Szele Tamás: Putyin parancsnok háborúja

Egyre különösebb Oroszország ukrajnai inváziója – legyünk pontosak, mivel hadüzenet nélkül zajlik, akkor sem nevezhetjük háborúnak, ha az – és a krónikás dolgát nem könnyítik meg az alacsonyan, ám nagyobb, sűrű rajokban szálló álhírek sem, melyeket nem egy magyar orgánum népszerűsít minden forráskritika nélkül.

Márpedig forráskritikára szükség van, mint azt látni fogjuk, főleg, ha valami Putyinnal kapcsolatos. Semmit se higgyünk el az orosz elnökről, míg a TASZSZ nem cáfolta meg. Ma a szokásos napi harctéri jelentésen belül foglalkozunk az Azovsztal védőinek áldatlan helyzetével, szót kerítünk arra, milyen szerepet is játszik az orosz elnök a hadvezetésben, milyen a sorsa úgy általában az orosz parancsnokoknak mostanság, majd az orosz gazdaság néhány érdekes új húzását mutatom be.

De mindenekelőtt lássuk, mi zajlik a harctéren, szokás szerint az ISW napi elemzése alapján. 

Általánosságban elmondható, hogy az orosz erők május 16-án korlátozott és nagyrészt sikertelen szárazföldi offenzívát hajtottak végre az ukrajnai frontvonal mentén. A Harkiv körüli orosz csoportosulás megpróbálja tartani a határt és megakadályozni az ukrán csapatok további északi előrenyomulását. Ez a tevékenység eltér a korábbi orosz visszavonulásoktól Kijev, Csernyihiv és Szumi környékéről a háború korábbi szakaszában, amikor az oroszok teljesen visszavonultak orosz területre. Az orosz csapatok arra törekedhetnek, hogy megtartsák az ukrajnai állásaikat, és folytassák az ukrán állások elleni tüzérségi csapásokat, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán erők tüzérségi lőtávolságba kerüljenek Belgorod külvárosától, amely Oroszország egyik nagyvárosa és az orosz katonai tevékenység kulcsfontosságú központja. Az oroszok alternatívaként reménykedhetnek abban, hogy ellentámadást indíthatnak, hogy délre, Harkiv felé nyomuljanak vissza, bár egy ilyen próbálkozás nagy valószínűséggel nem jár sikerrel.

Az orosz katonai bloggerek továbbra is olyan elemzéseket közöltek, amelyek szkeptikusak az orosz erőfeszítésekkel kapcsolatban, és egyre inkább egybecsengenek az ukrajnai orosz kudarcokról szóló nyugati értékelésekkel. Az egyik ilyen blogger, Igor Sztrelkov azt állította, hogy a Donbássz elfoglalására irányuló orosz offenzíva végül kudarcot vallott, és hogy „egyetlen nagyobb települést sem sikerült felszabadítani.” Sztrelkov még azt is megjegyezte, hogy Rubizsnye elfoglalása viszonylag jelentéktelen, mivel az az új donbásszi offenzíva megkezdése előtt történt. Sztrelkov kijelentette, hogy az orosz erők valószínűleg nem fogják nyárig felszabadítani Donbásszt, és az ukrán csapatok tartani fogják állásaikat Donyeck város körül. Sztrelkov azt állítja, hogy az eddigi orosz kudarcok nem lepik meg, mert az orosz parancsnokság szándéka annyira nyilvánvaló volt a hadművelet során, hogy az ukrán csapatok pontosan tudják, hogyan kell megfelelően reagálniuk, és figyelmeztet: az orosz csapatok a kimerülésig harcolnak, de – „az ellenség által javasolt szabályok” szerint. Az oroszbarát bloggerek folyamatos kiábrándultsága az orosz háborús erőfeszítésekkel kapcsolatban magában Oroszországban is elégedetlenséget táplálhat, különösen, ha Moszkva továbbra is olyan toborzási és sorozási intézkedéseket hoz, amelyek rosszul képzett ágyútölteléket küldenek a frontvonalra.

Május 16-án több mint 260 mariupoli védőt evakuáltak az Azovsztal acélműből a Donyecki Területen lévő orosz megszállt településekre. Az ukrán és az orosz hatóságok humanitárius folyosókon keresztül tárgyaltak a sebesült ukrán katonák evakuálásáról. Az ukrán tisztviselők korábban, május 13-án 60 orvos és súlyosan sebesült katona evakuálására szólítottak fel.

Ukrajna megszállt területein egyre nagyobbak a súrlódások az orosz megszálló közigazgatás és az oroszbarát kollaboránsok között. A Zaporizzsjai Területi Katonai Parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők komoly konfliktusokba keverednek a kollaboránsokkal a személyközi hatalmi konfliktusok miatt. Egy ismert kollaboráns Zaporizzsjában azzal vádolta a terület oroszok által beiktatott kormányzóját, hogy ellopta a 10 000 rubeles kártérítését. Petro Andriscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója emellett azt állította, hogy a Donyecki Népköztársaság (DNK) erőihez mozgósítottak hozzátartozói tömeges tiltakozást tartanak a mozgósítás ellen Donyeck városában. A megszállás ilyen mértékű zűrzavara az orosz hatóságok általános szervezetlenségére utal a megszállt területeken, amit most az egyre nyilvánvalóbb orosz veszteségek súlyosbítanak.

Részletesebben szólva a kelet-ukrajnai hadszíntérről, elmondható, hogy az orosz erők nem hajtottak végre megerősített előrenyomulást semmilyen irányba Izjumból, és az átcsoportosításra összpontosítottak, tehát az újabb offenzíva előkészítésére. Az oroszbarát Telegram-csatornák korábban azt állították, hogy az orosz csapatok május 14-én behatoltak az Izjumtól mintegy 25 kilométerre délre fekvő Dovhenkébe. Egyikük egyenesen arról számolt be, hogy május 16-án harcok folynak a településen, de a próbálkozás „véres húsdarálóvá” változott, jelezve, hogy az ukrán erődítések Dovhenkében hatékonyak voltak és jelentős orosz veszteségeket okoztak. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz 20. kombinált hadsereg egységei újjáalakulnak, miután veszteségeket szenvedtek Izjum körül, és valószínűleg újabb offenzívákra készülnek Szlovjanszk felé. Az ukrán erők továbbra is támadásokat intéznek az orosz állások ellen Izjum térségében, és az ukrán vezérkar azt állította, hogy az ukrán csapatok május 16-án megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt Izjumban. Az ilyen célzott ukrán támadások valószínűleg folyamatos nyomást gyakorolnak az orosz logisztikai képességekre Izjum környékén, és hozzájárulnak az ezen a területen tervezett orosz offenzívák megszakításához.

Az orosz erők folytatták az offenzív műveleteket Donyeck és Luhanszk területeken keresztül, és május 16-án korlátozott előnyöket értek el. Szerhij Haidai, a Luhanszki Regionális Államigazgatás vezetője kijelentette, hogy az orosz erők a térségben a terület Bilohorivka irányából történő biztosítására, a Szeverodonyeck elfoglalására irányuló kísérletek folytatására és a Liszicsanszkba vezető autópálya ellenőrzésének átvételére összpontosítanak. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz erők nem hajtottak végre aktív szárazföldi műveleteket Szeverodonyeckben, ehelyett erősen lőtték az ukrán állásokat a Rubizsnye-Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségben. Ez annak a jele, hogy az orosz csapatok valószínűleg egyre kevésbé képesek elszánni magukat az Izyum-Szlovjanszk-Debalceve autópályától keletre fekvő terület teljes körű bekerítésére, és inkább a sekélyebb bekerítést választják tüzérségi támogatással. Az ukrán erők a térségben a jelentések szerint orosz kommunikációs útvonalakat és vasúti hidakat semmisítenek meg Rubizsnye és Szeverodonyeck között, hogy megzavarják a Szeverodonyeck és Liszicsanszk elleni további orosz offenzívákat. Az orosz csapatok emellett folytatták a támadó hadműveleteket Szeverodonyecktől délre Toskiva, Pilpcsatnye és Hirszke környékén, ami valószínűleg egy Bakhmut felé irányuló nyomulást jelent, hogy vagy biztosítsák az északnyugati autópálya hozzáférést a Szlovjanszk-Kramatorszk területre, vagy elvágják az utolsó autópályát, amely Szeverodonyecket összeköti Ukrajna többi részével Bakhmutnál.

Az orosz csapatok a jelentések szerint május 16-án szárazföldi támadásokat intéztek Liman, Bakhmut, Kurakhove, Sandrigolove és Donyeck városok környéke ellen. Ezek a támadások azonban továbbra is nagyrészt hatástalanok maradtak, és az oroszbarát katonai elemző Telegram-csatornák, amelyek az ilyen megakadt előrenyomulásokról számoltak be, egyre inkább kritizálják a súlyos orosz veszteségeket. Az egyik ilyen csatorna azt állította, hogy a Donyecki Területen április végére az orosz hadművelet kudarcot vallott, és a csekély taktikai sikert súlyos veszteségek és heves harcok árán érték el. A Donyecki Területen belüli sikertelen orosz hadműveletek miatti elégedetlenség a jelek szerint növekszik.

Orosz és ukrán tisztviselők május 16-án tárgyaltak 264 sebesült mariupoli védő evakuálásáról az Azovsztal acélműből a megszállt donyecki területre. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról számolt be, hogy az orosz erők 53 súlyosan sebesült katonát evakuáltak a mintegy 60 kilométerre lévő Novoazovszkba, 211-et pedig a Donyeck várostól délre lévő, megszállt Olenivkába. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy május 16-án humanitárius folyosót nyitott meg a sebesült ukrán védők számára, akik a megszállt donyecki területen részesülhetnek kezelésben. Az ukrán Azov-ezred parancsnoka, Denisz Prokopenko kétértelmű videót tett közzé, amelyben azt állította, hogy az Azovstalban lévő ukrán védők 82 napig teljesítették a parancsot, hogy megakadályozzák az orosz katonák átcsoportosítását más tengelyekre. Lehetséges, hogy ukrán és orosz tisztviselők a következő napokban tárgyalnak a maradék mariupoli védők evakuálásáról.

Itt álljunk meg egy pillanatra: az a videó nem is olyan nagyon kétértelmű. Arról van szó – ez mostanra világossá vált az Ukrán Fegyveres Erők közleményéből – hogy az Azovsztalnak nagyon fontos szerepe volt a hadműveletekben, csak éppen nem az, amit az alufóliasapkás-konteós polgártársaink gondolnak. Nincsenek „biolaborok” az épület alatt, bennük gyíkemberekkel és harminckét NATO-tábornokkal, hanem az volt a dolguk, hogy minél komolyabb orosz erőket vonjanak el az oroszok által Kelet-Ukrajnába tervezett katlancsata előkészítésétől. Lássunk pár mondatot ebből a közleményből!

A mariupoli helyőrség teljesítette harci küldetését. A katonai főparancsnokság utasítást adott az Azovsztalban állomásozó egységek parancsnokainak, hogy mentsék a személyzet életét. Folytatódnak az intézkedések az Azovsztal területén maradt védők megmentésére.”

Ez után az utasítás után jelent meg a videó, ami közli, miszerint:

Mariupol védői teljesítették parancsukat, mivel a háború során végig feltartották a túlerőben lévő ellenséges erőket, és lehetővé tették az ukrán hadsereg számára az átcsoportosítást, a fegyverek beszerzését és további katonák kiképzését. Most az életek megmentése érdekében az egész mariupoli helyőrség végrehajtja a katonai főparancsnokság jóváhagyott döntését, és reméli az ukrán nép támogatását.”

Ennek fényében tehát elmondható, hogy nem valamiféle harci düh, fanatizmus munkált bennük, hanem nagyon is hidegfejű logika hajtotta őket.


Aki most azt hiszi, hogy az Azovsztalt ostromló erők isznak szto gram vodkát és indulnak is Luhanszkba, az nagyot téved: továbbra is Mariupolban lesz rájuk szükség, csak most nem a fegyvereikre, hanem a két munkás kezükre. Az orosz erők megpróbálják újra megnyitni Mariupol kikötőjét, hogy hajóutakat létesítsenek Oroszországból. A Donyecki Népköztársaság azt állította, hogy a proxy milícia május 25-ig aknamentesíti a kikötőt. Az orosz erők május 15-én kiemeltek egy elsüllyedt ukrán hajót a kikötőben. Ezen kívül egy másik elsüllyedt ukrán hajó és aknák akadályozzák az orosz erőket a kikötő újranyitásában.

A harkivi harctéren is zajlik az élet. Az ukrán erők május 15-én elérték az orosz határt egy meg nem határozott helyen, Harkivtól északkeletre. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz alakulatok május 16-án sikertelenül próbálták visszaverni az ukrán erőket az orosz határ közelében, Harkivtól mintegy 60 kilométerre. Az ukrán erők az oroszokat és a Luhanszki Népköztársaság (LNK) egységeit a határhoz szorítják Harkivtól északnyugatra és északkeletre, miközben a kivont csapatokat a belgorodi területen vonják össze jövőbeli átcsoportosítás céljából. Oleg Synegubov, a Harkivi terület közigazgatási vezetője megjegyezte, hogy az orosz erők újrakezdték Harkiv város északi és keleti lakónegyedeinek korlátozott támadását, és folytatták a tüzérségi tüzet az ukrán ellentámadások ellen a régióban. Az orosz csapatok valószínűleg arra fognak törekedni, hogy a Harkiv-Belgorod autópálya közelében lévő megerősített állásokat tartsák fenn, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán tüzérség Belgorod város külvárosát érje, és megvédjék az orosz földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Vovcsanszk közelében, Harkiv várostól mintegy 90 km-re északkeletre.

Herszon vidékén sem rózsás a helyzet. Az orosz erők folytatták állásaik megerősítését a Zaporizzsjai Területen, viszont május 16-án nem hajtottak végre aktív támadó műveleteket a déli tengelyen. Az ukrán Energoatom atomenergetikai vállalat jelentette, hogy az orosz erők árkokat ástak és betonbarikádokat állítottak fel a Zaporizzsjai Atomerőmű teljes kerületén Enerhodar városában. Korábbi jelentésekből tudjuk, hogy az orosz erők megerősítettek egyes településeket Enerhodartól mintegy 37 kilométerre keletre és Melitopoltól délre eső területeken. Az orosz erők valószínűleg azért erősítik meg állásaikat, hogy hosszú távú ellenőrzést gyakorolhassanak az elfoglalt települések felett. A Zaporizzsjai Területi Katonai Parancsnokság azt is megjegyezte, hogy az orosz erők leromboltak egy autópályát az orosz ellenőrzés alatt álló települések között a Polohij körzetben és az ukrán ellentámadások zónái között Huljajpole közelében, mintegy 47-60 kilométerre nyugatra a Donyecki Terület határától. Az úton lévő orosz erők felhagytak a Huljajpole elfoglalására irányuló erőfeszítéseikkel, és ehelyett védelmi állásokat alakítanak ki.


Az ukrán erők a jelentések szerint orosz lőszerraktárakra és tábori bázisokra mértek csapást a Herszoni Terület középső és északi részén. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság jelentése szerint az ukrán erők ismét csapást mértek egy orosz lőszerraktárra Csornobajivkában, valószínűleg a Herszon városi repülőtér közelében. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők egy másik orosz tábori lőszerraktárt is megsemmisítettek a Mikolajivi Terület délkeleti határán. Az ukránok valószínűleg továbbra is tüzérségi és légicsapásokat mérnek majd a frontvonal közvetlen közelében lévő orosz lőszerraktárakra.

Az orosz erők újabb rakétacsapást mértek az Odesszai Területre, valószínűleg azért, hogy teljesen megsemmisítsék a Dnyeszter torkolatán átívelő, megrongálódott hidat. Az orosz erők valószínűleg továbbra is célpontnak tekintik az Odesszai Területet Romániával összekötő ukrán közlekedési infrastruktúrát, hogy megszakítsák az egyik útvonalat, amelyen keresztül a nyugati országok segítséget nyújthatnak Ukrajnának. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága arról számolt be, hogy az orosz erők folytatják a mentési műveleteket a Kígyószigeten, miután ukrán csapások érték a szigeten lévő orosz alakulatokat. A helyzet a Dnyeszteren túli területen nem változott.

Ez ma kicsit hosszúra sikerült, de vagy pontosak vagyunk és mindenről beszámolunk, vagy inkább foglalkozzunk valami egyébbel. Jósolni értelmetlenség volna: egyik oldal részéről sem várható gyors, átütő erejű támadás ami kézzelfogható közelségbe hozná a béketárgyalásokat.


De mi a helyzet Putyin parancsnokkal? Igen, „parancsnokot” írtam, nem „főparancsnokot”, ugyanis a Guardian szerint az orosz elnök részt vesz a hadvezetésben, éspedig ezredesi-dandártábornoki szinten. Ha részt vesz, azt rosszul teszi, de lássuk az írást!

Nyugati katonai források szerint Vlagyimir Putyin olyannyira személyesen is részt vesz az ukrajnai háborúban, hogy „ezredesi vagy dandártábornoki szinten” hoz operatív és taktikai döntéseket.

Hozzátették, az orosz elnök segít meghatározni az erők mozgását a Donbásszban, ahol a múlt héten a megszállók véres vereséget szenvedtek, amikor többször is megpróbáltak átkelni egy stratégiai fontosságú folyón Ukrajna keleti részén.

A források hozzátették, hogy Putyin továbbra is szorosan együttműködik Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz fegyveres erők parancsnokával, ellentétben Ukrajna múlt heti állításaival, amelyek szerint a katonai főnök háttérbe szorult.

Úgy gondoljuk, hogy Putyin és Geraszimov olyan szinten vesznek részt a taktikai döntéshozatalban, ahogy azt általában egy ezredestől vagy dandártábornoktól várnánk” – mondta a katonai forrás, utalva az Ukrajna keleti részén zajló harcokra.

További részleteket nem közöltek a nyilatkozat alátámasztására, bár jelezték, hogy a Putyin szoros személyes érintettségéről szóló értékelés a kapott hírszerzési értesüléseken alapul.

A múlt heti sikertelen kísérlet a Sziverszkij Donyec folyón való átkelésre Bilohorivkánál több mint 70 orosz jármű megsemmisüléséhez és legalább egy üteg felszerelésének elvesztéséhez vezetett a harc helyszínéről készült légi felvételeken alapuló becslések szerint.”





Hát, nem tudom, mit mondjak, ebben az állításban – mivel hírszerzési forrásokból származik – azért nagyon kevés a konkrétum. Meglepő volna és távolról sem mulatságos, ha kiderülne, hogy a katonai kudarcok némelyike személyesen Vlagyimir Vlagyimirovicsnak köszönhető, még érthető is lenne, hiszen az orosz elnöknek semmiféle katonai tapasztalata nincs, de azért határozottan nem lehet állítani. Putyin körül a tegnap már amúgy is meg nem erősített hírek valóságos felhője alakult ki: vagy megoperálták, vagy sem, vagy beteg, vagy sem, vagy irányítja a csapatokat, vagy sem… meglátjuk, mi derül ki a végén.

Az igazi persze az lenne, ha megtudnánk, hogy Putyin helyett a biztonság kedvéért az egyik hasonmását operálták meg. Az olyan oroszos volna.

Ide kívánkozik egy másik meg nem erősített hír. Az ukrán katonai hírszerzés oldaláról származik, és hogy úgy mondjam, ez a forrás már máskor is hajlamos volt apróbb túlzásokba esni, bár valódi hazugságot még nem tapasztaltam tőlük. De azért mégiscsak hírszerzők, no. Szóval, azt mondják, hogy megindult a bűnbakkeresés az orosz hadseregben: a Kreml hatóságai megpróbálnak minden kudarcot és veszteséget a megszálló egységek és alakulatok parancsnokaira kenni.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta büszkeségének, a Moszkva rakétacirkálónak elvesztéséért félreállították és letartóztatták Igor Oszipovot, a Fekete-tengeri Flotta parancsnokát. A parancsnok első helyettese, Szergej Pincsuk ellentengernagy ellen is vizsgálatot indítottak.

Vlagyiszlav Jersovot, aki a Hatodik Hadsereg parancsnoka volt, elbocsátották a személyzet, a felszerelés és a haditechnikai eszközök példátlan mértékű veszteségei miatt.

Szerhij Kisel altábornagyot, a Nyugati Katonai Körzet első harckocsihadseregének parancsnokát ugyanezen okok miatt bocsátották el.

Arkagyij Marzojev vezérőrnagyot, a Krímben lévő pivdennyi katonai körzet parancsnokát a kijelölt feladatok elfogadhatatlan teljesítése miatt elbocsátották.

Mihail Ponomarjov ezredest, a 103. anyagi és technikai támogató dandár parancsnokát is elbocsátották.

Hát Istenem, nem halhat minden vezérkari- és főtiszt hősi halált, kell legyen olyan is, akit kirúgnak és/vagy becsuknak. Mindenesetre nem lehet kellemes mostanság orosz katonai vezetőnek lenni Ukrajnában. Elöl is ellenség, hátul is.


A háború viharai miatt már csak két, gazdasági jellegű, kissé komikus (vagy ironikus?) hírre jut terjedelem: az első azt mondja, hogy a nyugati cégek kivonulásával sem áll le az orosz üdítőital-gyártás. Érthető volna, ha kvaszt gyártanának, palackoznának a gépsorokon, de nem így tesznek. A Moscow Times szerint:

A Coca-Cola, a Fanta és a Sprite helyett az oroszok a CoolCola, a Fancy és a Street közül választhatnak majd – jelentette be hétfőn az orosz italgyártó Ochakovo.

A három globális üdítőmárka nagyrészt hiányzik az orosz polcokról, amióta a Coca-Cola Company márciusban felfüggesztette az oroszországi tevékenységét. Bár a Coca-Cola termékek még mindig megtalálhatók az üzletekben, az árak a felfüggesztés óta nagyjából 200%-kal emelkedtek az egekbe.”

Az orosz vásárlóközönség türelmetlenül várja az Adios sportcipőt (olyan tényleg volt már), a Giucci táskát és a Chanelt tökéletesen kiváltó Kanal parfümöt. Ennek várható változatai: BelomorKanal és Pervij Kanal, az utóbbi reklámarca Margarita Szimonjan lesz.


Hanem ahol történt folyadékbevitel, ott annak távoznia is kell előbb-utóbb. És az mostanság nem olcsó. A Meduza hozta a rossz hírt:

Oroszországban a háború kitörése után jelentősen emelkedtek a szaniterfelszerelések árai.

Februártól áprilisig a csapok, mosdók és WC-k ára átlagosan 20-70%-kal emelkedett a 2021-es év azonos időszakához képest. A prémium termékek ára 5-25%-kal nőtt.

A gazdaságos zuhanyzók esetében az áremelkedés 30-70%-os, a fürdőszobai kiegészítők esetében akár 40%-os is lehetett. 2021-ben ugyanebben az időszakban az áremelkedés mindössze 5-10%-os volt.

Az európai márkák távozásával a kínai és török beszállítók kihasználják a megnövekedett keresletet, és megemelik termékeik árát.”

Hát, akkor a kóla orosz földön kétszer drága: egyszer, amikor jön, másodszor, amikor távozik…

Mára ennyi hír jutott, holnap is folytatom az összefoglalókat.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!


Oszd meg másokkal is!