Oroszország ukrajnai inváziója lassulni látszik, bár a harcok továbbra sem igazán enyhülnek, de mintha már nem csupán az ukrán területekért folynának, hanem sokkal inkább a béketárgyalásokon elérhető pozíciókért. Ma meglepő hírek érkeztek a megoldás lehetőségeiről: igazából minden a tárgyalások körül forog.
Nem könnyű értelmezni, amit látunk. Az is lehet, hogy nincs is semmi értelme, és üres ígéretek miatt izgul a világ, de mégis érdemes eltöprengeni azon, milyen lesz az ukrán semlegesség – előtte azonban tekintsük a harctér híreit.
A Rosgvardija arról számolt be, hogy sikeresen visszaverték a „neonáci támadást”, amely a kakhovszki vízierőművet próbálta visszafoglalni.
Pavel Fedosenko újságíró beszámolt arról, hogy mi történik Harkivban, amelyet napok óta brutális tűz alatt tartanak az ostromló orosz alakulatok:
„Az étkezéssel nincsenek problémák. A nagy kiskereskedelmi láncok továbbra is dolgoznak – napi néhány órát, de ez elég. Probléma van a sorban állással.
A közművek nagyon jól működnek, már amennyire ez ilyen körülmények között lehetséges.
Harkivból nem vezet ki „zöld” folyosó, a kijárat Kijev és Poltava felé nyitva van. Az emberek továbbra is elmennek, de a távozók száma jelentéktelen. Mindenki elment már, aki menni akart.”
Lássuk a „Ki mond nagyobbat” vetélkedő mai fordulóját, vagyis a két fél által közölt veszteséglistákat:
Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint az ukrán fél veszteségei:
Repülőgépek – 111
Helikopterek – 68
Pilóta nélküli légi járművek – 160
Harckocsik és egyéb páncélozott járművek – 1,353
Rakéta-sorozatvetők – 129
Tüzérségi ágyúk és aknavetők – 493
Légvédelmi rakétarendszerek – 159
Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara szerint az orosz fél veszteségei:
Repülőgépek – 84
Helikopterek – 108
Harckocsik – 430
Páncélozott járművek – 1,375
Rakéta-sorozatvetők – 70
Tüzérségi rendszerek – 190
Légvédelmi eszközök – 43
Személyi állomány – körülbelül 13 800 fő
Ugyancsak az Orosz Védelmi Minisztérium állítja, hogy
„Az elmúlt 24 órában 11 400 kérés érkezett Ukrajnából Oroszországba történő evakuálásra
2 709 tonna humanitárius szállítmányt már eljuttattak Ukrajna öt régiójának településeire, valamint a DNK és az LNK területére
24 óra alatt 11 372 embert, köztük 1873 gyermeket evakuáltak Ukrajna, valamint az LNR és a DNR veszélyes területeiről (mármint Oroszországba)
Az orosz fegyveres erőknek a nap folyamán 36 721 embert sikerült evakuálniuk Zsitomirban, Luhanszkban, Donyeckben és Mariupolban (akkor most ez az állítás igaz, vagy az előző?)
Egy nap alatt 544 tonna alapvető szükségleti cikket, köztük gyógyszereket és élelmiszereket adtak át a felszabadított területeken élő civileknek
Több mint 450 tonna élelmiszert, gyógyszert és alapvető szükségleti cikkeket szállítottak Mariupolba.”
Az ember azt hinné, az orosz hadseregben csupa jóságos Mikulás szolgál, megannyi Gyedmaróz, osztják a sok földi jót a puttonyukból, de hogy a propaganda mennyire eltér a valóságtól, akkor derül ki, amikor elénk kerül az ukrán fél verziója is. Eszerint:
„Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy ma 20 000 embert evakuáltak Mariupolból egy humanitárius folyosón keresztül.
Az evakuálás a humanitárius folyosón keresztül, személygépkocsikkal történt. A városból induló 4000 járműből 570 már megérkezett Zaporizzsjára. A mai napon részben megszervezték az evakuálást Szumi és Harkiv régiókból is.”
Szóval orosz barátaink magukhoz számolták a humanitárius konvoj által Mariupolba bejuttatott segélyeket és a konvojjal vagy anélkül, spontán menekülő civileket is. Hát, így könnyű. Különben a közszükségleti cikkekkel ők maguk is csehül állnak: a moszkvai sajtó arról ír, hogy a moszkvai üzletekből eltűntek a női egészségügyi betétek. Az Ozonon és más online piacokon ezer rubelért, néha pedig csomagonként háromezer rubelért kezdték el árulni őket. Az egészségügyi betétek hiányát a fogyasztói vásárlási láz, az importált nyersanyagok és készletek hiánya, valamint a logisztikai problémák okozzák – tudta meg a Forbes.
„Az orosz katonák elfoglaltak egy mariupoli kórházat, 500 embert túszul ejtettek – írja az ukrán Donyecki régiót – tehát nem a szakadár Donyecki Népköztársaságot – vezető Pavlo Kirilenko közleménye alapján a Sky News.
Kirilenko szerint az oroszok 400 embert kényszerítettek ki a házaikból és tereltek a Régiós Intenzív Kórházba, ahol 100 orvos és beteg tartózkodott. A régiós vezető szerint az oroszok emberi pajzsként használják a túszokat, senkit nem engednek ki a kórházból.
Azt mondta, hogy a fő épület korábban megsérült a bombázások során, de az orvosok kórtermeket alakítottak ki a pincében és ott kezelték a betegeket.”
Zajlik az információs háború is, bevetették a deep fake fegyverét, amikor meghackelték az Ukrajna 24 nevű tévécsatornát. Sikerül egy olyan ál-műsort sugározni rajta, melyben Zelenszkij elnök azonnali megadásra és fegyverletételre szólította volna fel a hadsereget. Ez bizony már nem szórakozó tinédzserek keze munkája volt, a szálak Olginóba vezetnek.
De mi a helyzet a várva várt béketárgyalásokkal? Zajlanak, kérem, és mintha közelednének az álláspontok is. Tegnap óta folyamatos enyhülés figyelhető meg a kommunikációban. Lavrov elég érdekes interjút adott az RBC-nek (amely egy orosz médiakonszern, olyasmi, mint nálunk a Mediaworks, csak persze nagyságrendekkel nagyobb), ennek lényegét próbálom összefoglalni, lehetne az is a címe, hogy „Lavrov szerint a világ”:
– Az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon van némi remény a kompromisszumra. Maga Vlagyimir Zelenszkij elnök is tett néhány „érdekes nyilatkozatot” az utóbbi időben.
– Zelenszkij kijelentései, miszerint senki sem várja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, azt mutatják, hogy Kijevben „a méltányosság utat tör magának”.
– Az, hogy a NATO elutasította Kijev azon kérését, hogy lezárja az Ukrajna feletti légteret, azt mutatja, hogy a szövetségben még mindig vannak „értelmes emberek”. Készek vagyunk a NATO keleti terjeszkedésén kívül bármilyen más módot keresni a biztonság garantálására.
– A Nyugat nem volt hajlandó a biztonsági helyzet békés megoldására. A katonai művelet nem annyira Ukrajnáról, mint inkább a világrendről szól. Az USA Biden vezetésével leigázta Európát, és a jelenlegi válság mérföldkő a világrend meghatározásában.
– Ukrajna semleges státuszáról most komolyan tárgyalnak, más biztonsági kérdésekkel együtt. Vannak már konkrét megfogalmazások, amelyek közel állnak a megállapodáshoz.
– A tárgyalások egyik fő kérdése az orosz nyelv és az orosz nyelvű média státusza Ukrajnában, valamint a nemzeti kisebbségek, köztük az oroszok jogainak garantálása.
– Oroszország kilép az Európa Tanácsból, de Oroszországban nem sérülnek az állampolgároknak az emberi jogokról szóló egyezmény szerinti jogai.
– Az Oroszország elleni példátlan szankciók előterjesztői arra törekszenek, hogy a népet a törvényes hatóságok ellen hangolják.
– Az egyik legfontosabb célkitűzés Ukrajna demilitarizálása, azaz az Orosz Föderáció biztonságát fenyegető fegyverek hiánya.
– Nekünk soha nem volt semmilyen sérelmünk az ukrán néppel szemben. „Szeretem az ukrán kultúrát, az ukrán humort” – vallotta be Lavrov. Az ukrán nép destabilizálódott és az oroszok ellen fordult – mondta a miniszter.
Az ukrán humor mintha kissé kesernyés lenne utóbbi időben, excellenciás uram. De hogyan jelenik meg ez a lavrovi „kvázi-közeledés” a béketárgyalásokon? Úgy, hogy ma azt nyilatkozta Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője, Ukrajna álláspontjáról a tárgyalásokon, miszerint:
„Ukrajna a semleges, demilitarizált állam osztrák vagy svéd változatát kínálja, ugyanakkor egy saját hadsereggel és haditengerészettel rendelkező államot. Vagyis ez egy szövetségen kívüli státusz, amely tartózkodik a külföldi támaszpontok befogadásától, de saját fegyveres erőkkel rendelkezik. Mindezeket a kérdéseket az orosz és az ukrán védelmi minisztériumi vezetés szintjén vitatják meg.
Természetesen a legfontosabb kérdés számunkra a Krím és a Donbassz státusza, valamint egy sor humanitárius kérdés, beleértve a denazifikációt, az orosz ajkú lakosság jogait, az orosz nyelv helyzetét és így tovább. az orosz és az ukrán szankciókkal kapcsolatos követelések „és általában ez az egész őrült helyzet a gazdasági szankciókkal” az egyik legfontosabb téma minden Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalási fordulóban.”
Nos, igen. Zelenszkij már napok óta jelzi, hogy lemondott a NATO-tagságról, egy jó kis semlegesség sosem rossz, és mintha az orosz felet is egyre érzékenyebben érintenék a szankciók… azonban lehet nekik hinni? És milyen pozícióból tárgyalnak az ukránok?
Mihajlo Podolyak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója elmondta, hogy az ukrán hadsereg ellentámadást indított „több műveleti irányban”. „Ez alapvetően megváltoztatja a felek viszonyát” – tette hozzá Podoljak. A Liga.net ukrán hír- és elemző honlapnak adott kommentárjában Podoljak egyértelművé tette, hogy az ellentámadás megváltoztatja a harctéri helyzetet, és ezáltal erősíti Ukrajna pozícióját az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon.
Szóval akkor már nem csak a földért harcolnak, hanem azért is, hogy erősebbek lehessenek a tárgyalásokon. Érthető szempont, azonban ha jobban megnézzük az orosz fél „közeledését”, azt látjuk, hogy egészen pontosan ugyanazt akarja, mint a legelején, csak épp most kicsit másként fogalmaz. Ezt Podolyak is észrevette, ugyanis azt nyilatkozta:
„Természetesen megértjük partnereink azon törekvését, hogy a tárgyalási folyamatban proaktív fél maradjon. Ezért beszéltünk a semlegesség svéd vagy osztrák modelljéről.
De Ukrajna most közvetlen háborúban áll Oroszországgal. Ezért a modell csak „ukrán” lehet, és csak jogilag ellenőrzött „biztonsági garanciákról” szólhat. És nincs más modell vagy opció.”
Ezek után hosszan taglalta, mit ért valódi biztonsági garanciákon: körülbelül azt, hogy tartsák is be az ígéreteket. Nos: ezzel viszont lehet baj. Mert egyrészt Lavrov és beosztottai most látszólag enyhítettek a feltételeiken (de csak látszólag, az egyetlen valódi változás a „svéd vagy osztrák típusú semlegesség” említése), viszont mi van, ha ezt csak időnyerés céljából teszik? Az orosz veszteségek akár igazat mond az ukrán vezérkar, akár nem, mindenképpen súlyosak, a háború állandósulni de legalábbis megtorpanni látszik: az Oroszországi Föderáció május elejére valóban kifogyhat a tartalékaiból, amennyiben nem vezeti be a sorozást és az általános mozgósítást. Viszont ha ezt megteszi, nagyon sok ideje lesz folytatni a harcokat és sok embere is (felszerelésből és lőszerből már nem jut annyi, de ez régebben sem zavarta őket), tehát mi a helyzet akkor, ha ez a „közeledés” csak addig tart, míg fel nem állnak az új alakulatok, hadosztályok, hadseregek?
Viszont ha mégis valódi lenne a békevágy, bűn lenne elutasítani a kompromisszum lehetőségét.
Szóval, most fel van adva a lecke Kijevnek alaposan.
És a várostól húsz kilométerre álló tüzérség nap, mint nap gondoskodik arról, hogy ne feledkezzenek meg erről a leckéről.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!