Megkésett kicsit a mai hírösszefoglaló, de megérkezett – halaszthatatlan hivatali teendők hátráltatták. Mindenesetre itt van és az benne a jó hír, hogy nincsenek nagyon rossz hírek.
Ukrajna egészen érdekes dolgokat művel mindenféle, fegyverei hatótávolságán kívül eső orosz repülőtereken, Oroszország pedig továbbra is toborozza seregét, csak nem megy neki.
De legalább nagy, sorsdöntő ütközet nincs, és a városokat is épp csak annyira lövik, hogy elviselhetetlen legyen és sok civil haljon meg. Kicsivel sem jobban. Valahol Izjum magasságában zajlik ugyan egy nagy ukrán ellentámadás a jelek szerint, de ezzel Kijev dicsekszik a legkevésbé – ők tudják, miért.
Akkor lássuk a harctéri híreket, melyeket ma is az ISW napi összefoglalója alapján állítottam össze.
Az ukrán vezérkar augusztus 9-i 1800-as helyzetjelentésében nem tett említést Izjumról, ahogy más neves ukrán források sem, annak ellenére, hogy nyugati források azt állítják, hogy ukrán ellentámadás folyik ezen a területen. Ez a hallgatás figyelemre méltó eltérést jelent a Harkiv-Donyeck tengelyről szóló korábbi ukrán tudósításoktól.
Orosz és ukrán források augusztus 9-én több nagy erejű robbanásról számoltak be az oroszok által megszállt Herszoni Területen és a Krím félszigeten belül, de ukrán illetékesek e cikk megjelenésének időpontjáig nem vállalták a felelősséget ezekért. A közösségi média felhasználói arról számoltak be, hogy 12 hangos robbanás szemtanúi voltak a Krím nyugati partvidékén, Novofedorivkában található Szaki légibázison. A közösségi média felvételein csak a nagy füstfelhő és az esemény utóhatásai látszottak. A közösségi média felvételein szintén nagy füstfelhő látszott a Henicsenszki járásban lévő Novoolekszijivka közelében, a Herszoni Terület és a krími határ közelében. Szerhij Hlan, a Herszoni Területi Adminisztráció tanácsadója arról számolt be, hogy robbanások történtek az orosz lőszerbázison, de megjegyezte, hogy nincs hivatalos megerősítés arról, hogy az incidens ukrán részvétellel történt volna.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy több repülőgép lőszere a rossz tűzvédelmi protokoll miatt felrobbant a szaki légibázis raktárhelyiségeiben, elutasítva azokat a jelentéseket, amelyek szerint ukrán csapások vagy egy szabotázs a katonai létesítményben okozta volna a robbanásokat. Az orosz védelmi minisztérium hozzátette, hogy az incidens nem járt áldozatokkal, és az orosz repülőgép-felszerelések sem károsodtak. Az orosz egészségügyi minisztérium azonban azt állította, hogy az incidensben öt civil megsebesült. A közösségi médiában közzétett felvételeken tűzoltók is láthatóak, amint egy égő repülőgépet oltanak, ami szintén ellentmond az orosz védelmi minisztérium eredeti állításának. Szergej Akszjonov, a Krím kinevezett vezetője azt állította, hogy az orosz tisztviselők csak néhány lakost evakuáltak a légibázis közelében lévő otthonokból, de a közösségi médiában közzétett felvételeken hosszú forgalmi dugók látszottak a krími hídhoz közeledve és több kisbusz indulása látható, állítólag evakuáltakkal. Margarita Szimonjan orosz propagandista azt állította, hogy az incidens inkább szabotázs, mint rakétacsapás eredménye volt. Orosz katonai bloggerek eltérő véleményeknek adtak hangot a csapás eredetét illetően, egyesek szerint az ukrán erők az Egyesült Államok által biztosított nagy hatótávolságú hadászati taktikai rakétarendszereket (ATACMS) használtak. Az ukrán hadsereg azonban nem rendelkezik ATACMS-rendszerekkel.
A Kremlnek nem sok oka van arra, hogy Ukrajnát vádolja a károkat okozó csapások kivitelezésével, mivel az ilyen csapások az orosz légvédelmi rendszerek hatástalanságát bizonyítanák, amire már a Moszkva ukrán elsüllyesztése is rávilágított. Az ISW-nek egyelőre nincs alapja arra, hogy függetlenül értékelje a robbanások pontos okát. A két különböző létesítményben bekövetkezett robbanások nyilvánvaló egyidejűsége valószínűleg kizárja a véletlen tűz hivatalos orosz verzióját, de nem zárja ki sem a szabotázst, sem a nagy hatótávolságú rakétacsapást. Ukrajna módosíthatta Neptun rakétáit szárazföldi támadásra (ahogyan az oroszok tették mind a hajó-, mind a légvédelmi rakétákkal), de egyelőre nincs bizonyíték e feltételezés alátámasztására.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Sziverszktől délkeletre és Bakhmut környékén.
- Az orosz csapatok támadásokat intéztek Donyeck városától északra és Donyeck várostól délnyugatra, a Zaporizzsja-Donyecki terület határa közelében.
- Több nagy erejű robbanás ért orosz állásokat Szevasztopol közelében és a Krímtől északra, de Oroszország nem hibáztatta ezekért Ukrajnát, és Ukrajna sem vállalta a felelősséget.
- Oroszország felbocsátott egy megfigyelő műholdat Irán számára.
- A nyugati média arról számolt be, hogy ukrán ellentámadás folyik Izjum közelében, de az ukrán vezérkar feltűnően mélyen hallgatott a térségről az esti jelentésében.
- Orosz források szerint a nemrég alakult önkéntes zászlóaljak felelősek az izjumi szektor nagy részéért.
- Ukrán tisztviselők azt állították, hogy az orosz csapatok továbbra is tüzérségi rendszerekkel lőnek a Zaporizzsjai Atomerőműből.
- Orosz tisztviselők továbbra is kiemelkedő szerepet vállalnak az Oroszország által megszállt régiókban a látszat-népszavazások előkészítésében, annak ellenére, hogy a Kreml azt állítja, hogy Oroszország nem szervezi a népszavazásokat.
-
Az ukrán vezérkar és helyi tisztségviselők arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg augusztus 9-én folytatta a települések bombázását Izjumtól északra, nyugatra és délre, valamint a Harkiv-Donyecki terület határa mentén, Szlovjanszk irányában.
Az orosz csapatok augusztus 9-én korlátozott támadásokat hajtottak végre Sziverszktől keletre. Az ukrán tüzérség visszavonulásra kényszerítette az orosz haderőt egy támadási kísérlet után Spirne térségében ( Sziverszktől 13 km-re délkeletre. Az orosz egységek hasonlóan visszavonultak egy felderítő akció után Ivano-Darivka közelében ( Sziverszktől 10 km-re délkeletre) az ukrán bombázást követően. Az orosz csapatok folytatták Sziverszk és a közeli települések bombázását, és légicsapást mértek Hrihorivkára.
Az orosz hadsereg augusztus 9-én több támadást hajtott végre Bakhmut térségében. Az ukrán vezérkar elismerte, hogy az orosz egységek részben sikeres előrenyomulást hajtottak végre Versina irányába (13 km-re délkeletre Bakhmut-tól), valamint sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Jakovlivka, Bakhmut és Zajceve felé. Az ukrán csapatok visszaverték az orosz felderítő alakulatok erőfeszítéseit Pidhorodne (5 km-re északkeletre Bakhmut-tól), Veszele (10 km-re északkeletre Szoledartól), Jakovlivka (6 km-re északkeletre Szoledartól), Szoledar és Bakhmut környékén. Az orosz média felerősítette a Luhanszki Népköztársaság (LNK) belügyminiszter-helyettesének, Vitalij Kiszelevnek az állításait, miszerint az LNK 6. kozák ezrede egy meg nem határozott időpont óta részben elfoglalta és tartja a Knauf Gips Donbas gipszgyárának Szoledartól délkeletre lévő részeit. Az ISW azonban nem tudja függetlenül ellenőrizni ezeket az állításokat. A brit védelmi minisztérium értékelése szerint az orosz haderő az elmúlt 30 napban csak mintegy 10 km-t haladt előre Bakhmut irányában, és ezek a fokozatos előrenyomulások a Bakhmut tengely mentén jelentik Oroszország legsikeresebb frontját a donbászi tengely mentén. Az orosz tüzérség augusztus 9-én folytatta a Bakhmut irányában lévő települések ágyúzását és a légicsapásokat.
Az orosz hadsereg augusztus 9-én folytatta a szárazföldi támadásokat Donyeck városától északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Krasznohorivka (Donyeck várostól 16 km-re északra), Avdiivka (Donyeck várostól 15 km-re északra) és Piszki (Donyeck várostól 11 km-re északnyugatra) közelében. Az orosz militaristák augusztus 9-én továbbra is azt állították, hogy Piszki orosz ellenőrzés alatt áll, de nincs elegendő alap a becsült orosz ellenőrzés kiterjesztéséhez Piszki központi részéből. A DNK tisztviselői Avdiivka irányában is közelebbről meg nem határozott térnyerést jelentettek be, amit az ISW nem tud megerősíteni. Az ukrán csapatok semlegesítették a Donyeck-Zaporizzsjai terület határa felé irányuló orosz felderítési kísérleteket Velika Novoszilka és Vremivka közelében (Donyeck várostól 75 km-re nyugatra). Az orosz egységek továbbra is tüzérségi és légicsapásokkal vették célba a településeket Donyeck délnyugati részén.
Az orosz hadsereg augusztus 9-én nem hajtott végre megerősített támadásokat Harkiv város közelében. Az orosz csapatok folytatták az aktív harcokat a jelenlegi vonalak mentén, és légicsapást hajtottak végre Verhnij Szaltiv közelében. Az ukrán vezérkari jelentések szerint az orosz UAV légi felderítő műveletek is folytatódtak. Az orosz tüzérség folytatta Harkiv város és a környező települések rutinszerű ágyúzását tankokkal, csöves és rakétatüzérséggel, valamint különböző rakétákkal.
Az orosz haderő a déli frontvonal mentén védekező állásokat tartott fenn, és augusztus 9-én nem hajtott végre támadó hadműveleteket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők továbbra is légicsapásokat mértek Bila Krinyicánál és Andrijivkánál, az Inhulec folyó melletti ukrán hídfő közelében, valamint a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határához közeli Olhine és Oszokorkivka ukrán állások ellen. Az orosz erők légi felderítést is végeztek Herszon terület északi részén, és folytatták a tüzérségi tüzelést a térségben az érintkezési vonal mentén. Az ukrán katonai főhadiszállás (GUR) lehallgatta egy orosz katona hívását, amelyben kijelentette, hogy a Herszon területén tevékenykedő orosz csapatok nem rendelkeznek elegendő létszámmal egy támadó művelet végrehajtásához. A Mikolajivi Terület tisztviselői arról is beszámoltak, hogy az orosz erők lőtték Mikolajiv város külterületét, és rakétákkal támadtak Uragan rakéta-sorozatlövőkből (MLRS) Bereznehuvate városánál, mintegy 20 km-re északnyugatra az ukrán hídfőtől.
Az orosz haderő a jelentések szerint továbbra is elhanyagolja a Zaporizzsjai Terület frontvonalát a donyecki és a Herszon területi erőfeszítések javára. A Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció vezetője, Oleksandr Starukh megjegyezte, hogy az orosz hadsereg időszakosan erőket összpontosít a Zaporizzsjai Területen, hogy azokat Donyeck vagy Herszon terület irányába csoportosítsa át. Starukh hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés alacsonyra értékeli az orosz támadó művelet kockázatát a Zaporizzsjai Területen, de leszögezte, hogy a harci műveletek folytatódnak a Zaporizzsja-Donyecki Terület határán. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság augusztus 9-én nem jelentett semmilyen változást az orosz csapatok összetételében Herszon területen.
Ukrán tisztviselők fenntartották, hogy az orosz haderő továbbra is folytatja a tüzérségi rendszerekkel történő támadásokat, amelyek a Zaporizzsjai Atomerőmű (Atomerőmű) területén helyezkednek el. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők 80 Grad MLRS rakétát lőttek ki Nikopolra a Kakhovka víztározó túlsó partján lévő lőállásokból. Sztarukh kijelentette, hogy az orosz erők továbbra is a Zaporizzsjai Atomerőmű területét használják Nikopol bombázására és az erőművet nukleáris pajzsként használják.
Ukrán tisztviselők és a közösségi média felhasználói augusztus 8-án és 9-én több robbanásról számoltak be orosz katonai bázisokon és lőszerraktárakban a déli tengelyen. Szerhij Hlan, a Herszon területi közigazgatás tanácsadója arról számolt be, hogy egy orosz lőszerraktárban több mint másfél órán keresztül másodlagos robbanások történtek a Henicsenszk melletti Novolejszijivkában (a krími határtól mintegy 35 km-re északra). Orosz és ukrán források robbanások sorozatáról számoltak be a Krím nyugati partvidékén, a megszállt Novofedorivkában lévő orosz Szakij légibázison. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere szintén 10 robbanásról számolt be az orosz katonai bázisokon Melitopol nyugati részén. Ukrán illetékesek e cikk megjelenésének időpontjáig nem vállalták a felelősséget az orosz katonai infrastruktúrát ért csapásokért. A Déli Operatív Parancsnokság csak azt erősítette meg, hogy az ukrán erők csapást mértek orosz állásokra Sznihurivkában ( Mikolajiv városától mintegy 31 km-re keletre) és két parancsnoki állásra a Beriszlav és Herszonszkij körzetekben.
A Kreml-közeli Kommerszant hírügynökség arról számolt be, hogy az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) több mint 40 önkéntes zászlóaljat alakítottak, megerősítve (és/vagy megismételve) az ISW értékeléseit az orosz regionális erőfejlesztő kampányokról. A Kommerszant feltűnően nem számolt be a moszkvai „Szobjanyinszkij” ezred megalakulásáról, amely július 1-jén kezdte meg a toborzást. Megerősítette viszont, hogy Szentpétervár, Vlagyimir Putyin orosz elnök szülővárosa három, kizárólag a város lakosaiból álló önkéntes zászlóaljat, a „Kronstandt”, a „Néva” és a „Pavlovszk” zászlóaljat hoz létre. A „Fontanka” szentpétervári kiadvány korábban arról számolt be, hogy az egyik szentpétervári zászlóalj egy tüzérségi egység. A Kommerszant három új önkéntes egységet azonosított Tomszk, Amur és Irkutszk megyékből: A Tomszki Terület megalakítja a „Trojan” zászlóaljat, az Irkutszki Terület toboroz az „Angara” zászlóaljba, az Amuri Terület pedig 400-500 önkéntes jelentkezését várja az „Amurszkij” motorizált lövészzászlóaljba.
A Kommerszant az orosz védelmi minisztériumot, az orosz szövetségi alárendelt kormányokat és a meglévő katonai egységeket is megnevezte, mint az egyes önkéntes zászlóaljak ellátásának és felkészítésének felelőseit. A primorszki területi székhelyű „Tigr” önkéntes zászlóalj esetében az orosz Csendes-óceáni Flotta lőszerrel és páncélzattal látja el az újoncokat, a Primorszki Terület ruházatot és speciális felszerelést, például rádiókat biztosít, az orosz védelmi minisztérium pedig fegyvereket osztogat. Ha a felelősségmegosztás e mintája minden szövetségi szubjektumra jellemző, akkor egyes szegényebb szövetségi szubjektumok valószínűleg rosszabb minőségű speciális felszereléseket biztosítanak, mint más régiók. A Kommerszant egy meg nem nevezett orosz szövetségi tisztségviselővel készített interjúja továbbá arra utal, hogy az orosz védelmi minisztérium vagy a Kreml utasította a szövetségi szubjektumokat, hogy szabják meg az önkéntes egységek létrehozásának információs és pénzügyi feltételeit, ahogyan azt az ISW július 13-án értékelte.
A Kommerszant jelentése továbbá bemutatja a Kubányi Kozák Hadsereg részvételét Ukrajna orosz megszállása során és annak erőfejlesztő törekvéseiben. A jelentés megjegyezte, hogy mintegy 1200 kozák vesz részt az ukrajnai orosz hadviselésben. A Kommerszant arról számolt be, hogy a Krasznodari Körzet áprilisban és májusban további katonai egységeket alakított „Zaharia Csepigi” és „Kubany” néven a Kubányi Kozák Hadseregre alapozva. Az Oroszországi és Külföldi Kozák Harcosok Szövetsége szintén bejelentette a „Don” kozák különítmény átszervezését a „Terek” zászlóaljjal közös, „Kubányi” és „Jenyiszej” egységekből álló dandárrá. A „Don” különítmény legalább április óta támadó hadműveleteket folytat Velika Komisuvakha körül (Izjumtól délnyugatra), a „Terek” zászlóalj pedig további 20 és 63 év közötti önkénteseket toborzott Sztavropol Krajból és az Észak-Kaukázusból. A „Terek” zászlóalj állítólag már 500 kozákot küldött Donbászba. A „Jermak” és a „Tavrida” kozák egységek állítólag szintén harci műveleteket folytatnak Ukrajnában.
A Kreml vagy az orosz védelmi minisztérium valószínűleg kihasználja az emigráns és etnikai szervezetek vezetőit, hogy erőket generáljon Ukrajna orosz megszállásához. A „Perm környéki közép-ázsiai üzbégek társaságának” elnöke, Jahongir Jalolov bejelentette, hogy a Permi területen élő vagy dolgozó üzbég állampolgároknak meg kell alakítaniuk az „Amir Timur” önkéntes zászlóaljat a permi területen, hogy támogassák az orosz erőket Ukrajnában. Jalolov leszögezte, hogy az üzbégek az orosz népnek köszönhetik megélhetésüket Oroszországban, és ezért részt kell venniük a különleges katonai műveletben. Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy az orosz erők állítólag közép-ázsiai bevándorlókat toboroztak a moszkvai „Szobjanyinszkij” ezredbe orosz állampolgárságért és anyagi kompenzációért cserébe.
Orosz források emellett bejelentették, hogy augusztus 9-től toborzási erőfeszítést tesznek az „Orosz Légió” – egy önkéntes zászlóalj, amely jelenleg a Donyeck-Harkiv Oblaszt határán tevékenykedik – megerősítésére. Az „Orosz Légió” állítólag az Orosz Harcoló Hadsereg Tartalék (BARS) elemeiből áll – ez az erőfeszítés egy aktív tartalék létrehozására irányul, önkéntes tartalékosok toborzásával, hároméves szerződéses szolgálatra. Ez az egység állítólag három hónapon keresztül rotáció nélkül harcolt az Izjum tengelyen Paszika, Sztudenok és Bohorodicsnye közelében. Az orosz légió parancsnoka állítólag 2014 óta harcol Kelet-Ukrajnában. A poszt hangvétele arra utal, hogy az orosz hadsereg reguláris egységei az utóbbi időben nem harcoltak e frontszektor jelentős részén, ami arra utal, hogy az orosz hadsereg a nemrég alakult önkéntes egységeket használja ki a frontharcok végrehajtására egyes területeken, szemben a reguláris katonai egységek megerősítésével.
Az orosz megszálló hatóságok megpróbálják megteremteni a normális tanév feltételeit Ukrajna megszállt részein, de valószínűleg a szülők és az iskolai alkalmazottak ellenállásába ütköznek. A Herszon területi közigazgatás ukrán vezetője, Jaroszlav Januskevics augusztus 9-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló tisztviselők Herszon körzetében havonta körülbelül 4000 hrivnyát (kb. 108 USD) ajánlanak a szülőknek, hogy az őszi tanévre orosz vezetésű iskolákba írassák be gyermekeiket. Januskevics egyik tanácsadója, Szerhij Hlan augusztus 9-én arról számolt be, hogy a megszálló hatóságok nehezen találnak olyan helyeket, ahol szavazóhelyiségeket rendezhetnek a látszat annexiós népszavazáshoz Herszonban, és nyomást gyakorolnak az iskolákra és az iskolaigazgatókra, hogy segítsenek a népszavazás megszervezésében, és engedélyezzék, hogy az iskolákat szavazóhelyiségként használják.
Az orosz tisztviselők egyre nyíltabban vesznek részt a tervezett ál-referendumban, amelyet a Kreml arra fog használni, hogy azt állítsa, hogy Oroszországnak jogos igénye van a megszállt ukrán területek annektálására, annak ellenére, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állítja, hogy nem az oroszok tartják a népszavazást. A megszállt Krímben lévő Szevasztopol orosz kormányzója, Mihail Razvozsajev augusztus 9-én bejelentette, hogy a megszállt Zaporizzsjai Területen szevasztopoli tisztviselők fogják felügyelni a népszavazást, és hogy a szevasztopoli szervezők már Zaporizzsja-szerte dolgoznak. A szevasztopoli szervezők valószínűleg csatlakoznak Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjának önkénteseihez és alkalmazottaihoz, akik április óta segítik a megszállási hatóságokat és készülnek az álnépszavazásra a megszállt ukrán területeken. Az oroszok által kinevezett zaporizzsjai megszállási adminisztráció vezetője, Jevhenyij Balickij augusztus 8-án jelentette be az annexiós népszavazás hivatalos előkészületeinek megkezdését, augusztus 9-én pedig az orosz médiának azt nyilatkozta, hogy „szinte biztos” abban, hogy Zaporizzsja az álnépszavazást követően „visszatér” Oroszországhoz. Az orosz csapatok augusztus 9-én Zaporizzsja területének mintegy háromnegyedét szállták meg, ami az terület lakosságának mintegy felének otthonát foglalja magába.
Az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ augusztus 9-én bejelentette, hogy a Kreml a zaporizzsjai népszavazás hivatalos kiírásával átlépte a „vörös vonalat”, „agresszív, gyarmati háborút” folytat az ukrán területek annektálására, amely Ukrajna „államiságának megsemmisítésére” törekszik. A Központ minden lakost arra buzdított, hogy álljon ellen a megszállásnak, mert a Kreml „megérti, hogy elkerülhetetlenül elveszíti hídfőállását a Dnyeper folyó jobb partján”. A Központ megígérte, hogy az ukrán erők fel fogják szabadítani Zaporizzsját, Herszont és az összes többi megszállt területet.
Eddig tartottak a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, nemsokára következnek a békésebb, de szintén fontos információk is.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!