Szele Tamás: Egy bizonytalan háború

Nem lehet megmondani, milyen irányban, de változik Oroszország ukrajnai inváziója, változik a harcok jellege: mintha egyre gátlástalanabb eszközökhöz folyamodna az orosz fél, különösen Enerhodar térségében, bár az ukrán oldal meg bizonyos mértékű határozatlanságot mutat ebben a hatalmas malomjátékban, ebben az országnagy csiki-csukiban.

Az alapkérdés az, hogy hol indul meg előbb egy nagy támadás: északon vagy délen? Ugyanis északon az oroszok szeretnének inkább harcolni, és városokat elfoglalni, azokat a földdel egyenlővé téve, ám délen már most is jelentős mennyiségű ukrán erő gyülekezik, vissza szeretnék foglalni Herszont, tán Mariupolt is, amivel megszűnhetne a Krímhez vezető orosz szárazföldi korridor. Ezt persze az oroszok is tudják, és nem túl nagy örömmel, de alakulatokat csoportosítanak át délre, viszont ettől északon gyengülnek meg: egyszóval tényleg olyan helyzetbe kerültek, mint a malomjátékban, csak most az ukránoknak van meg a csiki-csukijuk. Azonban nem élnek vele, pedig most átvehetnék a kezdeményezést.

Mindegy, mai összesítőnkben, melyet, mint mindig, most is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze, alaposan körüljárjuk a harctéri-katonai-megszállási híreket. Akkor lássunk is neki.

Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy Oroszország Irán által szállított drónokat használ Ukrajnában. Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Olekszij Arestovics augusztus 5-én kijelentette, hogy Irán 46 drónt adott át Oroszországnak, és hogy az ukrán kormány már észlelte ezen drónok használatát az ukrajnai harcokban. Az átadott drónok legalább egy része régebbi generációs „Shahed 129” nehéz csapásmérő drón, amelyeket az orosz erők az Egyesült Államok által biztosított HIMARS-ok elleni támadásra használhatnak Ukrajnában. Nem világos, hogy a 46 drón az összes drónt jelenti-e, amelyek küldését Teherán vállalta, vagy a jelenleg Ukrajnában működő iráni drónok száma ennyi.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Ukrán tisztviselők megerősítették, hogy az orosz haderő Irán által szállított drónokat használ Ukrajnában.
      • Az orosz csapatok sikertelen szárazföldi támadásokat hajtottak végre a Bakhmuttól délre fekvő települések ellen.
      • Az orosz és ukrán egységek heves tüzérségi párbajt vívtak Piszkinél, ami arra utal, hogy az orosz erők valószínűleg nem tartják teljes ellenőrzésük alatt Piszkit az orosz állítások ellenére.
      • Az orosz csapatok több korlátozott támadást hajtottak végre Donyeck városától északra, északnyugatra és délnyugatra.
      • Az orosz és az ukrán hadsereg egymást vádolta azzal, hogy lövéseket adtak le az enerhodari Zaporizzsjai Atomerőmű (Atomerőmű) közelében, de az ISW nem tudja függetlenül megállapítani, hogy melyik fél felelős az incidensért.
      • Az orosz tüzérség többször is szándékosan a komplexumon belül elhelyezett rendszereket használt a Dnyeper folyón túli célpontokra való tüzelésre.
      • Az orosz alakulatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni a Herszoni Területen található Lozove felé, valószínűleg az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőállást célozva.
      • Az orosz szövetségi szubjektumok új önkéntes zászlóaljakat alakítanak Omszk és Szamara területeken.
      • Az orosz megszálló hatóságok valószínűleg felgyorsítják a megszállt területeken a passzportálási és rubelizációs erőfeszítéseket, valamint a civil adatgyűjtést a megszállt ukrán területek Oroszországhoz csatolásáról szóló közelgő álreferendum előkészítéseként.
      • A Kreml folytatja az ukrán kollaboránsok lecserélését orosz tisztviselőkre a megszálló közigazgatásban, valószínűleg azért, hogy előkészítse az elcsatolt területek hivatalos orosz kormányzását.

Az orosz haderő augusztus 5-én nem hajtott végre szárazföldi támadást Izjum és Szlovjanszk között. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok Szlovjanszktól északnyugatra a Harkiv-Donyecki terület határa mentén fekvő településeket lőttek, köztük Bohorodicsnyét, Dolinát, Dibrivnét, Mazanivkát, Adamivkát és Kurulkát.

Az orosz alakulatok augusztus 5-én folytatták a támadó hadműveleteket Sziverszk térségében. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok Sziverszk közelében kézifegyverekből tüzet nyitottak, emellett tüzérségi csapásokat mérnek Sziverszk városára és a környező településekre.

Az orosz erők augusztus 5-én szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmuttól délre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül próbáltak teret nyerni és taktikai pozícióikat javítani Zaiceve és Versina településeken, mindkettő Bakhmut déli külvárosától 5 km-en belül fekszik.

Több orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz csapatok augusztus 5-én szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmuttól délre.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül próbáltak teret nyerni és taktikai pozícióikat javítani Zaiceve és Versina településeken, mindkettő Bakhmut déli külvárosától 5 km-en belül található.

Több orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz erők aktívan harcolnak a Knauf Gips Donbas gipszgyáránál Szoledar délkeleti külterületén, Bakhmuttól mintegy 8 km-re északkeletre, közvetlenül a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya mentén. Ukrán források szerint az orosz csapatok nehezen jutnak át a Bakhmutot körülvevő ukrán védelmen, és az orosz egységek valószínűleg továbbra is erős tüzérségi tűz fedezékében fogják támadni a megerősített ukrán állásokat anélkül, hogy gyorsan nagy előnyöket szereznének.

Az orosz hadsereg augusztus 5-én több korlátozott támadást hajtott végre Donyeck városától északra és nyugatra. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok sikertelenül próbáltak előrenyomulni Krasznohorivka (Donyeck várostól 15 km-re északra), Avdiivka (Donyeck várostól kb. 6 km-re északra) és Piszki (Donyeck várostól kb. 5 km-re északnyugatra) felé. Annak ellenére, hogy orosz források azt állítják, hogy az orosz csapatok teljes ellenőrzést vettek át Piszki felett, a területről készült geolokációs videók azt mutatják, hogy Piszki továbbra is erős tüzérségi tűz alatt áll minden oldalról, ami azt jelenti, hogy az orosz erőknek valószínűleg még nem sikerült ténylegesen teljes ellenőrzést gyakorolniuk Piszki lakott, városi részei felett. Az orosz csapatok szintén sikertelenül próbáltak meg előrenyomulni Marinka felé, közvetlenül Donyeck város délnyugati peremén. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) belügyminiszter-helyettese, Vitalij Kiszelev azt állította, hogy a DNK különálló brigádjai és a Wagner-csoport erői félig átvették az ellenőrzést Marinka felett.Bár az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni Marinka tömbönkénti ellenőrzésének állapotát, az orosz csapatok valószínűleg Donyeck város Petrovszkij kerületében lévő állásokból próbálnak majd a városon keresztül előrenyomulni.

Itt közbe kell szólnom: az Ukrinform ma déli híre szerint:

A Donyecki területen található Pisky falut az Ukrán Fegyveres Erők ellenőrzik.

Ezt Pavlo Kijrilenko, a donyecki területi katonai közigazgatás vezetője jelentette ki az ukrán televíziós csatornákon.

Piszki falut az Ukrán Fegyveres Erők, illetve az ukrán hatóságok ellenőrzik. Sok hamis jelentést hallottunk már a teljes körű háború alatt, amelyek közvetlenül vagy a megszállt területeknek, vagy az Oroszországi Föderáció zombivá tett lakosságának szóltak, hogy „állítólag Szlovjanszk az ő ellenőrzésük alatt áll, hogy Kramatorszk felé közelednek”, és így tovább. Én azonban pontosan tudom, hogy miről beszélek. Igen, a településen nagyon forró a helyzet, de a szakmai parancsnokság további intézkedéseket hozott, hogy megakadályozza az ellenség terveinek megvalósulását” – mondta a területi kormányzó.

Kijrilenko kifejtette, hogy Piszki ellenőrzésének megszerzésével az ellenség célja, hogy ne csak Avdiivkát érje el, hanem megkerülje azt és további támadó hadműveleteket hajtson végre. Ezek a szándékok azonban ismertek, és további intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz erők végrehajtását – hangsúlyozta Kijrilenko.”

Akkor tehát Piszki esetében vagy orosz kézen van a falu, vagy ukrán kézen, vagy fele ilyen, fele olyan ellenőrzés alatt áll, szóval csoda lesz, ha kő kövön marad benne. De folytassuk a jelentést.

Az orosz csapatok továbbra is arra összpontosítottak, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán erők megteremtsék a feltételeket az ellentámadás folytatásához Harkiv város tengelyén augusztus 5-én. Az orosz hadsereg folytatta a légi felderítést és az ukrán erők pozícióharcokat vívtak a Harkiv várostól északnyugatra fekvő településeken, de nem értek el területi nyereséget. Az orosz tüzérség folytatta Harkiv város és az északkeleti, északnyugati és délkeleti települések ágyúzását.

Az orosz haderő továbbra is sikertelen támadásokat indított az északnyugati Herszon területen, valószínűleg az Inhulec folyó feletti ukrán hídfőállást célozva. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy két orosz szakasz méretű, SPECNAZ- és harckocsi-elemekből álló egység sikertelenül próbált meg előrenyomulni az Inhulets folyó keleti partján fekvő Lozove-ra. Az orosz hadsereg továbbá folytatta a légicsapásokat Lozove, Velyke Artakove és Andiivka közelében, mind az ukrán hídfő közelében. Az orosz csapatok emellett fokozták a légi felderítést és fenntartották a heves tüzérségi tüzet a Herszon terület közigazgatási határán lévő érintkezési vonal mentén.

Az orosz erők augusztus 5-én tüzérségi, MLRS- és rakétacsapásokkal továbbra is célba vették Nikopol, Mikolajiv város, Dnyipropetrovszk és Odessza területeket. A Dnyipropetrovszki Területi Hatóságok arról számoltak be, hogy az orosz erők Grad MLRS rendszerekből mintegy 60 rakétát lőttek ki Nikopol polgári infrastruktúrájára, és H–59-es cirkálórakétával csapást mértek Mirjivszka Hromadára. A Mikolajivi Terület hatóságai arról számoltak be, hogy az orosz erők Pion nehéztüzérséggel lőtték Mikolajiv városát. Az ukrán vezérkar arról is tájékoztatott, hogy az orosz erők Pion nehéztüzérséggel lőtték Mikolajiv városát. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az oroszok rakétacsapást mértek bizonyos meg nem határozott infrastruktúrára Mikolajivkában, az Odessza-Mikolajiv terület határán.


Az orosz és az ukrán erők egymást vádolták azzal, hogy augusztus 5-én lövéseket adtak le az enerhodari Zaporizzsjai Atomerőmű közelében. Az Energoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat arról számolt be, hogy az orosz erők újabb tüzérségi provokációt hajtottak végre, és megrongálták a Zaporizzsjai Atomerőmű autotranszformátorának három nagyfeszültségű kommunikációs vezetékét az erőmű ipari telephelyének közelében. Dmytro Orlov, Enerhodar polgármestere azt is megjegyezte, hogy az orosz tüzérség a Zaporizzsjai Atomerőmű irányából lőtte Enerhodar lakónegyedeit, ami a legtöbb városrészben áramkimaradást okozott. Az enerhodari orosz megszálló hatóságok azt állították, hogy az ukrán tüzérség a Zaporizzsjai Atomerőmű területét lőtte, megrongálva két távvezetéket, amelyek szükségesek a város áramellátó egységeinek működéséhez. Az ISW nem tudja függetlenül megállapítani, hogy melyik fél felelős az incidensért, azonban az orosz egységek valószínűleg továbbra is a Zaporizzsjai Atomerőmű körüli állásokat használják a Kakhovka víztározó túloldalán fekvő Nikopol lövésére. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma is úgy értékelte, hogy az oroszok menedékként használják a Zaporizzsjai Atomerőműnél és Enerhodar városában lévő létesítményeket, ahol megpihenhetnek és megvédhetik felszereléseiket az ukrán csapásoktól, tekintettel az atomerőmű védett státuszára.

Az ukrán erők valószínűleg továbbra is célba vették az orosz lőszerraktárakat és állásokat a Herszoni Területen. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy három orosz lőszerraktárat semmisítettek meg Herszon városban, valamint Pridniprovszkében és Tokarivkában (mindkettő Herszon várostól keletre, a Dnyeper folyó mentén található) Az ukrán Operativnyi ZSU Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az ukrán alakulatok két, meg nem határozott katonai infrastruktúra-objektumot támadtak nagy pontosságú fegyverekkel Oleskiben és Nova Kakhovkában. Az ukrán erők állítólag négy orosz Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg, és geolokációs felvételeken látható, hogy ukrán rakétaegységek orosz páncélozott személyszállító járműveket semmisítettek meg Sztarosziljában a T2207-es földi kommunikációs vonal (GLOC) mentén.


Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy három orosz lőszerraktárat semmisítettek meg Herszon városban, valamint Pridnyiprovszkében és Tokarivkában (mindkettő Herszon várostól keletre, a Dnyeper folyó mentén található). Az ukrán Operativnyi ZSU Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az ukrán erők két, meg nem határozott katonai infrastruktúra-objektumot támadtak nagy pontosságú fegyverekkel Oleshkyben és Nova Kakhovkában. Az ukrán erők állítólag négy orosz Sz–300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg, és geolokációs felvételeken látható, hogy ukrán rakétaegységek orosz páncélozott személyszállító járműveket semmisítettek meg Sztarosziljában a T2207-es földi kommunikációs vonal (GLOC) mentén. A helyi közösségi média felhasználói olyan felvételekről számoltak be és tettek közzé, amelyek szerint az orosz alakulatok július közepén, a Herszon városában lévő orosz bázist ért ukrán csapások után elfoglalták a Herszon Városi Klinikai Kórházat, és katonai felszerelést rakodtak ki az épületben.

Orosz források augusztus 5-én megerősítették a 3. hadtest megalakulását. Szása Koc orosz katonai blogger és haditudósító bejelentette a Szamarai Területen a „Szamara” önkéntes zászlóalj toborzását, és megjegyezte, hogy a zászlóalj csatlakozik az Orosz Fegyveres Erők 3. hadtestéhez. 18 és 50 év közötti, legalább közép- vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező férfiakat toboroznak, akiktől nem követelnek katonai előképzettséget. Az ISW korábban arról számolt be, hogy ukrán tisztviselők úgy vélték, miszerint az orosz erők egy 15 500 fős 3. hadtestet alakítanak a Nyugati Katonai Körzet (WMD) keretében, amelynek székhelye a Nyizsnyij Novgorodi területen található Mulino, de orosz forrásokból nem kaptak hivatalos megerősítést a megalakulásról. Szása Koc bejelentése arra is utal, hogy a Kreml valószínűleg legalább részben önkéntes zászlóaljakból tervezi összeállítani a 3. hadtestet.


Az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) továbbra is regionális alapú önkéntes zászlóaljakat alakítottak. Alekszandr Butkov, az Omszki terület kormányzója augusztus 5-én jelentette, hogy az Omszki terület folytatja három önkéntes zászlóalj – az „Irtisz”, az „Avangard” és az „Om” – megalakítását, amelyeket a Donbásszba telepítenek műszaki, egészségügyi és logisztikai támogatás nyújtására. Butkov kijelentette, hogy az Omszki Terület egyszeri 100 000 rubel (kb. 1612 dollár) kifizetést biztosít az újoncoknak, de pontosította, hogy a pénzhez csak három hónapos szolgálat után férhetnek majd hozzá. Az Omszki területen a BK55 hírügynökség jelentése szerint az újoncok havi fizetése 40 000-50 000 rubel (kb. 661-826 dollár), ami 130 000 rubelre (kb. 2147 dollár) emelkedik, amint ukrán területre lépnek.

Az orosz hadseregnek továbbra is alacsony morállal kellett szembenéznie a szövetségi köztársaságokon belül. A Rybar orosz Telegram-csatorna közölte, hogy az Akbuzat emberi jogi aktivista mozgalom a Baskír Köztársaságban felszólítja a baskíriai katonákat, hogy bontsák fel szerződésüket az orosz fegyveres erőkkel. A Rybar arról számolt be, hogy az Akbuzat vezetősége jogi segítséget ajánl azoknak, akik felbontják szerződésüket. A Rybar elítélte a mozgalmat, és azzal vádolta az Akbuzat vezetőségét, hogy harmadik féllel, köztük az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SBU) is megosztja a jelentkezők személyes adatait.

Az orosz megszálló hatóságok drámaian kiterjesztik a megszállt ukrajnai területek passzportálását azáltal, hogy az ukrán civileknek orosz útlevelet kell beszerezniük ahhoz, hogy részt vehessenek az alapvető, mindennapi tevékenységekben. A megszálló hatóságok egyre inkább megkövetelik az orosz rubel használatát az ukrán hrivnya helyett, és valószínűleg orosz adókat fognak kivetni a megszállt területek ukrán lakosaira.

Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) augusztus 5-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok Melitopolban arra kényszerítik a mezőgazdasági földterületeket bérlő ukránokat, hogy új bérleti szerződéseket kössenek, még akkor is, ha a szerződésük továbbra is aktív. A bérleti szerződések újratárgyalásához orosz útlevélre van szükség. A GUR arról is beszámolt, hogy az orosz megszálló hatóságok minden ukrán jármű rendszámtábláját ideiglenes orosz típusú rendszámtáblára való átírásra kötelezik, és arra, hogy járműveiket orosz rendszerben regisztrálják újra. Az átregisztráláshoz orosz útlevélre lesz szükség. A GUR arról is beszámolt, hogy Herszon terület oroszok által kinevezett agrárpolitikai minisztere, az ukrán kollaboráns Olekszij Kovaljov elrendelte, hogy a herszoni gazdák az orosz törvények szerint regisztrálják vállalkozásaikat és fizessenek adót. A GUR arról is beszámolt, hogy az orosz hatóságok leveleket küldtek a Zaporizzsjai Területen található Kamjanszke üzletembereinek és az önálló vállalkozóknak, amelyben felszólították őket, hogy regisztráltassák vállalkozásaikat és kezdjék meg az orosz adók befizetését. Az üzleti tevékenység regisztrációjához orosz útlevélre lesz szükség.

A Herszon terület katonai közigazgatásának ukrán tanácsadója, Szerhij Hlan augusztus 4-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló erők elkezdték őrizetbe venni a civileket, akik megpróbáltak rubelt hrivnyára váltani a Herszon területen, és elkezdték a nyugdíjkifizetéseket rubelben teljesíteni, hogy felgyorsítsák a megszállt gazdaság kényszerű rubelizálását. A nyugdíjasok, akik remélik, hogy felvehetik a nyugdíjukat, kötelesek megadni személyes adataikat a megszálló hatóságoknak. Hlan arról is beszámolt, hogy az orosz erők megkövetelik az ukrán civilektől, akik internet- vagy mobiltelefon-hozzáférést szeretnének, hogy útlevelüket mutassák be és személyes adataikat adják meg a hatóságoknak. Az ukrán Telegram-csatorna Mariupol Now arról számolt be, hogy a lakosoknak magukkal kell vinniük útlevelüket, ha regisztrálni akarnak az annexiós népszavazáson való részvételre. A Zaporizzsjai Területen található Enerhodar ukrán polgármestere, Dmytro Orlov szerint az orosz hatóságok a közműszolgáltatók nyilvántartásait és a nyugdíjasok útlevéladatait felhasználva adatbázisokat építenek az ukrán civilek adataiból, hogy meghamisítsák az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett ál-referendumok eredményeit. Orlov úgy vélte, hogy az orosz erők azért sietnek a népszavazások végrehajtásával, mert „jól tudják, hogy nincs sok idejük”.

A megszállt Ukrajnában az Oroszországhoz való csatlakozási ál-referendumok szavazói regisztrációja valószínűleg lehetetlen választás elé állítja majd az ukránbarát lakosokat, akiknek a szavazásra való regisztrációhoz olyan igazolványt kell majd felmutatniuk, amelyet aztán felhasználhatnak szavazataik meghamisítására vagy figyelmen kívül hagyására. A megszállt területek kényszerű orosz passzportálása és a lakosok adatainak tömeges gyűjtése lehetővé teszi a megszálló erők számára, hogy jobban nyomon kövessék az ellenvéleményt és a szavazatokat, és lehetővé teheti az orosz hatóságok számára, hogy célba vegyenek és megbüntessenek minden olyan ukránt, aki az orosz annexió ellen szavaz, ahogyan arról az ISW korábban beszámolt. Az orosz megszálló hatóságok elkobozhatják az ukrán útleveleket is, ami megnehezíti az ukrán civilek számára a megszállt területekről való menekülést.

Eközben a Kreml folytatja az ukrán kollaboránsok lecserélését a megszálló közigazgatásban orosz tisztviselőkre, valószínűleg azért, hogy előkészítse az elcsatolt területek hivatalos orosz kormányzását. Az orosz hatóságok augusztus 4-én a Herszoni Terület polgári-katonai közigazgatásának vezetőjét, az ukrán kollaboráns Vlagyimir Saldót a Kalinyingrádi Terület orosz helyettes vezetőjével, Szergej Jeliszejevvel váltották le. 1993-2005 között Jeliszejev az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alkalmazottja volt. Saldo bejelentette, hogy a kollégáival és az orvosokkal folytatott konzultációkat követően orvosi kezelésre távozik posztjáról. Orosz források arról számoltak be, hogy a COVID-19 okozta szövődmények után egyfajta idegkimerültségben szenvedett, míg az orosz BAZA és különböző ukrán partizánforrások szerint megmérgezték, és mesterséges kómában van. A Zalizna Palianytsia ukrán partizáncsatorna azzal dicsekedett, hogy „az árulók sorsa előre eldőlt”; vagy ukrán partizánok fogják megölni, vagy az oroszok fogják megmérgezni őket.

Meglátjuk, mi lesz, a helyzet távolról sem egyértelmű: mindenesetre ennyi harctéri hírről tudok beszámolni. Maradjanak a Zónán, mert rövidesen következnek a háború egyéb hírei.

Addig is: békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Oszd meg másokkal is!