Szele Tamás: Lőtávolságon kívül

Sokadik napját írjuk Oroszország ukrajnai inváziójának és úgy néz ki, sokáig is fog tartani. A harcok nem csitulnak, inkább élénkülnek, bár a frontvonalak megint befagyni látszanak, ugyanakkor sok mindent nem értünk: egy világ töpreng azon, hogyan lőtt Ukrajna messze minden lőtávolságon kívül egy repülőteret vagy mit keresnek az iráni drónok az orosz hadseregnél?

Ha már itt tartunk: hova vezetne egy szorosabb iráni-orosz szövetség, mit szólna hozzá a szekuláris Törökország és mi lenne Izrael vagy Szaúd-Arábia véleménye erről? Geopolitikai szempontból ezek nagyon fontos kérdések (ahogy Hegyi-Karabah sorsa is az), csak nem arról szólnak, hogy mi volt tegnap és mi van ma, hanem arról, mi lesz holnap, holnapután.

Egyelőre maradjunk a mánál, lássuk a harctéri híreket, melyeket ma is az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.

Ukrán illetékesek az augusztus 9-i krími támadást Ukrajna déli ellentámadása kezdetének tekintették, ami arra utal, hogy az ukrán hadsereg augusztusban és szeptemberben intenzív harcokra számít, amelyek eldönthetik a háború következő szakaszának kimenetelét. Egy ukrán tisztviselő augusztus 10-én a Politico-nak azt mondta, hogy „azt lehet mondani, hogy ez az”, amikor az Ukrajna tervezett ellentámadásának kezdetéről kérdezték.” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 10-én homályosan megjegyezte, hogy a háború „a Krímmel kezdődött és a Krímmel kell véget érnie – a Krím felszabadításával.”

Az orosz hatóságok továbbra is értetlenül állnak az oroszok által megszállt Krímben, több mint 225 kilométerre az orosz vonalak mögött fekvő Szaki légibázis elleni augusztus 9-i támadás előtt, amely legalább nyolc orosz repülőgépet és több épületet megsemmisített. Műholdfelvételek megerősítették az ukrán légierő jelentéseit, miszerint a támadás legalább nyolc orosz repülőgépet megsemmisített, ellentmondva az orosz állításoknak, miszerint a robbanások nem okoztak kárt egyetlen repülőgépben sem, és nem támadás következményei voltak. Az orosz csatornák egymásnak ellentmondó történeteket osztottak meg: az orosz védelmi minisztérium augusztus 9-én azt állította, hogy a repülőtéren lévő egyik raktárhelyen hanyagságból, nem pedig támadás miatt robbantak fel lőszerek, és azt állította, hogy egyetlen repülőgép sem sérült meg. Az orosz katonai blogger, a Rybar augusztus 10-én azt állította, hogy a robbanást valószínűleg nem rakétacsapás okozta, és feltételezte, hogy a robbanások gondatlanságból és a biztonsági előírások be nem tartása miatt történhettek, vagy egy kis helikopter bombával támadott egy közeli parkolót.

Az orosz médiában és az orosz katonai bloggerek körében megjelenő vegyes történetek arra utalnak, hogy vagy az orosz védelmi minisztériumon belüli tisztviselőknek vannak egymással versengő elméletei a támadással kapcsolatban, és ezeket megosztják a médiával, vagy a Kreml nem tudta összehangolni a tájékoztatási műveletét, hogy tagadja, Ukrajna sikeres támadást hajtott végre ilyen messze az orosz vonalak mögött. A légibázison lévő orosz egységek valószínűleg mostanra már tudják, hogy mi történt, de talán még nem értik, hogy az ukrán erők hogyan és pontosan honnan hajtották végre a támadást.

Az ukrán illetékesek a támadás körüli nyilvánvaló orosz zavarodottságot azért játsszák ki, hogy elhomályosítsák Ukrajna nagyobb hatótávolságú képességeit. Egy névtelen ukrán tisztviselő azt mondta a New York Timesnak, hogy a támadást partizánok segítségével hajtották végre. Egy másik névtelen ukrán tisztviselő azt mondta a Washington Postnak, hogy ukrán különleges erők okozták a robbanást, míg más ukrán illetékesek hallgatólagosan utaltak a támadásra, de nem vállalták nyíltan a felelősséget érte. Az ISW még mindig nem tudja függetlenül felmérni, hogy mi okozta a robbanásokat a repülőtéren – a műholdképek több krátert és égési nyomot ábrázolnak, de ezeket a károkat sok minden okozhatta – különleges erők, partizánok vagy rakéták, a helyszínen vagy távolról.

Mindazonáltal ukrán katonai vezetők két nagy hatótávolságú rakétacsapást is magukra vállaltak, amelyek egy lőszerraktárat értek a Henicsenszki járásban lévő Novolekszijivkában (a Krímtől északra) és a 217. gárdista légideszant ezred taktikai zászlóaljcsoport (BTG) parancsnoki állását a Herszon terület délnyugati partvidékén lévő Makszima Horkohóban. A települések 100, illetve 170 kilométerre délre találhatók a frontvonaltól a Herszon terület közigazgatási határa mentén. Az Ukrajna által vállalt támadások a nagyobb hatótávolságú rakéták képességeit mutatják, de nem bizonyítják azt a hatótávolságot, amelyre szükségük lett volna ahhoz, hogy a frontvonal mentén lévő Szaki légitámaszpontot eltalálják. Az ukrán hadsereg különböző rendszerekkel bír, amelyeket használhattak vagy módosíthattak volna a Krímben vagy a Herszon terület déli részén található orosz katonai infrastruktúra eltalálására.

A Kreml változó tervei arra utalnak, hogy a megszálló erők valószínűleg előbbre hozzák az annexiós népszavazások időpontját a megszállt Ukrajnában. Szerhij Hlan, az ukrajnai Herszon terület polgári katonai közigazgatásának tanácsadója augusztus 10-én azt állította, hogy a megszálló csapatok már nem tárgyalnak szeptember 11-ről, mint a megszállt ukrán területek Oroszország általi elcsatolásáról szóló látszat-referendum időpontjáról. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy szeptember 11-e, az az időpont, amikor az Orosz Föderáció egész területén a helyi és regionális választásokon szavazásra kerül sor, a legvalószínűbb időpontja az annexiós népszavazások megtartásának. Khlan megjegyezte, hogy az orosz megszállók szeptember 11-ét említették a látszat-referendumok időpontjaként, „de most ismét tisztázatlanok az időpontok”. A megszálló hatóságok intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy bármikor képesek legyenek látszat-népszavazásokat tartani – az ISW augusztus 3-án arról számolt be, hogy az orosz erők könnyen manipulálható „online szavazást” kínálnának a Donyecki terület referendumán, augusztus 7-én pedig arról számolt be, hogy a megszálló erők a megszállt Zaporizzsjai területen a helyi lakosság házról házra történő „felmérését” tervezik.

Dél- és Kelet-Ukrajna elhúzódó orosz katonai megszállásának politikai, katonai, gazdasági és egyéb következményei pusztítóak lennének az ukrán állam hosszú távú életképességére nézve. Az annexió színpadias előadása nem fogja megváltoztatni a brutális orosz megszállás által teremtett helyszíni valóságot. Az oroszok által megszállt területeken már folyamatban lévő kényszerpasszportálás, rubelizáció, „szűrés” és egyéb „integrációs” intézkedések sokkal fontosabbak és károsabbak Ukrajna számára, mint amilyenek a népszavazások lennének.

Az Energoatom ukrán nukleáris üzemeltető vállalat vezetője, Petro Kotin azt javasolta, hogy az ukrán csapatok szakítsák meg a Zaporizzsjai Atomerőműhöz (ZNPP) vezető távvezetékeket, ha az orosz hadsereg megkezdi a ZNPP leválasztását az ukrán áramhálózatról. Kotin augusztus 9-én a Reutersnek azt mondta, hogy az orosz erők meg akarják rongálni a ZNPP-hez vezető összes távvezetéket, és az erőművet az orosz áramhálózatra akarják csatlakoztatni, gyakorlatilag ellopva a ZNPP-t az ukránoktól.

Üzbegisztán oroszországi nagykövetsége figyelmeztette az üzbég diaszpórát, hogy az ukrajnai orosz invázióban való részvétel bármilyen formája 10 évig terjedő üzbég börtönbüntetéssel büntethető, gyakorlatilag elítélve az orosz önkéntesek toborzását a közép-ázsiai bevándorlók körében. A nagykövetség megjegyezte, hogy az üzbég törvények minden állampolgárnak megtiltják a zsoldos tevékenységben való részvételt, és figyelmeztette az üzbégeket, hogy maradjanak távol minden „provokációtól.” Az ISW korábban már beszámolt arról, hogy a Permi Területen élő közép-ázsiai üzbégek társaságának elnöke, Jahongir Jalolov felszólította a Permi Területen élő vagy ott dolgozó üzbég állampolgárokat, hogy alakítsanak önkéntes zászlóaljat a Permi Területen az ukrajnai orosz erők támogatására. Margarita Szimonjan orosz propagandista támogatta Dzsalolov javaslatát, és ünnepelte az oroszországi üzbég diaszpóra lojalitását. A nagykövetségi nyilatkozat valószínűleg válasz volt Dzsalolov bejelentésére.


Irán az elmúlt hetekben állítólag megkezdte az orosz katonaság kiképzését az iráni drón-rendszerekre, ami az Irán és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését mutatja. Egy amerikai illetékes azt mondta a CNN-nek, hogy „orosz tisztviselők képzést tartottak Iránban az Iránból Oroszországba történő UAV-transzferről szóló megállapodás részeként”, hivatkozva az újonnan titkosított amerikai hírszerzési adatokra. Oroszország augusztus 9-én műholdat bocsátott fel Irán megbízásából, valószínűleg a drónokért és más katonai felszerelésekért és gazdasági együttműködésért cserébe. Irán kihasználhatja az új orosz-iráni légügyi megállapodásokat, hogy UAV-kat adjon át Oroszországnak ukrajnai felhasználásra.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Az orosz illetékesek továbbra is értetlenül állnak az oroszok által megszállt Krímben, több mint 225 km-re az orosz vonalak mögött található Szaki légibázis elleni augusztus 9-i támadás előtt, amely legalább nyolc orosz repülőgépet és több épületet semmisített meg.
      • A Kreml változó tervei arra utalnak, hogy a megszálló hatóságok valószínűleg előbbre hozzák az annexiós népszavazás időpontját a megszállt Ukrajnában. Az annexió megnehezíti a háború bármilyen tárgyalásos rendezésének elképzelését olyan feltételekkel, amelyeket Ukrajna vagy a Nyugat el tudna fogadni, ami azt mutatja, hogy a Kreml alapvetően nem gondolja komolyan a háború befejezését az ukrán kapitulációtól eltérő feltételekkel.
      • Irán az elmúlt hetekben állítólag megkezdte az orosz katonaság kiképzését iráni UAV-rendszerekre, ami az Irán és Oroszország közötti katonai együttműködés elmélyülését mutatja.
      • Az orosz hadsereg támadásokat hajtott végre Izjumtól nyugatra.
      • Az orosz csapatok folytatták a korlátozott támadásokat Bakhmut északkeleti és nyugati részén, és valószínűleg csekély nyereséget értek el ezeken a területeken.
      • Az orosz haderő Donyeck városától északnyugatra csekély előnyre tett szert, és a Donyeck város külterületén lévő jelenlegi támaszpontjairól továbbra is próbál északnyugat felé nyomulni.
      • Az orosz alakulatok több sikertelen offenzívát hajtottak végre Harkiv városától északra és északkeletre.
      • Az orosz csapatok sikertelen felderítő hadműveletet hajtottak végre az északnyugati Herszon területen.
      • Az oroszországi Orjol területen állítólag önkéntes zászlóaljat alakítanak.

Az orosz hadsereg augusztus 10-én korlátozott támadásokat hajtott végre Izjumtól nyugatra. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok szárazföldi támadásokat kíséreltek meg Huszarivka ( Izjumtól 33 km-re északnyugatra) és Velika Komisuvakha (Izjumtól 21 km-re délnyugatra) közelében. Az orosz egységek nem hajtottak végre támadást Szlovjanszktól északnyugatra, és augusztus 10-én továbbra is lőttek településeket a Harkiv-Donyecki terület határa közelében.

Az orosz haderő nem hajtott végre támadást Sziverszk környékén, viszont augusztus 10-én Sziverszkben és környékén lőtték az ukrán állásokat.


Az orosz hadsereg folytatta a támadásokat Bakhmut körül, és augusztus 10-én részleges előnyre tett szert Bakhmut déli és északkeleti részén. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok megpróbáltak észak felé nyomulni a Novoluhanszke körüli állásokból (kb. 18 km-re délkeletre Bakhmut-tól), és megpróbáltak előrenyomulni Kodema körül (kb. 11 km-re délkeletre Bakhmut-tól) Orosz források ezen felül fokozzák a Bakhmuttól délre lévő területi ellenőrzésre vonatkozó állításokat. A Donyecki Népköztársaság (DNK) azt állította, hogy a DNK csapatai Hladoszove ( Bakhmuttól mintegy 16 km-re délre) megtisztításán dolgoznak.[ Az orosz csapatok állítólag szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmuttól északkeletre Jakovlivkában (Bakhmuttól mintegy 13 km-re északkeletre) is, és csekély előretörést hajtottak végre a Bilokamjanszkij üzem területén Szoledarban (Bakhmuttól mintegy 8 km-re északkeletre). Az orosz erők folytatták a légi és tüzérségi csapásokat Bakhmut körül, és valószínűleg folytatják az erőfeszítéseket, hogy északról, keletről és délről közvetlenül Bakhmut felé nyomuljanak.

Az orosz haderő augusztus 10-én folytatta a támadásokat annak érdekében, hogy Donyeck város külterületéről északnyugat felé nyomuljon. Az ukrán vezérkar megállapította, hogy az orosz csapatok megpróbáltak Avdiivka felé nyomulni Mineralne és Spartak felől, mindkettő Donyeck város északi peremén és Avdiivkától 5 km-en belül délkeletre. Orosz források arról számoltak be, hogy orosz csapatok előrenyomultak Krasznohorivkába, Donyeck várostól mintegy 16 km-re északra. Az orosz erők emellett folytatják a Donyeck várostól mintegy 6 km-re északnyugatra fekvő Piszki elfoglalását. Az orosz csapatok valószínűleg folytatják a Donyeck várostól északnyugatra nemrégiben megszerzett előretolt állások kihasználására irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy tovább tolják az érintkezési vonalat Donyeck várostól távolabbra.

Az orosz egységek augusztus 10-én több sikertelen támadó műveletet hajtottak végre a Harkiv város tengelye mentén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelenül próbáltak meg előrenyomulni a Harkiv várostól mintegy 32 km-re északkeletre fekvő Petrivka irányába, valamint a Harkiv várostól mintegy 56 km-re északra fekvő Veterinarne-Udi irányába. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz alakulatok a légi felderítésre és a Harkiv város irányában lévő egységek logisztikai támogatásának javítására összpontosítottak. Az orosz erők folytatták a Harkiv várostól északra és északkeletre fekvő települések ágyúzását.

Az orosz egységek augusztus 10-én sikertelen támadást hajtottak végre az északnyugati Herszon területen. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy egy orosz légideszant-osztag felderítő hadműveletet kísérelt meg Lozovéban, az Inhulec folyó keleti partján, az ukrán hídfő közelében. Az orosz erők légicsapásokat mértek Andriivka, Olhine és Novohryhorivka ellen, amelyek mind a Hersoni terület közigazgatási határa mentén helyezkednek el. Az orosz erők folytatták a tüzérségi tüzet is a kontaktvonal mentén a herszoni területen. Az orosz csapatok 80 Grad rakétát lőttek ki Nikopolra és Marganecre (mindkettő a Dnyeper folyón túl az oroszok által elfoglalt állásoktól Zaporizzsjai területen), és Jevhen Jevtusenko, Nikopol városvezetője „a február 24-e óta legrosszabb éjszakának” nevezte a bombázás éjszakáját. Az orosz erők továbbra is célba vették Mikolajiv és Zaporizzsja városokat és azok környékét.


Ukrán illetékesek megerősítették két orosz állás megsemmisítését a déli Herszon területen, amelyek 100 és 170 km-re délre helyezkednek el a legközelebbi frontvonaltól. Ukrán katonai tisztviselők megerősítették, hogy csapást mértek egy orosz lőszerraktárra a Herszon terület és Krím határától északra fekvő Henicsenszk körzetben lévő Novolekszijivkában. Az ISW korábban arról számolt be, hogy helyi tisztviselők és a közösségi média felhasználói augusztus 9-én nagy füstfelhőről számoltak be. Az ukrán erők csapást mértek az orosz 217. gárdista légideszant ezred taktikai zászlóaljcsoport (BTG) parancsnokságára is Makszima Horkoho faluban, a Krím északnyugati határától mintegy 30 km-re nyugatra. Mindkét település az Egyesült Államok által biztosított HIMARS hatótávolságán kívül helyezkedik el, és arra utalhatnak, hogy az ukrán erők más, már birtokukban lévő fegyvereket használnak vagy módosítottak a déli tengelyen lévő orosz földi kommunikációs vonalak (GLOC) támadására.

Az ukrán hadsereg megrongált egy hidat a Kakhovka vízerőmű (HPP) területén a keleti Herszon területen. Jaroszlav Januskevics, a Herszon terület közigazgatási vezetője arról számolt be, hogy az orosz erők nem tudják használni a hidat. A közösségi médiában megjelent felvételeken látható, hogy a hídon több lyuk és egyéb sérülés jelei vannak, de néhány jármű áthaladhat az érintett területen. Ukrán tisztviselők korábban a Kakhovka hidat kulcsfontosságú orosz GLOC-ként azonosították Herszon területen, különösen a Herszon várostól keletre lévő Antonovszkij híd megrongálódása után. Az orosz csapatok is folytatják a védelmi intézkedéseket, hogy megvédjék a katonai felszerelést és a GLOC-kat az ukrán csapásoktól. Szerhij Hlan, a Herszon terület közigazgatásának tanácsadója hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is elrejtik katonai felszereléseiket a Kakhovka HPP és a Kakhovszkij csatorna közelében. Műholdfelvételek azt mutatták, hogy az orosz erők radarreflektorokat helyeztek el a részben működő Darivka híd közelében, mintegy 17 km-re északkeletre Herszon városától.

Az orosz katonai vezetők folytatták az ukrajnai személyi veszteségek kompenzálására irányuló intézkedéseket. A brit védelmi minisztérium (MOD) augusztus 10-én arról számolt be, hogy orosz tisztviselők „szinte biztosan” megalakították a Nyizsnyij Novgorodban, Mulinóban állomásozó 3. hadtestet. A brit MOD arról számolt be, hogy az orosz tisztviselők valószínűleg újonnan alakult önkéntes zászlóaljakból kívánják összeállítani a 3. hadtestet, megerősítve az ISW augusztus 7-i értékelését, miszerint a 3. hadtest legalábbis részben önkéntes zászlóaljakból áll. Az Orjoli Terület kormányzója, Andrej Klicskov augusztus 10-én bejelentette, hogy a terület új önkéntes zászlóaljat fog alakítani, amelyet a Donbásszba telepítenek. Klicskov kijelentette, hogy a zászlóaljba bárkit felvesznek 18-60 év között, és az önkéntesek 250 000 rubelt (kb. 4065 dollár) kapnak, ha aláírják a három hónapos szerződést. Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető kijelentette, hogy 9 000 orosz katona készül Ukrajnába települni Csecsenföldről, és 10 000 tartalékos „várakozik a szárnyakon”.

Az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ augusztus 10-én arról számolt be, hogy az orosz hadsereg nyílt reklámkampányt folytat egy állítólag újonnan alakult katonai egység érdekében, és célzott SMS-üzeneteket küld a megszállt Mariupol lakosainak toborzására. A jelentés azt is megállapította, hogy a Kreml „mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje az orosz nemzetiségűek széles körű besorozását.” A mariupoli városi tanács azt nyilatkozta, hogy az orosz tisztviselők nem alakítanak új egységet, hanem közvetlenül a frontvonalba küldik az újoncokat.

Orosz hivatalnokok készülnek a közeljövőben az elcsatolt ukrán területek Orosz Föderációba való integrálására, de valószínűleg bürokratikus ellentmondásokkal és jelentős forráshiánnyal kell szembenézniük.

Vaszilij Golubev, az oroszországi Rosztovi Terület kormányzója egy augusztus 10-i interjúban azt mondta, hogy az ukrajnai Luhanszki és Donyecki Területet a Rosztovi Terület határain belül egy donbászi „makrorégió” részének kell tekinteni, és azt állította, hogy a Rosztovi Terület fontolgatja a donbászi régióval való együttműködés lehetőségeit, többek között a kereskedelem, mezőgazdaság, ipar, energia, kohászat és közlekedés területén. Golubev állításai, miszerint a Donyecki és a Luhanszki Területet valamilyen minőségben be fogják vonni a Rosztovi Területbe, arra utalnak, hogy az orosz tisztviselők talán még nem döntötték el, hogy a Kreml hogyan fogja a megszállt Ukrajna különböző részeit Oroszországba integrálni, mivel Oroszország megbízottjai a Donyecki és a Luhanszki Területen bizonyos szerepet várnak el az említett régiók irányításában. A Rosztovi Terület és az orosz proxy Donyecki Népköztársaság (DNK) májusban összecsapott, amint arról az ISW beszámolt, azon, hogy ki fogja ellenőrizni az ukrajnai Mariupol városát. Az ISW május 3-án úgy értékelte, hogy „a Kremlnek valószínűleg a közigazgatási határokkal és a szervezéssel kapcsolatos belső nézeteltéréseket is meg kell oldania, mielőtt hivatalosan is annektálná az ukrán területeket”. Ez az értékelés helytelen lehet – egy kapkodó Kreml dönthet úgy, hogy először annektál, és később dolgozza ki a belső adminisztrációt, de valószínűleg nehéz lesz megszilárdítani az ellenőrzést az ellenálló helyi lakosság és a vállalkozások felett koherens szervezeti struktúra nélkül.

Az orosz proxy Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője, Leonyid Pasecsnik augusztus 9-én kijelentette, hogy az LNK hatóságai úgy dönthetnek, nem építik újjá Popaszna városát, ahol a háború előtt 20 000 ember élt, mert a város „szinte teljesen elpusztult.” Pasecsnik kijelentése arra utal, hogy az LNK vezetése már tisztában van azzal, hogy Oroszország és proxyjai komoly forráshiánnyal szembesülnek, ha megpróbálják újjáépíteni a sérült ukrán városokat.

Eddig tartottak a harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, még sok érdekesség következik: foglalkozunk majd a rejtelmes krími és az olenivkai támadással is.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!

Oszd meg másokkal is!