Kicsit csendesebb napja van a megszokottnál Oroszország ukrajnai inváziójának, legalábbis a harctereken nyugalmasabbnak tűnik, de a politika berkei persze továbbra sem nyugszanak. Ez a csend csak átmeneti, véleményem szerint – de azt meg sem próbálnám megjósolni, hol törnek ki legközelebb az eddiginél is véresebb harcok.
Ma a harctéri hírek bemutatása után, melyet, mint minden nap, most is az ISW napi jelentése alapján állítok össze, szót kell ejteni az Orosz Flotta Napjáról és arról, hogy ennek alkalmából Putyin elnök kihirdette az új orosz tengeri doktrínát, de nem állhatunk meg ennyinél, mert azt is el kell mondanom, hogy miért nem tartják meg a Flotta Napját Szevasztopolban, holott Pétervárott megtartják. Azért a tűzijáték Szevasztopolban sem marad el, sőt, volt már belőle egy kis előleg is. Végül elmélázhatunk az orosz tanterv dicséretes változásain, ugyanis olyan tantárgy került bele, amiről pillanatnyilag senki sem tudja, hogy miről szól.
De egyelőre lássuk a harctéri híreket.
Az orosz hadsereg valószínűleg a Bakhmut és Donyeck város környéke felé irányuló támadó műveleteket helyezi előtérbe a Sziverszk és Szlovjanszk elfoglalására irányuló erőfeszítések rovására. Az orosz parancsnokok várhatóan a Novoluhanszke térségében a közelmúltban elért győzelmeket igyekeznek kihasználni, hogy keletről nyomást gyakoroljanak Bakhmutra. A Donyeck város körüli erőfeszítéseik célja valószínűleg az ukrán erők kiszorítása a város tüzérségi hatótávolságából. Az is lehet, hogy a szeptemberre tervezett népszavazás előtt minél nagyobb területet akarnak szerezni Donyecki környékén. Az orosz offenzív műveletek nagy valószínűséggel nem fogják bevenni a nagy és jól védett Bakhmutot, és nem fognak drámai előnyöket elérni Donyeck városától nyugatra, még akkor sem, ha sikerül bevenniük Avdiivka és Piszki városokat, amelyek az eredeti, 2014-es orosz invázió óta ellenálltak a nyomásnak. A harcok azonban ezeken a területeken valószínűleg fokozódni fognak, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök evakuálásra szólítja fel a lakosokat.
Itt közbe kell mordulnom szokásom szerint: igen, a lakosságot valóban felszólították az evakuációra, de nem katonai indokkal. Iryna Verescsuk miniszterelnök helyettes azzal indokolta az intézkedést, hogy a régió ukrán ellenőrzés alatt álló részén tönkrementek a gázvezetékek, így télen nem lesz fűtés. „Ha valaki megtagadja az evakuálást, alá kell írnia, hogy megértette az összes következményt, és felelős az életéért” – mondta Verescsuk. Becslése szerint mintegy 200 000 embert evakuálnak.
Elmondta, hogy a Zaporizzsjai Területen is evakuálásokat jelenthetnek be, mivel területének kétharmada szintén nem rendelkezik gázellátással.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem szolgáltatott új bizonyítékot a megszállt Donyecki területen lévő Olenivka táborban elhunyt ukrán hadifoglyok (POW) halálának okáról vagy felelősségéről. Orosz tisztviselők 50-re emelték a halálos áldozatok számát, és közzétették az elhunyt hadifoglyok listáját. Ukrán tisztviselők kijelentették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni a listát, és nemzetközi vizsgálatra szólítottak fel. A Maxar a támadás utáni képeket bocsátotta rendelkezésre a károkról. Az ISW nem tudja megerősíteni az incidens jellegét vagy okát, bár továbbra is valószínűbb, hogy orosz erők voltak a felelősek.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz haderő támadásokat hajtott végre Bakhmut és Donyeck város környéke, valamint Izjumtól délnyugatra. Egy támadás Bakhmuttól keletre korlátozott eredményeket ért el.
- Az orosz egységek ismét nem hajtottak végre támadást Sziverszk közelében, ami arra utal, hogy a térségben a műveleteknek nem tulajdonítanak kiemelt jelentőséget.
- Műholdfelvételek alapján az orosz erősítés az ukrán határ közelében, az Izjum felé vezető földi kommunikációs vonalon (GLOC) összpontosult.
- Az ukrán erők megelőző tüzérségi csapásokkal megzavartak egy orosz szárazföldi támadást a Herszoni Területen. Ukrán tisztviselők azt állítják, hogy a Herszon közelében a Dnyeperen átívelő vasúti híd megrongálódása miatt az orosz erők nem tudják vasúton ellátni a folyó nyugati partján lévő állásaikat.
-
Az orosz csapatok újrakezdték a támadó hadműveleteket Izjumtól délnyugatra, és megkezdték a katonai felszerelések felhalmozását Belgorod körzetben, közvetlenül az Izjumhoz vezető orosz szárazföldi kommunikációs vonalak (GLOC) keleti oldalán. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz egységek július 30-án sikertelenül indítottak támadást Brazsivka és Dmitrivka ellen, Izjumtól mintegy 16, illetve 18 km-re délnyugatra.[4] Geolokációs felvételek azt is mutatták, hogy az ukrán katonaság egy meg nem határozott időpontban páncéltörő irányított rakétával csapást mért egy előrenyomuló orosz tankra Brazsivkában. Geolokációs műholdfelvételek orosz katonai felvonulást mutattak június 19. és július 28. között a Belgorodi Területen lévő Urazovóban, 12 km-re keletre a nemzetközi határtól. Az orosz alakulatok valószínűleg azért növelik a katonai felszerelés mennyiségét a térségben, hogy támogassák az Izjumtól nyugatra történő előrenyomulást, mivel a felvonulás mindössze 55 km-re északkeletre van a Kupjanszkban lévő orosz GLOC-októl, amelyek mind Izjummal, mind a Harkiv várostól délre fekvő településekkel összeköttetésben állnak. Az orosz egységek a közelmúltban több helyi támadást indítottak a jelenlegi Izjum-Szlovjanszk vonaltól északnyugatra, és a katonai kiépítéssel párhuzamos támadások a vonaltól délnyugatra támogathatnak egy nyugat felé irányuló hadműveletet.
Az orosz haderő július 30-án nem indított támadásokat Szlovjanszktól északnyugatra, és nem hajtott végre támadó műveleteket Sziverszk környékén, valószínűleg inkább a Bakhmut körüli frontális támadásokat helyezték előtérbe. Az orosz hadsereg továbbra is lőtte Krasznopillját, Dolinát, Adamivkát és Mazanivkát Szlovjanszktól északnyugatra, és megrongálta a szlovjanszki buszpályaudvar épületét. Az orosz tüzérség lőtte Kramatorszkot, Sziverszket és a Sziverszk környéki településeket is. Az ukrán Közös Erők Művelete (JFO) jelentése szerint az ukrán hadsereg felszabadított egy meg nem nevezett települést a Donyecki Terület irányában (a Luhanszki és Donyecki Területre utaló ukrán műveleti irányról van szó).
Az orosz hadsereg korlátozott előnyöket ért el Bakhmut délkeleti részén, és július 30-án sikertelen támadások sorozatát indította a várostól délre és északkeletre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz egységek három irányból indított támadás után biztosították állásaikat Szemihirja külterületén (kb. 15 km-re délkeletre Bakhmuttól). Az orosz erők a jelentések szerint sikertelenül próbáltak Dolomitnyétől nyugatra, Travneve felé előrenyomulni, mindkét település kb. 10 km-re északkeletre van Horlivkától. Az ukrán erők a jelentések szerint megállították az orosz előrenyomulást Versina és Pokrovszke felé is, Bakhmut délkeleti, illetve északkeleti irányában. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz csapatok megpróbálják megteremteni a feltételeket a támadó műveletekhez Bakhmut, Avdiivka és Donyeck városától nyugatra eső irányokban.
Az orosz alakulatok július 30-án sikertelen szárazföldi támadásokat indítottak Avdiivkától északkeletre és délnyugatra, valamint Donyeck várostól délnyugatra. Az ukrán erők a jelentések szerint visszaverték az orosz támadásokat Krasznohorivka, Avdiivka és Piszki ellen, valószínűleg az Avdiivkában lévő ukrán erődítmények északkeletről és délnyugatról történő behálózására tett erőfeszítésük során. Az orosz csapatok sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Mariinkában és Pavlivkában is, Donyeck városától mintegy 22 km-re, illetve 50 km-re délnyugatra.
Az orosz hadsereg július 30-án nem hajtott végre támadó műveleteket Harkiv város körül, de folytatta a várostól északnyugatra, északkeletre és délkeletre fekvő települések bombázását. Oleg Synegubov, a Harkivi terület közigazgatási vezetője arról számolt be, hogy az orosz csapatok öt S–300-as rakétát indítottak Harkiv város két kerületére.
Az ukrán csapatok a jelentések szerint július 30-án megelőztek egy orosz támadást Herszon északnyugati körzetében. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán tüzérségi tűz megakadályozta, hogy az orosz egységek támadást indítsanak az elfoglalt Brunszkijnéből Bilohirka ellen, mindkettő az Inhulec folyó nyugati partján található az északnyugati Herszon területen. Az orosz hadsereg légicsapásokat mért Novohrihorivka és Andriivka közelében is, mindkettő a Herszon-Mikolajiv terület határához közel fekszik. Az orosz erők július 30-án folytatták a Mikolajiv és Dnyipropetrovszk területek csöves- és rakétatüzérséggel történő lövöldözését. A Dnyipropetrovszki terület hatóságai arról számoltak be, hogy az orosz erők 40 Grad rakéta-sorozatvetőből (MLRS) származó lövedéket lőttek Nikopolra, a Dnyeper folyó nyugati partján. A Mikolajivi Terület hatóságai arról is beszámoltak, hogy az orosz erők Smerch MLRS-sel támadták Mikolajiv városát.
Az orosz hadsereg folytatta erőfeszítéseit a logisztika helyreállítására és a védelmi állások kialakítására az érintkezési vonaltól délre, az orosz földi kommunikációs vonalak (GLOC) és lőszerraktárak elleni folyamatos ukrán csapások közepette. A közösségi médiában közzétett felvételek orosz betonerődítményeket mutattak a Tyahinka-Nova-Khakovka út mentén, amelyek valószínűleg részei annak az erőfeszítésnek, hogy védelmi állásokat hozzanak létre az R47-es autópálya mentén Herszon város felé, és védekezzenek a Dnyeper folyó nyugati partján. Ukrán tisztviselők és műholdképek megerősítették, hogy további károkat szenvedett egy kulcsfontosságú vasúti híd, mindössze 8 km-re keletre a sérült Antonivszkij közúti hídtól Herszon város közelében. Herszon területi közigazgatási tanácsadója, Szerhij Hlan kijelentette, hogy a vasúti híd sérülései teljesen kizárják az orosz katonai felszerelések vasúton történő szállítását az északi Herszon területre. Hlan azt is megjegyezte, hogy szemtanúk láttak egy másik csapást, amely állítólag egy orosz lőszerraktárat ért július 30-án Nova Kakhovkában. Az Ukrán Déli Operatív Parancsnokság megerősítette, hogy az ukrán erők július 29-én megsemmisítették a 34. Különleges Motorizált Lövészdandár parancsnoki állását Bruskinszkében. Az ukrán erők egy orosz katonai teherautóra és egy épület előtt parkoló járművekre is csapást mértek Enerhodarban, amelyek az orosz megszálló tisztviselők szerint egy humanitárius konvoj részei voltak.
Az orosz megszálló hatóságok július 30-án a Herszoni Állami Egyetemen megtartották a tervezett „Együtt Oroszországgal” fórumot, folytatva a hamisított népszavazás feltételeinek megteremtését a Herszoni Terület megszállt részein. A „Readovka” oroszbarát Telegram csatorna az eseményt fórumként írta le, amelynek célja, hogy a résztvevők „a Herszoni Terület jövőbeli sorsáról” dönthessenek, és azt állította, hogy mintegy ezer fő gyűlt össze, hogy megvitassák a régió szociális- és gazdaságpolitikáját. A küldöttek megszavazták az „Orosz Herszon” című nyilatkozatot a Herszoni Terület Oroszországgal való közös fejlesztéséről. Igor Kastyukevics , az orosz Állami Duma képviselője és az Egységes Oroszország Párt humanitárius missziójának koordinátora a Herszon területen, volt az egyetlen orosz, akit azonosítottak, aki ukrán kollaboránsok mellett részt vett a fórumon. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz tisztviselők alacsony részvétele alátámaszthatja azokat az egyéb jelentéseket, amelyek szerint a Kreml hatóságai az ukrán ellentámadástól való félelmükben elmenekültek Herszon városából. Az oroszok által kinevezett Volodimir Saldo, a Hersozni Terület katonai-polgári közigazgatásának vezetője bejelentette a „Együtt Oroszországgal” keretében a Herszon területére küldött humanitárius missziót.
Volodimir Saldo, bejelentette a „Együtt Oroszországgal” keretében a Herszon Területi Közéleti Kamara megalakulását is, amelyet a Kreml valószínűleg arra fog használni, hogy megteremtse a Herszoni Terület Oroszországgal való integrációjának nyilvános támogatásának látszatát.
Az ukrán partizánok július 30-án folytatták az orosz vasúti közlekedés célba vételét a megszállt településeken. Szerhij Hajdaj, a Luhanszki Terület közigazgatási vezetője arról számolt be, hogy ukrán partizánok megsemmisítették a vasúti irányítószekrényt Szvatovében, amely Szeverodonyecktől mintegy 55 km-re északra található, és a Luhanszki Terület orosz földi kommunikációs vonalak (GLOC) mentén helyezkedik el. Az oroszok által kinevezett Zaporizzsjai Területi Megszállási Adminisztráció Jevheny Balitsky olyan felvételeket töltött fel a közösségi médiába, amelyek a Komysh-Zorya állomás közelében, a Zaporizzsja-Donyecki Terület határától mindössze 22 km-re nyugatra lévő vasúti szakaszon keletkezett károkat dokumentálják. Balitsky azt állította, hogy ukrán HIMARS csapást mért a vasútra július 29-én, de a kisebb mértékű károk inkább az ukrán partizánok tevékenységével tűnik összeegyeztethetőnek, amelynek célja az orosz logisztikai útvonalak megzavarása Dél-Ukrajnában. Ukrán mariupoli tisztviselők és száműzetésben lévő források arról számoltak be, hogy ukrán partizánok felgyújtottak egy mezőt az oroszok által megszállt Bezimenne-ben, Mariupoltól mintegy 20 km-re keletre, hogy felégessék az orosz erődítményeket és megakadályozzák, hogy az orosz megszálló hatóságok fosztogassák az ukrán gabonát.
Vasárnaphoz és kánikulához képest még ez is meglehetős hadi helyzet, de mi történt Pétervárott? Mint említettem, ma van az Orosz Flotta Napja, minek alkalmából flottafelvonulást tartottak, ezt különösebben nem részletezném, ugyanis csak két szenzációja lehetett volna: az egyik, ha részt vesz rajta az Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozó, melyet még Budapestről is láthattunk volna, annyira füstöl, de ez elmaradt (az egység üzemképtelen és előreláthatóan sokáig az is lesz még), a másik, ha feltűnik rajta a Moszkva rakétacirkáló, de az meg ez idő szerint a specoperacija keretében különleges víz alatti küldetést lát el beláthatatlan ideig. Putyin megszemlélte a maradék flottát, majd jóváhagyta az új orosz tengeri doktrínát.
Eszerint:
„A dokumentum „létfontosságú” és „fontos” zónákat említ Oroszország nemzeti érdekeinek biztosításának érdekében a világ óceánjain.
Az előbbiek közé tartoznak különösen az Orosz Föderáció belső tengerei, kizárólagos gazdasági övezete és kontinentális talapzata, az orosz partok melletti sarkvidéki medence, az Ohotszki-tenger és a Kaszpi-tenger orosz része. A második zóna az orosz partokkal szomszédos tengerek vizeit (beleértve az Azovi- és a Fekete-tengert), a Földközi-tenger keleti részét, a Fekete-tengert, a Balti- és a Kuril-szorost, valamint a globális tengeri összeköttetések területeit foglalja magában.
Nemzeti érdekeinek védelme érdekében Oroszország a világóceánon is „vitathatatlan jogát gyakorolja” a haditengerészeti erők jelenlétére és azok alkalmazására az orosz joggal, valamint a nemzetközi normákkal és szerződésekkel „szigorúan összhangban” – áll a tengeri doktrínában.
A tengeri doktrína Oroszország nemzetbiztonságát fenyegető kihívások és veszélyek között említi:
Az USA arra irányuló törekvését, hogy uralja a világ óceánjait, és azt a vágyát, hogy „tengeri erőinek elsöprő fölényét” elérje, valamint hogy korlátozza Oroszország hozzáférését az óceáni erőforrásokhoz és a tengeri közlekedési kommunikációhoz;
„Számos állam” területi követeléseit Oroszországgal szemben „néhány tengerparti és szigeti területére” vonatkozóan;
A NATO katonai infrastruktúrájának előrenyomulását Oroszország határai felé;
fegyveres konfliktusokat „Oroszország és szövetségesei számára különleges geopolitikai jelentőséggel bíró területeken”;
a külföldi haditengerészeti jelenlét fokozását az Északi-sarkvidéken;
„számos állam” kísérleteit a tengerek és tengerszorosok jogi szabályozásának megváltoztatására.
A dokumentum felsorolja a „tengeri tevékenységeket fenyegető főbb kockázatokat” is, többek között:
Az orosz kereskedelmi flotta elégtelen részvételét a nemzetközi hajózásban;
az orosz külkereskedelem „jelentős függését” a tengeri közlekedéstől és a tengeri csővezeték-rendszerektől;
szankciók bevezetését az orosz hajógyártó és olaj- és gázipari vállalatok ellen;
az orosz kutatóflotta összetételének és állapotának a modern követelményeknek való megfelelését és a „kihívások nagyságrendjét”;
Az Oroszországon kívüli haditengerészeti bázisok megfelelő számának hiánya;
az óceánoknak az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását, amelyet „a természeti jelenségek gyakoriságának és intenzitásának növekedése” jellemez.”
Hát, hogy úgy mondjam: mernek nagyot álmodni, ambícióban nincs hiány. Azzal együtt, hogy a mai parádén Pétervárott összesen 25 vízi és 40 légi egység vett részt, de hát ne feledjük, a Fekete-tengeri Flotta most nem tehette tiszteletét, mert nem jut át a Dardanellákon.
Jó, akkor azt várná az ember, hogy ők meg Szevasztopolban fognak parádézni, de – az is elmaradt. Éspedig elég különös okból. Mint a TASZSZ írja:
„MOSZKVA, július 31. /TASZSZ/. Egy házi készítésű drónhoz erősített kis teljesítményű robbanószerkezet robbant fel a Fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállásának területén – jelentette vasárnap a flotta sajtószolgálatának egyik tisztviselője. Orvosi segítséget nyújtottak azoknak, akik a robbanás következtében üvegszilánkoktól megsérültek – tette hozzá a tisztviselő.
„Öt ember megsérült a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállásának területén szétszóródott üvegszilánkok következtében, miután egy rögtönzött UAV-ban elhelyezett kis erejű robbanószerkezet robbant fel az egyik helyiségben. Valamennyi áldozat orvosi ellátásban részesült” – jegyezte meg a sajtószolgálat.
Korábban Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója a Telegram-csatornáján írt arról, hogy állítólag dróntámadás érte a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli főhadiszállását. Megjegyezte, hogy öt ember megsérült. Szevasztopolban a haditengerészet napjára szervezett összes ünnepi rendezvényt biztonsági okokból lemondták.”
Más források hat sérültet emlegetnek és azt, hogy este azért a tűzijáték mégsem marad el, de a történtek legszebb értelmezése az Insider szerint mégis az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetétől érkezett.
„Valójában az ellenség nem kockáztatta meg az orosz Fekete-tengeri Flotta napjának megtartását, és hogy ne hozzák magukat ismét kínos helyzetbe az egész világ előtt, félve Ukrajna fegyveres erőitől, ürügyet találtak ki az úgynevezett ünnep alkalmából tartott események lemondására. Az ilyen kijelentésekkel az ellenség elismeri, hogy légvédelmi rendszere alkalmatlan.”
Annyi biztos, hogy az ukrán haditengerészet és általában az ukrán fegyveres erők nem házi drónnal támadtak volna, és az ő helyükben én még örülnék is egy ilyen regattának, ahol egy helyre gyűlik az orosz flottaegységek java, és kevesebb Harpoonnal lehet őket megsemmisíteni – ráadásul az is kiderült, hogy a kis drónt városon belülről indították, tehát szó szerint partizánakcióról lehetett szó. De ha ettől megijed az orosz flotta, akkor tényleg nem lehet valami híres a légvédelme.
Hagyjuk is ezt a történetet, mert még körül kell nézni az orosz iskolarendszer háza táján is. Érdekes hírt közöl a Meduza:
„Az orosz iskoláknak „az orosz társadalom értékeiről” kell órákat tartaniuk. Erről a TASZSZ számolt be a közprojektekkel foglalkozó elnöki hivatal vezetőjére, Szergej Novikovra hivatkozva.
A tisztviselő elmondta, hogy ezek az órák már a következő tanév szeptemberében megjelennek, és az oktatási minisztérium „feltételezi, hogy minden iskolában lesznek”.
„A minisztérium azt tervezi, hogy az augusztusi konferenciák során a tanárokkal együttműködve előkészíti ezt az iskolai oktatási program részeként, hogy az osztályfőnökök maguk is megtarthatják ezeket a „Beszélgetések a fontos dolgokról” órákat” – mondta.
Az órák a diákok életkorától függően különböző formában fognak zajlani, mondta Novikov.
Az új tanév kezdete óta minden iskolában heti rendszerességgel megtartják a zászlófelvonást és az orosz himnusz eléneklését. A szövetségi költségvetésből közel egymilliárd rubelt különítettek el a szimbólumok megvásárlására.”
Hát, messzeringó gyermekkorom világa dereng elém, én ugyanis voltam olyan peches, hogy Ceaușescu idején nőttem fel, Nagyváradon. Nekünk is voltak ilyesféle kötelező óráink, csak hát – azokhoz sem volt tankönyv, ahogy ezekhez sincs, szegény tanáraink majd’ megbolondultak, úgy féltek attól, mit bírnak előadni nekünk, mi meg nagyon utáltuk a dolgot, míg meg nem született a konszenzusos döntés: ezek helyett osztályfőnöki órákat tartottak, amikkel mégis jobban jártunk, mintha Decebal és Burebista viszonylag kevéssé (vagy inkább: alig) ismert életrajzát boncolgatták volna nekünk.
Persze ez nálunk volt, a Vadnyugaton, az ország belső részein fogalmam sincs, mihez kezdtek ilyenkor. Mindenesetre javaslom ezt a megoldást az orosz tanerőknek is, különben be kell vallaniuk, hogy az orosz társadalom értékei a szó szoros és átvitt értelmében is nagyjából különböző európai és ázsiai országokból származnak, csak a dicső elődök magukévá tették őket. Szintén a szó minden értelmében.
Mára ennyi hír jutott, holnap folytatódik a Végtelen Történet.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!