Ezekben a percekben a világ lélegzetét visszafojtva várja az orosz–ukrán béketárgyalások híreit (bár még csak fél órája kezdődtek el, Harkivban parázs ütközet zajlik, Kijev ostromra készül és hatalmas harckocsi-oszlop közeledik a város felé – az Oroszországi Föderáció nukleáris csapásmérő fegyverei pedig készen állnak egy esetleges atomcsapás végrehajtására.
Kezdődött már nap kellemesebben is. Most minden – vagy inkább: nagyon sok minden – a pripjatyi tárgyalásoktól függ, melyeket a TASZSZ képeinek tanúsága szerint azért nem épp nomád körülmények között tartanak, hanem barátságos, meleg, fényűzően berendezett teremben, valahol Gomel térségében. Annyit érdemes már most tudnunk, hogy az orosz küldöttség vezetője Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó, a többi delegátus nevét Moszkva részéről ez idő szerint nem ismerjük, ám:
„Az orosz küldöttség kész addig tárgyalni az ukrán féllel, amíg megállapodás nem születik – mondta Medinszkij.”
Ukrán részről viszont ismert a névsor, a delegáció tagja David Arahamia, a Nép Szolgája frakció elnöke, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Andrej Kosztyin, a háromoldalú kapcsolattartó csoport ukrán küldöttségének első helyettes vezetője, Rusztem Umerov ukrán parlamenti képviselő és Mykola Tocsickij ukrán külügyminiszter-helyettes. Az ukrán fél célja az azonnali tűzszünet elérése és az orosz csapatok kivonása ukrán területről, tulajdonképpen az azonnali tűzszünetben az oroszok is egyetértenek velük, csak ők azt szeretnék, ha az ukrán csapatokat vonnák ki nem csak ukrán területről, de ebből a földi siralomvölgyből is. Szóval, nehéz lesz elérni azt a bizonyos konszenzust, főleg úgy, hogy a megbeszélések közben zavartalanul folyik a háború. Orosz részről azonban sokat számít, hogy maguk mögött tudhatják a stratégiai elrettentő erők készenlétét, valósággal rakéták árnyékában folyik a tárgyalás.
A közösségi oldalakon terjedő szlogen jut eszembe:
„Ha Oroszország letenné a fegyvert, nem lenne háború. Ha Ukrajna tenné le a fegyvert, nem lenne többé Ukrajna.”
De, míg az urak tárgyalnak, a háború nem zavartatja magát és zajlik. Hogy milyen eredménnyel az kérdéses: én magam igyekszem tárgyilagos módon mindkét fél veszteséglistáját közölni minden nap a harci cselekmények kezdete óta, de ez a legnagyobb nehézségekbe ütközik, ugyanis jó szokás szerint egymás veszteségeit ismertetik, tehát senki sem a sajátját teszi közzé, így olyan számok kerülnek a türelmes képernyőre, hogy csak vakarja a fejét az ember.
Ma például az orosz fél bejelentette:
„Az orosz fegyveres erők egységei, amelyek részt vesznek egy különleges katonai műveletben Ukrajnában, ellenőrzésük alá vonták Berdjanszk és Energodar városokat – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn egy tájékoztatón.
Konasenkov elmondta, hogy az LNR csapatai ellenőrzésük alá vonták Hvorostyanka, Sukhanovka és Artem településeket is.
„Az LNK csapatai az orosz fegyveres erők tüztámogatásával sikeres offenzívát hajtottak végre, és ellenőrzésük alá vonták Hvorosztyanka, Szuhanovka és Artem településeket. A DNK fegyveres erőinek egységei, folytatva az offenzívát, további 19 kilométert haladtak előre. Novy Aidart ellenőrzésünk alá vontuk, Volnovakát pedig teljesen blokád alá vettük” – mondta.”
Viszont legalább elismerte, hogy már vannak halálos áldozatok és sebesültek orosz oldalon is. Hogy mennyi, azt nem mondta, ellenben ismertette az ukrán veszteségeket.
„Az Ukrán Fegyveres Erők 27 irányítási pontját és kommunikációs csomópontját, 38 légvédelmi rakétarendszert, valamint 56 radarállomást számoltak fel. Három Bayraktar TB–2 pilóta nélküli légi járművet lőttek le Csernyihiv külvárosában – mondta a tábornok. A művelet kezdete óta 254 harckocsit és más páncélozott járművet, 31 földi repülőgépet, 46 rakéta-sorozatvetőt, 103 darab tábori tüzérségi és aknavetős löveget, valamint 164 darab speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az orosz fegyveres erők veszteségei sokszorosan kisebbek, mint az elesett nacionalisták száma. Megszereztük a légifölényt és sikerült átvenni az ellenőrzést a Zaporizzsjai atomerőmű felett is.”
Ez utóbbi állítást az ukrán Enerhoatom cég cáfolta közleményében, mely így szól:
„Ne törődjenek a hamis hírekkel! Az erőmű teljes mértékben Ukrajna ellenőrzése alatt áll, stabilan működik, és biztosítja az ország áramellátását.”
Mármost ha abban nem értenek egyet a felek, kinek a kezén van egy igen terjedelmes atomerőmű, képzelem, milyen nehézségek lesznek a tárgyalásokon… de lássuk az orosz veszteségeket, melyeket Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes jelentett be a Facebookon az Ukrinform szerint:
Az ellenség február 24. és február 28. között 06:00 órától becsült veszteségei a következők:
repülőgépek – 29
helikopterek – 29
harckocsik – 191
páncélozott harcjárművek – 816
ágyúk – 74
Buk légvédelmi rendszerek – 1
Grad rakéta-sorozatvetők – 21
egyéb járművek – 291
UAV-k (pilóta nélküli repülőgépek) – 3
hajók – 2
légvédelmi eszközök – 5
személyzet – mintegy 5300 fő
Persze összesen, vagyis a harcok kezdete óta, de akkor is nagyon magasak ezek a számok. Valami nincs rendben ezzel a háborúval. De nagyon. Mint Michael Kofman, a CNA amerikai katonai kutatóintézet orosz tanulmányokért felelős igazgatója megjegyezte az orosz védelmi minisztérium által alkalmazott furcsa taktikáról:
„Az orosz egységek nem hajtanak végre kombinált fegyveres műveleteket. Kis egységekben mennek az utakra, felderítő egységeket és légideszant-alakulatokat küldenek előre. Tankok gyalogság nélkül. Rosszul járnak, mert általában nem szokás így harcolni.”
Időközben a Meduza.io szerint érdekes közleményt adott ki az FSZB, annak, aki nem tudná, ez a Szövetségi Biztonsági Szolgálat:
„Az FSZB moszkvai és regionális igazgatósága szerint Oroszországban „gyakoribbá váltak az ukrán különleges szolgálatok azon kísérletei, hogy honfitársaikat felderítésre és szabotázsakciókhoz használják fel”. Ezt az információt nem erősítették meg független források.
„Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az információk átadása vagy gyűjtése egy külföldi hírszerző szolgálat vagy egy annak érdekében eljáró személy utasítására, hogy azokat az orosz állambiztonság ellen használják fel, az orosz büntető törvénykönyv 276. cikke (kémkedés) értelmében bűncselekménynek minősül, és 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – közölte az FSZB.”
Ez a logika közel áll ahhoz, amivel az első és második csecsen háború alatt (és még utána is jó ideig) az összes kaukázusi származású orosz állampolgárt potenciális terroristának tekintették – mindenesetre, ha az FSZB elkezdi származási alapon letartóztatni az Orosz Föderáció területén élő ukrán származású polgárokat, pusztán a gyanú miatt, az nem lesz túl hasznos a két nép közti megbékélés szempontjából, bár lehet, hogy nem is ennek előmozdítása a céljuk.
Kijev ostroma viszont ma újabb szakaszába léphet, amit az is jelez, hogy az orosz védelmi minisztérium felhívást intézett a kijevi lakosokhoz:
„A városban tartózkodó összes civil akadálytalanul elhagyhatja Ukrajna fővárosát a Kijev-Vaszilkiv autópályán keresztül. Ez az útvonal nyitott és biztonságos. Még egyszer szeretnénk hangsúlyozni, hogy az Orosz Föderáció fegyveres erői csak katonai létesítményekre csapnak le. A civileket nem fenyegeti veszély.”
Ha ezt a felhívást összevetjük a közeledő harckocsi-oszlop méretével, igazat kell adnunk Zelenszkijnek: a következő 24 óra sorsdöntő lesz Ukrajna történelmében. A másik mai kezdeményezésének viszont már inkább a tárgyalásokhoz lehet köze. Erről a Meduza.io így számol be:
„Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kormánya „azonnali” felvételt kér az EU-tól egy „új különleges eljárás” keretében.
Tegnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője egy interjúban azt mondta, hogy véleménye szerint Ukrajnának az EU részévé kellene válnia, de nem beszélt az ország sürgős uniós felvétele mellett.
Ellenben Zelenszkij úgy nyilatkozott, hogy eljött a pillanat, amikor „egyszer és mindenkorra lezárjuk a hosszú ideje tartó stratégiai vitát, és döntünk Ukrajna európai uniós tagságáról”.
Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás irányát Ukrajna 2019-ben elfogadott alkotmánya rögzíti. Ukrajna azt tervezte, hogy 2024-ben uniós tagságért folyamodik.”
Hogy ennek mennyi a realitása, az egyelőre a jövő titka. Az viszont nagyon is jelenlegi és valós, húsba vágó tény, miszerint a rubel árfolyama nem esik, hanem zuhan, az orosz valuta a pénteki zárószintjéhez képest 41,5%-ot veszített értékéből. Kitiltották az Aeroflot járatait az európai légtérből, és egyre több uniós ország tiltja meg az orosz propagandamédiumok, álhírgyárak működését területén: ilyen például a Russia Today vagy a Sputnik News, egyik sem tárgyilagosságáról ismert, megbízható hírforrás.
Ezek a hírek is fontosak, de a legfontosabb az lenne, ha a felek jutnának valamira a pripjatyi tárgyalásokon – megjegyezném, hogy a pripjatyi területről lehet szó, nem Pripjaty kísértetvárosáról, és ahogy a tárgyalótermet elnézem, sehogy sem tűnik egy faháznak, szóval Gomel városában lesz ez mégis – vagy nem, én is tévedhetek, de mindenképpen valami nagyobb helyen.
Azonban ezekről csak annyi szivárgott ki egyelőre, amennyit Medinszkij, az orosz delegációvezető mondott megkezdésük előtt:
„Mivel a konfliktus folytatásának minden órája ukrán állampolgárok, ukrán katonák halálát jelenti, természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy minél hamarabb megállapodásra jussunk. Ezeknek a megállapodásoknak mindenképpen mindkét fél érdekeit kell szolgálniuk.”
Hogy ez most kompromisszumkészség vagy fenyegetés, azt csak később tudjuk meg.
Estére talán okosabbak leszünk.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak és békét a világnak.