A mai beszámolót sajnos megint az ukrajnai orosz invázió magyar vonatkozásaival kell kezdenem. Nagyon kellemetlen ez nekem, aki tárgyilagosan és épp ezért a kívülálló szempontjából próbálok írni erről a különösen véres, veszélyes és aljas háborúról – de hírt elhallgatni akkor sem szabad, ha nem szeretjük.
Arról van szó, hogy tegnap este Zelenszkij elnök az Európa Tanácshoz intézett beszédében személyesen is megszólította Orbán Viktort. Szó szerint idézem szavait, a Telex fordításában:
„Magyarország. Itt meg kell állnom, és őszintének kell lennem. Egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok. Független ország vagytok. Voltam már Budapesten, imádom a várost. Többször jártam már ott, nagyon szerettem, vendégszerető, ahogy az emberek is. Tragikus dolgokat éltetek át. Elmentem a rakpartra, ahol láttam az emlékműveteket. Láttam a cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban. És ez az, amit Oroszország művel. Mariupolban ugyanilyen cipők vannak, és ugyanilyen emberek. Felnőttek, gyerekek, nagyszülők. Ezrek és ezrek mentek már el. És te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be, vagy sem? És habozol, hogy átengedd-e a fegyvereket, vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal, vagy sem? Nincs idő tétovázni. Itt az ideje, hogy máris döntsetek. Hiszünk bennetek, szükségünk van a segítségetekre. Hiszünk az embereitekben. Bízunk az Európai Unióban és abban, hogy a döntő pillanatban Németország is velünk lesz.”
Őszinte, egyenes mondatok, amikre köntörfalazó válasz érkezett – azt viszont már az MTI-ből idézem:
„Budapest, 2022. március 25., péntek (MTI) – Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.
Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Havasi Bertalan közölte: Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – húzta alá a sajtófőnök.
Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk 2 milliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.
A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.
Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg. Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra – mondta.” (MTI)
Nos, nem akarom senki véleményét befolyásolni, döntse el mindenki magának, hogyan értékeli ezt a „párbeszédet”, már ha annak lehet egyáltalán tekinteni, ugyanis a választ egy szóban is elmondhatta volna Havasi Bertalan: „Nem”. Hogy miért nem? Az már bonyolultabb, és az indoklás – Magyarország orosz energiahordozó-függése – tartalmazná a logikusan következő kérdést is, mely szerint melyik kormánynak és rendszernek is köszönhető ennek kialakulása? Ki tárgyalt tucatnyi éven át pincsikutyaként pitizve Moszkvában az „olcsó” gázellátás érdekében?
Azért ne feledjük, hogy a kőolajat és a földgázt nem Oroszországban „találták fel”, nincs rájuk világszabadalma a Kremlnek, még ha úgy is tesz, mintha lenne – lássunk csak egy friss hírt a BBC-ről ezzel kapcsolatban!
„Az Egyesült Államok és az EU bejelentette, hogy jelentős megállapodást kötött a cseppfolyósított földgázról, amivel Európa orosz energiától való függőségét próbálják csökkenteni.
A megállapodás értelmében az Egyesült Államok az év végéig legalább tizenöt milliárd köbméternyi további LNG-nek nevezett üzemanyagot szállít az EU-nak.
A blokk már korábban közölte, hogy az ukrajnai orosz invázióra válaszul csökkenteni fogja az orosz gázfelhasználást.
Oroszország jelenleg az EU gázszükségletének mintegy 40%-át biztosítja.
A függőség csökkentése az import növelését és több megújuló energia előállítását jelenti.
A hosszabb távú cél az, hogy legalább 2030-ig évente mintegy 50 milliárd köbméternyi további amerikai gázt biztosítsanak.” (BBC)
Szóval annyira nem volnánk kiszolgáltatva az orosz gáznak, amennyire azt a magyar kormányfő előadja. Ez a megoldás lehet, hogy drágább volna, de biztosabb. A fegyverszállítmányok átengedésének megtagadása pedig abszurd: az összes velünk szomszédos állam átengedi őket, a magyar miniszterelnök ezek szerint úgy gondolja, azokat mind bombázni fogják, csak minket nem? Túl azon, hogy kérdéses, egyáltalán mivel támadnák meg őket – Moszkva kezd kifogyni a fegyverből, lőszerből – de az sem nagyon elképzelhető, hogy egy átfogó, mindenre kiterjedő háború közepén megmaradnánk a béke szigetének. Inkább arra kell törekedni, hogy ne szélesedjen ki, ne eszkalálódjon ez a mostani háború, maradjon meg ukrán területen – csak ahhoz meg Ukrajnának volna szüksége fegyverre. Amit megtagadunk tőle.
Érvelni nem lehet a magyar álláspont mellett, ellene annál inkább, nekem viszont volna még egy kifogásom. Ez kifejezetten nyelvtani. Orbán Viktor két lapidáris mondatban tette közzé a döntését ez ügyben Facebook-oldalán:
„Nem engedjük, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba, ezért nem küldünk katonákat és nem küldünk fegyvereket Ukrajnába. Ezt Zelenszkij elnökkel is megértettem.
Nekünk Magyarország az első!”
Miniszterelnök úr. Hány „t” az a sok „t” abban a „megértettem” szóban? Mit akart mondani? Azt, hogy leült Zelenszkij elnökkel és közösen megértették a helyzetet? Mert amit írt: azt jelenti. Ha azt akarta üzenni, hogy Zelenszkij értésére adta álláspontját, azt viszont úgy írjuk, hogy „megérttettem”, mindkét „t” dupla, műveltető alak, a magyar nyelv helyesírása ugyan megengedi ezt az itt használt formát is, de csak olyankor, amikor a szövegkörnyezet egyértelművé teszi a jelentést, márpedig ez nem az az eset. Jó, tudom: ezt nem Orbán Viktor írta, hanem a stábja, de az ő nevében.
Mibe került volna úgy írni, hogy „értésére adtam”?
Semmibe, csak a nagy mellény lett volna egy számmal kisebb.
Mindegy, térjünk át inkább a harcterek reális híreire.
Körvonalazódni látszik, hányan vesztették életüket a mariupoli színház romjai alatt. Pontos tudomásunk természetesen most sincs az áldozatok számáról, a városi tanács legújabb adatai alapján azonban nem lehet szó 1200 főről, de háromszázan sajnos kellett tartózkodjanak az óvóhelyen a találat idején. A találat minőségét is sikerült tisztázni: mégsem rakéta érte a színházépületet, hanem az orosz légierő egy lézerirányítású bombája, ami viszont nagyon komolyan felveti a pilóta felelősségét. Hiszen ha célozni tudott, látnia kellett a nagy betűs „GYEREKEK” feliratokat is az épület mindkét bejáratánál.
Pontosították a tegnap megsemmisített orosz partraszálló hajóról szóló híreket is, a legújabb értesülések szerint nem az Orszk, hanem a nála nagyobb Szaratov robbant fel, mely 20 tankot, 45 PSZH-t és 400 katonát szállított. Ezen kívül két másik orosz hadihajó is súlyosan megsérült: mivel a mariupoli frontra szállították volna az utánpótlást, ennek nagy hatása lesz az ottani harcokra.
Nincs helye humornak Mariupol tragédiája kapcsán, de az ember nem tud elfojtani egy kesernyés félmosolyt, mikor Kadirov csecsen elnök legújabb diadaláról olvas: a bősz hadfi ugyanis hivatalosan közölte, miszerint:
„Bátor csecsen harcosok felszabadították a mariupoli városháza épületét, és felvonták fölé a zászlónkat!”
Csak épp kiderült, hogy a bátor csecsen harcosok nem lehetnek túl nagy barátságban a térképpel: az előre lebombázott kétszintes épület – amit nem lehetett túl nehéz elfoglalni, mármint a romjait – ugyanis Mariupol bal parti kerületének ügyészsége volt, nem a városháza… ha van ennek a háborúnak bohóca, minden bizonnyal Kadirov elnöké ez a cím. Kiérdemelte.
Közel 200 civilt öltek meg Csernyihivben, ugyanis az orosz hadsereg lakóházakat lőtt, nem katonai célpontokat
Ezt a Liga.net-nek adott interjújában Vjacseszlav Csaus, a regionális közigazgatás vezetője jelentette ki.
„Csernyihiv folyamatos ágyútűz alatt áll. Embereket ölnek meg. Ha két-három nappal ezelőtt a „csernyihivi százról” beszéltem, most már nyugodtan mondhatom, hogy közelítünk a 200 halott civilhez Csernihivben.
Az emberek demoralizálódnak, mert mindig jön a támadás, és nem tudni, hol jön legközelebb. Légitámadások, légicsapások érnek minket. 250 és 500 kilós bombák hullanak ránk, és mindent elpusztítanak körülöttünk. Tüzérségi és aknavetős támadások zajlanak. Nagyon sokan rejtőznek a pincékben.
Egyetlen katonai létesítmény sem semmisült meg. Kórházakat, óvodákat, iskolákat, stadionokat, könyvtárakat és lakóépületeket lőttek szét.”
Végül egy nagyon érdekes elemzést mutatnék be, amely a Bellingcat kutatásai tévén ismerhetett meg a világ: arról van benne szó, hogy az orosz hadsereg felkészületlennek bizonyult a fagyokra.
Az orosz hadsereg. A fagyokra. Hogy is van ez?
Úgy, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat által közzétett orosz katonai beszélgetések lehallgatási felvételei között akadt egy olyan, amelyben az egyik beszélgetőpartner többek között azt mondta: a Mykolaiv közelében harcoló katonáinak fele fagyási sérüléseket szenved a lábán. Donbásszi forrásokkal rendelkező Twitter-felhasználók, sőt a Pentagon képviselői is ilyen problémáról beszéltek. A lehallgatott személy arra is panaszkodott, hogy a harcosoknak a lövészárkokban kell aludniuk, mivel nincsenek sátraik és bunkerek.
Az invázió másik irányában a helyzetet ismerő források megerősítették ezt az információt, hozzátéve, hogy az egyik alakulatban csak egy zászlóalj-taktikai csoportot láttak el sátrakkal, és az állománynak csak 20%-a rendelkezett téli egyenruhával, amit gyakran saját költségen vásároltak. A Pentagon szóvivője a téli egyenruhák hiányáról is beszélt, mint a fagyások okáról. Úgy tűnik, hogy ennek és sok más hiányosságnak nem más az oka, mint az orosz hadsereg intézményes korrupciója.
A mykolaivi időjárásról szóló archív adatok azonban azt mutatják, hogy a hőmérséklet idén márciusban rendszeresen jóval fagypont alá süllyedt. Ez előre látható volt, mert januárban az ukrán meteorológusok szokatlanul hideg tavaszt ígértek. Úgy tűnik, hogy a művelet tervezéséért felelős orosz munkatársak vagy arra számítottak, hogy a művelet napok alatt véget ér, vagy nem vették figyelembe a várható időjárási anomáliát, vagy tévesen azt hitték, hogy az orosz csapatok téli egyenruhával vannak felszerelve. Ilyen körülmények között az orosz régiók, például a Volgográdi Terület hatóságai kampányokat hirdetnek, hogy meleg ruhákat gyűjtsenek az Ukrajnában harcoló katonák számára.
Halkan jegyezném meg, hogy ezt a hibát, mármint a téli felszerelés otthon hagyását utoljára a második világháborúban követte el a német Wehrmacht, máig vitatott okokból, melyekre most nem térnék ki, de tény, hogy a Vörös Hadsereg harci sikereit sokan tulajdonítják annak, hogy ők, ismervén a klímát, számítottak Tél tábornokra.
Ma ennyi friss hírről számolhatok be.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!
