Szele Tamás: Putyin ajándéka

Karácsonykor nem kéne világpolitikával foglalkozni, sőt, ilyenkor igazság szerint a világon semmivel sem lenne szabad foglalkozni a lakmározáson kívül, csak hát hazudni még karácsonykor sem szabad – és majdnem felérne egy hazugsággal, ha hallgatna az ember Putyin orosz elnök tegnapi sajtótájékoztatójáról. Sok szempontból nagyon jelentős lehet.

Az elhangzottak értelmezéséhez nem árt tudni két dolgot. Az egyik az, hogy Putyin évente egyszer tart olyan sajtótájékoztatót, amin kérdezni is lehet tőle – persze, nem akárkinek – ezt Orbán Viktor is Moszkvából tanulta el. A másik körülmény, amiről nem szabad megfeledkezni: az ortodox egyház nem most tartja a karácsonyt, az övék 2022. január 7-én lesz. Tehát az összes fenyegetés, kardcsörtetés, nagyon tudatosan a világ nem ortodox résznek szól, amelyik joggal hördül fel, hogy „még most is?” Bizony, sőt, most igazán. Szándékos ez, amint Putyin összes többi húzása is, alaposan kiszámított.

Akkor lássuk, miket mondott ez a drága jó ember?

Előrebocsátom, hogy több forrás alapján dolgozom, MTI-től, HVG-től  és Indextől a Reutersig és az Independentig, tehát megeshet, hogy egyik-másik kijelentést a különböző források másként értelmezik, esetleg ki is hagyják. Mindenesetre az Independent úgy találta, hogy Putyin végre megmondta a Nyugatnak, mit akar, illetve követel. Ez három pontban összefoglalható.

1. 1. 1. Se Amerika, se a NATO, se Oroszország ne állomásoztasson csapatokat, illetve fegyvereket az orosz határ mentén.
      2. Más NATO-tagállamok ne küldhessenek katonákat és hadfelszereléseket a szervezet keleti tagországainak területére.
      3. Az USA és a katonai szervezet vállalja, hogy nem terjeszkedik tovább kelet felé, főleg Ukrajnát nem veszi fel.

Valami ilyesmire lehetett számítani, azonban az első és a második pont az orosz humor iskolapéldája: honnan tudhatjuk, hogy az orosz fél betartja őket? Maximum onnan, hogy elhisszük neki. Megint más kérdés, hogy ha ránézünk a térképre, először azt látjuk, hogy elvileg „csak” Észtországból és Lettországból kéne kivonni a NATO-csapatokat, fegyvereket, ugyanis az Oroszországi Föderációnak más NATO-tagállammal nincs is közös határa, csakhogy ez nem ennyire egyszerű. Lengyelország ellen például akadálytalanul felvonulhatna Fehéroroszországon keresztül, a lakosság nem örülne ugyan, de őket senki sem kérdezné, Lukasenka nem támasztana akadályt, Románia ellen pedig Ukrajnán keresztül, amit ugyan előbb el kéne foglaljon, de ha ez sikerülne – vagy, ami valószínűbb, sikerülne kierőszakolnia egy háborúban alaposan legyengített Ukrajnától egy Moszkva-barát bábkormány elfogadását – akkor annak sem volna akadálya. Finnország nem NATO-tagállam, Törökország felé útba esik Grúzia, vagy ahogy mostanság neveztetik magukat, Georgia, szóval Szakartvelo, így ez a csapat- és fegyverzetkivonás az Oroszországi Föderációt vajmi kevésre kötelezné.

Illetve, várjunk csak: ki kéne üríteni Königsberg-Kalinyingrád miatt Litvániát és Lengyelországot is!

Így viszont más a leányzó fekvése. Védelem nélkül maradna nem csak a teljes Baltikum, de a német, cseh és szlovák határig minden. Keleten pedig Szahalin és Habarovszk közelsége miatt Japánból kéne kivonni minden NATO-katonát és fegyvert. Hiszen, ha úgy vesszük, Japán is az orosz határ mentén fekszik.

Ezt nem hinném, hogy Washington hajlandó lenne elfogadni, sőt, Brüsszel sem, ez annyit jelentene, hogy a Nyugat meztelenre vetkőzik, és az Orosz Föderációra bízza, ők mit vesznek fel. A követelések látszólag szerények, méltányosak, ám valójában elfogadhatatlanok.

De hát van szomszédja Oroszhonnak, akivel jó viszonyt ápol? Van bizony, mostanság nagyon összemelegedtek Kínával. Igen, az ősellenséggel: nem is hiszem, hogy sokáig fogja fújni ez a két dudás egy csárdában, hosszú ideig megférnének egymással, de fenyegetésnek sem volt utolsó, mikor Putyin ezen a sajtótájékoztatón bejelentette:

„Oroszország együttműködik a kelet-ázsiai nagyhatalommal a biztonság területén, egyebek között a csúcstechnológiájú fegyverek közös fejlesztésében, az űrkutatásban, valamint a repülőgép- és helikoptergyártásban is. Az orosz és a kínai fegyveres erők közös gyakorlatokat tartanak, közösen vesznek részt nemzetközi katonai játékokban, valamint tengeri és légi járőrözésben. A két ország „abszolút átfogó, stratégiai jellegű partnerséget” alakított ki, amely komoly stabilizáló tényező a nemzetközi színtéren. Elfogadhatatlan és hibás döntés a pekingi olimpiának az Egyesült Államok által kezdeményezett diplomáciai bojkottja, amelynek célja, szerinte, Kína fejlődésének feltartóztatása. A kínai gazdaság mindenképpen az első lesz a világon.”

Azon a világon, ahol az orosz hadsereg lesz a legerősebb. Az orosz csúcstechnológiájú csodafegyverek fejlesztése eléggé gyanús dolog – Vlagyimir Vlagyimirovics szeret időnként túlozni, olyasmivel is dicsekszik, ami fizikai képtelenség, ami meg nem az a kiadott fegyver-leírásokból, rendszerint az orosz ipar kapacitásán bukik el: a legendás (és előre erősen túldicsért) PAK-FA vagyis a Szuhoj 57-es sem egészen úgy készült el, ahogyan tervezték, nem is annyi készült belőle, amennyiről szó volt, de az ipari kapacitás buktatóit Kína ipari segítsége elkerülhetővé tehetné, Más kérdés, hogy mennyire szívesen gyártanának csodafegyvereket egy velük szomszédos nagyhatalomnak, viszont Peking most el kell döntse, jobban szereti-e új kedvesét, Moszkvát, mint amennyire utálja Washingtont. Az, hogy Putyin szerint ez már eldőlt, semmit sem jelent, mondott ő már olyasmiket, amik később nem bizonyultak maradéktalanul hitelesnek.

„Oroszországban az a benyomás alakult ki, hogy Ukrajnában egy harmadik hadművelet van előkészületben a Donyec-medence ellen. Mint mondta, Oroszországot eközben arra figyelmeztetik, hogy ne avatkozzon be, de Moszkvának reagálnia kell, mert nemzetbiztonsága okán folyamatosan nyomon kell követnie az ukrajnai helyzetet.
Ismételten azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy nem teljesíti a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodásokat, amelyek végrehajtása a rendezés egyetlen lehetséges útja.
Elmondása szerint Oroszország és a Krím „újraegyesítése” nem szerepelt a napirenden az Ukrajnában Viktor Janukovics elnök ellen 2014-ben elkövetett „államcsíny” előtt. Janukovics pedig az ellenzék minden követelését elfogadta, három uniós ország kezessége mellett – emlékeztetett.
Mint fogalmazott, az ukrán állam létrehozásakor a bolsevikok történelmi orosz területeket „nyomtak bele” Ukrajnába, átadva neki a Donyec-medencét is.” (MTI)

Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a Reuters mai híre szerint, melyet az Index is átvett:

„Orosz zsoldosok gyülekeznek Kelet-Ukrajnában, az orosz szakadárok által irányított területeken (…) A hírügynökség forrásai az erősítések érkezését azzal indokolták, hogy a szeparatisták az Ukrajna elleni védelmet akarják növelni. Ezzel szemben az amerikai hírszerzés úgy értesült, hogy az oroszok azok, akik offenzívát terveznének a jövő év elején.

A Reutersnek több zsoldos is nyilatkozott, közülük hárman részletesen is közölték azt az ajánlatot, amelyet a toborzóktól kaptak. A bérlők egyik esetben sem tették egyértelművé, hogy kit képviseltek.

– Mindenkit összegyűjtenek, akinek harci tapasztalata van – mondta az egyik zsoldos, aki elismerte, hogy maga is elfogadta az ajánlatot és hogy korábban már harcolt az oroszoknak Ukrajnában és Szíriában. Ugyanakkor az összes zsoldos azt állította, hogy nem tudnak támadási szándékról és a felbérlésük védelmi célokat szolgál.” (Index)

akkor elmondható, hogy igenis van realitása egy Ukrajna elleni támadásnak. Mondjuk nem is Oroszország kezdené, hanem a donyecki szakadárok „védekeznének”, aztán jöhetne az orosz hadsereg is megvédeni az ősi orosz földet. Láttunk már ilyent, és Ukrajna védelmét a NATO részéről az előbb ismertetett feltételek minden pontja tiltaná, de főleg a harmadik – az ki is tér rá.

„Hangsúlyozta, hogy nem a Gazprom felelős az európai gázárak meredek emelkedéséért és hogy az orosz gázipari vállalat 12-20 százalékkal túlteljesítette a hatályos szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ezeknek pedig prioritásuk van a spotpiacok ellátásával szemben. Rámutatott, hogy azok az országok, amelyek hosszú távra szerződtek, mint például Németország, most sokkal alacsonyabb árakat élveznek, és így másoknak – Putyin szerint Ukrajnának – nyereségesen tudnak gázt eladni.”

Ha eladnák, de nem adják: felhasználják. Ehhez meg azt érdemes tudnunk, hogy a Gazprom elnöke, Alekszej Miller épp tegnap jelentette be: 13 éve a legtöbb földgázt, 515 milliárd köbmétert termeltek ki az idén, ami csaknem 24 százalékkal haladja meg a tavalyit. Szóval, van gáz dögivel, akkor viszont az lenne a természetes, hogy lemenjen az ára, ne fel – csak nem bolondult meg a piac? Azt Putyin viszont nem tette hozzá, hogy kedden azért emelkedett október óta a legmagasabbra az európai gázár, mert a Gazprom leállította a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül a Jamal–Európa-vezetéken történő gázszállítást, így a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF legközelebbi, januári határidős jegyzésében 154,35 eurón jegyeztek egy megawattórát. Ez ezer köbméterenként 1800 dollárnak felel meg. Mi több: a Gazprom a vezeték kapacitásainak csak 21 százalékát kötötte le európai szállításra januárra, Németország ugyanis elkezdte fékezni az Északi Áramlat 2. orosz vezeték engedélyezését, amivel Moszkvát akarják nehéz helyzetbe hozni az ukrán határon kialakult feszültség miatt.

Szóval, ezek után higgyük el, hogy nem a Gazprom emeli a gázárat, hanem a piac gonosz, kapitalista varázslói. Sok tündérmesét elhittem már, ezt nem fogom. Mindezekre rákontrázott ma Lavrov külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség szerint:

„A Moszkva és Washington közötti érdemi párbeszéd a globális stabilitás biztosítását és a regionális konfliktusok rendezését szolgálná – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a boszniai Osloboenje napilapnak adott interjújában.

„Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már mondta, Oroszország és az Egyesült Államok – mint a legnagyobb atomhatalmak – különleges felelősséget viselnek a bolygó stratégiai biztonságáért. A Moszkva és Washington közötti teljes körű párbeszéd objektíven szolgálná a globális stabilitás biztosítását és a regionális konfliktusok megoldását” – pontosított.” (TASZSZ hírügynökség)

Nem a párbeszédet sürgeti Lavrov, kérem, a tegnapi sajtótájékoztató után ez világos.

Hanem a kapitulációt. A nyugati világ teljes, feltétel nélküli megadását.

Vlagyimir Vlagyimirovics voltaképpen egy ultimátumot adott karácsonyra a Nyugatnak, szándékosan teljesíthetetlent és megalázót, amit akár elfogadnak, akár nem, mindenképpen nagyon nagy baj lesz belőle.

Hát ezt hozta nekünk a moszkvai angyalka karácsonyra, ez Putyin ajándéka.

Szándékos volt az időzítés.

Azt hiszem, sosem volt még ennyire aktuális, hogy ne csak boldog karácsonyt kívánjak mindenkinek.

Hanem békéset is.