Ezt ugyan cáfolja Szemere Bertalan és Kossuth Lajos története, aki, mikor Orsovára menekítették a koronaékszereket, nem lévén hova rejteni azokat egy este, állítólag jobb híján Szemere fejére tették, úgy kártyáztak, mert onnét csak nem lopják el. Aztán mégsem lett szegény Szemerének sem különös hatalma, sem gazdagsága, távollétében még halálra is ítélték, sőt, végül tébolydában hunyt el.
Ez nem zavarja a szittya látnokokat – Isten nyugtassa, szegény Gyárfás Ágnes volt nagy tanítójuk nekik, akinek annak idején vitriolosan gratuláltam volt a lovagkeresztjéhez, nem tudtam, hogy súlyos beteg volt, a kitüntetés után pár nappal el is hunyt. Ha ezt tudom, kíméltem volna (bár szerintem nem olvasott ő engem, volt más baja is). De a másik nagy korona-igric Kásler Miklós emberminiszter, akit külsejére való tekintettel nyugodtan nevezhetünk akszakállnak is, ő azon a nézeten van, hogy a korona egységes, tehát nem két darabból rakták össze, és a hatalom égi eredetét tartalmazza, jelentsen ez bármit is. Sőt, szó sem lehet bizánci meg latin eredetről, avar, mi több, hun korona volt eredetileg, ami aztán valahogy elkeveredett Nagy Károlyhoz, aztán visszakerült. Csinos kalandregény, de nem több annál. Azonban a kásleri elmélet szerint a korona manapság azért nem működik, mert még a Habsburgok elrontották, felcserélték rajta a képeket, és így nem tud áramolni beléje a mennyei energia. Konkrétan azt állítják, hogy lecserélték rajta Szűz Mária képét valami bizánci császárra, az okozza az üzemzavart.
Hanem most kiderült, hogy nem így van. A Szűz Mária-képet Révai Péter koronaőr említi 1613-as munkájában, csakhogy most előkerült ugyancsak neki egy későbbi, 1659-es tanulmánya ugyancsak a koronáról – és abban már bizánci császárról beszél a műtárgy említett helyén. Illetve hol említi a Mária-képet, hol meg nem, ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta.
Hát mi lesz velünk így, magyarok, hogy kiderülni látszik: nincs is elrontva a Szent Korona?
Azért mégis érdemes volna biztosítékot cserélni benne. Hátha.
De mi itt csak fecsegünk mindenféle koronákról az egyik vírus, a másik arany, közben meg a kormánysajtó véres kardot hozott, őseink véres kardját, hordozzák is körbe-körbe, mert hát vérlázító csapás érte a nemzetet.
Muhi-puszta, Mohács, nagymajtényi sík, Világos, Doberdo, Don-kanyar, orosz bevonulás?
Ne tessenek találgatni, rosszabb.
Erősítsék meg a szívüket. Mint a Pesti Srácok világgá kiáltotta:
„Letiltotta a 444! Deák Dánielt”
Feleim, ezt aztán nem lehet lenyelni. Ez minden eddiginél nagyobb csapás, emellett eltörpülnek a zivataros századok, ehhez képest kismiska a rabló mongol nyila, Ozmán vad népének győzedelmes éneke vert hadunk csonthalmain, az egy dolog, hogy megbűnhődtük már a múltat ’s jövendőt – ez műsoron kívül jött.
Mindenekelőtt javaslom bandériumok alakítását ez ügyben és harsány pipaszó kongatását a malomalján, fokossal. Hát miképpen juthattunk idáig, úri véreim?
Azt írja maga a „sértett”, miszerint:
„1. A Békemenet előtt ezzel szembesítettem őket, akkor ezt írtam: Soros György egyik magyarországi propagandalapja, a 444 már elkezdte építeni azt a narratívát, hogy csak azért vannak sokan a Békemeneten, mert busszal hozzák az embereket.
2. De ez is rosszul jöhetett a hamis narratívát felfestő 444-nek: rávilágítottam, hogy miközben rendre arról írnak, hogy a nagy diktatúrában szörnyű helyzetben vannak az ellenzéki újságírók, már szabályosan nyomorognak, Miklósi Gábor 444-es propagandista egy 133 ezer forintos kabátban szomorkodott a tömeg láttán a Békemeneten.”
Akkor tán mégis volt előzménye, nem vakon és orvul sújtotta le a Végzet meg az Ármány ezt a daliás leventét élete virágjában. Deák Dániel maga ment a 444 oldalára, maga kötekedett velük, aztán most, hogy megkapta a magáét, sír és árulkodik, mint egy pórul járt óvodás. Ésszel fel nem érem, mi köze van bárkinek ahhoz, ki hány forintos kabátban jár, és hogyan jutott hozzá. Azt sem értem, miért hiszik azt igen sokan, hogy jogukban áll elmenni egy oldalra, ott kötekedni, rágalmazni, krakélerkedni, aztán ha büntetést kapnak érte, miért lenne az a sajtószabadság megsértése. Ha valaki rájuk törné az ajtót és az előszobájuk közepére piszkítana, tudom, nem találnák jogosnak – akkor miért hiszik, hogy ennek a verbális megfelelőjét szabad megtenniük?
Nem szabad, és én magam is tiltom az ilyen embereket. Igaz, én arra is ügyelek, hogy ne járjak a másik oldalra kötekedni: nem való az úriembernek, nem is illik ilyent tenni.
Szóval, szegény Deák Dániel, a Századvég vezető elemzője csak nem ártatlanul kapta azt a tiltást, de hát csontja nem tört, az ilyesmi nyolc napon belül gyógyul, szóval nem igazán érthető, miért sír az ő szája olyan nagyon, miként a fürdős rosszleányoké. Sőt, folytatja is, amit elkezdett:
„Eddig bírták a kritikát a sajtószabadság és véleménynyilvánítás állítólagos élharcosai a 444-nél: letiltottak a Facebook-oldalukról, nem tudok többet kommentelni. De ne aggódjatok! Ennek ellenére továbbra is felhívom a figyelmet az általuk terjesztett töméntelen mennyiségű álhírre, és szembesítem őket a valósággal!”
Csak megjegyezném, hogy a 444 még a mai magyar viszonyok között megszokottnál is kevesebb sajtópert veszít, tavaly például egyet sem. De ha már álhíreknél tartunk, sajtópereknél, nézzük csak meg azt a tavalyi mezőnyt! Elsősorban a dobogós helyeket, persze:
-
-
- Aranyérmes az Origo, 20 elvesztett sajtóperrel. Ennyi még gombócból is sok.
- Az ezüstöt szorgos, kitartó munkával a Pesti Srácok érdemelte ki, 15 vesztes helyreigazítási eljárással.
- A bronz a Magyar Nemzetet illeti meg, bár ők csak 9 bukással szerénykedhetnek. Lesz ez még jobb is, hajrá!
-
A 888 ötöt vesztett, a Lokál négyet, a Ripost hármat – de ez kevés, nagyon kevés az éremhez. A kormányfüggetlen médiumokat is említsük meg, ott az Átlátszó négy perben veszített, az RTL Klub, az Index, a 24.hu és a HVG egyben-egyben, a Magyar Hang és a 444 büntetlen maradt.
Szóval, ha most a 444 beperelné Deák urat rágalmazásért, bizony ő sem könnyen úszná meg az ítéletet.
Volt tehát ma ilyen és olyan korona, volt üldözött ártatlanság és véres kard, volt minden – csak épp hír nem sok volt.
Sebaj, holnap is lesz nap.